A tárcavezető arról beszélt, Magyarország születésnapja a hálaadásra késztet minket, amelyen meg kell állunk és hálát kell adnunk az életért és az ételért. Meg kell adnunk a módját annak, hogy az ünnep, az ünnep legyen. Ez az alkalom pedig azt a célt is szolgálja, hogy köszönetet mondjuk a gazdatársadalomnak, amiért idén is új kenyér került az asztalra. Hozzátette, ebben mindenki munkája egyaránt fontos, mindenki munkájára szükség van. Egy nemzet megmaradása pedig éppen ezektől a helytállásoktól függ.

Nagy István azt mondta, szinte lehetetlen felsorolni azokat a nagyszerű teljesítményeket, amelyeket a magyarok akár a közélet, a tudomány, a művészet vagy éppen a sport területén véghez vittek. De a magyarság ezeréves történelme nemcsak szentekről, hősökről, szabadságharcosokról íródott. Hozzátette, a történelmünknek részesei és alakítói ugyanis mindazok, akik iskolákban, kórházakban, hivatalokban, a kereskedelemben, a szolgáltatóiparban vagy éppen az agráriumban teszik becsülettel a dolgukat. Akik a mindennapi életben helytállva gyermekeket nevelnek, gondoskodnak családjukról, szeretteikről, idős szüleikről, nagyszüleikről. Ők mindannyian, azaz mi mindannyian Szent István örökségét visszük tovább – részletezte a miniszter.

A tárcavezető kifejtette, amikor István király emléke előtt fejet hajtunk, tulajdonképpen ezer év magyar történelméről is megemlékezünk: sikereinkről, eredményeinkről, kudarcainkról, amelyek után mindig újra és újra talpra állunk; a szabadságunkért és szuverenitásunkért vívott csatáinkról, álmainkról, reményeinkről, hagyományainkról és nemzeti kultúránkról – tette hozzá. Nagy István hangsúlyozta, augusztus 20-án nem csak az államalapítást ünnepeljük, hanem a gazdák fáradságos munkájáért is köszönetet mondunk és köszönthetjük az agráriumban vagy az agráriumért dolgozókat. Teljesítményükkel ugyanis az egész nemzetünket teszik jobbá és gazdagabbá. Hozzátette, tevékenységük az egész közösségre hat, amivel másokat is alkotásra, termelésre, megismerésre, felfedezésre vagy újításra ösztönöz – tette hozzá.

Az ünnepi díjátadót megelőzően a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban Nagy István megnyitotta a „Büszkeségeink a hungarikumok” című kiállítást, amelyen azt mondta, alapvető érdekünk hitelesen bemutatni a nemzeti büszkeségeinket. Így rólunk magyarokról, a magyarság csúcsteljesítményeiről valós információkat és átfogó képet alkothatunk világszerte – fűzte hozzá a tárcavezető.

Az állami kitüntetésben és szakmai elismerésben részesültek listája itt olvasható.

Forrás: AM

Az erdészeti szakterület kitüntetettjei:

Novák Katalin, Magyarország köztársasági elnöke a Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést adományozta

Rádi József Sándor erdőmérnök, a Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zrt. nyugalmazott termelési vezérigazgató-helyettese részére, a gemenci erdőgazdaság újraszervezésében vállalt kiemelkedő szerepe, valamint több évtizeden át elhivatottan végzett munkája elismeréseként.

Varga László erdőmérnök, a Bakonyerdő Zrt. vezérigazgatója részére, több évtizede nagy elhivatottsággal végzett, kiemelkedő szakmai és vezetői munkája elismeréseként.

Novák Katalin, Magyarország köztársasági elnöke a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést adományozta

Nemes Zoltán erdőmérnök, a Zalaerdő Erdészeti Zrt. nyugalmazott erdőgazdálkodási osztályvezetője részére, hazánk erdőgazdálkodás-irányítási rendszereinek modernizálása érdekében végzett munkája elismeréseként.

Novák Katalin, Magyarország köztársasági elnöke a Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetést adományozta

Dr. Dömsödi János, az egykori Erdészeti és Faipari Egyetem Földmérési és Földrendezői Főiskolai Karának, majd a Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Karának nyugalmazott egyetemi docense részére, a láptalajokkal és a lápi eredetű nyersanyagokkal kapcsolatos föld-, illetve talajtani kutatásai, színvonalas szakmai munkája elismeréseként.

Tóth Lajos, az Északerdő Erdőgazdasági Zrt. informatikai osztályvezetője részére, az erdőgazdálkodási, számviteli, pénzgazdálkodási és munkaügyi folyamatok informatikai támogatása terén végzett kiváló munkája elismeréseként.

Novák Katalin, Magyarország köztársasági elnöke a Magyar Bronz Érdemkereszt kitüntetést adományozta

André Zoltán, a NEFAG Nagykunsági Erdészeti és Faipari Zrt. nyugalmazott főerdésze részére, a jászsági erdőkben végzett, több mint négy évtizedes munkája, a magánerdő-gazdálkodókat segítő tevékenysége elismeréseként.

Nyeste András erdésztechnikus, a Nyírerdő Zrt. Baktalórántházi Erdészetének nyugalmazott csemetekert-vezető erdésze részére, magas színvonalú és sokoldalú, a fenntarthatóság mellett a környezetkímélő termesztés iránt is elhivatott szakmai tevékenysége elismeréseként.

Oravecz József erdésztechnikus, a Vérteserdő Zrt. nyugalmazott műszaki vezetője részére, az Oroszlány környéki fafajcserés erdőfelújításokban, valamint a szénbányák faanyagellátásának szervezésében vállalt szerepe elismeréseként.

Agrárminiszter Úr az Életfa Emlékplakett Ezüst fokozatát adományozta

Bíró László, a Pilisi Parkerdő Zrt. nyugalmazott humánpolitikai osztályvezetője részére, az erdész technikusi képzés fejlesztésében végzett kiváló munkájáért, az erdész kollégák támogatásáért.

Havas-Horváth István nyugalmazott erdőtervező részére, az erdőtervezésben végzett lelkiismeretes, precíz munkájáért, a fiatal kollégák támogatásáért.

Dr. Leskó Katalin, az Erdészeti Tudományos Intézet nyugalmazott kutatója részére, az erdővédelem területén végzett három és fél évtizedes elhivatott, eredményes kutatómunkájáért.

Agrárminiszter Úr az Életfa Emlékplakett Bronz fokozata elismerést adományozta

Bán Gábor, az IPOLY ERDŐ Zrt. nyugalmazott kerületvezető erdésze részére, elkötelezett, közel négy évtizedes erdészeti munkájáért, közéleti tevékenységéért.

Fifek Katalin, a Vérteserdő Zrt. nyugalmazott kerületvezető erdésze részére, a sikeres erdőfelújításokban végzett négy évtizedes munkájáért, valamint az egyesületi, a sport és a munkaközösségi életben való aktív részvételéért.

Kovács Gyuláné, az EGERERDŐ Zrt. nyugalmazott erdőművelési előadója részére, lelkiismeretes erdőművelési, valamint környezetnevelési munkája elismeréseként.

Dr. Nagy István miniszter úr Miniszteri Elismerő Oklevelet adományozott

Mészáros Sándor, a TAEG Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. nyugalmazott fakitermelője, gépkezelője részére, a kíméletes fakitermelésben és faanyag mozgatásban töltött közel három évtizedes elhivatott munkájáért.

Pesek Gézáné, az IPOLY ERDŐ Zrt. nyugalmazott közjóléti koordinátora részére, az erdőpedagógia és a környezeti nevelés terén elért eredményeiért, közösségteremtő tevékenységéért.

forrás: AM Sajtóiroda

Ha esik, ha fúj, vagy legyen akár 37 fok, a Netta-Pannonia Kft. munkatársai a közterületeken vannak, és végzik a dolgukat. Adott esetben télvíz idején hajnalban állnak csatasorba, a forró napokon pedig ugyanúgy egyenruhában végzik a virágágyások gyomtalanítását, vagy éppen az utak, járdák tisztántartását.

Hétköznap mindenki siet a dolgára, de bizonyára sok nagykanizsai számára ismert lehet egy-egy arc, akivel gyakran találkozik munkába menet, vagy éppen Nagykanizsa utcáin sétálva. Néha még egy „Jó reggelt!”, „Jó napot!” is elhangzik, hiszen látásból szinte ismerjük egymást.  Ők azok az emberek, akiknek munkája se megfizetve, se elismerve nincs, de nap-nap után felveszik az egyenruhát, és dolgoznak azért, hogy a város lakói tiszta, esztétikus környezetben éljenek.

– Méltatlanul nem elismert feladatkörök ezek. Pedig a kollégák felelnek azért, hogy Nagykanizsa rendezett és szép legyen. Nem is keresik ezt a munkakört, de a másik probléma a forráshiány. Tehát hiába szeretnénk megfelelő létszámú munkaerőt alkalmazni, korlátozottak a lehetőségeink jelenleg – mondta el Csendes Tamás, a Netta-Pannonia Kft. közterület gondozási vezetője.

Az adatok önmagukért beszélnek. Az úttisztítási feladatokat 13 fővel látják el, ebből 10 fő kézi úttisztító, 3 pedig gépkezelő. A parkgondozáson 21 fő dolgozik jelenleg – az adatokhoz pedig hozzátartozik, 1,3 millió négyzetmétert vágnak le évente 7-8 alkalommal, ezzel a gárdával. A meglévő problémák 1-2 éven belül begyűrűznek, hiszen az állomány lassan, de biztosan kiöregszik.

– A parkgondozási osztályunkon az átlagéletkor 49 év, az úttisztítási osztályon ez 55 évet jelent, átlagban. Ez azt jelenti, hogy a dolgozóink 40 százaléka 50 és 60 év között van, vagy éppen 60 év feletti – mondta el a cég közterület gondozási vezetője.

A nagy kérdés – mi lesz az utánpótlással – egyelőre még nyitva áll.

Hasonló problémák lehetnek még azoknál a cégeknél, vállalkozásoknál, ahol szükség van a kétkezi munkásokra. A közelmúltban készített a Kanizsa Televízió egy riportot a Zalaerdő Zrt. erdőgazdálkodási osztályvezetőjével, a téli fakitermelés kapcsán. A beszélgetés során szóba került a munkaerő kérdésköre. Nemes Zoltán ugyan nem olyan borús képet vetített előre, mint a Netta-Pannonia Kft. munkatársa, de a helyzet ennél a cégnél sem túl rózsás.

– A csemetekerthez képest más jellegű munkaerőhiány van a fakitermelésben. Az erdészeti munka nagyon veszélyes és nehéz, sajnos egyre kevesebben vállalják. Kint kell lenni hóban, fagyban, de a fülledt, szúnyoghadakkal teli meleg nyári napokon is. A fakitermelő kapacitásunk az utóbbi években csökkenőben van, kevesebb vállalkozó áll rendelkezésünkre. Ez nem csak a megyére igaz, az egész országban ez a tendencia – fogalmazott Nemes Zoltán.

Zala azért mégis speciálisabb helyzetben van, hiszen közel vagyunk a nyugati határhoz, a csábítóbb jövedelem gyakorlatilag elszívja a munkaerőt.

forrás: KanizsaÚjság