A rendezvényt dr. Zajácz Edit, a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ képviselője nyitotta meg, köszöntve a résztvevőket és hangsúlyozva a fás méhlegelők jelentőségét a hazai méhészeti ágazat számára.

Ezt követően Lászka István Attila, az OMME szakmai elnökhelyettese mutatta be a rózsaszín AC akác méhészeti változatát, amely ígéretes lehetőséget kínál a méhészeti szempontból értékes növények palettájának bővítésére. A bemutató során szó esett az akácfajta tulajdonságairól és nektártermelési potenciáljáról is.

A vegetatív szaporítóanyag gyűjtésének kivitelezésére tett javaslatokat Németh Márton (Silvanus Forestry Kft.) és Kárpáti Béla (EESZT elnök) ismertette. A résztvevők megvitatták a megfelelő szaporítási technikákat és azok alkalmazhatóságát a hazai környezetben.

Az akác nektártermelési vizsgálatainak kivitelezéséről dr. Zajácz Edit tartott előadást. Kiemelte, hogy a pontos mérések és elemzések elengedhetetlenek ahhoz, hogy megbízható adatok álljanak rendelkezésre a méhészet számára leginkább hasznos növények kiválasztásához.

Ezt követően Lászka István Attila beszélt az egyéb fás méhlegelő-javítási lehetőségekről, különös tekintettel a folytonvirágzó mandulalevelű fűz és a krími hárs szerepére a méhészeti növényállomány gazdagításában. Dombóvári Dénes a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének elnöke konstruktív ötletekkel járult hozzá a méhlegelő-fejlesztési/javítási lehetőségekhez a magán gazdálkodói szektorban.

A délutáni program során a Gödöllői Arbo-parkban terepi bemutatót tartottak Brandhuber Ádám (Pilisi Parkerdő Zrt.) vezetésével. A résztvevők megtekinthették a rózsaszín AC akác méhészeti változatának faállományát, amely gyakorlati betekintést nyújtott a fajta termesztési és méhészeti alkalmazási lehetőségeibe.

A Fás Méhlegelő Munkacsoport megbeszélése hasznos szakmai fórumot biztosított a méhészet és az erdőgazdálkodás területén dolgozó szakemberek számára. A találkozó során bemutatott új növényfajták és kutatási eredmények hozzájárulhatnak a hazai méhészeti növényállomány bővítéséhez és a méhészek számára kedvezőbb környezet kialakításához. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a fás méhlegelők fejlesztése hosszú távon mind az ökológiai fenntarthatóságot, mind a méhészeti ágazat versenyképességét erősítheti.

forrás: OMME

A rendezvényt kredites választható képzésként akkreditáltatjuk a jogosult erdészeti szakszemélyzet és a szaktanácsadók számára. A konferenciát hibrid megszervezésben kívánjuk lebonyolítani (jelenléti és MS Teams online). A konferencián a jelenléti részvétel napi bruttó 20.000,- Ft/fő, mely tartalmaz ebédet, a szünetekben kávét, üdítőt, péksüteményt. Az online részvétel napi bruttó 5.000,- Ft/fő.

Fontosabb határidők:

• 2024. január 12.: A konferenciára jelentkezés határideje jelenléti résztvevőként.
• 2024. január 19.: A konferenciára jelentkezés határideje online résztvevőként.

Jelentkezni résztvevőként ide kattintva → lehet, ahol lehetőség van a részvétel módjának megadására.

A konferencia első napjának délelőttjén plenáris előadások lesznek, majd délután és másnap délelőtt több szekcióban 15 perces normál prezentáció + 5 perc diskusszió és 5 perces piko előadásokat szerveztünk.

Tervezett program

A konferenciával kapcsolatban két elektronikus kiadványt jelentetünk meg. A konferencia előtt egy absztrakt kötetet, amiben az előadások rövid összefoglalója lesz. Ezt követően az előadások szerzői lehetőséget kapnak munkájuk részletes megjelenítésére.

forrás: Soproni Egyetem

A tizenötödik alkalommal Dél-Koreában, Szöulban megrendezett erdészeti világrendezvényen Szentpéteri Sándor, az Agrárminisztérium helyettes erdészeti államtitkára vezette a hazánkat képviselő küldöttséget, a FAO részéről Csóka Péter töltötte be a kongresszus társ-főtitkári posztját.

Az eseményen hazánkból még a Silvanus Forestry Kft. vett részt kiállítási standdal, valamint „Természetes erdeink védelme új nemesítésű, gyorsnövésű akác fajtákkal, minőségi iparifa termelő ültetvények létesítésével” című tanulmányuk prezentációjával, melyet Németh Márton a cég nemzetközi kapcsolatokért felelős vezetője tartott. A tanulmány az alábbi linken érhető el magyar és angol nyelven, de a FAO és WFC honlapján is elérhető lesz.

146 ország képviseletében nemzetközi szakmai szervezetek, kutatóintézetek, kormányzati és civil szervezetek képviselői a világkongresszuson a zöld, egészséges és fenntartható jövő lehetőségének gondolatkörét járták körbe az erdőgazdálkodás szemszögéből. A találkozón több, mint 15 000 szakember vett részt, közülük 4500 résztvevő online csatlakozott.

A kongresszuson elhangzott előadások hat fő témakört érintettek. A szakemberek foglalkoztak az erdőirtás és az erdőpusztulás visszafordításának kérdésével, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással és a biodiverzitás megőrzésére vonatkozó lehetséges természetalapú megoldásokkal, a növekedés és a fenntarthatóság zöld útjával. Szó volt az erdők és az emberi egészség közötti összefüggések újragondolásáról, az erdőkről szóló információk, adatok és gazdálkodás kezeléséről és közléséről, a határok nélküli erdők kapcsán a gazdálkodás és az együttműködés javításáról. A magyar delegáció elsősorban a fenntartható erdőkezelési módszerekkel és a körforgásos fagazdálkodással foglalkozó szekciók munkájába kapcsolódott be. 

A magyar vonatkozású, gyorsnövésű akác nemesítésének elindítója több, mint harminc évvel ezelőtt Kapusi Imre, az ERTI akkori kutatója volt. Nemesítői munkáját 1995-től magán nemesítőként folytatta. 15 évvel ezelőtt  a Silvanus cégcsoport megvásárolta a nemesítési eredményeket a Kapusi által létrehozott génarchívumokhoz kötődő szelekciós jogokkal együtt. Ezt követően már nem csak a gyors növekedésre irányuló szelekciót, hanem a törzsminőséget és a mézelési tulajdonságokat is munkájuk középpontjába állították. Ehhez a fejlesztéshez hatékonyan együttműködő partnerekre találtak. Több sikeres kutatás-fejlesztési pályázat keretein belül együtt dolgoztak az Erdészeti Tudományos Intézet (ERTI), a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem ( MATE), a Soproni Egyetem (SE) és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) elismert kutatóival és dolgozóival.

A hosszú múltra visszatekintő kutatás-fejlesztési tevékenység eredménye az intenzív ültetvények szaporítóanyagának előállítására alkalmas  Robinia pseudoacacia ’Turbo’ magtermesztő plantázs és a ’Turbo Obelisk’  vegetatív fajtacsoport. Kutatásaik középpontjában többek között az új fajták szaporítás technológiájának kidolgozása, a szélsőséges termőhelyek gazdaságos hasznosítása, az ültetvények termesztéstechnológiájának kidolgozása, hálózati és fajtaösszehasonlító kísérletek, nyesési és metszési módszerek, fatérfogat és ökonómiai számítások, faanyag minőség vizsgálatok, trágyázási kísérletek, kórtani és termőhelyi kutatások állnak.

Az  első kísérleti ültetvényeket 2013. év tavaszán hozták létre száraz, szántóföldi kultúrákkal gazdaságosan nem hasznosítható termőhelyeken, melyet még közel 50 hektár telepítése követett összesen több mint 20 magyarországi helyszínen. A korábbi ültetvények kiértékelése folyamatos. Újabb ültetvények létesítése ma is folyik.

A nemzetközi és magyar erdészeti gyakorlatban alkalmazott fehér akác termesztési technológiákhoz képest az új fajták ültetvényes termesztése mintegy 15-20 éves vágásforduló alatt kétszeres fatömeg hozamot és 60-70 %-os iparifa kihozatalt biztosíthat mérsékelt éghajlati övben. A ’Turbo Obelisk’ ültetvényekkel elérhető kiemelkedő hozamok, a döntő részben ipari célú felhasználásra kerülő faanyag tartós CO₂  megkötése jelentős mértékben hozzájárulhat  a klímaváltozás mérsékléséhez és a természetes ökoszisztémák megőrzéséhez. A fajtacsoport világviszonylatban történő hasznosítása is elkezdődött.

Silvanus Csoport
(x)