Szikes tó és elárasztott tájak a Pusztaszer vidékén

Csongrád-Csanád megyébe látogatunk, ahol a Kiskunsági Nemzeti Park szakemberei által ismerhettük meg a Pusztaszer környéki védett tájat. E vidéken több jellegzetes terület is található, az egyik ilyen egy szikes tó. Emellett azonban – a tudatos elárasztások okán – egy élettel teli, vízi világra is rábukkanhatunk.

Bucka Benő meséi – A nemzeti park

A nemzeti park olyan védett, természeti terület, ahol nagyon sok ritka, különleges növény- és állatfajt figyelhetünk meg. Biztonságot nyújt számos élőlény és élettelen földtani kincs számára is.

Rizsföldek és egy ritka madárfaj a Nagykunságban

Kisújszállás határában, a Nagykunság szívében járunk. Egy igen sokszínű vidék ez, melynek egy részén rizstermesztés folyik. Ehhez természetesen szükség van a földeket áztató vízre. Vannak azonban olyan – ideiglenesen pihentetett – területek, ahol nem található víz. Ott fészkel egy igen ritka madárfajunk, a széki csér. Vele is megismerkedünk.

Nemzeti Kincsünk az Erdő – Erdő és csapadék

500 milliméter – ez a bűvös érték szó szerint létkérdés erdeink szempontjából. Évente, rendszeresen legalább ennyi csapadék szükséges ahhoz, hogy az erdők kialakuljanak, lévén a legnagyobb vízigényű növénytársulás ez az életközösség.

A teljes műsor (26:00)

– Szikes tó és elárasztott tájak a Pusztaszer vidékén
– Bucka Benő meséi – A nemzeti park
– Rizsföldek és egy ritka madárfaj a Nagykunságban
– Nemzeti Kincsünk az Erdő – Erdő és csapadék

Forrás: Hazai Vadász
Szerkesztette: MM

A minisztérium elnevezéséhez Attenborough sorozata, az Élő bolygó adta az ötletet. Gajdos azt mondta a névvel deklarálják, hogy nemcsak egyszerűen védik a környezetet. Szerinte az élő környezet politikája új hazafiasságot is jelent, mert a föld, a víz, az erdő és a táj az alapja annak, hogy mennyit termel egy ország. Az élő környezet politikája szerinte jövővédelem is, ebben a fiatalokra és a környezeti nevelésre építeni. A nevelés hatékonyságára az állatkerti igazgatóságából hozott fel példát, sikerült elérnie, hogy a fókák medencéjébe ne dobjanak pénzt az emberek.

Gajdos szerint az Orbán-kormány az elszalasztott lehetőségek 15 éve volt, leépült a minisztérium, ami fájdalmas és nehezen pótolható dolog. Felemlítette, hogy felelőtlenül felgyorsították a környezetvédelmi engedélyezést, ignorálták a civileket. Ő jobban adna a szavukra, még ha ez le is lassítja a folyamatokat. „Kicsit strapás dolog, ez tény, de nagyon hiszek a párbeszédben.” Azt szeretné, hogy a napi kapcsolat mellett minden évben lenne egy olyan dedikált esemény, ahol civil szereplőkkel találkozik.

Gajdos elárulta, hogy Orbán Zoltánt, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülete szóvivőjét kérte fel a minisztériumi szóvivői feladat elvégzésére. Bízik benne, hogy figyelni fognak rá.

„Ami jó, az marad, nincs okunk a jól bevált dolgokon változtatni” – válaszolt Gajdos Koncz Zsófiának, aki az iránt érdeklődött, hogy mi lesz az olyan programokkal, mint a Te szedd! szemétszedési akció, vagy más környezeti nevelési programok.

Gajdos azt mondta, hogy az erdő mindennek az alapja, ezért fel kell számolni a hazai ipari erdészeti hozzáállást, és mint lehet, moratóriumot hirdetnek a védett erdőkben a fakitermelésre, és felfüggesztik a tarvágást is, mert végtelenül káros, nem segíti a vízmegtartást sem. Szerinte a 21 hazai állami erdészet helyzetét is át kell gondolni, a fakitermelés helyett az ökológiai szemléletnek kellene teret nyernie bennük. Azt akarja, hogy a tíz hazai nemzeti parkban is a természetvédelmi szempontok legyenek az elsődlegesek, ne a gazdálkodás. Úgy látja, hogy legalább kétszer annyi természetvédelmi őrre van szükség, mint amennyi most van, és nekik is emelni kellene a fizetésüket.

A jelölt a cirkuszi állatok helyzetére is kitért, azt mondta, hogy az Európai Unióban utolsóként betiltják olyan állatcsoportok szerepeltetését, mint az úszólábúak, a főemlősök, a nagymacskák és az elefántok, és ezután főként csak háziállatokat, vagy olyan patásokat lehet majd használni, mint például a teve és a láma. A tárcája tervei között szerepel, hogy szeptembertől feláll egy országos hatáskörű hatóság, ami állatjóléti kérdésekben járhat el, a településeket pedig állatjóléti őrök járják majd. Ők a tervei szerint nemcsak szankcionálnak, vagy koboznak el állatokat, hanem edukációs szerepet is visznek majd. Szeretne egy olyan programot, hogy kerüljenek le a kutyákról a láncok, és segítenék a kennelek építését. Az ebrendészeti telepek nincsenek jó állapotban, ezen a területen valamiféle egységesítést és rendszerbe foglalást szeretne elérni. Elindít egy menhelyprogramot is, hogy a lefoglalt állatokat hatékonyan el tudják helyezni, egyik eleme ennek egy központi telephely lehetne, ahol élethosszig tarthatnak állatokat (egzotikus állatokat és társállatokat egyaránt) és akár bemutatóhelyként is működhet.

Azt mondta, Magyarországon ma 3-4 millió kutya lehet, de csak 900 ezerről van információ, de nemcsak ezek jólétét tartja fontosnak, hanem a haszonállatokét is, hogy amíg nekünk termelnek, addig legyenek a lehető legboldogabbak és éljenek kellemes helyen, ha már az életüket adják értünk. A kóbor macskáknál ivartalanítási programot indítana el, és így hosszú távon eltűnnének a falkáik, annak nem híve, hogy levadásszák a macskákat. Azt is szeretné elérni, hogy a fagyállókba valami olyan anyagot keverjenek, hogy se a kutya, se a macska ne akarja meginni, mert nagyon sok állat döglik meg emiatt. Minden állatkínzás ellen fellépne, azt akarja, ha érző lényekként tekintene mindenki az állatokra. „Nem lehet slaggal agyonverni a disznót azért, hogy menjen fel a platóra, ha ilyenre sor kerül, be fogunk avatkozni. Mint ahogy nem lehet a kutyákkal, a macskákkal, sem egyéb állattal embertelenül bánni” – mondta.

A vízgazdálkodás és a vízmegtartás is hangsúlyosan szerepelt Gajdos programjában. Ezen a területen is az edukálás szükségességéről beszélt, szerinte kicsiben is el lehet kezdeni a vízmegtartást, például a háztetőkről lefolyó esővíz összegyűjtésével, és később ivóvíz helyett azzal lehet locsolni a kiskerteket. Beszélt arról, hogy ma Magyarországon több ezer illegálisan fúrt kút van, mert az az alapvető hozzáállás, hogy az a víz senkié, pedig szerint pont fordítva van, az a víz mindenkié. Itt sem egyből szankciókkal élne, hanem oktatással, ismeretterjesztő műsorokkal.

Jelentősen növelné a szennyvizek tisztítását és azok újrafelhasználását is. Ezzel lehetne erdőket, mezőgazdasági területeket öntözni, halastavakat tölteni. Számít az agrárium szereplőire is, például abban, hogy hagyják területeiket elárasztani, és hogy térjenek át kevésbé pazarló öntözési módokra, például csepegtető öntözésre. A változó klíma és a nagy párolgási veszteségek miatt sok helyen a nyílt csatornák helyett csővezetékekre is szükség lehet átállni.

Az ívóvízrendszerek, víziközművek korszerűsítését már szinte azonnal elkezdené, egy 51 milliárd forintos keretösszegű pályázat kiírható erre. Azt szeretné, ha ez a pénz első körben oda kerülne, ahol valóban gondot okoz a vízellátás, ahol jelentősen nő az aszálykár. „Kellő empátiát és önmérsékletet várok a társaságoktól, hogy tudják megbeszélni, hogy olyan sorrendben pályázzanak, hogy a leghatékonyabban költsük el azt a pénzt” – mondta. Nem híve a központosításnak, de szerinte a Nemzeti Víziközművet nem kellene megszüntetni. Ugyanakkor azt mondta, hogy amelyik szereplő benne erőre kapott, az nyugodtan kimehet belőle.

Szerinte azzal kell számolni, hogy az olyan felvízi országok, mint Románia vagy Ukrajna egyre több vizet fognak visszatartani a saját területükön a Tisza vízgyűjtőjén. Úgy látja, hogy a hazai vízügyi igazgatóságok munkáját is jobban össze kell hangolni, hogy ne csak helyi érdekeket érvényesítsenek.

V. Németh Zsolt a nyugat-magyarországi azbesztügyről kérdezte Gajdost, aki azt mondta, hogy első útja majd a terepre fog vezetni. Szerinte is ez a legfontosabb kérdés most az aszály mellett. Erről egyeztetett már Magyar Péterrel is, és meg fogják találni a forrást az azbesztmentesítésre.

A kérdések és válaszok után a bizottság szavazott a jelölt támogatásáról. Gajdost a bizottság hat igen szavazattal támogatta, ellenszavazatot nem kapott, a fideszes Varga Gábor tartózkodott.

Már a kampányban megígérték

A Tisza Párt már a kampányban azt ígérte, hogy ha nyer a választáson, akkor újra önálló tárcát kap a környezetvédelem is. Ezt a vállalását teljesíti, és Gajdos Lászlót, a Nyíregyházi Állatpark egykori igazgatóját jelölte az élő környezetért felelős miniszternek.

Amikor Gajdos feltűnt a Tisza Párt közelében, úgy tűnt, hogy a tárcában csak egy szűkebb területért lesz felelős, főként állatjóléti ügyekkel akart foglalkozni, de később egyre szélesedett programja. (A miniszterjelöltet ebben a portréban mutattuk be.) Még meg sem választották, de már hatással van a területre, az aszályra való felkészülésként meghirdette a vágatlan májust (települési gyepterületeket nem kaszálnak), és a kezdeményezéshez fideszes települések is csatlakoztak. Gajdos azt is előrevetítette, hogy bizottsági meghallgatásán bemutatja három államtitkárát, és három azonnal megtörténő környezetvédelmi lépést is bejelent.

Ahogy a többi minisztert, úgy Gajdost is Magyar Péter miniszterelnök jelölte a posztra. A hétfői meghallgatása után az illetékes házbizottság kedden ismerteti az országgyűlésnek, hogy támogatják-e vagy sem. A délután 4-kor kezdődő plenáris a Házbizottság napirendjavaslata szerint ismertetik majd a köztársasági elnök átiratát a miniszterek kinevezéséről. Magyar Péter miniszterelnök bemutatja majd a minisztereit, majd a miniszterek le is teszik az esküjüket.

forrás: telex / MTI

Az államtitkár ismertette, az igazgatóság a rendelkezésre álló uniós források 40 százalékát a természetvédelmi kezeléshez szükséges infrastruktúra fejlesztésére fordítja a kedvező természetességi állapot fenntartása érdekében. A térség adottságai indokolják ezt az arányt. Az igazgatóság vagyonkezelésében 13 ezer hektár áll, ebből 11 200 hektárt közvetlenül maga a nemzeti park hasznosít, ezért kiemelt jelentőségű, hogy a kezeléshez szükséges eszközök és gépek saját tulajdonban legyenek.

A teljes forráskeret 34 százalékát leromlott állapotú természetes élőhelyek helyreállítására, állapotjavítására, valamint veszélyeztetett fajok speciális igényeihez igazodó természetvédelmi beavatkozásokra fordítják. Rácz András arra is rámutatott, hogy Magyarország európai összehasonlításban is kedvező helyzetben van, hiszen az ország közigazgatási területének mintegy negyede természetközeli állapotban maradt fenn. Ezek a területek azonban nem alkotnak nagy, összefüggő egységeket, hanem az emberi beavatkozások következtében feldarabolódtak, mozaikos szerkezetűek lettek. Ezért az élőhely-rekonstrukció az állami természetvédelem egyik legfontosabb feladata.

A támogatás 18 százalékát élettelen természeti értékek védelmére fordítják. Az országos nyilvántartásban szereplő mintegy 4200 barlang tíz százaléka, 423 található az igazgatóság működési területén. A barlangok élettelen természeti értékek, önerőből megújulásra képtelenek, ezért szükség van megerősítésükre, lezárásukra, valamint denevérbarát bejáratok kialakítására. A források további 4 százaléka pedig bemutatási és ökoturisztikai fejlesztéseket szolgál, hisz a túrázás és a természeti értékek iránti érdeklődés folyamatosan növekszik. Országosan a mintegy 700 turisztikai létesítmény fele a tíz hazai nemzeti park igazgatóság üzemeltetésében működik, évente 1,6 millió regisztrált látogatót fogadva. Az Aggteleki Nemzeti Park programjain évente több mint 100 ezer regisztrált vendég vesz részt.

A most induló fejlesztés középpontjában a gyepterületek állapotának megőrzése és javítása áll. A nedves gyepeken az inváziós fajok terjedése, a száraz gyepeken a cserjésedés jelent veszélyt, ezért aktív természetvédelmi kezeléséhez szükséges gépek és eszközök beszerzése és célzott élőhely-fejlesztési beavatkozások valósulnak meg koncentráltan a Zempléni Tájegységen. Háromhután két tanösvény is létesül, foglalkoztatótér szolgálja majd a gyermekek környezeti nevelését, továbbá kiadvány készül a Zemplén természeti értékeinek bemutatására – zárta beszédét az államtitkár.

forrás: AM Sajtóiroda

forrás: AM Sajtóiroda

Hanyi szafari – feltárul a Hanság vidéke

Egy izgalmas túrára indulunk, méghozzá a Fertő-Hanság Nemzeti Park, dél-hansági régiójába. Egy átfogó betekintést adunk a terület múltjába és jelenébe, valamint élővilágát is feltárjuk. Irány a helyszín, vagyis a Hany, amely szó népies formában szépen kifejezi a terület láp- és mocsárvilágát.

Nemzeti Kincsünk az Erdő – Nemzeti parkok

A magyar természetvédelem már több, mint 150 éves hagyományokkal rendelkezik. Jelenleg a legmagasabb szintű oltalmat a nemzeti parkok jelentik.

Szépapó-erdő és mocsárvilág Kis-Sárrét tájain

Országos kitekintésünket a Körös-Maros Nemzeti Park Kis-sárréti tájegységén folytatjuk. Egy igazán változatos helyszín tárul fel kameránk előtt: az erdőségektől elkezdve, a halastó-rendszereken át, a mocsárvilágig. A sokszínű vidék, sokrétű állat- és növényvilágnak ad otthont.

A teljes műsor (26:00)

– Hanyi szafari – feltárul a Hanság vidéke
– Nemzeti Kincsünk az Erdő – Nemzeti parkok
– Szépapó-erdő és mocsárvilág Kis-Sárrét tájain

Forrás: Hazai Vadász
Szerkesztette: MM

A tihanyi Külső-tó élővilága

Tihany és a Belső-tó környéke már korábbi adásunkban terítékre került. Van azonban egy másik vizes élőhely is a félszigeten. Ezúttal a Külső-tó eredete, természetes élővilága és környéke lesz a téma, melybe a helyi tájegységvezető avatja be, stábunkat.

Bucka Benő meséi – A nemzeti park

A nemzeti park olyan védett, természeti terület, ahol nagyon sok ritka, különleges növény- és állatfajt figyelhetünk meg. Biztonságot nyújt számos élőlény és élettelen földtani kincs számára is.

Élményalapú oktatás a Természet Házában

A környezeti nevelést a legfiatalabb korosztálynál kell kezdeni, így garantálható az, hogy egy természetszerető jövőbeli generáció jöjjön létre. Lehetőségünk volt belepillantani egy foglalkozásba, miként is zajlik egy ilyen oktatás a gyakorlatban.

Nemzeti Kincsünk az Erdő – Az erdő lakói

Az erdő számtalan élőlénynek ad otthont, és ezek mind fontos részei az erdő életközösségének. A szemmel nem látható baktériumoktól kezdve, a hatalmasra növő fákig mind-mind egy komplex rendszer fontos szereplői.

Alsóbogáti Kiskastély Somogy vármegye dombjai közt

A Somogyi-dombság vidékein kirándulva, Alsóbogát térségében járva, a szemlélő megpillanthat egy szépen felújított építményt. Ez nem más, mint az Alsóbogáti Kiskastély, melyet szokás Zichy-kastélynak is nevezni. 1856-ban gróf Zichy Károly tulajdonába került az épület, azonban múltja sokkal korábbra nyúlik vissza.

Kelebiai emlékerdő a ’48-as és ’56-os eseményeknek

Ezúttal a magyar történelem 19. és 20. századi jelentős eseményeit és az erdőtelepítés kapcsolatát vizsgáljuk meg. E két téma egy emlékerdő képében forr össze, ahol az 1848-as és az 1956-os forradalmak hőseire és szellemiségére emlékeznek.

A teljes műsor (26:00)

– A tihanyi Külső-tó élővilága
– Bucka Benő meséi – A nemzeti park
– Élményalapú oktatás a Természet Házában
– Nemzeti Kincsünk az Erdő – Az erdő lakói
– Alsóbogáti Kiskastély Somogy vármegye dombjai közt
– Kelebiai emlékerdő a ’48-as és ’56-os eseményeknek

Forrás: Hazai Vadász
Szerkesztette: MM

Vadászati évadnyitó Soholláron

Ha szeptember, akkor szarvasbőgés. Már javában tart a gímszarvasok nászidőszaka, tudják ezt a hazai vadászok is. Ezért adásunk kezdetén, a Zalai Vadászati Évadnyitó programjára fókuszálunk, amely rendezvényen nemcsak a szakmai közönség, hanem a civil érdeklődők is szép számban képviseltették magukat.

Füles kuvikok a nagyvárosokban

Ha egy rejtett, éjszakai életmódot élő madárfajt említünk, mindenki egyből a nagy termetű baglyokra gondol. Róluk már volt szó adásunkban, így ezúttal kisebb testvérüket, a kuvikot mutatjuk be.

Nemzeti Kincsünk az Erdő – Nemzeti parkok

A magyar természetvédelem már több, mint 150 éves hagyományokkal rendelkezik. Jelenleg a legmagasabb szintű oltalmat a nemzeti parkok jelentik.

50 éves a Kiskunsági Nemzeti Park

A 2025-ös esztendő különleges a Kiskunsági Nemzeti Park számára, hiszen az 50 éves évfordulót ünneplik idén. 1975. január 1-én alakult meg a nemzeti park, melynek megalapítását a területen található természeti értékek, illetve a tradicionális mesterségek megőrzésének szándéka indokolta.

Bucka Benő meséi – A túzok

A túzok a legnagyobb termetű madár Európában, amely képes repülni. Leginkább a füves pusztákon érzi jól magát. Ma már nagyon ritka madárnak számít.

Idilli környezetben tárul fel a Kövesdi templomrom

Az aszófői vasútállomástól nem messze, egy ligetes területen található a Kövesdi templomrom. Egy idilli helyszín ez, ahol a közelben eredő Almás-forrás csobogó vize töri meg a csendet. Bár ez talán hozzáad ahhoz az élményhez, amit az idelátogató megtapasztalhat, amely során visszarepülhet a történelem kalandosabb időszakaiba.

Vadvilág – Csendélet az ősz kezdetén

Legyen szó akár dámszarvasokról, akár gímekről, vagy esetleg muflonokról és vaddisznókról, mindannyian képviseltették magukat természetfilmes operatőrünk kamerája előtt. E héten egy rövid betekintést adunk állataink hétköznapjaiba, melyek szépen lassan már a téli felkészülésről szólnak.

A teljes műsor (26:00)

– Vadászati évadnyitó Soholláron
– Füles kuvikok a nagyvárosokban
– Nemzeti Kincsünk az Erdő – Nemzeti parkok
– 50 éves a Kiskunsági Nemzeti Park
– Bucka Benő meséi – A túzok
– Idilli környezetben tárul fel a Kövesdi templomrom
– Vadvilág – Csendélet az ősz kezdetén

Forrás: Hazai Vadász
Szerkesztette: MM

A nemzeti park olyan terület, melynek ökológiai egységessége megőrzendő a jelen és a jövő generációi számára; megvédendő mindenfajta mezőgazdasági és ipari hasznosítástól; és ahol lehetőség nyílik nemcsak tudományos, hanem oktatási és szabadidős tevékenységek végzésére is.

A védelem azonban sajnos még mindig nem garantált. A klímaváltozás olvadó gleccsereket, kiszáradó vizes élőhelyeket és a fajok élőhelyének átalakulását okozza. A tömegturizmus erodálhatja az ösvényeket, megzavarhatja a vadvilágot és túlzsúfolhatja a törékeny élőhelyeket. Az utak, gátak vagy energiaprojektek fejlesztése is néha átvágja a parkokat és széttagolja az ökoszisztémákat.

Európa nemzeti parkjai egyszerre vadrezervátumok és népszerű menedékhelyek, fenntartásuk állandó gondoskodást és elkötelezettséget igényel.

Forrás: European Correspondent

A nemzeti parkok nem csupán a flóra és fauna menedékei, hanem a hagyományok, a kulturális örökség és a szellemi értékek őrzői is. A természetes élőhelyek, az erdők, vizek, rétek, a pásztoroló legeltetés vagy éppen a régészeti lelőhelyek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a magyar táj és a magyar lélek egymásra találjon. Környezetünk védelme nem ideológiai kérdés, hanem közös morális kötelességünk: gondoskodni arról, hogy a jövő generációi is tiszta vizet, egészséges élelmet, élhető környezetet, szép tájakat és gazdag élővilágot örökölhessenek.

A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) révén hazánkban eddig 109 projekt valósult meg, összesen 42 milliárd forint értékben, amelyek mintegy 180 ezer hektáron javították a természeti környezet állapotát. A KEHOP Plusz pedig ennek a folytatása, ami által most újabb 60 projekt indult el, ismét 42 milliárd forintos keretösszeggel, amelyek további 100 ezer hektárnyi területen segítik elő a biológiai sokféleség megőrzését, az élőhelyek helyreállítását, a fenntartható gazdálkodást és a környezeti nevelést.

A magyar nemzeti parkok évente több mint másfél millió látogatót fogadnak, és az ökoturisztikai létesítmények felét maguk működtetik, így nemcsak a természeti értékek védelmében, hanem a környezettudatos szemléletformálásban is kulcsszerepet töltenek be. A Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban a Hévízi-tó és környékének rekonstrukciója, a Duna-Dráva Nemzeti Parkban a Bezerédi-Duna ág rehabilitációja, a Hortobágyon a Pásztormúzeum és a vásártér megújulása, a Kiskunságban az új információs központ, a tápiószelei génbank világszínvonalú fejlesztése mind-mind azt mutatják: a természetvédelem hazánkban nem elvont eszme, hanem élő gyakorlat, amely kézzel fogható eredményeket hoz.

forrás: AM Sajtóiroda

A program átfogó célkitűzései öt fő területre koncentrálnak. Az első és legfontosabb az élőhely-rekonstrukció, amely a projektek kétharmadát teszi ki. A vizes élőhelyek helyreállítása ezen belül is a kétharmada, mivel ezek Magyarország legértékesebb, legfajgazdagabb és leginkább sérülékeny területei közé tartoznak. A második terület a kezelési infrastruktúra fejlesztése, amely magában foglalja az őshonos állatok génmegőrzését és a védett területek természetvédelmi kezelését. Jelenleg több mint 13 ezer őshonos haszonállat (szürkemarha, bivaly, őstulok, magyar tarka, kárpáti borzderes, cikta, racka, cigálya) segíti a védett gyepek fenntartását, miközben korszerűsítik az állattartó telepeket, itatókat és utakat. A harmadik prioritás a bemutatási tevékenység erősítése, amelynek célja az ökoturizmus fejlesztése. A nemzeti parkok évente több mint 1,6 millió látogatót fogadnak, és az országban található 700 turisztikai létesítmény fele közvetlenül nemzeti parkok üzemeltetésében áll. Tanösvények, látogatóközpontok és túraútvonalak építésével tovább növelik a Balaton-felvidék vonzerejét is.

A negyedik terület az élettelen természeti értékek védelme, több mint 4000 barlangot tart nyilván a magyar barlangnyilvántartás, valamint három UNESCO geoparkkal is büszkélkedik hazánk, ex-lege védelmet élvez. Az ötödik terület a természetvédelmi őrzés feltételeinek biztosítása. A nemzeti parkos természetvédelmi őrszolgálat 250 főből áll, az őrszolgálati irodák, gépparkok fejlesztése, eszközök beszerzése fog megvalósulni a projektek keretében. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság területén 5 projekt indul 2,6 milliárd forint értékben. Ezen belül a Sásdi-rét vizes élőhely rekonstrukciója során 160 millió forintból fog megvalósulni a terület megfelelő vízháztartásának megvalósítása. Ez különösen fontos olyan fokozottan védett fajok megóvása érdekében, mint a jégkorszakból fennmaradt lisztes kankalin, amelynek egyik legfontosabb élőhelye itt található.

forrás: AM Sajtóiroda