Székátiratok címmel látható időszaki kiállítás az új Néprajzi Múzeumban. Az intézmény páratlanul gazdag gyűjteményében vagy 1200 ülő alkalmatosság is megtalálható. A tárlat érdekessége, hogy a sokszor történelmi darabokra (1714-ből van a legöregebb kiállított szék) fiatal építészek reagáltak, és készítették el saját ülőkéiket.

Az ember ülő helyzetét elősegítő tárgyi forma – így határozza meg a szék fogalmát a tárlat bevezető szövege, hogy aztán áttérjen a székek használatból fakadó változatosságára. Ami nem más, mint a funkció és a forma egymásra hatása, hiszen mondjuk egy régen a paraszti istállókban használt fejőszéknek nem lehettek 30-40 centiméteresnél hosszabb lábai. Mert ha hosszabbak lennének, akkor a fejés munkáját végző ráülve, egyszerűen olyan magasságba kerül, ahonnan már nem tudja hatékonyan elvégezni ezt az inkább technikán, mint erőkifejtésen alapuló mozdulatsort. A fejőszéknek tehát olyan magasnak kell lennie, hogy rákuporodva behajlított kezünk éppen a tehén tőgyével kerüljön egy vonalba.

A tárlat bejárata Fotó: MH/Pálffy Lajos

Egy fejőszéken lazulni, rajta ülve étkezni nem lehet, ezért ez nem is került be a házba, hanem örök életben az istállók bútordarabja maradt. Mint ahogy a gondolkodószéket, avagy a családfő pihenését, vagy inkább tekintélyét szolgáló karosszéket sem nagyon mozdították el a tisztaszobából, vagy ha azt nem fűtötték, akkor a konyhából. A Lucaszéket pedig egyenesen az esztendő egyetlenegy estéjén használhatták csak. A Néprajzi Múzeum gyűjteményében megtalálható székek alapvetően fából készültek. De van itt olyan ülőalkalmatosság is, ami egyszerűen egy ló koponyája, és valamikor az 1800-as évek közepén, végén volt használatban valamelyik háztartásban. Vagy itt van egy szalmából és csátéfűből az 1950-es években összerakott, megközelítően henger alakú ülőke is, amit a szabadban végzett dohányfűzésnél használtak a Heves megyei Átány községben.

Dohányfűzésnél használt, helyben előállított ülőke Fotó: MH/Pálffy Lajos

A kiállítás múzeumi gyűjteményből származó ülő alkalmatosságai szemmagasságban lettek elhelyezve erre a célra összeállított polcokon, míg az ifjú építészek átiratai a polcok alsó részén, vagy éppen az általuk lehatárolt térben, a padlón helyezkednek el. De maradjunk még az öreg daraboknál, a legidősebb, fenyőfából és eperfából, már asztalos által összerakott darab az 1714-es évszámot viseli. A belevésett szöveg szerint „ÉPITÖDÖTT Ao 1714 MOLNÁR Pál palérlegin miatt”. Molnár Pálnak, a hajdani kőművesnek, vagy éppen ácsnak kényelmesnek tűnő, masszív ülőalkalmatossága amúgy Debrecenből került be a múzeum gyűjteményébe.

Egy másik, ugyancsak figyelemre méltó ilyen alkalmatosság az 1890, vagy 1900 körül a Trianonban éppen hogy csak Romániához került Bihardiószegen készült. Mégpedig egy diófa tuskóból lett kialakítva, fenyődeszka ülőkével. Nem egy formatervezett, esztétikus darab, de arra jól szolgált, hogy a borospincében kényelmesen üljenek rajta. Bizony, ha belegondolunk, sok nótát hallhatott ez a szuvas „szükségbútor”, mire bekerült a múzeumba.

Sok nótát meghallgathatott Fotó: MH/Pálffy Lajos

Aztán van itt egy diófa gyalogszék is a kárpátaljai Hátszögről. Amit 1904-ig Verhovinabisztának, vagy Bisztának hívtak és 1910-ben 9 magyar mellett 15 német és 769 ruszin lakta. Ez az ülőalkalmatosság pedig nem más, mint egy hármas elágazás előtt elvágott diófa törzs. A három girbegurba ág adja a szék lábait, és ezen is inkább csak kuporogni lehetett, mint kényelmesen ülni. A szabadban, vagy valami színben végzett munkákhoz használhatták. Mondjuk kukoricafosztáshoz, vagy babfejtéshez, amely munkákat az asszonyok, lányok végezték, sokszor kalákában. De a takarmánytökök kimagozásánál is jó hasznát vehették az ilyen széknek, mert rajta ülve nem kellett a térdeket, derekat terhelni a guggolással.

Az asztalos esztergát is használt, amikor készítette Fotó: MH/Pálffy Lajos

A tárlat talán a legszebb régi darabja a támlájába vésett évszám szerint 1769-ben készült, és az asztalos a kartámla alátámasztásánál már faesztergát használt a megmunkáláshoz. A szék fenyőfából van, és Szabadszállásról került be a múzeumba. Korábban kékre volt festve, és sárga színnel mértani díszítés volt rajta, majd az egészet átfestették sötét okker színűre. Ugyancsak míves darab az a diófa támlásszék, amely Tótkomlósról érkezett a múzeumba. Kund Elemér (1885 – 1952) műgyűjtő és minisztériumi osztálytanácsos gyűjteményéből való, akit legitimista kapcsolatai miatt az ötvenes években Kistarcsára internáltak, és ott is halt meg. A szék háttámlájának közepe áttört, növényi motívumokkal díszített, a támla tetején két napjel között vélhetően a készíttető házaspár monogramja látható.

Szék Kund elemér gyűjteményéből, mellette az 1916-ban összeállított Lucaszéke Fotó: MH/Pálffy Lajos

Különleges darab aztán Ötvös Károly vadászbotja, amely a gyaloglásban is segített, leszúrva pedig a tetején lévő, összecsukott ülőkére rá is lehetett ülni. Ötvös gazda a szakszerű tárgyleírás szerint beteges ember volt, de szeretett urakkal vadászni. Ezért valamikor a 20. század első felében egy mesteremberrel elkészíttette kőrisfából ezt a speciális széket. Van aztán itt még egy láthatóan autentikus Lucaszéke is, bükkfából, 1916-os dátummal faragva. A Heves megyei Domoszlón készítették, elnagyolt falevelekkel, növényi motívumokkal van díszítve az ülőkéje, és a kopásból látszik, hogy nem csak december 13-án, az esti misén használták.

Végül essék néhány szó arról a 17 „székátiratról” is, amit az Architechture Uncomfortable Workshop/AU Műhely építészei készítettek. Munkájuk vezérelve talán az lehetett, hogy a mindent hasznosítani akaró, szemetet egyáltalán nem termelő régi, paraszti életformából kiindulva, ebben az új világban is hasonló módon járjanak el. Így született meg a „Maradékbeton szék”, ami nem más, mint egy fekete sittes zsákba töltött beton. Amire még a a beton megszilárdulása, megkötése előtt ráült valaki, az így kirajzolódó formát pedig filccel borították be.

Újragondolt székek, középen a Vörösréz gondolkodószék Fotó: MH/Pálffy Lajos

De van itt egy „PVC-maradék szék” is, amely a fürdőszobákba beépített lefolyócsövek egy felesleges darabjából és némi téglatörmelékből állt össze. Aztán itt van a „Hústőke sámli” is, ami megőrizte az eredeti sámli-formát, de a hentesüzletekben használt polietilén lapokból van CNC eszterga segítségével kivágva. A 17 átirat közül talán a „Vörösréz gondolkodószék” a legimpozánsabb darab, amelyre ha ráülünk, súlyunktól megváltozik az alakja.

A kiállítás 2023. január 31-ig látogatható az új Néprajzi Múzeumban. 

forrás: MagyarHírlap

MFD tárlat látogatható:
2022.10.07 – 2022.10.30

Helyszín:
Néprajzi Múzeum 1146 Budapest, Dózsa György út 35.

A járványhelyzet függvényében tárlatvezetések kísérik a tárlatot. A korábbi évekhez hasonlóan, az idén kiállított alkotások is a hazai design kiemelkedő, innovatív eredményeit mutatják be. A kiállításon a díjazott alkotásokon kívül a bírálóbizottság az által kiemelkedőnek ítélt további elismerésre méltó alkotásokat is meg lehet majd tekinteni. A neves szakemberekből álló bírálóbizottság a pályázatokat olyan értékelési szempontok mentén mérte össze, mint a formai minőség, felhasználó központú kialakítás, piaci versenyképesség, vagy épp a fenntarthatóság szempontrendszerének való megfelelés.

A díjpályázat eredménye a díjátadás napjáig nem nyilvános.

További információk, érdekességek:
mft.org.hu
facebook.com/magyarformatervezesidij

forrás: BDW

A díjazottak munkáinak kiállítása látogatható:
2022.10.07 – 2022.10.16

Helyszín:
Néprajzi Múzeum 1146 Budapest, Dózsa György út 35.

Idén az elismert szervezeteket a Budapest Design Week kiemelt eseményeként, a Néprajzi Múzeumban megrendezett tárlaton ismerheti meg a nagyközönség. A designmenedzsment-szemléletet kiválóan alkalmazó szervezeteket öt főből álló szakmai zsűri választotta ki. A bírálóbizottság elnöke Dr. Simon Attila, a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. vezérigazgatója, a Magyar Formatervezési Tanács tagja. Az elismeréseket a Budapest Design Week rendezvénysorozat keretében, a Magyar Formatervezési Díj 2022. évi ünnepélyes díjátadó gálájának részeként Pomázi Gyula a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és a Magyar Formatervezési Tanács elnöke adja át.

“Nagyon örültünk, hogy elnyertük a díjat, mert ez a többéves következetes munkánk értékelése. Szerintem a designtudatos szemlélet minőséget is közvetít, értéket, hogy milyen polcra is tesszük a termékünket, magunkat. E téren nekünk, magyaroknak sokat kell még fejlődjünk, hogy a közfelfogásban a szó jó értelmében hétköznapibbá váljon a designtudatosság. Ezért is van nagy jelentősége és szerepe ennek a díjnak”  nyilatkozta Kováts Adél színművész, a tavaly Design Management Díjjal elismert Radnóti Miklós Színház igazgatója.

Az eredmények a díjátadás napjáig nem nyilvánosak.

További információk, érdekességek:
mft.org.hu
facebook.com/magyarformatervezesidij

forrás: BDW

A rendezvénysorozat központi helyszíne a Néprajzi Múzeum új épülete, finanszírozója pedig a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala.

Változik a munkával, oktatással, gasztronómiával vagy akár szórakozással, sporttal és pihenéssel kapcsolatos gyakorlatunk, és ezzel változnak a hozzájuk tartozó terek, tárgyak, eszközök is. Munka- vagy szabadidőnket igyekszünk egyre hatékonyabban eltölteni, így bizonyos tevékenységek összekapcsolódtak az évek során: például egy modern iroda nagyobb közösségi tere egyúttal az edukáció, valamint a kreatív kommunikáció helyszíne is, ahol informális környezetben születhetnek a legújítóbb, innovatív koncepciók, egyesek otthona pedig a covid-helyzet miatt egyben munkahellyé is vált. Központi tematikájával ezekre a változásokra is reflektálni kíván az idei Budapest Design Week (BDW).

„Azok az országok fogják megnyerni a jövő munkahelyeiért folytatott versenyt, amelyek minőségi élet- és munkakörülményeket tudnak teremteni. Ezért tűztük ki azt a célt 2018-ban, hogy 2030-ra Magyarország a top5-be kerüljön Európában, ahol a legjobb lakni, élni és dolgozni. Ez az alapfeltétele annak, hogy 2030-ra Magyarországot Kelet-Közép-Európa tudásközpontjává tegyük” – mondta György László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára.

Pomázi Gyula, a fesztivált rendező Magyar Formatervezési Tanács és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke kiemelte: „A korunkat meghatározó válságok közepette felértékelődik a kreatív innovációk szerepe – nemcsak a gazdaság katalizátoraként, hanem a rugalmas, alkalmazkodó, újító környezet megteremtésének zálogaként is. A design thinking alapú megoldások, a társadalmi felelősségvállalás, valamint a tervezői kreativitás kibontakozása egyszerre teremtheti meg az üzleti siker feltételeit és egy stabilabb, fenntarthatóbb jövő alapjait.”

A rendezvénysorozat kiemelt helyszínén, a Néprajzi Múzeumban nyílik meg a Budapest Design Week központi kiállítása, amely idén Találkozások terei – építészet és design címmel kortárs építészeti projekteket és azokhoz kapcsolódó térformáló designtermékeket, lámpákat mutat be.

„Idén 150 éves intézményünk büszkén kínál helyszínt a Budapest Design Week számára, hiszen a Néprajzi Múzeum maga is a design- és tárgykultúra történelmi öröksége és a jelenkor közötti szimbiózis bemutatására hivatott. Múzeumunk új épülete a gyűjtemény, a tervezői, mérnöki szemlélet, tudás és az építészet kölcsönös egymásra hatásának példája, és a kortárs hazai építészet és design óriási eredménye” – mutatott rá Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója.

„A találkozás felértékelődik és új értelmet nyer. Életvitelünk és a technológia sok olyan tevékenységet is hatékonyan összekapcsol mindennapjainkban, amelyre korábban nem volt lehetőség. Személyes és közösségi építészeti tereink, designkörnyezetünk változóban van, s közben megjelentek olyan új, virtuális terek is, amelyeket a járvány és a válsághelyzet kényszerített ránk, jelentős hatással és üzenettel bírva életünkre. Kiállításunk és programjaink a tervezők és a kreatívipar lehetőségeire, innovatív eredményeire és növekvő felelősségére hívják fel a figyelmet” – fejtette ki a tematika kapcsán gondolatait Sebestény Ferenc DLA, a Budapest Design Week kurátora.

A szakma meghatározó képviselői, egyetemi oktatók, doktoranduszok részvételével megtartott konferencia a fesztivál központi témájához kapcsolódik majd október 13-án: a személyes találkozási szokásaink megváltozásának, közösségi tereink átalakulásának építészeti és design vonatkozásait fogja vizsgálni társadalmi, ökológiai, technológiai hatások összefüggésében.  A design week egyik legnépszerűbb programja a Nyitott Stúdiók, amely során ezúttal öt építész és öt építészethez kötődő designstúdió mutatkozik majd be. Október 14-én Személyes találkozások címmel a kreatívipari felsőoktatási intézmények mesterszakos hallgatóit várja a New European Bauhaus (NEB) workshop; a kreatívipari mikrovállalkozások igényeire szabott kiadvány, az évente megjelenő Start Up Guide Live eseménye pedig a válság- és a krízismenedzsment témáját járja körül október 12-én. A Budapest Design Week első szombatján tartott családi napon pedig a legkisebbek is megismerhetik (tárlatvezetéseken, sétákon és gyerekworkshopokon keresztül), életünk milyen területeire lehet hatással a designgondolkodás.

A rendezvénysorozat kiemelt partnerei a Néprajzi Múzeum, a Magyar Bútor és Faipari Szövetség, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME), valamint a Magyar Divat & Design Ügynökség (HFDA). A HFDA szervezésében idén újra megvalósul a 360 Design Budapest kiállítás. „Immár harmadik alkalommal mutatjuk be a hazai és a regionális design kiemelkedő szereplőit. Az idei tárlat nagy hangsúlyt fektet a digitalizációban rejlő edukációs lehetőségekre, így kötve össze a hagyományos megoldásokat és a jövő tervezői eszköztárát” – emelte ki Bata-Jakab Zsófia, a Magyar Divat & Design Ügynökség vezérigazgatója.

Idén is megjelenik a Budapest Design Map, a Magyar Formatervezési Tanács nyomtatott kiadványa a főváros design szempontból legfontosabb helyszíneivel, jelölve többek között galériákat, múzeumokat, bemutatótermeket, műhelyeket és üzleteket, valamint a design iránt érdeklődők számára izgalmas eseményeket, látnivalókat. A térképes programajánló elérhető lesz a fesztivál központi helyszínén, valamint a partnereink által meghirdetett programpontokon.

A Budapest Design Week a főváros mellett Pécsett, Sopronban, Szombathelyen és Veszprémben is szakmai programokkal, családi nappal, gyerek-workshopokkal, tárlatvezetésekkel, építészeti sétákkal és designvásárokkal várja a látogatókat.

A hagyományoknak megfelelően a BDW nyitóestjén (október 6-án) adják át a Magyar Formatervezési Díjat és a Design Management Díjat is. A díjazottakat és a kiemelt pályaműveket bemutató kiállítás a központi kiállítással párhuzamosan a Néprajzi Múzeumban lesz látogatható.

A programokról, a résztvevőkről és a fesztivállal kapcsolatos legfrissebb hírekről weboldalunkon, illetve a Budapest Design Week Facebook-eseményében tájékozódhatnak:

• budapestdesignweek.hu
• www.facebook.com/events/1118855812051995

forrás: BDW