A pályázati felhívás 500 millió forintos keretösszegéből a hazai és nemzetközi oltalomszerzéssel kapcsolatos hatósági díjakon felül akár az ezeknél jelentősebb mértékű iparjogvédelmi tanácsadás vagy a kapcsolódó ügyvivői szolgáltatás költségei is fedezhetők.

A kutatás-fejlesztési eredmények és az innovatív ötletek úgy hasznosíthatók a leghatékonyabban, ha megfelelő jogi védelmet kapnak. Ez a lépés létfontosságú ahhoz, hogy a befektetett erőforrások – idő, pénz, szakértelem – ne csak megtérüljenek, de hosszú távú piaci előnyt és annak megfelelő hasznot is hozzanak. A Neumann János Program kiemelt célja a hazai vállalkozások és egyetemek szabadalmi aktivitásának növelése.

Az NKFI Hivatal évek óta célzott pályázatokkal támogatja, hogy minél szélesebb réteg – akár a legkisebb mikrovállalkozás vagy egyéni feltaláló is – élhessen ezzel a lehetőséggel, oltalmat szerezve a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál (SZTNH) az újonnan kifejlesztett termékeire, technológiáira vagy brandjére.

„Az elmúlt években egyértelműen növekedett az iparjogvédelmi aktivitás Magyarországon, és emelkedett a bejelentések száma is a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál. Az egyetemek ezen a téren kiemelkedően teljesítettek, ami jól mutatja a hazai kutatóhelyeken zajló innovációs munka erősödését. Mindez annak a jele is, hogy Magyarországon egyre inkább olyan, az innovációt támogató környezet alakul ki, amely erősíti a szellemitulajdon-védelmi eljárások iránti bizalmat, és ösztönzi az új megoldások jogi oltalmának megszerzését.” mondta el Farkas Szabolcs, az SZTNH elnöke.

Szabados Zsuzsa, az NKFI Hivatal vállalati innovációs elnökhelyettese a pályázat újranyitása kapcsán kiemelte: „A szellemitulajdon-védelem eszköztárának egyre tudatosabb alkalmazása lehetővé teszi, hogy a kutatási eredményekből és az innovatív ötletekből kézzelfogható versenyelőny, jelentős hozzáadott érték és gazdasági eredmény származzon. Ezt a célt évek óta támogatjuk hasonló pályázati konstrukciókkal – 2015 óta 920 kérelem kapott összesen csaknem 1,3 milliárd forint támogatást szellemi alkotások védelmére.”

Részletek a pályázatról az NKFI Hivatal honlapján.

forrás: NKFIH

A vállalat közleménye szerint a projekt célja egy mesterséges intelligencia alapú, innovatív erdőgazdálkodási szoftver fejlesztése, amely egyesíti a műholdas képalkotási technológiák és a terepi felmérések adatait, ezáltal támogatja a gyors és pontos döntéshozatalt az erdőgazdálkodásban.

A 4ESTER fenntartható erdőgazdálkodást tervező MI alapú szoftver képes az anomáliák, például az erdők betegségei, illegális fakitermelés vagy invazív fajok megjelenésének gyors azonosítására.

A rendszer az erdőgazdálkodók, természetvédelmi szervezetek, kutatóközpontok és a vízügyi szakemberek számára nyújt hatékony eszközt az erdők állapotának monitorozására, a természeti értékek megőrzésére, valamint a klímaváltozás hatásainak elemzésére.

A projekt Magyarországon és nemzetközi szinten is jelentős, hiszen a fejlesztett szoftver széles körben alkalmazható Európa erdőterületein, támogatva a fenntartható erdőgazdálkodást és a természetvédelmet – olvasható a társaság közleményében.

A nyilvánosan elérhető cégadatok szerint a Naviscon Mérnöki Tanácsadó Zrt. nettó árbevétele 2023-ban 405,96 millió forint, egy évvel korábban pedig 496,22 millió forint volt. A cég 2023-ban 425 ezer forint nyereséggel zárt, míg 2022-ben az adózott eredménye 24,6 millió forint volt.

ESZR4 Miért kell új rendszer (már megint)?

Négy fontos szempont, az erdőgazdálkodási informatikai rendszer megújításáért. 

Technológia
Továbbfejlesztés
Több felhasználó
Terjeszkedés

Technológia megújítása

• Szupport szerződésben vállalt egyik fontos kötelességünk!
• A keretrendszerek, szerver komponensek folyamatos upgrade-je fontos biztonság és üzemeltetési szempontból.
• A front komponensek elveszíthetik az aktuálisan használt böngészők támogatását.
• Verziók és patch-ek. Túl sok van belőlük, egy verzió kiadása 4 nap. Eltérő környezetek, a rendszergazda telepít (ha van)!

Továbbfejlesztések új adatbázis struktúrán

• A rendszer sok szempontból túl nőtt a 12 évvel ezelőtt lefektetett alapokon. ÖTT, ETM, ETA, Evelin etc
• Új racionalizált adatstruktúra (innovatív, integrált szakmai rendszer).
  1. Helyek, ahol eseméynek történnek (erdőrészlet, rakodó, tv.terület  etc.)
  2. Események, egy adott hely összes történései idővonalra felfűzve (+poligonok).
  3. Mappák (virtuális és valós) különböző helyeken az azonos tevékenységet fogják össze, pl. terv, becslés, bejelentés etc.
• Gazdálkodási „ágazati” folyamatok integrált, komplex támogatása: pl. fahasználat-művelés-termelés, erdőtervezés-örökerdő gazdálkodás etc.
• Erdőfelmérések (fatömegbecslés, fakészlet felvétel) önálló események, szabadon paraméterezhető számításokkal, erős terepi támogatással FATI.
• Compilance, jogi és környezetvédelmi követelmények támogatása

Több felhasználó kiszolgálása

• Örvendetes, de jelentős szupport erőforrást köt le. ESZR-3300, ETA-1000, TERI-5000.
• Az új felhasználók a generációjuknak megfelelő „program működést” várják el.
• Erdőgazdaság szinten specifikus folyamatok – ennek megfelelő felhasználói dokumentáció
• Perszonlizált – személyre (feladatkörre) szabott, „mivel van teendőm”, „hol tartok egy folyamatban”, „best practice” bemutatása akár szakrendszeri kérdésekben is, honnét hova lehet eljutni etc.
• Helyfüggetlen – lehetővé teszi az irodától távoli – terepi (online-offline) munkavégzést. A „forest-office” trend, amit a kovid csak megerősített – mobil eszközök térnyerése.
• A megváltozott és várhatóan megváltozó környezethez rugalmasan adaptálható (következő 10 év).

Terjeszkedés

• A programfejlesztés fenntarthatósága miatt a működési területünket ki kell bővíteni
• NP, VizIG, Magán
• Környező országok …

Egyértelműen egyszerű -tevékenység és feladat orientált rendszer

• Klasszikus  mappa – esemény: A mappa/folder (konténer tovább gondolása) egy esemény (leaf) csomag, alkalmas együttes, csoportos,  intézésre, leválogatásra etc. Melyik mappába került (tervezés alatt, érvényes, lezárt)
• Virtuális mappák (aktuális, teendők stb): A feladatlista (bal oldali fa) lehet összesített és feladatonként (folder típusonként) külön külön is. Felsorolja a mappákat, amiben még van elintézendő levél és/vagy leválogatja a leveleket, ami elintézendő
• Idővonal – az erdőrészlet élete több felvonásban (több erdőterv köré): Erdőrészlet eseményeinek idővonal szerű megjelenítése, és a hozzá tartozó dinamikus terület és attribútum kezelés.
• Az erdőrészlet mint gazdasági erőforrás vizualizációja: fatömege, körlap, kitermelt mennyiségek, erdőművelés költségei
• Folyamat tervezés lehetőségei (illusztráció)

Mindennek helye van – „overlapp” hadművelet

• Munkafelület átfedésvizsgálat: minden esemény rendelkezhet saját poligonnal (térbeli objektummal). Az erdőrészleteknek mindig van poligonja!
• Ágazati rétegek rendszer: a munkafelületen megjelenő térbeli objektumok összekapcsolhatóak az adott idővonalon megjelenő eseményekkel – ágazati tematizált réteget alkotva
• Átakasztás egyszerűen: üzemtervezések között erdőrészletek összekapcsolása, eredet, mi miből származik,
• Érintettség: alapfunkció – külső vagy belső téradatokkal végrehajtható

forrás: ComputerTrends

A tájékoztató szerint a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz (GINOP Plusz) elsődleges célja az, hogy a Demján Sándor programban rögzített törekvésekhez illeszkedően megerősítse a magyar vállalkozásokat beruházásokon, kutatás-fejlesztési tevékenységeken, munkaerőpiaci és képzési programokon keresztül.

A GINOP Plusz esetében több mint 2000 milliárd forintnyi forrás áll főként vállalkozások rendelkezésére, és ennek közel 40 százaléka, csaknem 800 milliárd forint a kutatás-fejlesztésre és innovációra.

A Fókuszterületi innovációs projekteket támogató pályázat esetén 300 milliótól 800 millió forintig lehet támogatást igényelni, tipikusan 30-50 százalékos önrész biztosítása mellett.

Az értékelés során minden pályázatot két fő szempont alapján bírálják el: az első, hogy a tervezett megoldás, technológia megvalósítható-e a gyakorlatban, a másik szempont pedig, hogy lesz-e az új terméknek piaca. Ha mindkét kérdésre igenlő a válasz, akkor kaphat támogatást az adott projekt – közölték.

„Célul tűztük ki, hogy 2030-ra minden második magyar kkv innováljon: ez azért is fontos, mert az innovatív vállalkozások 2,5-szer több munkavállalót foglalkoztatnak, 58 százalékkal termelékenyebbek, 31 százalékkal magasabb bért fizetnek munkavállalóiknak és átlagosan 90 százalékkal több exportárbevételt érnek el munkavállalónként, Magyarország versenyképessége szempontjából tehát elengedhetetlen a cégek innovációs aktivitásának növelése”

– emelte ki a támogatási program kapcsán Bódis László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója.

Ahogyan a felhívás neve is hangsúlyozza, támogatást különböző fókuszterületek mentén lehet szerezni: a pályázatok az egészséges élet vagy a gazdasági zöld átmenet és körforgásos gazdaság témaköréhez kapcsolódóak, esetleg a Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégia (S3) céljaival és prioritásaival összhangban megvalósuló kiválósági projektek lehetnek.

Fontos szempont, hogy K+F minősítés igénybevétele minden projekt esetén kötelező a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalnál.

A Nemzeti Innovációs Ügynökség Zrt. projektfejlesztési szolgáltatás sikeres végrehajtása pedig 10 többletpontot eredményez a pályázatok értékelése során.

További információ a pályázatról itt érhető el.

forrás: KIM

Magyarország jövőképességének kulcsa a gazdaság digitalizálása, az egészséges élet erősítése, valamint a zöld átállás. E cél támogatására 35 milliárd forint áll rendelkezésre a ma megjelent Programstratégiában. Az innovációk eredményességét segíti továbbá, hogy a pályázatokban elvárásként jelenik meg az árbevétel termelés, valamint a kifejlesztett innovációk szabadalma. A projektek megvalósítási időszakát az új pályázati kiírás feszesebbé teszi, és meghatározó szerephez jut a projektek folyamatos szakmai támogatása, amit az újonnan felálló Nemzeti Innovációs Ügynökség (NIÜ) lát majd el.

A Programstratégia kiemelt figyelmet fordít egyrészt a gyors növekedésre képes és jelentős hazai hozzáadott értéket felmutató társaságok (ún. spin-offok) támogatására, másrészt az iparjogvédelmi aktivitás erősítésére, és a nemzetközi pályázatokban való eredményes részvételre. A Magyar Kutatási Hálózat nemzetköziesítését szolgálja az 5 milliárd forintból megvalósuló Élvonal Plusz pályázat, amelynek célja a kiváló magyar és külföldi kutatók Magyarországra vonzása. Tovább folytatódnak a kutatói életpályát segítő programok: a kutatásokat kiválósági alapon támogató OTKA 13,5 milliárd forintos keretösszeggel, valamint a kutatói utánpótlást célzó Új Nemzeti Kiválóság Program 3,5 milliárd forintos és a Kooperatív Doktori Program közel 5,1 milliárd forintos keretösszeggel.

A Programstratégia 2023. évi pályázati konstrukciói a Neumann János Program három kulcsszava köré szerveződnek. Első az asszociáció, ami az egyetemek, a kutatóintézetek és a gazdaság összekapcsolását jelenti. Második a hatás, azaz a kutatás és innováció gazdasági, társadalmi és intellektuális eredményt váltson ki. Harmadik a mérés, ami a támogatásokban megfelelő eredménymutatók folyamatos és megbízható mérését jelenti. Ilyen eredménymutatók lehetnek többek között a minőségi publikációk, jövedelemtermelő szabadalmak, termék vagy árbevétel. A stratégiában foglalt célok megvalósulása elősegíti a magas hozzáadott értékű hazai munkahelyek létrejöttét, a magyar családok életszínvonalának növekedését.

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs (NKFI) Alap 2023. évi Programstratégiája és a Neumann János Program részletei elérhetők a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) honlapján.

forrás: NKFIH

Az S3 elkészülése és elfogadása különösen jelentős eredmény Magyarország számára, hiszen a 2021-2027-es uniós programozási időszak kutatásra, fejlesztésre és innovációra fordítható európai uniós források lehívása az elfogadott tervdokumentum nélkül nem lehetséges.

Az S3 végrehajtásának és nyomon követésének irányításáért felelős NKFI Hivatal kiemelten fontosnak tartja, hogy az S3 érintett szereplői – csakúgy, mint a tervezési szakaszban – továbbra is aktívan közreműködjenek a stratégiában foglalt beavatkozások eredményes megvalósításában, ezáltal hozzájárulva az EU-s és a hazai támogatások eredményorientált, hatékonyabb felhasználásához.

Ennek érdekében az NKFI Hivatal, az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásával szakmai rendezvényt szervez az S3 megvalósításában érintettek számára, melynek elsődleges célja, hogy résztvevők részletes információt kapjanak az elfogadott S3-ról, a kapcsolódó szakterületi stratégiákról, pályázati lehetőségekről.

A rendezvény időpontja: 2021. december 2. (csütörtök) 9.30-12.00 óra
Helyszín: online (YouTube – élő közvetítés)

Program

REGISZTRÁCIÓ itt lehetséges!

forrás: NKFIH