A hazai erdőfelújítások és fiatal erdőtelepítések egyik legjelentősebb kockázati tényezője a nagyvadállomány okozta rágáskár. Az őz, a gímszarvas és a dámvad különösen a téli időszakban károsítja a facsemeték vezérhajtásait, ezzel jelentősen visszavetve a növekedést, szélsőséges esetben pedig a csemeték pusztulását okozva. Az erdőgazdálkodók jelenleg leggyakrabban két alapvető védekezési mód közül választhatnak: a költséges kerítésépítés és a rendszeres ismétlést igénylő vegyszeres riasztás között.

Az utóbbi években azonban ismét előtérbe került egy hagyományos, ugyanakkor tudományosan is megalapozott megoldás, a nyers, mosatlan juhgyapjúnak a fiatal erdők vadkár elleni védelmében történő alkalmazása. Ez a módszer egyszerre kínál környezetbarát, gazdaságos és hatékony alternatívát, miközben lehetőséget teremt egy mezőgazdasági melléktermék értékteremtő felhasználására is.

A „Természetes védelem a vadkár ellen – Nyers gyapjú – Környezetbarát, hatékony és gazdaságos megoldás a fiatal erdők vadkár elleni védelmében” című kiadványból többek között az alábbiakról tudhatnak meg hasznos információkat:

– Melyek a nyers gyapjú vadkár elleni védelmében betöltött hatékony szerepének a két pillére?

– Milyen gazdasági, környezeti és ágazati előnnyel jár a nyers gyapjúnak a vadkár elleni védekezésben való alkalmazása?

– A módszer hány %-os védelmet nyújt a téli rágás ellen?

– A módszer beilleszthető-e az ökológiai gazdálkodási rendszerekbe?

– Hogyan alakul a nyers gyapjúval történő vadkár elleni védekezés költsége a vadvédelmi kerítéssel és a vegyszeres vadriasztással összevetve?

– Hogyan kell alkalmazni a módszert?

Összefoglalóan elmondható, hogy a dokumentum rávilágít arra, hogy a nyers gyapjú alkalmazása a vadkár elleni védekezésben olyan komplex megoldás, amely ötvözi a hagyományos tudást, a modern tudományos eredményeket és a fenntarthatósági szempontokat. A módszer kiemelkedő jelentősége továbbá, hogy csökkentheti a vegyszerhasználatot, elősegítheti a körforgásos gazdaságot és új együttműködési lehetőségeket teremt az agrárszektor szereplői között.

A jelenlegi piaci helyzetben – amikor a gyapjúpiac gyakorlatilag leállt, és a juhtartóknál eladhatatlan gyapjúkészletek halmozódtak fel – különösen fontos olyan innovatív felhasználási módokat találni, amelyek egyszerre szolgálják a gazdasági és környezeti érdekeket.

Bízunk benne, hogy a nyers gyapjú vadkár elleni védekezésben való alkalmazása kiváló példája lehet a juhtenyésztők és az erdőgazdálkodók közötti összefogásnak, amely egyszerre csökkenti a vadkárt és hasznosít újra egy értékes mezőgazdasági mellékterméket.

Csatlakozzon Ön is a gyapjúalapú vadkármegelőzés hazai kísérleteihez!

Ha van releváns tapasztalata kérjük ossza meg velünk azokat! Ha pedig rendelkezik szabadon felhasználható nyers gyapjúval, vagy erdőtelepítésben, erdőfelújításban érintett és nyitott lenne a gyapjú ilyen célú alkalmazási lehetőségének kipróbálására, kérjük írjon nekünk, és segítünk összekötni a másik féllel!

Kapcsolattartás: vadkar@nak.hu

Javasoljuk továbbá, hogy olvassa el a témához kapcsolódó korábbi cikkünket is, melyet az alábbi linken érhet el:

Természetes védelem a rágás ellen: Mire jó a birkagyapjú az erdőben?

Források:

Bernacka et al. 2015: Application of sheep wool in preventing damage caused by deer in young forest plantations – A legfontosabb lengyel tanulmány a gyapjú hatékonyságáról

BFW – Osztrák Szövetségi Erdészeti Kutatóközpont: Schafwolle als biologischer Verbissschutz – Gyakorlati útmutató és hatékonysági vizsgálatok

LWF – Bajor Állami Erdészeti Intézet: Schutzmaßnahmen gegen Wildschäden – Bajorországi tapasztalatok a biológiai rágásvédelemről

ConnGardener: Effective Fat-Based Deer Repellents -A lanolin és faggyú alapú riasztás elméleti háttere

Copa-Cogeca – Wool circularity – removing legal barriers to exploit its full potential (magyar nyelvű verzió: A gyapjú körforgásossága – akadályok felszámolása a teljes potenciál kiaknázása érdekében

forrás: NAK / Borovka Zsuzsa