Az érdekelt gazdálkodók és ingatlantulajdonosok önkéntesen ajánlhatják fel területeiket időszakos elárasztásra, melyhez az Országos Vízügyi Főigazgatóság tavaly egy online bejelentő platformot hozott létre.

Az elmúlt egy év tapasztalatai alapján több újítás is megvalósult a bejelentőfelületen, amelyek gördülékenyebbé és gyorsabbá teszik az ügyintézést:

• Egy bejelentés során már több ingatlan is felajánlható.
• A helyrajzi számok legördülő menüből választhatók ki az adott településen, hivatalos nyilvántartás alapján, így azok valóságtartalmát már nem szükséges külön vizsgálni.
• A felajánlott területek térképes megjelenítést kapnak.
• A kiértékelést követően a területek státusza színkóddal változik, így a folyamat átláthatóbbá válik.

A fejlesztéseknek köszönhetően jelentősen rövidül a kiértékeléshez és adatkezeléshez szükséges idő, ami tovább növeli a platform hatékonyságát, és gyorsabb visszajelzést biztosít a felajánlók számára.

A program eddigi eredményei jól mutatják az együttműködés sikerességét, február közepéig a felajánlásokból 76 területen valósult meg vízkivezetés: 4 100 hektáron 14 370 000 m³ vizet vezetett ki a vízügyi ágazat.

A „Vizet a tájba!” program továbbra is nyitott minden érintett gazdálkodó és ingatlantulajdonos számára. A felajánlások hozzájárulnak a vízkészletek helyben tartásához, a táj vízmegtartó képességének javításához és a mezőgazdasági termelés biztonságának erősítéséhez.

forrás: NAK / Pók Zóra

A duzzasztás hatása már a jászteleki vízmércén is nyomon követhető. A NEFAG Zrt. Jánoshidán 18,36 hektár, Jásztelken 36,42 hektár erdőt kezel, a Zagyva folyóval határosan. Az egykori holtágak partjai, a Jászság legidősebb máig fennmaradt erdőterületeit rejtik. A Mizsei kerekerdő Zagyva hídjánál található tölgyes 93 éves. Az ilyen korú erdők csak nagyon lassan tudnak alkalmazkodni a megváltozott termőhelyhez, különösen a csökkenő talajvízszinthez.

Ezért is fontos a Zagyva folyó minél magasabb vízszintje. A többlet talajnedvesség akár további évtizedekre is megmentheti a kiszáradástól az érintett erdők kocsányos tölgy egyedeit. A műtárgy hozadéka, hogy a Csonkás-éren keresztül több ezer hektáros területen is elérhető lesz a víz, így például a Mizsei kerekerdőben is, ami szintén unikális értékű, mert már az első katonai felmérésen, 1785-ben is erdőként szerepelt!

forrás: NEFAG Zrt.

Ki ne szeretne szolnokiként a NEFAG-erdőben sétálni?! Kivált most, hogy közeleg az ősz, és újra pompás színeket ölt magára Szolnoki Parkerdő. Ehhez persze nélkülözhetetlen, hogy a közkedvelt kirándulóhely erdőrészletei életerősek maradjanak, ami a világszerte változó klimatikus viszonyok miatt ma már nem magától értetődő – különösen az Alföldön nem.

Szolnokon és környékén mégis van pozitív példa. Hiszen a NEFAG Zrt. mindent megtesz annak érdekében, hogy a kezelésébe tartozó erdőterületek fái megfelelő környezetet kapjanak, és ez igaz a szolnoki mellett a karcagi erdőségre is.

Ennek megfelelően – a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság beavatkozásának eredményeként – jelentős mennyiségű többletvizet engedtek a NEFAG Zrt. Karcag-Apavárai erdőterületére: a Hortobágy-Berettyó főcsatorna 69+020 szelvényéből közel 330 ezer köbméternyi vizet szivattyúztak a Karcagi V. csatornába, nagyban segítve a térség ökológiai életterének javulását. A mellékágak a víz vezetése útján töltődtek meg, az erdőt érintően mintegy kilenc kilométer hosszúságban teltek meg vízzel a csatornák. 

A Szolnoki Parkerdő esetében pedig az Eresztőhalmi I. és Kisgyepi csatornák szivattyús vízpótlása valósult meg. Az erdőt érintő medrekben mintegy öt kilométeren történt vízpótlás, 200 ezer köbméter éltető víz átemelésével. A vízpótlásokat a NEFAG a Vizet a tájba! programon belül végezte el.

Mindez azért jelentős, mert az éghajlatváltozás miatti csapadékhiány, illetve a csapadék egyenlőtlen eloszlása következtében csökken a talajban tárolt vízkészlet. A felszín alatti vízhiány eléri a nyolc köbkilométert, a vízhiány különösen az alföldi területeket sújtja. Ez kezelhető a felszíni, átfolyó vizek visszatartásával, illetve a visszatartott víz csatornákon keresztül történő szétoszlatásával.

A kormány 4,7 milliárd forint biztosításával igyekszik támogatni a vízpótló, illetve vízvisszatartó tevékenységet. A Vizet a tájba! program az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) koordinálásával indult, amelyen belül meder és partrendezések elvégzésére is van lehetőség. Az intézkedéssel a mezőgazdasági, illetve az erdőterületeken válik lehetségessé aktív vízbázisok létrehozása.

A NEFAG Zrt. kezelésébe tartozó térségekben most elvégzett vízpótlás révén javult az erdőterületek talajának nedvességtartalma, nőtt a fák számára felvehető vízkészlet mennyisége, összességében javult az egyes fák és az erdők vitalitása.

forrás: SZOLJON

Első körön Eperjesre 5.000 m3, míg Derekegyházára 15.300 m3 víz került kijuttatásra.

Az eredmények kecsegtetőek, ezért lehetőség szerint szeretnénk tovább folytatni a víz visszapótlását, hogy enyhítsük, lassítsuk az aszály okozta erdőpusztulásokat.

forrás: DALERD Zrt.

V. Németh Zsolt a beavatkozás helyszínén tartott sajtótájékoztatón hangsúlyozta, az elmúlt évek időjárási tapasztalatai világosan megmutatták, hogy a vízhiány és az aszályos időszakok tartósabbá válása nem átmeneti jelenség, hanem tartós kihívás, amelyre mezőgazdasági, ökológiai, társadalmi és gazdasági megoldásokat kell találni.

Emlékeztetett, májusban a kormány az ország szinte egészén fennálló súlyos csapadékhiányra reagálva aszály veszélyhelyzetet hirdetett és azonnali vízvisszatartási intézkedésekre adott felhatalmazást, amely célra 4,7 milliárd forintot biztosított.

Ebből számos beavatkozás indult el országszerte, köztük a mostani projekt, amiben a Tisza vizét ideiglenes duzzasztással, a meglévő műtárgyak és egy kisebb, erdőt átszelő csatorna segítségével juttatják el egy kőriserdőbe – ismertette az államtitkár.

Megjegyezte, a mintegy 30 hektáron közel 80 ezer köbméter vizet tartanak vissza, átlagosan 20-30 centiméteres vízmélységgel. Ez az ideiglenes vízborítás nemcsak a fák egészségét védi, növekedését serkenti, hanem új élőhelyet biztosít számos állat- és növényfaj számára.

V. Németh Zsolt rámutatott, a beregi vízhiány kezelése nem az egyetlen ilyen lépés a körzetben: idén hat tiszai holtmeder vízpótlását is elvégezték több mint másfél millió köbméternyi víz betáplálásával.

Ezek az intézkedések együtt járulnak hozzá ahhoz, hogy a térség ellenállóbb legyen a klímaváltozás hatásaival szemben – tette hozzá az államtitkár.

Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója azt hangsúlyozta, ez a projekt nemcsak az erdő öntözéséről szól, hanem arról, hogy a térségben elkezdődjön a talajvízszint visszaemelése.

Ez egy tesztüzem, van egy olyan megoldás kis túlzással kulcsrakészen, ami a végleges víztározásra is lehetőséget ad, ehhez azonban szükséges az infrastruktúra, a közút, a környező szántóföldek tulajdonosainak hozzájárulása, illetve az erdőgazdálkodás üzemrendjének a vízmegtartáshoz történő igazítása – mondta a WWF magyarországi igazgatója.

Sipos Katalin hozzátette, a projekt tervezése európai uniós kutatás-fejlesztési pályázat segítségével valósult meg, de a programban mintegy 20 millió forint értékben vállalati finanszírozás is megjelent.

Gacsályi József, az Országos Vízügyi Főigazgatóság műszaki főigazgató-helyettese elmondta, az ország árvizeknek leginkább kitett területén fontosak az árvízvédelmi beruházások, de a klímaváltozás miatt hatékonyabban kell gazdálkodni a vízkészleteinkkel is.

Tilki Attila, a térség országgyűlési képviselője kiemelte, az aszályvédelmi akcióterv és a Vizet a tájba program a gazdák és a térségben élő emberek nagy megelégedésére szolgál.

forrás: MTI 08-13

Az egyre kiszámíthatatlanabb és ritkább Dunai árvizek, a folyó rendkívül alacsony vízállása, illetve az évek óta jelentkező szélsőségesen száraz és forró időjárás miatt az erdőállományok száradása nemcsak a Gemenc Zrt. által vagyonkezelt domb- és homokvidéki területeken, hanem a legértékesebb hullámtéri és ármentett területeken fekvő erdőkben is fokozottan jelentkezik.

A tulajdonosi joggyakorló Agrárminisztérium által meghirdetett „Vizet a tájba” program keretein belül – kihasználva a Dunán július végén levonuló kisebb árvíz által szállított többlet vízmennyiséget – a Gemenci erdők vízpótlása is megkezdődött.

A Gemenc Zrt. felvette az illetékes Vízügyi Igazgatóságokkal a kapcsolatot a víz ármentett területekre történő kijuttatása érdekében.

Ennek eredményeképpen a Dél-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság a bédai erdőtömb, az Alsó-Dunamenti Vízügyi Igazgatóság a karapancsai erdőtömb, míg a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság a Sió melletti gógai és borrévi erdőtömb vízpótlását kezdte meg.

Mivel a vízpótlás jelenleg szivornyás, illetve gravitációs vízbevezetéssel történik, a vízpótlás feltétele a Duna 400 cm-t meghaladó vízszintje.

A legértékesebb hullámtéri erdőterületek esetében a folyó szétterülése mindig többlet vízhatást jelent az élővilág számára. Itt a víz visszatartására lenne szükség különböző méretű és költségű vízügyi létesítmények (fenéklépcső-, illetve küszöb, zsilipek stb.) kiépítésével, amelyekkel kapcsolatban megindultak az egyeztetések az Országos Vízügyi Főigazgatósággal is.

Európa legnagyobb kiterjedésű és kiemelt természeti értéket képviselő hullámtéri erdőterületének fenntartása, az itt élő növény- és állatvilág megmaradása szempontjából kiemelt fontosságúak lennének a fent említett műszaki fejlesztések.

forrás: Gemenc Zrt.

A vizet gravitációsan és szivattyús átemeléssel juttattuk ki, jelenleg négy mobilszivattyú mintegy 1250 liter vizet emel át másodpercenként. A területre már kivezetett, közel 750.000 m3 víz hatása kb. 170 ha-on érezhető, a hatásterületen a talajvízszint átlagosan mintegy 40 cm-rel emelkedett.

A területen a vizes élőhelyre jellemző fajok (pl. békák, vízimadarak) is egyre nagyobb egyedszámmal vannak jelen.

forrás: KDVVIZIG

Hubai Imre emlékeztetett: immár második éve tart az a csapadékhiány, amely miatt drámai mértékben csökken a talajban tárolt vízkészlet Magyarországon. Ez olyan kedvezőtlen folyamatokat gerjeszt, amely gyorsítja a klímaváltozást, és meggátolja a csapadék talajba szivárgását. Ez utóbbit kell mesterségesen pótolni a betározható felszíni vizek visszatartásával, amellyel a növények számára felvehető és az elpárolgó vízkészletet lehet felhalmozni – közölte.

Hozzátette: így hűthető a táj, és így lehet javítani a természet alkalmazkodóképességét a táj üzemanyagát jelentő vízzel. Mindez a gazdák klímaváltozáshoz történő alkalmazkodását is segíti az öntözési lehetőségek bővítésével, a hozzáférés megkönnyítésével – mutatott rá.

Szavai szerint a kormány időben lépett, és az aszályvédelmi akcióterv keretében 4,7 milliárd forint azonnali forrást biztosított a szükséges vízpótlási és a kapcsolódó meder-, illetve partrendezési munkák elvégzéséhez. Ebből a pénzből 265 helyszínen végeznek beavatkozásokat, a vízpótlások helyszínein eddig 172 szivattyú, mintegy 1000 ember és 190 munkagép bevetésére volt szükség.

Ismertetése szerint a Hanyi-éri csatornán jelenleg 26 kilométernyi kotrással és 50 hektárnyi kaszálással is járó meder- és parttisztítás zajlik, a víz zavartalan átfolyásához szükséges feltételek kialakítása érdekében. Ez a közel 4,5 millió forintból megvalósuló munka azért is fontos, mert a Tisza-tóból, gravitációs úton érkező vízutánpótlás végül a Tiszába érkezik – tette hozzá.

Jelezte: a csatorna feltöltésével mintegy 82 hektárt borít majd víz a Hanyi-tiszasülyi árvízszintcsökkentő tározó területén, ennek folyamatos fenntartása mintegy 1,5 millió köbméter víz felhasználását igényli. Ezzel olyan hosszú távú, az ökoszisztéma szempontjából nélkülözhetetlen beavatkozásra kerül sor, amely tartósan javítja a tározó vízmegtartó képességét – húzta alá.

Szabó Zsolt, a dél-hevesi térség országgyűlési képviselője az eseményen arról beszélt, hogy 7 olyan nagyberuházás zajlik, illetve valósult meg az elmúlt időszakban választókerületében, amely kimondottan a vízmegtartást célozza. Ezek jelentőségét mutatja, hogy az aktív vízbázisok környékén a gazdák sokkal magasabb termésátlagokat tudnak elérni, javul a termés minősége és a termelés biztonsága is. A vizes élőhelyek létrehozása egyúttal turisztikai szempontból is új lehetőségeket teremt a környék vállalkozói és az itt élők számára – jegyezte meg.

Fejes Lőrinc, a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság kiskörei szakaszmérnöke ismertette: a térségben zajló vízvisszatartó és vízpótló beavatkozások 11 települést érintenek. A Hanyi és a Sajfoki csatornában tárolt vízmennyiség jelenleg már megközelíti a 2 millió köbmétert – tette hozzá. Elmondása szerint a 20 településre kiterjedő működési területű szakaszmérnökség a vízügyi szakemberek mellett mintegy 140 közmunkást foglalkoztat.

forrás: AM Sajtóiroda

A becslések szerint egy 25 hektáros vízfelület jön létre, de a kedvező hatás a 300 hektáros erdőtömb egész területén várható. A vízpótlás 42 napja alatt várhatóan az erdő egy jelentős része kaphat extra vízellátást, valamint a Beregi csatornarendszeren keresztül egészen Lónyáig jut el a programban kiszivattyúzott víz.

A NYÍRERDŐ Zrt. részt vesz az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vizet a tájba elnevezésű programjában is. Erre azon gazdák, gazdálkodók, szervezetek jelentkezhettek, akik a területükön vizet szeretnének megtartani. A kezdeményezés célja a vízkészletek védelme és a csökkenő vízkészletek pótlása a tájban való vízmegtartással. 

fotók: Bicsák Boglárka, WWF
forrás: NYÍRERDŐ Zrt.

A közel 13 hektáros, 36 éves kocsányostölgy oltványplantázs célja a helyi, értékes genetikai örökítőanyag megőrzése, azaz a magas minőségű makk biztosítása az ormánsági tájban gazdálkodó erdészeti társaságok számára. A plantázs nemesítési célból helyi szelektált, idős elit fák termőgallyaiból létesült, és az elmúlt évben is kimagasló termésével járult hozzá a szaporítóanyag-utánpótláshoz.

Az interreg program keretében 2018-ban létesített monitoringhálózat adatai szerint a 2022-es és 2024-es aszályos időszakok során drasztikus talajvízszint-csökkenés volt tapasztalható a térségben. Ezért a mostani, célzott vízpótlás nemcsak a plantázs kondícióját javítja, de a hosszú távú genetikai erdőforrás-védelem szempontjából is kulcsfontosságú.

A vízutánpótlás technikai lebonyolítását a DDVIZIG mobil szivattyús üzemben végezte, napi 12 órás vízemeléssel. A szivattyúállás kiépítését és a rendszeres üzemeltetést a Mecsekerdő Zrt. területi igazgatójával és munkatársaival szoros együttműködésben végezték el.

„Az ilyen értékes genetikai örökség megőrzése a fenntartható erdőgazdálkodás kiemelt feladata. A vízpótlás lehetősége nagyban hozzájárul ahhoz, hogy az időjárási szélsőségek ellenére is biztosítani tudjuk a jövő erdeinek alapját jelentő makktermést.” – nyilatkozta Molnár Tamás erdészeti igazgató.

A beavatkozásról készült videó itt megtekinthető.

forrás: DDVIZIG