Andrij Seketa, a Kárpátaljai Megyei Tanács első elnökhelyettese elmondta, hogy azok a parlamenti képviselők is részt vettek az ülésen, akik állami szinten is foglalkoznak a kérdéssel. Azért érkeztek ide, mert szeretnék meghallgatni az elképzeléseinket, illetve kikérni az iparágban részt vevők és a helyi hatóságok véleményét a faipari piaccal kapcsolatos kérdésekben. A cél az egyensúly megteremtése a gazdaság és az ökológiai tényezők között, valamint a kérdés átláthatóságának biztosítása, mivel ez is fontos az erdőgazdálkodási és faipari ágazatok versenyképes fejlődése szempontjából – mondta. Majd kihangsúlyozta: „A legfontosabb szempont a feldolgozás. Minél mélyebb a feldolgozás, annál nagyobb a hozzáadott érték, ami érthető. Ezeket a kérdéseket meg kell oldani, és az, hogy a parlament képviselői eljönnek a régiónkba, és meg akarják hallgatni a régiónk véleményét, valójában nagyon jó dolog.”

Ugyanakkor ezen a területen is vannak bőven kihívások. Kárpátalja viszont rendelkezik a megfelelő irányú fejlődéshez szükséges erőforrásokkal. A találkozón megjegyezték, hogy a faipari ágazatban a realizált termékek aránya csökkent. 2025 első felében ez az arány 3,4% volt. Ugyanezen időszakban 2022-ben az arány még több mint 5% volt, 2016-ban pedig 8%-ot tett ki. Emellett jelentősen csökkent az ágazatban foglalkoztatott munkavállalók száma is. Míg 2000-ben az erdőgazdálkodási rendszerben még több mint 60 000 ember dolgozott, addig ez a szám mára már drasztikusan, 4 000 főre esett vissza.

Pavlo Vandzsurak, a Kárpátaljai Erdészeti Hivatal „Ukrajna Erdői” Állami Vállalatának főerdésze arról beszélt, hogy Kárpátalján 2015-től kezdve évről évre csökkent a faanyag, vagyis mind a rönkfa, mind pedig a fűrészáru kitermelése. Ennek a legfőbb oka az, hogy folyamatosan változtatják a szabályozási dokumentumokat, amelyek alapvetően korlátozzák bizonyos gazdasági tevékenységek végzését és különböző tilalmakat írnak elő, ami oda vezet, hogy évente több tízezer köbméterrel kevesebb fát termelnek ki. Ez viszont a faanyag hiányát okozza a piacon – magyarázta a főerdész.

A kihívások között szerepel még a régi anyagokkal való munka is, amelyet nehezebb feldolgozni. Ezzel kapcsolatban Pavlo Vandzsurak kifejtette, hogy az új anyagokkal elvileg nagyobb készletek előállítását is lehetővé tennék. „Elvileg” a jogszabályainkat is az Európában hatályban lévőkhöz igazítjuk, ezért ezek a korlátozások, tilalmak többnyire az európai országok tapasztalataiból származnak. Bár, ha összehasonlítjuk a természetes erdők mennyiségét az európai országokban és Ukrajnában vagy konkrétan Kárpátalján, akkor nálunk a számok nagyságrendekkel magasabbak, ezért ez a kérdés vitatható – jelentette ki a szakember.

A találkozó külső résztvevőinek is voltak kérdéseik.

Irina Macepura, a Kárpátaljai Megyei Tanács nagybocskói képviselője, a VGSZM Kft. igazgatója a témával kapcsolatban úgy fogalmazott: „Felmerül a kérdés, hogy az erdő, amely a terület nagy részét elfoglalja – például a Nagybocskói kistérségben, ahonnan származom, több mint 80% −, mit nyújt a régió lakosságának? Mivel az ukrán alkotmány szerint a nép az erdőerőforrások tulajdonosa, felmerül a kérdés, hogyan rendelkezik az erőforrásokkal és milyen bevételekhez jut a régió lakossága. A második kérdésemet pedig egy faipari vállalkozás igazgatójaként fogalmazom meg, ami a nyersanyag biztosításával kapcsolatos. Szeretném megtudni a jelenlegi állandó erdőhasználóktól és a képviselőktől azt, hogy hogyan tervezik ezt biztosítani, hogyan szándékoznak szabályozni a piacot.”

Egy másik fontos kihívás, hogy nincs elegendő faanyag és nehéz előre tervezni a munkát, még féléves időtávra is.

Ezzel kapcsolatban Ivan Ledida, az Ökörmezői Erdőkombinát igazgatója elmondta, hogy nincsenek stabil árak, és nem tudják, mit milyen áron lehet megvásárolni, illetve azt sem, hogy tudnak-e egyáltalán vásárolni. Jelenleg úgy tűnik, hogy az aukciós rendszer a termelőket vádolja az áruhiánnyal, pedig az aukciónak ehhez semmi köze, mert csupán közvetítő és eladó szerepet tölt be, az árukért viszont az erdőgazdálkodók, az állami erdőgazdálkodási társaságok felelősek. Jelenleg az a helyzet áll fenn, hogy elvették az erdőt a közösségektől, és a helyszínen senki sem rendelkezik az erdővel, így nincs is előre tervezett munka – vázolta a képet Ivan Ledida.

A felmerülő nehézségek ellenére fontos megőrizni ezt az iparágat a régióban. Továbbá különösen fontos, hogy a helyi vállalkozásoknak lehetőségük legyen a fejlődésre, ehhez jogszabályi változtatásokra és a piac liberalizálására van szükség. A korábbi törvénytervezetet sem a parlament, sem pedig az erdészeti ágazat képviselői sem támogatták. Ezért jelenleg egy új dokumentum előkészítésén dolgoznak, amely a különböző felek észrevételei és javaslatai alapján készül.

forrás: KárpátalajaLap