Török Katalin, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa az InfoRádióban hangsúlyozta, hogy „túlhasználjuk” természeti erőforrásainkat, ezzel az emberiség már 1992-ben is tisztában volt.

„Ez a projekt most azt a tudást próbálja felszínre hozni, ami a természeti rendszerek és az emberi tevékenység közti határterületen zajlik arra vonatkozóan, hogy az emberi tevékenység (állattenyésztés, növénytermesztés, fafelhasználás…) mennyire befolyásolja a sokféleség csökkenését, milyen befolyással van az ivóvíz hozzáférésére vagy az árvízi kockázatra” – ecsetelte.

Javaslatokat is tesznek arra, hogy hogyan lehet megfordítani a negatív folyamatokat, tudatában annak, hogy a biológiai sokféleség és a klímaváltozás ellen külön-külön nem nagyon lehet mit tenni:

• zöldinfrastruktúra-hálózat fejlesztése
• térképi megvalósítás.

A projektnek alfeladata volt tagállami hatáskörben például az egyes fajok élőhelyeinek biztosítása, felmérése. Az alfeladatokra öt év alatt összesen egymilliárd forintot különítettek el.

EU-tagállamként Magyarország ökoszisztéma-alaptérképe is elkészült – tudta meg az InfoRádió Balczó Bertalantól, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős helyettes államtitkárától.

„Több száz szakértőt bevonva arra vállalkoztunk, hogy feltárjuk, miként tudjuk megőrizni hazánk természetes élőhelyeinek, területeinek hálózatát, milyen módon tudjuk fejleszteni azokat a helyszíneket, ahol esetleg már leromlott a természeti állapot. Kicsit megfoghatóbban:

• faltól falig elkészült Magyarország ökoszisztéma-alaptérképe állapottal, szolgáltatásokkal együtt
• elkészült egy zöldinfrastruktúra-térkép arról, hogy hol érdemes beavatkozni tájvédelmi téren”

– mondta.

A projekt mozgatórugója szerinte az volt, hogy a természetvédelmi szakma kilépjen az eddigi tevékenységéből, amikor szűkebben koncentrált a természetvédelemre, nyisson más ágazatok felé.

Kapcsolódó hangfájlok:

EU Biológiai Sokféleség Projekt – Török Katalin / EU Biológiai Sokféleség Projekt – Balczó Bertalan

forrás: InfoStart