Európa biztonsági helyzete változik. A közelmúltbeli válságok, mint például a tűzvészek, árvizek, világjárványok, energiaválságok és Oroszország ukrajnai inváziója azt mutatják, hogy a társadalom rezilienciája nemcsak a katonai rendszerektől, hanem az élő rendszerektől is függ. Az erdők, amelyeket régóta környezeti vagy gazdasági eszközként kezeltek, ma már stratégiai biztonsági infrastruktúraként is megjelennek. Szabályozzák a vizet, stabilizálják a talajt, hűtik a tájat, csökkentik a természeti veszélyeket, megújuló anyagokat és energiát szolgáltatnak, valamint működési teret biztosítanak a vészhelyzeti és védelmi szereplők számára. Az erdőkben dolgozó munkaerő és a gépek olyan, földrajzilag elosztott kapacitást teremtenek, amelyet más ágazat nem tud nyújtani.

A Forest Europe által támogatott magas szintű politikai párbeszéd ezt az új biztonsági paradigmát vizsgálta. A hangnemet a előadók adták meg: az erdők alapvető fontosságú infrastruktúrát jelentenek. Válságok idején védelmet nyújtanak a közösségeknek, utána támogatják az újjáépítést, és megerősítik a vidéki rezilienciát. Ez a perspektíva keretezte négy, nagyon különböző tapasztalatokkal rendelkező ország hozzászólásait.

Ukrajna erdei a háborúban: károkozás, aknák és a megfigyelő rendszerek kritikus szerepe

Ukrajna, amelyet Ihor Buksha (a leltározási, megfigyelési, tanúsítási és erdőgazdálkodási tervezési osztály vezetője) mutat be, megmutatja, mi történik, amikor az erdők a háború részévé válnak. Több mint 2,5 millió hektár károsodott, közel félmillió hektár tartalmaz aknákat, és a megfigyelő rendszerek megsemmisültek. Az erdőállomány-leltár és a műholdas adatok biztonsági eszközökké váltak a veszélyek felméréséhez, az aknamentesítés tervezéséhez és a háborús környezeti bűncselekmények dokumentálásához. Az erdők tüzelőanyagot, menedéket, erődítményekhez szükséges anyagokat és létfontosságú közlekedési útvonalakat biztosítanak. Ukrajna példája jól illusztrálja az erdők törékenységét és stratégiai értékét extrém nyomás alatt.

A felkészültség nem improvizálható: Finnország integrált erdőbiztonsági rendszere

Finnország, amelyet Olli Anttonen (a Finn Erdőipari Szövetség felkészültségi vezetője) ismertet, ennek ellenkezőjét képviseli: a hosszú távú, egész társadalmat átfogó felkészültség modelljét. A Nemzeti Vészhelyzeti Ellátási Szervezet (NESO) a minisztériumokat, az ipart, a polgári védelmet, az energetikát, a védelmi erőket és az erdészeti szektort integrálja egy koherens rendszerbe. Az Erdészeti Pool biztosítja a létfontosságú funkciók folytonosságát még válsághelyzetben is. Finnország tanulsága egyértelmű: a felkészültség nem lehet rögtönzött. Bizalomra, jogi egyértelműségre, ágazatok közötti együttműködésre és begyakorolt eljárásokra kell épülnie.

Svédország felhívása a vészhelyzeti, stabilitási és ágazatok közötti tervezésre

Svédország Lena Ek (a Svéd Királyi Mezőgazdasági és Erdészeti Akadémia geopolitikai felkészültségi munkájának vezetője) révén újra felfedezte az erdőalapú értékláncok stratégiai jelentőségét. Az erdőgazdálkodás támogatja az energiarendszereket, a csomagolást, az orvosi ellátást, az építőanyagokat és a távfűtést. Ennek ellenére az ágazat nagyrészt hiányzik a nemzeti válságtervezésből. A svéd királyi akadémia felkészültségi programja rámutat a vészhelyzeti készletek, a szabályozási stabilitás, az ágazatok közötti gyakorlatok és az erdőgazdálkodás társadalmi jelentőségének elismerése szükségességére. A svéd energiaellátás biztonságának sarokköve, a bioenergia veszélybe kerül, ha az EU politikája nem igazodik hozzá.

Alacsony erdőborítás, nagy kitettség: az Egyesült Királyság európai felkészültségi keretrendszert szorgalmaz

Az Egyesült Királyság, amelyet Richard Stanford (a Forestry Commission vezérigazgatója) képvisel, rámutat Európa sebezhetőségére. Csak 13,5%-os erdőborítással és 80%-os faimport-függőséggel az Egyesült Királyság ki van téve a geopolitikai piaci sokkhatásoknak. Az éghajlati hatások, a faanyag iránti kereslet növekedése és a törékeny globális ellátási láncok fokozzák ezt a kockázatot. Az erdők alapvető fontosságúak a vízbiztonság, az árvízvédelem, az építőanyagok, a biomassza-energia és a társadalmi stabilitás szempontjából, de lassú növekedésük miatt a felkészülésre évtizedekkel korábban kell elkezdeni. Stanford európai erdőkrízis-felkészültségi keretrendszer létrehozását szorgalmazta, amely segítené az országokat a kockázatok felmérésében, a forgatókönyvek kidolgozásában és az erdők politikai napirendre tűzésében.

A felkészülés generációkon átívelő felelősség

Az összes előadás üzenete egybehangzó: az erdők stratégiai fontosságúak Európa rezilienciája szempontjából. Stabilizálják az alapvető rendszereket, támogatják a válságkezelést, és anyagokat és energiát biztosítanak, amikor a globális piacok meghibásodnak. Európának be kell építenie az erdőket a polgári védelmi tervezésbe, meg kell erősítenie a monitoringrendszereket, javítania kell a határokon átnyúló együttműködést, támogatnia kell Ukrajna újjáépítését, és koherens felkészülési menetrendet kell kidolgoznia a 2026-os miniszteri konferenciára. A felkészültség mindenekelőtt generációk közötti felelősség. Az erdők lassan nőnek; a biztonságnak velük együtt kell növekednie.

A Forest Europe folytatja munkáját, és tervezi, hogy 2026 júniusában a miniszteri konferencián politikai összefoglaló formájában támogatást nyújt aláírói számára.

További információk a HLPD koncepcióról itt találhatók.

forrás: Forest Europe