A tájékoztatás szerint az erről szóló megállapodást a 32. FeHoVa (Fegyver, horgászat, vadászat) nemzetközi kiállítás keretében írták alá a szervezet képviselői.

Felidézték: a NAK A vadgazdálkodás aktuális kérdései címmel rendezett konferenciát a kiállítás keretében. A rendezvényen az Agrárminisztérium képviselői, az egyetemi és kutatói szféra szakemberei, valamint az erdő- és vadgazdálkodás gyakorlati szereplői tartottak előadást, illetve vettek részt.

„Közös érdek a különböző szakmai területek – a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és a vadgazdálkodás – összehangolása úgy, hogy a természet rendjét tiszteletben tartsuk, miközben előremozdítjuk céljainkat” – hangsúlyozták, hozzátéve:

a közös gondolkodás eredményeként született meg az a partnerségi együttműködési megállapodás, amelyet csütörtökön írtak alá.

A dokumentum konkrét kereteket rögzít a közös munkához, tematikus pontokra bontva mutatja be az együttműködés lehetséges területeit – ismertették.

A megállapodás kiterjed a szakpolitikai és jogalkotási kérdések egyeztetésére, a vadkármegelőzés és a konfliktuskezelés közös megközelítésére, az adat- és információmegosztás erősítésére, valamint arra, hogy az ágazatokat érintő döntések előkészítése összehangoltan történjen. Kiemelt cél, hogy ott, ahol a mezőgazdasági termelés, az erdőgazdálkodás és a vadgazdálkodás érdekei találkoznak, szakmai alapon, partnerségben szülessenek megoldások – írták.

Hozzátették: a konferencia témái is szorosan kapcsolódtak mindehhez. A klímaváltozás hatásai egyre erőteljesebben jelennek meg az erdők állapotában, a vizek elérhetőségében és a vadállomány eltartóképességében. Ezért is bír kiemelt jelentőséggel az Erdészeti Klímaadaptációs Fórum megalakulása, amelyet a NAK tavaly ősszel indított útjára az Agrárminisztériummal közösen.

A fórum célja, hogy szakmai alapot teremtsen az erdők klímaváltozáshoz alkalmazkodásához és hosszú távú fennmaradásuk biztosításához. Ebben a munkában a NAK koordináló szerepet vállalt, összekapcsolva az érintett ágazatokat és szakterületeket – olvasható a közleményben.

forrás: MTI

A rendezvény fő témái az erdészeti klímaadaptáció, a tolerálható nagyvadlétszám kérdésköre, valamint a vad- és erdőgazdálkodás gyakorlati összehangolása lesznek. Az előadások során érintik a vadkárfelmérés buktatóit és a legfrissebb jogszabályváltozásokat is. Az előadásokat követő fórumon a résztvevőknek lehetőségük lesz kérdéseket feltenni az előadóknak.

A Hungexpo, illetve a FeHoVa Kiállítás területére érvényes belépőjeggyel lehet csak belépni. A konferencián való részvétel ezen felül nem jár plusz költséggel, de regisztrációhoz kötött.

A további részletek megtekinthetők az esemény MEGHÍVÓJÁBAN.

Regisztrációhoz kérjük, kattintson ide! 

A konferencia a NAK által akkreditált szakmai rendezvény az Agrárkamara névjegyzékben szereplő szaktanácsadók részére.

Várunk minden kedves érdeklődőt!

NAK / dr. Skobrák György

Társadalmi megítélése hiteken és tévhiteken alapul („nem terjeszt betegséget”, „megszelídíthető”, „társállatként tartható”, „nem okoz kárt”). A tisztánlátást segítve, a valóságtól elrugaszkodott elképzeléseket egy ismeretterjesztő konferenciával kívánjuk közérthetően objektív és tudományos alapokra helyezni. Vadászható fajról lévén szó, felelősséget érzünk azért, hogy megelőzzük a tények ismerete nélkül, netán azokat részleteikben vagy teljesen elhallgatva megjelentetett tév- és félinformációk terjedését. Ezekből ugyanis potenciálisan – sőt bizonyos tekintetben már a valóságban – veszélyek, konfliktushelyzetek alakulhatnak ki.

Mindezért szakemberek részvételével informatív rendezvényen vesszük górcső alá a rókához kapcsolódó tudnivalókat november 21-én, pénteken, a Gödöllői Királyi Kastély dísztermében.

Rendezvényünk célja, hogy a teljesség igényével járja körbe és mutassa be a vörös róka etológiájának, biológiájának azon aspektusait, amelyek kihívásokat jelentenek bizonyos szakterületeknek (elsősorban az állat- és humán egészségügynek, a természetvédelemnek és az állat- illetve vadvédelemnek). Szeretnénk, hogy a laikusok reális képet alakíthassanak ki erről a fajról. Ismeretterjesztő, kutatók szakmai eredményeire építő, épp ezért előítéletektől mentes eseményünk sajtónyilvános lesz.

A közérthető előadások során a vadbiológia, az állat- és humán egészségügy és természetvédelem neves képviselői sietnek a hallgatóság segítségére, és világítanak rá a rókához kapcsolódó tudnivalókra a saját szakterületük szemszögéből. Minden érdeklődőt szeretettel várunk! A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött.

Regisztrálni IDE KATTINTVA lehet november 10-éig.

PROGRAM

9.30-tól – regisztráció

10.00 – megnyitó

10.15-10.45 – A félreismert Jóskapista (prof. Csányi Sándor, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézete Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszékének vezetője)

10.45-11.15 – Róka fogta csuka, azaz állatjólléti patthelyzet a rókák mentése (dr. Fodor Kinga, az Állatorvostudományi Egyetem Laborállattudományi és Állatvédelmi Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense)

11.15-11.45 – A róka megítélése természetvédelmi szempontból (Lóránt Miklós, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Dunamenti Tájegység tájegységvezetője)

11.45-12.00 – Szünet

12.00-12.30 – Egy súlyos parazitás megbetegedés és ami mögötte van (Nagy Gábor, a Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem tudományos munkatársa)

12.30-13.00 – Alveoláris echinococcosis kezelése Somogy megyében (dr. Csulak Eszter, sebész szakorvos. Debreceni Egyetem, DE Klinikai Központ; Kaposi Mór Oktató Kórház, Sebészeti Osztály)

13.00-13.30 – A ragadozók szerepe a fertőző betegségek fenntartásában (dr. Csivincsik Ágnes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kutató állatorvosa)

13.30-13.45 – zárszó

Forrás: OMVK

„A Vadgazdálkodás aktuális kérdései” c. rendezvény Luzsi József vidékfejlesztésért felelős országos alelnök (NAK), Dr. Jámbor László elnök (OMVK) és Zambó Péter erdőkért és földügyekért felelős államtitkár (Agrárminisztérium) köszöntő beszédeivel vette kezdetét.

A konferencián elhangzott előadások az alábbi linkekre kattintva megtekinthetőek.

Forrás: NAK / dr. Skobrák György
(MM)

A témához kapcsolódóan részleteiben bemutatásra és megvitatásra került az Agrárkamara mezőgazdasági vadkár érvényesítésre vonatkozóan közelmúltban tett bejelentése is, mellyel a kamara, szándéka szerint, az agrár gazdatársadalom érdekeit kívánja képviselni.

A nagyszámú érdeklődő szakembert és a felkért előadókat Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára, Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke és végül Dr. Jámbor László, az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) elnöke köszöntötte megnyitó beszédében. Államtitkár úr köszöntőjében elmondta, hogy az erdőhöz szorosan hozzátartozik a vad, s ezáltal a vadászat. A hazai vadállomány többféle aspektusból is megközelíthető, de vitathatatlan, hogy az úgynevezett nemzeti zöld vagyon részét képezi.

Prof. Dr. Csányi Sándor, egyetemi tanár, tanszékvezető (MATE) a tudomány oldaláról adott részletes tájékoztatást és elemzést a hazai nagyvad állomány létszámának elmúlt mintegy nyolcvan évben való változásáról, s ehhez kapcsolódóan a vadhatásról, vadkárról. Előadása kezdetén hangsúlyozta, hogy a biológiai vadeltartóképesség nem azonos a gazdasági vadeltartóképességgel. A vadkár szempontjából nem a rendelkezésre álló táplálékbázis a meghatározó, hanem az, hogy az adott területen végzett főtevékenység viszonylatában mekkora a még elviselhető vadlétszám, illetve a vadhatás – gazdálkodót sújtó – pénzbeli következménye.

A magyarországi nagyvadállomány jelentős létszámbeli fejlődésen ment keresztül a múlt század harmincas évei és napjaink között, az egykor még csak 22 ezres terítékszám 2022-re 364 ezerre nőtt. Ennek következményeként például a hagyományosan a domb- és hegyvidékek erdőségeiben honos gímszarvas az ország nyílt, síkvidéki területeit is belakta. A dámszarvas jellemzően foltszerűen, de lassan már szintén az egész országban jelen van, a két szarvasfaj élettere ennek következtében kettős terhelésnek van kitéve. Az őzállomány létszáma ugyancsak jelentősen megnövekedett. Egyedül a vaddisznó esetében tapasztaltunk az elmúlt mintegy 10 évben állománycsökkenést, ami egyértelműen az ASP következménye.

Az erdőterületre számított maximálisan fenntartható nagyvadlétszámot (520 ezer) a teríték alapján kalkulált létszám (785 ezer) jelentősen meghaladja. A számított létszám éves takarmányigénye mintegy 1,4 millió tonna körülire tehető.

A nagyvad létszáma annak ellenére növekedett hazánkban, hogy többször határozott lépések történtek az állomány apasztására. Tartós eredményt azonban csak a többéves, következetes állományapasztással lehetett volna elérni.

A jelentős vadlétszám mellett a vadhatás, a vadkár mértéke az ország egyes területein nagyon eltérő. Professzor úr kimutatása is ezt támasztja alá, melyből az olvasható ki, hogy az elmúlt években kifizetett vadkárból 5 megye mintegy 70%-ban részesedett.

1994-2022 között a térített mezőgazdasági vadkár mértéke meredeken, 400 ezer forintról, 3,2 milliárd forintra nőtt, s habár abszolút értéke – a feltételezett jelentős mértékű, 50-60%-os latencia miatt – vitatható, de a trendje az nem.

Kovács Ferenc, az AM Vadgazdálkodási Főosztályának vezetője az Országos Vadgazdálkodási Tanács működéséről tartott előadást, melyben részletesen bemutatta az OVT által az elmúlt években kezdeményezett jogszabály módosításokat, eredményeket. A közeljövőben az erdő-, és mezőgazdasági vadkár kérdése továbbra is az OVT napirendjén lesz, kiegészülve a vad belterületi jelenlétéből fakadó problémák kezelésével. Főosztályvezető úr a tervezett elképzelések közül kiemelte az országos vadhatásmonitoring elindítását, valamint azt, miszerint az Agrárkamara, az Országos Magyar Vadászati Védegylet (az OMVK közreműködésével) közösen tájékoztatja a vadkárral kapcsolatos jogokról és kötelezettségekről, valamint a megvalósult jó gyakorlatokról a földhasználókat és a vadászatra jogosultakat.

Győrffy Balázs, a NAK elnöke elmondta, hogy a kamarának, mint köztestületnek a tagság érdekeit kell képviselnie, ami jelen esetben azt jelenti, hogy a mező-, és erdőgazdálkodók vadkár miatti jogosan járó kártérítési igénye rendeződjön, azt az „utolsó forintig megkapják, de egyetlen fillérrel sem többet”.

Elnök úr elmondta, hogy a nagyvadállomány túlszaporodása lokális szinten komoly problémákat okoz, amit a vadászszakma is lát, és elfogadja a valódi intézkedések, az érzékelhető és tartós állománycsökkentés szükségességét.

Hangsúlyozta, hogy a probléma megoldásában a mező-, és erdőgazdálkodókra is jelentős felelősség hárul, akiknek a vadkár megelőzés és érvényesítés terén a kötelezettségeiket ugyanúgy meg kell ismerniük, mint a jogaikat. Ehhez a kamara falugazdász hálózata minden segítséget meg fog adni.

A tagság jelzései alapján a kamara segítő kezet kíván nyújtani a vadkárigény érvényesítésében, ami tulajdonképpen egyfajta faktorálási, követeléskezelési szolgáltatást jelent a gazdák részére. A szolgáltatás részeként a kamara szakértői – felkérés esetén – megvizsgálják a gazdálkodó vadkárigényét, s ha azt jogosnak tartják, akkor szakmai és jogi segítséget nyújtanak a vadkárigény érvényesítése érdekében. Ennek első lépeseként mediátori szerepben lép fel a kamara az érintett felek – a gazdálkodó és a vadászatra jogosult – között, s kizárólag ennek meghiúsulása esetén tereli a vadkár érvényesítését jogi útra. Mivel a peres eljárás időbeli kifutása bizonytalan, a kamara a gazdálkodó számára – a likviditás segítése érdekében – a vadkár ellentételezéseként előleget nyújt. A per megnyerése esetén – a szakértői költségek levonását követően – a gazdálkodók a kártérítés teljes összegéhez hozzájutnak.

Elnök úr elmondta, hogy mindehhez nem szükséges jogszabály módosítás, az a jelenlegi szabályozási környezetben megvalósítható.

Dr. Jámbor László, az OMVK elnöke elmondta, hogy a vadlétszám meglátása szerint nem generális, csupán lokális probléma. A vadlétszámcsökkentési programok eredménytelenségét abban látja, hogy azok csak 1-2 évig, s jellemzően sablonos megközelítéssel, fűnyíróelv mentén működnek. Az állományapasztási törekvésekkel szembe megy a vadászatra jogosultak részéről az a gyakorlat is, miszerint az éves vadgazdálkodási tervekben betervezett nőivarú egyedapasztást a borjak, ünők kilövésével, a tehenek kímélete mellett hajtják végre. Ugyanakkor a tervezhetőséget bonyolítja a vadlétszám becslések bizonytalansága is, melyhez indokolt lenne korszerű technika, technológia igénybevétele.

A mező és erdőgazdálkodási szakmával közösen megalkotott jogi szabályozást megfelelőnek tartja. Sajnálatos viszont, hogy ennek kellő ismerete és emiatt betartása a vadászatra jogosultak és a földhasználók részéről gyakran továbbra is hiányzik.

A vadkár kérdéskörben jelentős szerepe van a megelőzésnek, amiben a földhasználó és a vadászatra jogosult együttműködése elkerülhetetlen. A kiemelten vadkárveszélyes területeken, és a nagy értékű kultúrák esetében jogszabály is előírja az erre való fokozott törekvést. Mindezek, tehát megelőzés, a vadkárbejelentés, és a vadkár érvényesítés során egyaránt nagy jelentősége van az írásos kapcsolattartásnak.

Elnök úr úgy gondolja, hogy az Agrárkamara, mint harmadik fél belépése a vadkárérvényesítés folyamatába gyengítheti a gazdálkodók és vadászatra jogosultak együttműködési hajlandóságát. Azt amiatt sem tartja indokoltnak, hogy egy felmérés szerint az elmúlt 3 évben a vadkárérvényesítés miatti peres ügyek átlagos száma 50 alatt volt. A mediálásban viszont a falugazdászoknak és a tájegységi fővadászoknak jelentős szerepe lehet.

A konferencia zárásaként Luzsi József, az Agrárgazdasági Kamara alelnöke foglalta össze az előadók gondolatait, s köszönte meg részvételük. Alelnök úr abbéli meggyőződését hangsúlyozta, hogy a jelenlegi jogszabályi környezet kellő keretet teremt a vadlétszám és a vadkár kérdés megnyugtató kezelésére. Ebben kérte a megjelentek, erdő-, és mezőgazdálkodók, vadászatra jogosultak jogkövető együttműködését.

Forrás: NAK Erdészet

A konferencia témája az „Élőhely-megőrzési- és fejlesztési lehetőségek a Közös Agrárpolitika 2023-27. támogatási rendszerében”. Az erről szóló előadásokat követően prominens szakértők közreműködésével kerekasztal beszélgetésre kerül sor.

A diskurzusban résztvevők számára lehetőség van előzetesen kérdéseket, felvetéseket küldeni az  erdeszet@nak.hu címre.

A konferencián való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. 

A regisztrációhoz kattintson ide.

További részletek elérhetők a Meghívóban.

Várjuk az érdeklődők jelentkezését!

NAK/ Dósa Ildikó

Program:

13.30 – 14.00 Regisztráció
14.00 – 14.20 Köszöntők
Dr. Jámbor László elnök, Országos Magyar Vadászkamara
Kovács Ferenc főosztályvezető, Vadgazdálkodási Főosztály Agrárminisztérium,
Győrffy Balázs elnök, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
14.20 – 15:05 Előadások
14.20 – 14.35 „Élőhely-fejlesztés az OVAL pályázati rendszerben” Kovács Gábor, szakmai igazgató, OMVK
14.35 – 15.05 „A Közös Agrárpolitika zöld felépítményének bemutatása” Madarász István, osztályvezető, Agrárstratégiai Koordinációs Osztály, Agrárminisztérium
15.05 – 15.30 „A KAP stratégia értékelése az élőhely- és fajmegőrzés szempontjából” Tóth Péter, programvezető, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület; elnök, OMVK Természetvédelmi Szakbizottság
15.30 – 16.20 Kerekasztal beszélgetés
A beszélgetés résztvevői:
• Luzsi József alelnök, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
• Madarász István, osztályvezető, Agrárminisztérium
• Kovács Gábor, szakmai igazgató, OMVK
• Tóth Péter, elnök, programvezető, MME
• Polonkai László, tájegységi fővadász, Agrárminisztérium
16:20 – 16:40 Hozzászólások, kérdések
16.45 A konferencia összefoglalása, záróbeszéd
• Luzsi József alelnök, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

A rendezvényen a részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött. A rendezvényre történő regisztráció a FEHOVA kiállításra való ingyenes belépésre nem jogosít.

Évértékelő szakmai fórum Alsóperén

A vadásztársaságok körében már régi hagyomány, hogy az év vége közeledtével összegyűlnek egy hivatásos vadász szakmai nap kapcsán. A tavalyi szakmai fórumot az OMVK Veszprém Megyei Területi Szervezete Alsóperén tartotta. A megjelentek egy tájékoztatót hallhattak a hazai vadgazdálkodási eredményekről és a vadászok előtt álló feladatokról.

Érdi kikapcsolódás – látogatás a Beliczay-szigeten

Érd város határában elterülő Beliczay-sziget jelenti a helyi lakosok számára azt a környezetet, ahová napi szinten ki tudnak járni kikapcsolódni, kirándulni. A tavalyi évben a területen jelentős erdőfelújítás zajlott, így a korábbi nemesnyár faültetvény helyén változatos fafajokból álló erdő született meg a Pilisi Parkerdő Zrt. erdészei munkája nyomán.

Nemzeti Kincsünk az Erdő – Téli munkák az erdőben

Az erdőben folyó munkáknál a tavasz és az ősz az erdősítések ideje. A faállomány ápolása nemcsak új fák ültetését jelenti, hanem a fakitermelést is magában foglalja. Ennek módjáról tudhatunk meg többet ebből a kisfilmből.

Vadvilág – 52 hét, 52 csoda – Fényképes visszatekintés 2022-re

Véget ért a 2022-es esztendő. Nos, ilyenkor szükséges az idő a még friss, immár tavalyi emlékek rendszerezésére, a szigorú válogatásra, arra, hogy a teljes, többezres képanyag alapbora a válogatott csodák képi aszújává érjen és később majd, évtizedek távlatában is méltó módon állítson emléket 2022-nek, a mindennapi vadvilág tekintetében.

Erdő Ernő bácsi meséi – A fakivágás

Leginkább öreg, korhadt, ezért fizikailag is veszélyes fákat szükséges kivágni, például egy nagyvárosban. Kint az erdőben fakitermelési célból vágnak ki akár fiatalabb, egészséges fákat is, hogy tűzifa, bútor-alapanyag legyen belőlük, de az ilyen erdőket eleve azért ültetik, hogy a fákat ily módon hasznosíthassák.

Gasztro percek – Lencsegulyás

Pörkölt alap – Összevágjuk a sertéscombot 1,5×1,5 cm-re, felkockázzuk a füstölt szalonnát és a vöröshagymát. Aranysárgára pirítjuk, majd teszünk bele színes paprikát, őrölt köményt, tv paprikát, paradicsomot. Ezzel lényegében összeállítunk egy pörkölt alapot. Lencse – A lencsét felrakjuk főni, benne a felkockázott sárgarépával, petrezselyemgyökérrel. Ízesítjük, majd összekeverjük a pörkölttel. A végén belekarikázzuk a füstölt kolbászt, és meghintjük apróra vágott petrezselyemzölddel. Jó étvágyat!

A teljes adás (26:00)

– Évértékelő szakmai fórum Alsóperén
– Érdi kikapcsolódás – látogatás a Beliczay-szigeten
– Nemzeti Kincsünk az Erdő – Téli munkák az erdőben
– Vadvilág – 52 hét, 52 csoda – Fényképes visszatekintés 2022-re
– Erdő Ernő bácsi meséi – A fakivágás
– Gasztro percek – Lencsegulyás

Forrás: Hazai Vadász
Szerkesztette: MM

Újdonságokkal várja érdeklődőit a Budakeszi Vadaspark

A változékony időjárás ellenére új látványosságokkal várják a látogatókat a Budakeszi Vadasparkban. Egy közel nyolcvan főt befogadni képes fedett foglalkoztató teret, valamint a méhek világát megelevenítő játszóteret és tanösvényt építettek.

Küldöttközgyűlést tartott az OMVK

Az Országos Magyar Vadászkamara idén Tatán tartotta meg tisztújítással egybekötött Küldöttközgyűlését. Az országos küldöttek igen nagy számban jelentek meg, ezzel a kamara történetében a most megtartott ülésen volt a legmagasabb részvétel.

Önkéntesekkel újul meg a Peszéri-erdő

Zöld környezetünk megóvása különösen kiemelt fontosságú rohanó világunkban. Az ország minden pontjáról érkeztek önkéntesek egészen Debrecentől Sopronig, hogy jószívvel segédkezzenek a Peszéri-erdő megújulásában.

Vadvilág – Fácánok, nyulak, őzek a nyüzsgő tavaszi erdőn

Az április valójában az első, tényleg tavaszi hónapunk, a márciusi színtelenség után szinte berobban a természet, növényi és állati téren egyaránt. Így van ez a fácánoknál is, ahol a kakasok vetélkedése uralja ezt az időszakot. A menekülő zsákmányállatok sasok, sólymok, rókák, nyestek és görények által leginkább vágyott fajtája, a mezei nyúl is ekkor fog hozzá a családalapításhoz. Az április közepe az őzek számára is izgalmas időszak. A bakok csapatai már feloszlóban vannak, elvégre tagjaik már megkezdik területeik elfoglalását.

Erdő Ernő bácsi meséi – A vadaspark

Régen a vadaspark főúri előkelőségek bekerített vadászterülete volt. Napjainkban a vadaspark méretében hasonló, de célja már nem a vadászat. Fajok megfigyelése, tudományos kutatások folynak e területeken.

Gasztro percek – Kiszely leves

A húsos orjacsontból a vegyes zöldséggel, 1 darab vöröshagymával, sóval, borssal és a babérlevéllel levest főzünk, azután leszűrjük. A leszűrt levet újra feltesszük forrni, és elkészítjük a rántást, mellyel berántjuk a levet. Az orjacsontról leszedjük a puhára főtt húst és beletesszük a forró lébe. Amíg az alapleves fő, a vesét külső hártyáitól megtisztítjuk, a belsejét is kivágjuk, majd enyhén sós vízben 30 percig főzzük. A vízből kivéve lehűtjük és vékony csíkokra vágjuk. Ezt is hozzáadjuk a leveshez, az előzőleg megabált velővel és 2 babérlevéllel együtt és összeforraljuk. A kész levesbe kevertünk még 2 dl tejfölt és egy evőkanál ecetet. A tetejét tálalás előtt karikára vágott lilahagymával szórjuk meg. Jó étvágyat!

A teljes adás (26:00)

– Újdonságokkal várja érdeklődőit a Budakeszi Vadaspark
– Küldöttközgyűlést tartott az OMVK
– Önkéntesekkel újul meg a Peszéri-erdő
– Vadvilág – Fácánok, nyulak, őzek a nyüzsgő tavaszi erdőn
– Erdő Ernő bácsi meséi – A vadaspark
– Gasztro percek – Kiszely leves

Forrás: Hazai Vadász
Szerkesztette: MM