A dokumentumok a klímaváltozás és a természeti kockázatok gazdasági-pénzügyi hatásait vizsgálják.

A jelentések többek között megállapítják, hogy a megújuló energia részaránya történelmi csúcsot döntött hazánkban, valamint a zöld hitelezés is bővült a fenntartható tőkepiac fejlődése mellett. Az MNB célja, hogy transzparens módon támogassa a zöld átmenethez szükséges alkalmazkodást – közölték.

A klímakockázatok területén a standardizálás, a módszertanok egységesítése, a legjobb piaci gyakorlatok kialakulása sokat fejlődött a jelentés szerint.

Ugyanakkor a klasszikus klímakockázati szempontok mellett az egyéb természeti kockázatokat is érdemes figyelembe venni, mert az ökoszisztéma és az általa nyújtott szolgáltatások stabilitása, a biológiai sokféleség és az éghajlatváltozás összefüggenek; a hatások fizikai és átállási kockázatok formájában érinthetik a gazdasági szereplőket – olvasható az MNB legfrissebb jelentéseiben.

Az MNB klímaváltozással kapcsolatos pénzügyi jelentése a klímakockázatok mellett 2025-től a természeti kockázatok elemzésével is kiegészült, így a riport teljesebb képet ad a környezeti fenntarthatóságról.

A dokumentum a G20-ak Pénzügyi Stabilitási Tanácsa által létrehozott, éghajlatváltozással kapcsolatos pénzügyi közzétételekkel foglalkozó munkacsoportjának (TCFD) ajánlásai alapján készült, követi az eurozónás jegybankok módszertanát, ugyanakkor azoknál szélesebb eszköz- és mutatókört fed le.

Ebben kiemelt hangsúlyt kap a devizatartalék karbonintenzitásának alakulása, a zöldkötvény-portfólió környezeti hatása, valamint az operatív működés zöldítésének eredményei.

Közölték: az 5. alkalommal kiadott Zöld pénzügyi jelentés az elmúlt év legfontosabb környezeti és pénzügyi trendjeit foglalja össze. 2024-ben világszinten és Magyarországon is új hőmérsékleti rekordok dőltek meg: a globális átlaghőmérséklet 1,55 Celsius-fokkal haladta meg az iparosodás előtti szintet.

A szélsőséges időjárási jelenségek mellett ugyanakkor a megújuló energia részaránya történelmi csúcsot döntött hazánkban: a naperőművekkel előállított áram a 2023-as 18,4 százalékról 25 százalékra nőtt, ezzel legmagasabb arányt elérve az Európai Unióban.

A zöld hitelezés is bővült: a vállalati zöld hitelek aránya 5,4 százalékra, a lakossági lakáscélú zöld hiteleké pedig 5,5 százalékra emelkedett.

A bankok a Zöld tőkekövetelmény-kedvezmény program keretében már több mint 1345 milliárd forintnyi állományt helyeztek ki, az MNB pedig egy évvel ismét meghosszabbította a program érvényességét.

A fenntartható tőkepiac is fejlődést mutatott: a zöld állampapírok aránya a teljes állampapír-állományon belül 4,9 százalékra nőtt a tavalyi közel 700 milliárd forintnyi zöld állampapír kibocsátás révén, míg a zöld jelzáloglevelek volumene csaknem 35 milliárd forinttal bővült.

A fenntarthatósággal kapcsolatban kettősség jellemzi az európai szabályozást, mivel a várhatóan jelentősen csökkenő közzétételi kötelezettségek szigorodó banki kockázatkezelési elvárásokkal párosulnak.

A jegybank a szabályozói környezet szigorodásával párhuzamosan elvárja, hogy a hazai pénzügyi intézmények fokozottan foglalkozzanak az ESG-kockázatok mérésével és közzétételével.

A zöld ajánlások mentén az MNB értékelte a bankok és biztosítók felkészültségét, és az idei évtől az európai szabályozással összhangban elvárja, hogy a bankok saját klímastressztesztet is végezzenek – írták.

MTI