A természeti környezetbe simuló, fenyőfa szerkezetes sétány 124 méter hosszan, a talajszinttől 9,5 méter magasan a lombok között halad. A szabadon látogatható hídrendszeren interaktív játékelemek teszik izgalmasabbá a kaszói erdőtömb egyik legjellemzőbb erdőtípusának, a gyertyánostölgyesnek a megismerését. A gyerekek és a felnőttek egyaránt páratlan élményekkel gazdagodva juthatnak új információkhoz az erdő különböző szintjein élő növényekről, állatokról. Egy-egy pihenő alkalmával pedig egészen új szemszögből gyönyörködhetünk a táj szépségében.

A Lombkorona Tanösvényt a KASZÓ Zrt. megbízásából, Hent László építész tervei alapján csaknem 200 köbméter faanyagból építették a lehető legkevesebb fém alkatrész felhasználásával. A többnyire természetes anyagokból létrehozott építmény illeszkedik a KASZÓ Zrt. területén korábban kihelyezett „filagóriákhoz”, illetve a társaság fenntarthatóság jegyében kialakított arculatához, küldetéséhez.

Bár már több lombkorona tanösvénnyel is büszkélkedhet Magyarország, átadásának évében a kaszói egyedülállónak számított mind méretében, mind pedig szerkezeti megoldásában.

A tanösvény a már meglévő Öregerdő Tanösvény folytatásaként épült, mert itt a felső lombkoronaszintben található fő fafajok átlagkora 112 év, átlagmagassága 28 méter, mellmagassági átlagátmérője 42 centiméter. Így biztosított, hogy a látogatók egy igazi „öregerdőben” ismerkedhessenek a természettel.

A legelső, közvetlenül a feljárónál elhelyezett interaktív játékelem az erdő szintjeit mutatja be, néhány példát hozva az ott élő állatfajokból. A moha- vagy avarszinten élnek például a hangyák és a csigák, a gyepszintben a sünök, a cserjeszint a fülemülének, a mogyorós pelének ad otthont, az alsó lombkoronaszint lakója a mókus, az egerészölyv pedig a felső lombkoronaszintben fészkel.

Még mindig a feljárón haladva, a kis Tudod-e? táblácskákon a Kaszó területén élő állatok, növények fotóit láthatjuk, ha pedig segítség kell azonosításukhoz, kicsit eldugott helyen a fajok nevét is megtaláljuk, néhány érdekesség kíséretében.

A tanösvény az alsó lombkoronaszintben vezet, jól látható ez onnan is, hogy a kisebb fák vannak velünk egy magasságban, a tölgyfák pedig bőven a fejünk fölé nyúlnak. Az első kis szigetnél az a feladatunk, hogy a vörös mókust odavezessük a raktárához, ahová a mogyorót gyűjtötte, mert néha elfeledkezik a rejtekhelyeikről. Az elfeledett éléskamrában maradt magok aztán tavasszal kicsírázhatnak, az így fejlődő mogyoró-, tölgycsemete pedig segíti az erdő felújulását. A mogyorót azonban más állatok is szeretik, ők egy másik táblán szerepelnek. A következő szigetnél lévő memóriatáblán a Kaszó környékére jellemző növények terméseit látjuk. Ezek a csertölgy, a szúrós csodabogyó (védett), a közönséges seprűzanót – amit Somogyban semfűsemfának is neveznek –, a kocsányos tölgy, a fekete bodza, az egybibés galagonya, a vadkörte, a mézgás éger, a szeder és a madárcseresznye.

A következő kirakós játék főbb fafajaink tulajdonságait ismerteti, a kocsányos tölgyet, a gyertyánt, a mézgás égert és a csertölgyet. A feladat az, hogy megtaláljuk a fajokhoz illő kéreg, termés, levél, valamint a fát támadó károsító fotóját.

Ha elég ügyesek vagyunk, a képkirakón az ízeltlábúak közül a nagy hőscincér és a nagy szarvasbogár hím példánya áll össze a darabokból. Mindkét faj védett Magyarországon!

A harmadik pihenőnél a madarakkal ismerkedhetünk többféle játékos feladaton keresztül. A korláton elhelyezett fa távcső segít, hogy könnyebben megtaláljuk a madárképeket a környező fákon. Egy újabb feladatnál a fészkükhöz vezethetjük az egyes fajokat. Ha esetleg nem jutna eszünkbe a madarak neve, akkor a lábuknál elhelyezett kis levelekről „puskázhatunk”.

A fákat is károsító májusi cserebogár és a tölgy-selyemlepke fejlődését ismerteti az újabb állomás.

A röpképes emlősöket bemutató szigethez érve sokat tanulhatunk a denevérekről. Sokan félnek tőlük, pedig rendkívül hasznosak, mert repülő rovarokkal táplálkoznak, így nagyon sok szúnyogot is elpusztítanak.

Magyarországon minden denevérfaj védett. Mivel egyre kevesebb a denevérek élőhelyéül szolgáló idős fa az erdőben, szívesen fogadják a kihelyezett mesterséges odúkat.

Hazánk legnagyobb ragadozó madara, a rétisas példáján azt is megtudhatjuk, mi kell ahhoz, hogy a madarak repülni tudjanak.

A tanösvény végén beláthatatlan üvegborítású les vár bennünket. Amennyiben este vagy alkonyatkor járunk itt, észrevétlenül megfigyelhetjük a közeli etetőhöz járó vadat. Az interaktív elemek itt sem maradhatnak el, nagyvadfajaink főbb tulajdonságait mutatják be, valamint a vadászati berendezéseket, a vadászok munkáját tárják elénk.

A Lombkorona Tanösvény utolsó eleme egy dendrofon. Ez a fa hangszer arra hivatott, hogy megkülönböztethessük a különböző fafajok hangját.

Eltérő fizikai tulajdonságukból adódóan ugyanis egészen más hangot ad a fellógatott csertölgy-, bükk-, éger-, kocsányostölgy-, nyír- és gyertyánfatest, ha megütögetjük a fakalapáccsal. Így sétánk végén a természetbe illő hangokon muzsikálhatunk, vagy mókás fotókat készíthetünk magunkról az erdei fotófalnál.

Czigány Judit – KASZÓ Zrt.
Forrás: A Mi Erdőnk / Magyar Mezőgadaság

Annak ellenére, hogy az EU a 2030-ig szóló biológiai sokféleségre vonatkozó stratégiájában ígéretet tett, az öreg erdők védelmére vonatkozó jogszabályokat számos tagállamban még mindig nem hajtották végre. Az idős erdők pusztulása riasztó ütemben folytatódik. A Science című folyóiratban megjelent öreg erdő cikk (6,6 MB pdf.) szerint sürgősen szükség van az idős erdők átfogó feltérképezésére – és azonnali fakitermelési moratóriumra ott, ahol ezek előfordulása a legvalószínűbb.

Az öreg erdőkre a világ számos részén, köztük Európában is nagy és növekvő nyomás nehezedik.

Az EU legtöbb országában nagyon kevés öregerdő maradt meg, és ezek jellemzően kicsik és elszigeteltek. Bár az EU 2030-ig szóló biológiai sokféleséggel kapcsolatos stratégiája jogi védelmet ír elő számukra, egy nemzetközi tudóscsoport a Science című tudományos folyóiratban megjelent új kommentárjában arra figyelmeztet, hogy ennek ellenére az idős erdők pusztulása továbbra is töretlenül folytatódik. “Ezek az erdők kritikus jelentőségűek a biológiai sokféleség megőrzése szempontjából; számos veszélyeztetett faj függ tőlük, köztük a farkasok, a hiúzok és a medvék, valamint számtalan gerinctelen és gomba faj”. mondja Dr. Mikoláš, a prágai Cseh Élettudományi Egyetem munkatársa, a cikk vezető szerzője. “Emellett hatalmas mennyiségű szenet tárolnak, így természetes megoldást kínálnak az éghajlatváltozás ellen. Fontosságuk ellenére jelenleg nem sikerül megvédeni ezt a természeti örökséget. Sürgős intézkedésekre van szükség az idős erdők jobb védelme érdekében, mielőtt még túl késő lenne”.”

A kutatók szerint a jobb védelem egyik fő akadálya, hogy sok idős erdőt nem azonosítottak be teljesen. “Szisztematikus térképezésre van szükségünk, hogy megteremtsük az alapot az öreg erdők megfelelő védelméhez, mégpedig most.” érvel az egyik társszerző, Tobias Kuemmerle professzor a berlini Humboldt Egyetemről (Németország). “Enélkül előfordulhat, hogy az idős erdőket még azelőtt kivágják, mielőtt azonosítanák őket, vagy az erdőket azért vágják ki, mert helyileg még viszonylag elterjedtek, de európai szempontból ritkák.”

Míg a múltban gyakran védte őket távoli fekvésük, ez a közelmúltban megváltozott. “Az idős erdők fakitermelése nagyobb hasznot hozhat az erdőtulajdonosoknak, mint a védelmük.”  Teszi hozzá Dr. Miroslav Svoboda, a Cseh Élettudományi Egyetem társszerzője. “A faárak magasak, és szigorúbb védelem van kilátásban. Ugyanakkor a tulajdonosok jelenleg sok régióban nem kapnak elegendő kompenzációt az erdeik megőrzéséért. Mindez azt jelenti, hogy nagy a csábítás arra, hogy most, még a szabályozás szigorodása előtt kivágják az idős erdőket.” A szerzők megjegyzik, hogy ez már számos országban, köztük Romániában és Svédországban is így történik. Dr. Anders Ahlstrom, a svédországi Lund Egyetem munkatársa, egy másik társszerző szerint 2003 óta Svédországban az összes favágás 19%-a nem védett idős erdőkben történt, ami évi 1,4%-os veszteséget jelent. Hozzáteszi, hogy “a jelenlegi fakitermelési ütem mellett a 2070-es évekre ezek a nem védett öreg erdők eltűnnek Svédországban”.

“Az utolsó megmaradt idős erdők a szemünk láttára tűnnek el, és ez teljesen ellentmond az EU biológiai sokféleséggel kapcsolatos céljainak”. magyarázza Dr. Mikoláš. “De minden eszközünk megvan ahhoz, hogy megállítsuk ezt a veszteséget”.

A kutatók szerint arra van szükség, hogy az erdőtulajdonosok méltányos pénzügyi kompenzációt kapjanak, ha megvédik öreg erdeiket. Az EU-nak haladéktalanul fakitermelési moratóriumot kellene elfogadnia a potenciálisan idős erdőket tartalmazó területekre, hogy azok ne tűnjenek el még azelőtt, hogy egyáltalán azonosították volna őket. Végezetül pedig kötelezően előírni kell, hogy a tagállamok nemzeti stratégiáikba foglalják bele az idős erdők védelmét.

“Sikeres példák léteznek” – mondja a társszerző, Prof. Gianluca Piovesan, az olaszországi Tusca Egyetem munkatársa. “Tizennyolc európai ország már évek óta együttműködik, hogy szigorúan megvédjenek több mint 100 000 hektárnyi idős bükkös erdőt.” Ez az erőfeszítés a világ legnagyobb transznacionális UNESCO-örökségi területének létrehozásához vezetett. “Most van itt az ideje a cselekvésnek” – teszi hozzá Dr. Mikoláš. “Meg kell tennünk a szükséges lépéseket, hogy megóvjuk ezt a pótolhatatlan természeti örökséget a jövő generációi számára.”

“Európa valóban világviszonylatban is élen járt azzal, hogy kötelezettséget vállalt az összes megmaradt őserdő védelmére.  Ez egy olyan példa, amelyet a világ többi része, beleértve az Egyesült Államokat is, igyekszik követni” – mondta a kommentár társszerzője, Dr. William Keeton, az amerikai Vermont Egyetemről. “Most azonban itt az ideje, hogy az EU vezetői a tettek mezejére lépjenek az EU területén is.”

forrás: greenfo / science

A környezetvédelmi szervezet nemrég publikált egy oknyomozó jelentést, amelyben az IKEA tulajdonában levő öregerdőkről beszélnek, pontosabban arról, hogy a svéd gigavállalat hogyan pusztítja ezeket.

Az Agent Green két éven keresztül követett a vállalat által birtokolt érintetlen erdőkben történő kitermeléseket, és azt mondják, ezek rendkívül káros hatással vannak a helyi élővilágra, hiszen ezek védett területek, amelyeknek a fajfennmaradás szempontjából kiemelt jelentőségük van.

„Egy előző vizsgálatunkban megmutattuk, hogyan lesz IKEA-bútor a román öregerdőkből kivágott fákból: egy helyi vállalat vágta ki őket, a szászsebesi Kronospan gyárban készítettek belőle deszkát, és az Ecolor nevű kolozsvári cégnél állították össze. Most megmutatjuk azt is, hogy az IKEA saját maga által birtokolt erdeiben sem jobb a helyzet” – mondja George Păun, a szervezet elnöke.

A ma közzétett jelentést Bécsben is bemutatják, ahol az IKEA éppen új üzletet nyit a Westbanhof mellett, a megnyitóra pedig 2000 embert várnak. Az Agent Green, az Extinction Rebellion și Lieferkettengesetz szervezetek közösen fognak tiltakozni a cég átláthatatlansága és destruktív tevékenysége ellen, egy óriásmolinót is kifeszítenek, amelyen az IKEA, ÁLLÍTSD LE A ROMÁNIAI ÖREGERDŐKBEN VALÓ MÉSZÁRLÁST! felirat lesz.

„Az a groteszk mód, ahogyan az IKEA azt állítja magáról az új üzlet megnyitásakor, hogy a fenntarthatóságra épít, jól illusztrálja, hogy a multinacionális vállalatok hogyan fedik el a bűncselekményeket, hogy tisztára mossák az imázsukat. Az illegális forrásból származó fa több esetben is dokumentálva volt Szibériából, Ukrajnából és Romániából. Lejárt az idő, hogy a vállalatok saját forrásból származó bizonyítványokkal igazolják a termékeiket. Olyan törvényekre van szükség, amelyeknek köszönhetően minden terméken megjelenik az eredet, és amelyek alapján felelősségre vonhatók az igazgatók és az igazgatótanácsok tagjai, ha a környezet vagy az emberek sérelmére követnek el cselekedeteket. Ha lenne ilyen törvény, akkor az IKEA osztrák igazgatója több milliárdos kártérítést kellene kifizessen és börtönbe kerülne. A következő években ilyen törvények megszületésére fogunk koncentrálni” – mondta el Veronica Bohrn Mena, a Lieferkettengesetz szervezet szóvivője.

Az összegyűjtött bizonyítékok alapján az Agent Green arra a következtetésre jutott, hogy az IKEA olyan erdészeti tevékenységet folytat, amelyek minimumkövetelményeket követelnek meg a vállalat alkalmazottaitól és a cég földjén működő alvállalkozóktól, ezáltal károsítják a környezetet, a közösségeket és a védett természeti területeket. A visszaélések egy részét az EU által kijelölt Natura 2000 területeken vagy azok közelében követték el, amelyeket az EU irányelvei szerint védeni kell. Ez a helyzet a Valea Neagră erdővel is, amelyet a Vrancea megyei Târâtu falu és a Natura 2000 védett terület közvetlen szomszédságában irtottak ki, és ahol azóta földcsuszamlások pusztítanak, nagy a kockázat, hogy teljesen elszigetelik ezt a falut, amelynek egyetlen útja járhatatlanná vált. Ráadásul a fakivágásokat erdőgazdálkodási engedély és környezeti hatásvizsgálat nélkül végezték.

Ami még aggasztóbb, hogy az IKEA nem veszi figyelembe az EU 2030-ra vonatkozó erdészeti és biológiai sokféleségi stratégiáját. A stratégia minden megmaradt érintetlen- és öregerdő szigorú védelmét írja elő. Ezzel szemben úgy tűnik, hogy az IKEA aktívan folytatja öregerdők kiaknázását földjein, mielőtt azokhoz megérkezne a szigorú törvényi védelem.

Az Agent Green elemezte az IKEA Buzău megyei Penteleu Natura 2000 terület erdőgazdálkodási gyakorlatát is. A megállapodás szerint a cég prioritásnak tartja, hogy a legtöbb erdőterületen a 120–180 év közötti életkorú fákkal vágják le, amelyeket „sürgősen” ki kell termelni az úgynevezett „regenerációs vészhelyzet” következtében, ez pedig gyakori gyakorlat az érintetlen és öregerdők esetében.

„Gyakorlatilag az éghajlati vészhelyzet közepette az IKEA azon erdők kiaknázásban szorgoskodik, amelyek az időjárás okozta kihívásoknak leginkább ellenálló, a biológiai sokféleségben gazdag erdők, és amelyek a legtöbb oxigént termelik, védik a vizet, a talajt és a legtöbb szenet tárolják. Amit az IKEA csinál, az kriminális” – mondja Păun.

Az IKEA több mint 50 000 hektárnyi erdőt birtokol Romániában. Az Agent Green felszólította a céget, hogy valósítsák meg az általuk ígért fenntarthatóságot, és ne a profitot, hanem a biodiverzitást és a fajmegőrzést helyezzék előtérbe. Ugyanakkor felszólították a hatóságokat, hogy akadályozzák meg, hogy a hasonló gyakorlatok megtörténhessenek.

forrás: Transindex.ro

Békés megyei erdészekhez csatlakozva nagy fáktól vonjuk el a fejszét. Az erdész társadalom évszázadok óta őrzi az egyensúlyt ember és természet között. Tapasztalatukra, elkötelezettségükre támaszkodva közös célt tűztünk ki magunk elé:   Meglévő erdőket segítünk évszázadossá válni, vagy annak maradni. Amíg van mit menteni, védeni, ez közös kötelességünk. Nemcsak itt a megyében, hanem az ország erre alkalmas egyéb területein is.     Ez a mozgalom mai napon indul Békéscsabáról. (2020-07-14) Részletekkel szolgálunk nemsokára, ugyanitt.   Most egy lájkkal és egy megosztással tudtok segíteni az Öregerdőknek.   A Hatvanezer Fa Egyesület nevében: Frankó Róbert erdőmérnök, dr. Duray Balázs tájgeográfus, Poliák Pál vadászmester, Ulbert Zoltán egyesületi elnök   *********************************************************** A Hatvanezer Fa Egyesület első évének eredményei számokban

Forrás: Hatvanezer Fa Egyesület