A most induló fejlesztés 190 millió forint összegben a természetvédelmi őrszolgálat terepi jelenlétét és a munkavégzés feltételeit erősíti – hangsúlyozta Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára szerdán, az Őriszentpéteren megrendezett projektnyitó eseményen.

A természetvédelem alapja a szakemberek napi terepi munkája, amely nélkül elképzelhetetlen a védett élőhelyek és értékek megóvása. Az államtitkár emlékeztetett rá, hogy Magyarország 1922-től alkalmazta az első fizetett, független természetvédelmi őrt, Gulyás Józsefet a Kis-Balatonnál. A Természetvédelmi Őrszolgálat pedig 1972-ben, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság alapításával jött létre öt fővel. 1993 óta a természetvédelmi őrök már széleskörű köztisztviselői intézkedési jogosultságokkal is rendelkeznek. Jelenleg 240 fő gondoskodik országszerte 849 ezer hektár védett természeti terület, 2 millió hektár Natura 2000 terület, védett növény-, állat- és gombafajok, valamint 65 ezer nyilvántartott régészeti lelőhely őrzéséről, felméréséről, nyilvántartásáról, bemutatásáról és helyreállításáról.

Az államtitkár kiemelte, a hatósági őrzés célja elsősorban a megelőzés, nem a szankcionálás, feljelentés csak súlyosabb esetekben születik, például szándékos ragadozómadár-mérgezés, falopás, illegális terepkerékpározás vagy gombagyűjtés kapcsán. A természetvédelmi őrök tevékenysége jóval túlmutat az őrzésen, zoológiai és botanikai adatgyűjtést, védett területek állapotfelmérését, terület- és vagyonkezelést, projektekben való részvételt, környezeti nevelést, bemutató munkát végeznek, valamint kapcsolatot tartanak a helyi lakossággal és gazdálkodókkal is.

Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóságnál jelenleg 13 fő természetvédelmi őr lát el szolgálatot a 26.500 hektáros területen. „A természetvédelmi őrzés és a tájegységi jelenlét hatékonyságának növelése az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság működési területén” című projekt célja, hogy modern eszközökkel, infrastruktúrával tegye hatékonyabbá a munkát 190 millió forint vissza nem térítendő uniós támogatás segítségével. Az őrszolgálat jelenleg 9 gépjárművet használ 12 őrkerülethez, ezért most még 7 platós terepjárót és 1 személygépjárművet szereznek be.

A beruházás keretében további eszközök érkeznek, utánfutó, elektromos kerékpárok, testkamerák, vadkamerák, éjjellátók, drónok, fényképezőgépek, mobiltelefonok, távcsövek, spektívek, notebookok, halászgép, projektor, teleszkópos létrák, kenuk, tanösvény-karbantartó gépek, traktor, szárzúzó, hatósági táblák. Ezek javítják a terepi adatgyűjtést, monitorozást és területkezelést. Az eszközökön túl szakmai programokat, eseményeket is lebonyolítanak majd a szakmai tudás bővítése, tapasztalatcsere érdekében.

Rácz András beszélt arról is, hogy a tájegységi elérés növelése érdekében ismeretterjesztő újság kiadását is tervezik több számban a projekt megvalósítási időszaka alatt. A lakosságot így tájékoztatják majd lakóhelyükkel és a térséggel kapcsolatos aktualitásokról, szabályokról, fontos közérdekű információkról, melyeket az újság hiányában nem biztos, hogy megismernének és eljutna hozzájuk.

Forrás: kormany.hu

Tegnap dél óta dolgoztak a tűzoltók Csönge térségében, ahol az alacsony aljnövényzet, a vegetáció, illetve a bozótos kapott lángra. A lángok a közeli fenyőerdőt is elérték, a tűzzel érintett terület nagysága estére elérte a kétszázötven hektárt.

A tűzeset megfékezésén négy vármegye hivatásos, önkormányzati és önkéntes tűzoltói dolgoztak nagy erőkkel. Délután óta újabb egységek érkeztek a munkálatokhoz, mintegy kétszázötven tűzoltó dolgozott a területen, közülük húsz önkéntes egyesület tűzoltói is. Drónos jármű, erőgépek és lajtos kocsik is segítették a munkálatokat, amelyeket a Vas Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatóhelyettese, valamint a katasztrófavédelmi műveleti szolgálat irányított. Az egységek a települést és egy közeli sertéstelepet is nagy erőkkel, vízsugarakkal, kéziszerszámokkal, illetve védőszántásokkal védtek a lángoktól. A munkálatok a Csönge és Kenyeri települések közötti területre összpontosultak.

Balogh Eszter főhadnagy elmondta: a tüzet csütörtök éjfél előtt néhány perccel körülhatárolták, a helyszínen azóta is dolgoznak, jelenleg 14 szerrel 38 tűzoltó végzi az utómunkálatokat. Még izzó részeket hűtenek, azt szeretnék megelőzni, hogy a területen újraéledjen a tűz.

Hozzáfűzte: a sárvári erdészettől és az Őrségi Nemzeti Parktól is érkeznek majd szakemberek, akik terepjárókkal járják be a területet, segítve a kutatást, illetve a drón is újra felszállt, így a magasból is figyelik a fejleményeket.

Balogh Eszter szerint az utómunkálatok hosszabb ideig is eltarthatnak.

forrás: MTI / Katasztrófavédelem / Kisalföld / pénzcentrum

Rácz András az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság 20 éves fennállásának évfordulós ünnepségén elmondta, 1978-ban az Őrségben létrejött Magyarország legnagyobb kiterjedésű tájvédelmi körzete mintegy 38 ezer hektárnyi területen, mely a 25 évvel később megalakuló nemzeti park alapját képezte. Az élővilág megismerésére, természetvédelmi bemutatására az igazgatóság számos létesítményt üzemeltet az évek során négyszeresére nőtt költségvetéssel, mely mostanra meghaladja az évi 800 millió forintot. Az induló látogatószám megháromszorozódott, évi 70 ezer látogató keresi a nemzeti park által nyújtott kikapcsolódási lehetőségeket. Szintén az elmúlt 20 év során épült meg 32 olyan ökoturisztikai létesítmény, amellyel az aktív, természetjáró szabadidő töltést kereső vendégek igényeit igyekeznek kiszolgálni.

Az államtitkár beszélt arról is, hogy az Őrségi Nemzeti Park mellett 2 tájvédelmi körzetet, 8 természetvédelmi területet gondoz az őrségi igazgatóság, melyre a mai napon büszkék lehetünk. Ha nem csupán az elmúlt 20 évre tekintünk vissza ezen alkalomból, beszélnünk kell Rakonczay Zoltánról, aki az Országos Természetvédelmi Hivatal vezetőjeként már 50 évvel ezelőtt gondolkodott az Őrség területén nemzeti park létrehozásában, majd később sokat tett ennek megvalósításáért.

Rácz András kiemelte, itt az Őrségben felépült két látogatóközpont, egy erdei iskola, 5 egyéb bemutatóhely, létrejött egy arborétum, 21 tanösvény és 50 fő befogadására alkalmas szálláshely. A helyi partnerség jegyében az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság közreműködésével jött létre hazánk első és legutóbbi natúrparkja az Írottkő Natúrpark és Vasi-Hegyhát Natúrpark, mely szintén az elmúlt 20 év eredményei közé sorolandó – fogalmazott.

Az államtitkár hangsúlyozta, az állami természetvédelem csak a helyben élőkkel együtt érhet el sikereket. Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság ezért hozott létre egy olyan állatkihelyezési programot, melynek során több mint 100 magyar tarka szarvasmarha kihelyezésével segítették a gazdákat. A muraközi ló regenerálási programját még 2003-ban indította el az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság, akkor 6 kancával és hatalmas lelkesedéssel. Ennek eredményeként 2016-ban elindíthatták a muraközi ló kutatási programot. Ma már 60 tenyésztő vesz részt az Igazgatóság mellett a programban, melyben jelenleg 217 ló található a fajtából – tette hozzá.

V. Németh Zsolt, a tárca kiemelkedő nemzeti értékek felügyeletéért felelős miniszteri biztosa, valamint a térség országgyűlési képviselője felidézte, hogy 2002. március 8-án nyílt meg az ország tizedik nemzeti parkja, így avathatták fel az Őrségi Nemzeti Parkot. Értékteremtéssel telt el ez a 20 év, melynek során összesen 4,5 milliárd forint értékű fejlesztés valósulhatott meg, köztük például a Széll Kálmán majori istállók vagy a csákánydoroszlói Látogatóközpont is. A természetvédelemmel foglalkozó emberek munkájáról sem szabad megfeledkezni, hiszen világunkban egyre inkább oda kell figyelni a környezet, a természet megóvására – emelte ki.

Dr. Markovics Tibor, az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója visszaemlékezett az elmúlt időszak eseményeire. Fontos feladatuk a térség természeti jellegének megóvása, megőrizve, fenntartva annak sokszínű változatosságát. A fejlesztési programok között a Pityerszer múzeumfalu is szerepel, melynek folyamatos gondozása, felújítása is az Igazgatóság feladata – emelte ki.

forrás: AM Sajtóiroda