„Jó néhány vadásztársaság le fog térdepelni, ha a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) átvállalja a gazdálkodóktól a vadkárkövetelések behajtását és a korábbinál hatékonyabb eszközökkel lép fel a pénz beszedése érdekében” – írja vadászok véleményére hivatkozva a Népszava.

Mint arra a cikkben rámutatnak: a vadkárok kifizettetése eddig nem volt túlságosan hatékony, a peres ügyek elhúzódtak. Ezért döntött úgy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, hogy a behajtásra saját céget alapít (erről itt írtunk). Az agrárkamara szerint évente mintegy 21 milliárd forintos vadkár keletkezik Magyarországon, ám ennek csak a töredékét, alig hárommilliárd forintot térítenek meg a vadásztársaságok a gazdálkodóknak. Az elmúlt 20 évben folyamatosan nőtt a vadkárok mértéke, aminek oka leginkább a vadállomány túlszaporodása.

Az elmúlt 50 év alatt a nagyvadak – a gím- és dámszarvasok, az őzek, a vaddisznók, továbbá a muflonok – száma az ötszörösére növekedett, pedig napjainkban már évente átlagosan tizenhétszer több nagyvadat ejtenek el, mint mondjuk, a ’60-as években. Az Országos Vadgazdálkodási Adattár összesítése szerint jelenleg mintegy 800 ezer nagyvad él hazánk területén, melyek évente közel másfél millió tonna szálas, lédús és szemes takarmányt fogyasztanak el. Ennek azonban alig nyolc százalékát – 110 ezer tonnát – juttatják ki az etetőkbe és a szórókra a vadgazdálkodók, ami azt jelenti, hogy a vad az élelem nagyobb hányadát onnét teremti elő, ahonnét tudja: legelőkről, szántóföldekről, zöldségesekből és gyümölcsösökből – vélik a mezőgazdászok.

Számításaik szerint legalább 700 ezer tonnányi termés esik áldozatul minden esztendőben a vadnak, ennek értéke pedig 21 milliárd forint. Azaz: az elszaporodott nagyvadállományt gazdaságok és erdészetek „tartják el”, miközben a vadásztársaságok nem gondoskodnak hatékonyan a vadgyérítésről.

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke a Nimród Vadászújság megkeresésére azt válaszolta: egyáltalán nem céljuk, hogy egy-egy vadásztársaság csődbe menjen a vadkárok térítése miatt, de fontos, hogy a gazdálkodók se kerüljenek nehéz anyagi helyzetbe.

forrás: AgroInform

A vadásztársaság ezentúl csak akkor kötelezhető kártérítésre, ha az autós minden kétséget kizáróan bizonyítani tudja, hogy a baleset előtt a vadat űzték, lőtték vagy hajtották. Ha ez nem sikerül, akkor a jármű tulajdonosa nem számíthat kártérítésre a vadásztársaságtól, sőt valószínűleg a vadásztársaság fog kártérítési igénnyel fellépni – írták.

Korábban a sofőr akkor volt felelős a vadgázolásért, ha nem az út- és időjárási viszonyoknak megfelelően közlekedett, a vadásztársaság pedig abban az esetben, ha nem tett ki vadveszélyre figyelmeztető táblát. Július elsejétől azonban a tábla hiányánál is az autósnak kell vállalnia a felelősséget.

A jogszabály azt is előírja, hogy gyorsforgalmi utat (autóutat, autópályát) úgy kell üzemeltetni, hogy arra a vad ne tévedhessen fel, a fenntartónak kell vállalnia a felelősséget az itt elütött vadakért.

Arra is felhívták a figyelmet, hogy baleset esetén érdemes helyszínelést kérni, akkor is, ha nem történt személyi sérülés. Ilyenkor a rendőrök értesítik a vadásztársaságot, és a vétlenség bizonyítása is fontos lehet. Az elütött vadat nem szabad elmozdítani, az elpusztult állat tetemét tilos elvinni, az a vadásztársaság tulajdonát képezi.

A vadbalesetek során keletkezett kár átlagos értéke elérheti akár a milliós nagyságrendet is, így érdemes előre gondoskodni a megfelelő biztosításról – hívta fel a cég a figyelmet, megjegyezve, hogy megoldás lehet a teljes körű casco, de több biztosítónál külön vadkárbiztosítás is lehet kötni.

Az Országos Vadgazdálkodási Adattár statisztikái szerint 2017 óta évről évre több vad hullik el autóbalesetek során a magyarországi utakon, az éves esetszám megközelíti a 8000-et. A nagyvadak közül leggyakrabban őzzel ütköznek gépjárművek, de jelentős számban fordul elő szarvas- vagy vaddisznógázolás is.

forrás: MTI 09-30