Vendéglátóink az EGERERDŐ Zrt. szakemberei:
-> Dobre-Kecsmár Csaba, vezérigazgató
-> Ősz Gusztáv, erdőgazdálkodási és természetvédelmi vezérigazgató-helyettes
-> Dudás Béla, erdészetvezető, Mátrafüredi Erdészet

Műsorvezető: Szalga Bogi

Téma: Erdőfenntartás és erdőgazdálkodás védett erdőkben az Egererdőnél
A védett erdők kapcsán gyakran felmerül a kérdés: ha egy erdő természetvédelmi oltalom alatt áll, hogyan és miért folyhat benne erdőgazdálkodás? Ebben az epizódban arról beszélgetünk, hogyan egyeztethető össze a természeti értékek megóvása és az erdők hosszú távú, felelős fenntartása a gyakorlatban.

Az adás főbb kérdései:
• Mit jelent pontosan a „védett erdő” fogalma?
• Mi a leggyakoribb félreértés a védett területeken végzett munka kapcsán?
• Mennyiben jogosak a szakmát érő kritikák?
• Mit üzennek azoknak, akik aggódnak az erdők jövőjéért?

Az epizód szakmai alapokon, mégis közérthetően mutatja be, hogyan gondolkodik az Egererdő a természetvédelemről, az erdők fenntartásáról és a felelős gazdálkodásról.

forrás: Erdőmánia

A Shandong tartományból érkező négytagú küldöttséget Mr. DONG Ruizhong, a Tartományi Természeti Erőforrások Hivatalának vezetője vezette. A delegáció tagjai között volt Mr. SHEN Ziyu, a Közigazgatási Engedélyezési Hivatal vezetője, Mr. XIE Xiaoman, a Tartományi Erdészeti Tudományos Kutatóintézet igazgatója, valamint Ms. JU Bin, a Vadon Élő Állatok és Növények Védelmi Állomásának vezetője.

A vendégeket az EGERERDŐ Zrt. részéről ifj. Ősz Gusztáv, vezérigazgató-helyettes és Urbán Pál, főmérnök fogadta. A találkozón bemutatásra kerültek az EGERERDŐ Zrt. erdőgazdálkodási, vadgazdálkodási és ökoturisztikai tevékenységei, köztük a kisvasutak és erdei szálláshelyek fejlesztései. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a fenntartható erdőgazdálkodás és az erdő hármas funkciójának – gazdasági, védelmi és közjóléti szerepének – összehangolása kulcsfontosságú a jövő kihívásainak kezelésében.

A megbeszélés baráti, együttműködő légkörben zajlott, és alapot teremtett a jövőbeni szakmai kapcsolatok erősítéséhez.

forrás: EGERERDŐ Zrt.

A KEFAG Zrt. által biztosított facsemetéket az EGERERDŐ Zrt. kollégáinak szakmai koordinálásával ültették el, a helyi polgármesterek és lakosok közreműködésével.

Dorogházán 10 darab gömbszivarfát ültettek el kereszt alakzatban a temetőkertben – jelképesen is kifejezve az élet és megújulás üzenetét.

Borsodszentgyörgyön a falu több pontján – köztük a futballpálya mellett – nyírfa, gömbszivarfák, kőrisek és eperfák kerülnek a földbe, hogy árnyat és friss levegőt adjanak a jövő generációinak.

Szihalom településen is újabb lépést tettünk a környezettudatos jövő felé: 10 darab gömbfa került elültetésre a község területén. A településfásítási programon részt vett dr. Pajtók Gábor, a térség országgyűlési képviselője, melyet ifj. Ősz Gusztáv, az EGERERDŐ Zrt. vezérigazgató-helyettese koordinált.

Az összefogás szép példája, hogy a helyi közösség is aktívan részt vett a munkában – hiszen mindannyiunk közös felelőssége, hogy árnyat adó, egészséges zöldfelületek tegyék élhetőbbé településeinket.

Az ilyen kezdeményezések szép példái annak, hogyan tehetünk együtt, apró lépésekkel is sokat a környezetünkért és településeink élhetőségéért.

Együtt formáljuk zöldebbé a jövőt!

forrás: EGERERDŐ Zrt.

A Településfásítási Program, az Országfásítási Program részeként a rendszerváltás óta eltelt időszak legnagyobb belterületi fásítási kezdeményezése, melyet az agrártárca 2019-ben indított a 10 ezer főnél kisebb lakosságszámú településeken, melynek jelenleg az 5. üteme zajlik. Az országos programot az Országos Erdészeti Egyesület koordinálja és a helyi állami erdészeti társaságok, így az EGERERDŐ Zrt. és az Országos Erdészeti Egyesület Egri Helyi Csoportja segíti az ültetést.

2025-ben rekordérdeklődés volt, összesen 1727 település regisztrált, ebből 599 olyan, aki eddig még sosem kapott sorfát a Program keretein belül. 

Az Agrárminisztérium döntésének köszönhetően most minden regisztrált település nagyméterű sorfához juthatott, hiszen a támogató 10 000-ről 21 300-ra növelte a darabszámot. – teszi hozzá a vezérigazgató-helyettes. A cél 100 ezer fa elültetése 2026. év végére.

Ennek köszönhetően 2025 tavaszán 5000 db sorfát ültettek el a 450 főnél kisebb regisztrált települések. 2025. őszén 9200 db sorfa kerül új helyére a 450-2500 fő közötti településeken és az ültetés 2026 tavaszán tovább folytatódik.  

Most ősszel az EGERERDŐ Zrt. területén is megkezdődött a településfásítás, ami összesen 44 települést érint. A közelmúltban Besenyőtelken, Nagytályán, Dorogházán, Mátramindszenten és Mezőtárkányban ültettek fákat a település közösségei. – közli Ifj. Ősz Gusztáv.

A fákat, ültetési csomagokat továbbra is a KEFAG Zrt. biztosítja és szállítja az önkormányzatokhoz. A köztereken, iskolák, óvodák udvarán, temetőkben megvalósuló fásításban a helyi erdészek szakmai tanácsokkal látják el a közösségeket.

Az őszi munka tovább folytatódik, hiszen még számos településre érkeznek sorfák, köztük, Cserépfaluba, Bükkzsércre, Atkárra, Balatonba.

forrás: Egererdő Zrt.

Az EGERERDŐ Zrt. területén összesen 17 településen valósult meg a program. A belterületi zöldfelületek növelése fontos cél, hiszen ezáltal élhetőbb, klimatikusan stabilabb állapotú településeken élhet a vidék lakossága.

A rendszerváltás óta eltelt időszak legnagyobb szabású zöldvagyonnövelő kezdeményezését, az agrártárca 2019-ben indította a 10 ezernél kevesebb lakosú településeken, melynek idén ősszel a negyedik üteme zajlott. Az országos programot az Országos Erdészeti Egyesület koordinálja és a helyi állami erdészeti társaságok, így az EGERERDŐ Zrt. és az Országos Erdészeti Egyesület Egri Helyi Csoportja segíti az ültetést.

A helyi erdészek szakmai tanácsokkal látták el a közösségeket, összesen 314 sorfa ültetésénél. „Apc, Bodony, Demjén, Detk, Hort, Kál, Lőrinci, Nagyréde, Pély, Rózsaszentmárton, Tarnaszentmiklós, Tenk, Tiszanána, Verpelét, Visonta, Csernely és Tarnazsadány közterei, óvoda és iskola udvarai, temetőkertjei újultak meg a fáknak köszönhetően.” – mondta Ifj. Ősz Gusztáv, az EGERERDŐ Zrt. természetvédelmi és erdőgazdálkodási vezérigazgató-helyettese, a program helyi koordinátora.

„Nagy örömünkre szolgál, hogy idén vidékünkön – a tavaszi ültetési időszakkal együtt – összesen 31 településen nőtt a zöldvagyon.” 

A településekre a sorfákat és ültetési csomagokat a KEFAG Zrt. szállította. Kedvelt fafajok voltak a hegyi juhar, közönséges nyír, keskenylevelű kőris, magas kőris, amerikai hárs, fehér eper, kislevelű hárs, gömb szivarfa és a platán.

A nagy érdeklődésre való tekintettel és a teremtett világ megóvása érdekében jövőre is folytatódik az Országfásítási program.  Bízunk benne, hogy tavasszal minden fa kihajt, és új helyükön tovább szolgálják a falu közösségét. 

forrás: Egererdő Zrt.

Az országban, a több mint 2 millió hektárnyi erdő mellett jelentős értéket képvisel a városok és települések belterületeinek zöld felülete. A települési zöld felületek növelése fontos cél, hiszen ezáltal élhetőbb, klimatikusan stabilabb állapotú településeken élhet a vidék lakossága.

A rendszerváltás óta eltelt időszak legnagyobb szabású belterületi zöldítési programot az agrártárca 2019-ben indította, a 10 ezernél kevesebb lakosú településeken, melynek idén ősszel a negyedik üteme zajlik. Az országos programot az Országos Erdészeti Egyesület koordinálja és a helyi állami erdészeti társaságok segítik az ültetést.

„2024 őszén, a gazdálkodási területünkön lévő falvakban az EGERERDŐ Zrt. kollégái és egyben az Egyesület Egri Helyi Csoportjának tagjai, szakmai tanácsokkal látják el az ültető közösségeket, összesen 314 sorfa ültetésénél.”– mondta Ifj. Ősz Gusztáv, az EGERERDŐ Zrt. erdőgazdálkodási és természetvédelmi vezérigazgató-helyettese, a program helyi koordinátora.   

„Mintegy 17 településen segítjük a faültetést, amiből eddig 7 településen sikerrel zárult a program, legutóbb Rózsaszentmártonon jártunk. Nagy örömünkre szolgál, hogy idén vidékünkön – a tavaszi ültetési időszakkal együtt – összesen 31 településen nőtt a zöld vagyon.

Az alábbi településeken valósul meg a program a Településfásítás IV. ütemének őszi ültetési időszakában:

• Túl vagyunk az ültetési eseményeken:      
  Tiszanána, Tenk, Demjén, Verpelét, Rózsaszentmárton, Bodony, Nagyréde
• Előttünk álló ültetések:                                     
  Apc, Csernely, Detk, Visonta, Hort, Kál, Lőrinci, Pély, Tarnaszentmiklós, Tarnazsadány”  

A programnak hála, közterek, temetők, óvodák és iskolák udvarai újulnak meg, ahová idén főként a következő fafajokat választották a települések: hegyi juhar, közönséges nyír, keskenylevelű kőris, magas kőris, amerikai hárs, fehér eper, kislevelű hárs, gömb szivarfa, platán, puszta szil, nagylevelű hárs, ezüsthárs. Az ültetési csomagok (sorfa, támasztókarók, törzsvédő háló, talajtakaró mulcs) továbbra is a KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt.-től érkeznek a településekre, akik az ültetéseket a szeptembertől novemberig tartó időszakban végzik.

forrás: EGERERDŐ Zrt.

Az ország tetején, a Mátrában járva, a Kékestető csúcsa alatti északi oldalon találjuk azt az évszázadok óta érintetlen ősbükköst, amely Magyarország erdőrezervátum-hálózata részeként teret ad a természetes erdődinamikai folyamatok szinte zavartalan érvényesülésének.

Sokszínűségével, lenyűgöző vitalitásával uralja környezetét, életteret nyújt a magashegyvidéki (montán) bükkösök változatos élővilágának, a talajlakó élőlényektől a rovarokon, hüllőkön, kétéltűeken, madarakon, emlősökön keresztül a gyepszinttől a felső lombkoronaszintig előforduló növényfajokig.

A Kékestetői Erdőrezervátumban az élőlények folyamatos versengésben vannak egymással. A növények ádáz küzdelmet vívnak a fényért, a növőtérért, a vízért, tápanyagért, és bizony az alsó szintben élők gyakran elpusztulnak. Ám furcsa módon éppen az állományt alkotó egyedek folyamatos viszályának, az erdődinamikának az eredményeként alkot annyira stabil és a kedvezőtlen környezeti hatásoknak ellenálló egységet az ökoszisztéma. A buja sokszínűségben a természetes folyamatok háborítatlan sodródását talán csak a kelleténél valamivel nagyobb mértékű nagyvadállomány, illetve a környezeti tényezők egyre gyorsuló változása befolyásolja.

Károlyi vadászbirtok

A történelmi előzményekben kereshetjük a terület érintetlenségét. A Kékes északi oldalának meredek letörése a letűnt korok tájhasználói számára szinte elérhetetlen volt, és nem megfelelő feltártsága miatt nem kerülhetett sor a faanyag kitermelésére és elszállítására.

Az 1850-es évek leírásai szerint is ősbükkös állt a területen, így véghasználat valószínűleg sohasem érintette az itt elterülő erdőket. Ebben az időszakban talált otthonra a térségben a barnamedve és a farkas, illetve a múlt század közepén még keselyűk is fészkeltek itt.

A Kékes bükkösei csak a 18. században, a hamuzsírtermelés révén kerültek emberi kezelés alá, azonban vélhetően ez a tevékenység nem érintette a rezervátum magterületét.

A rezervátumnak kijelölt terület és környezete az első világháború előtt a Károlyi-család birtoka lett, ők Parád községhatár erdőterületeinek ezen részét kizárólag vadászerdőként használták, erdőgazdálkodást nem folytattak benne.

Kutatás régen és most

A terület a Mátrai Tájvédelmi Körzet fokozottan védett részéhez tartozik, annak középpontjában helyezkedik el. 1976-ban kezdődött a tájvédelmi körzet előkészítésének 10 évig húzódó eljárása, így ettől az időponttól kezdve továbbra is garantált lett a teljes érintetlenség. A létesítendő erdőrezervátum területét a Vásárhelyi István Természetvédelmi Kör jelölte ki 1989-90-ben, mely természetvédelmi civil szervezet alapításában Czájlik Péter is részt vett, és a későbbiekben is aktív tagja volt. Ő volt az egyik kezdeményezője a hazai rezervátum-hálózat kialakításának, és az Erdőrezervátum Program formálásában is meghatározó szerepet töltött be. A Kékes Erdőrezervátum kijelölésének alapelveit az Egri Erdőtervezési Irodával és az Egri Erdőfelügyelőséggel is egyeztetve fektették le, így alakult ki a mai, jogszabályokban rögzített határvonala.

Erdőrezervátummá nyilvánítása hivatalosan 2000-ben, a 3/2000 (III. 24.) KöM-rendelettel, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén elhelyezkedő számos másik erdőrezervátummal együtt valósult meg.

Az ország legmagasabban fekvő, máig érintetlen erdejének feltárása az alapkutatások elvégzése után 1989-ben kezdődött meg. Ebben a munkában jelentős szerepe volt Standovár Tibor egyetemi docensnek. Többek között vegetációtérképek, faállomány-szerkezeti térképek készültek a felmérései során, melyek kiindulási alapot jelentettek a további erdődinamikai vizsgálatok és egyéb változások monitorozásához. Szintén az 1990-es évektől tart a terület gerinces állatvilágának feltérképezése.

A Soproni Egyetem professzorai talajtani vizsgálatokat, illetve részletes termőhely-térképezést végeztek a területen, hiszen a rezervátumban lezajló folyamatok megértésében, nyomon követésében a termőhelyi változatosságnak alapvető jelentősége van. Csak ennek ismeretében értékelhetjük az egyes fafajok, cserjék és lágyszárú növények előfordulását, a faállomány szerkezetét és fejlődését.

A rovarfauna természetes fajösszetételére irányuló vizsgálatokat Valérián Ferenc végzett az erdőállományokban.

Az eddigi faállomány-szerkezeti vizsgálatok azt mutatják, hogy a rezervátum fáinak törzsátmérője és azok vastagsági eloszlása a természeteshez hasonló, az őserdőjelleg felfedezhető bennük.

A magterület viszonylagos érintetlenségét és őserdőjellegét jelzi egyebek között az, hogy a Kárpátokat idéző montán bükkös számos jellemző lágy szárú, például pávafarkú salamonpecsét (Polygonatum verticillare), fehér acsalapu (Petasites albus), erdei pajzsika (Dryopteris filix-mas), hölgypáfrány (Dryopteris filix-femina) és cserjefaj, például havasi iszalag (Clematis alpina), fürtös bodza (Sambucus racemosa) megtalálható benne. Ugyanakkor helyenként hárs-kőris-szurdokerdő húzódik, illetve a Mátrára oly sok helyen jellemző törmeléklejtő-erdő is előfordul, a maga jellegzetes flórájával és faunájával.

Új utakon

Ezen a különleges hangulatú helyszínen a Sárga+ túraút vezetett keresztül. Egészen 2024 februárjáig a túrázni vágyók rendelkezésére állt, a magterületen hosszában, az úgynevezett sorkövek fölött igazította útba az erdei vándorokat. A turistaútvonal-hálózatnak ezen szakasza azonban ma már elzárt a kirándulók előtt, engedély hiányában tilos belépni a fokozottan védett területre.

Az erdőrezervátumok magterületének kitüntetett szerepe és rendeltetése, hogy megóvják a természetes vagy természetközeli állapotú erdei életközösséget, szavatolják a természetes erdődinamikai folyamatok zavartalan működését és annak hosszú távú kutatását.

Ezen elvek azonban sok esetben összeegyeztethetetlenek a turistaösvény fenntartási kritériumaival (melynek követelményei többek között: a bedőlt fáktól tisztán tartandó, a túrázók által a cipőn, ruházaton behurcolt, természetes körülmények között ott nem előforduló organizmusoktól megóvandó, szándékos és nem szándékos szennyezésektől mentesen tartandó), ezért az útvonal ezen szakaszának megszüntetése természetvédelmi szempontból szükséges és kívánatos intézkedés volt, kiváltására pedig a magterület északi és déli oldalán is új útvonalat jelöltek ki.

Ifj. Ősz Gusztáv, EGERERDŐ Zrt.
forrás: Magyar Mezőgazdaság 08-10

Érdemes látnod az erdőtől a fát és a fától az erdőt, benne a milliónyi érdekes, különleges, titokzatos vagy furcsa élőlényt, köztük önmagadat, az örök vendéget, az embert.

TV-s magazinműsor és multimédiás erdőtudástár mindazoknak, akik szeretik, óvják, féltik, használják, sétálnak, túráznak és vándorolnak benne, valamint azoknak is, akik sosem mennek a közelébe, de jobb, ha tudják: erdő nélkül ők sem lehetnének!

Védd a klímát, köss meg szén-dioxidot, használj fát!

Rovatok: Az élő erdő (Kékes-Észak Erdőrezervátum) / Okoserdő (Okos szenzorok és dróntechnológia) / Élményerdő (Fekete gólya fészek)/ A fa második élete (rakodólapgyártás) / Bőséges erdő (Áfonyás vadragu)

Műsorvezető: Petruzsán Krisztián

Az erdők szolgáltatásait az egész társadalom igénybe veszi. A turisztikától a klímavédelmi funkciókon át a faanyagig az erdő kincsei mindennapjaink részét jelentik. De eleget tudunk-e erdeinkről és a belőlük származó faanyagról? Értékén kezeljük-e ezt a természeti erőforrásunkat? Az Erdőmánia újszerű formában, az erdőkre alapuló gazdaság egészének körforgását bemutatva hozza közel a nézőkhöz a kétmillió hektárnyi magyar erdő és a ráépülő szakmák világát. Az egyes adásokban külön rovat foglalkozik a fa második életével, az élő erdők fenntartásának kérdéseivel, az erdők megőrzését és hasznosítását szolgáló kutatásokkal és innovációkkal, valamint az erdőben ránk váró élményekkel. Mindezek mellett nem maradhat ki a gasztronómia, az egyszerűen elkészíthető erdei étkek tárháza sem.

Az Erdőmánia magazin minden szombaton új epizóddal jelentkezik a TV2-n. A műsorok visszanézhetőek a tv2play.hu oldalon, valamint az Erdőmánia közösségi csatornáin.

https://www.facebook.com/erdomania

https://www.instagram.com/erdomaniamagazin/

https://www.youtube.com/@erdomania

Az Erdőmánia megvalósítását többek között erdőgazdálkodó és faipari vállalatok támogatják, kiemelt szakmai partnere az Országos Erdészeti Egyesület, médiapartnere a Turista Magazin.

Adások elérhetősége:
1. Évad – 1. rész; 1. Évad – 2. rész; 1. Évad – 3. rész;

Védd a klímát, köss meg szén-dioxidot, használj fát!

előzetes: https://www.youtube.com/watch?v=7wEStiZHAr8

forrás: TV2

– Aki fát ültet, az bízik a jövőben – hangsúlyozta Letovai Zoltán, a város alpolgármestere azon a közösségi programon, amelynek során hetven facsemetét ültettek el lelkes önkéntesek, a Kossuth Lajos Általános Iskola diákjaival közösen, a városvezetéssel kiegészülve.

Mint mondta, néhány hónappal korábban az önkormányzat élt azzal a pályázati lehetőséggel, amelynek köszönhetően fásításba, a zöldterületek növelésébe kezdhettek. Ezen túl a közösségépítést is célul tűzték maguk elé, hiszen a helyiek közül bárki csatlakozhatott a jó hangulatú programhoz.

– Valamennyi csemetét a Kossuth iskola mellett ültetjük el, nem a városban szétszórva. Így egy szép helyszín alakulhat itt ki a településrészen élők örömére, ami az iskolai és a városi rendezvényeknek is megfelelő, árnyékos helyet biztosít majd a későbbiekben – fogalmazott Letovai Zoltán.

Tavasszal indult a program

Ősz Gusztáv, az Egererdő Zrt. erdőgazdálkodási és természetvédelmi vezérigazgató-helyettese arról beszélt, hogy a Mol-Új Európa Alapítvány, az Agrárminisztérium, az Országos Erdészeti Egyesület és a Megyei Jogú Városok Szövetsége közreműködésével indult a VárosFa Program idén tavasszal. A tízezer főnél nagyobb városok pályázhattak arra belterületek fásítása céljából. A kezdeményezésnek köszönhetően hétezer sorfát ültetnek el a hazai városokban.

– A programhoz csatlakozó települések 16 fafajból választhattak, Bátonyterenyén platánt, korai juhart és magas kőrist ültetünk ma el – tájékoztatott a szakember. – A facsemeték mellett az ültetéshez szükséges kiegészítőket, karókat, talajtakaró mulcsot is kaptak a pályázók annak érdekében, hogy a növények nagyobb valószínűséggel eresszenek gyökeret és növekedjenek.

Több nógrádi település élt már a lehetőséggel

Ősz Gusztáv arra is emlékeztetett, hogy a kormány 2019-ben azzal a céllal indította a Településfásítási programot, hogy 2030-ra hazánkban elérje a 27 százalékot az erdővel borított területek nagysága. Az önkormányzatokat a külterületi erdők telepítésére és a belterületek zöldítésére is ösztönzi a program. Abban az elmúlt két évben 36 ezer sorfát ültettek el hazánkban, Nógrád megyéből is sok ötezer fő alatti község élt a lehetőséggel.

– A VárosFa Program jó alternatívát kínál a klímaváltozás kedvezőtlen hatásai ellen. Emellett új, a fákhoz kötődő élőhelyeket biztosít a rovaroknak és a madaraknak, valamint az sem utolsó szempont, hogy a városokban megújulnak a zöldterületek, ezáltal élhetőbbek lesznek – hangsúlyozta Ősz Gusztáv.

Az iskola tanulói is kivették részüket a munkából, emellett a városvezetők is ásót ragadtak és szakszerű irányítás mellett ültették el a facsemetéket.

Örökbe fogadják a facsemetéket
Nagy-Majdon József, Bátonyterenye polgármestere a faültetés alkalmával arról beszélt: a program a fiatalok szemléletét is formálja. Azáltal, hogy részt vállalnak a csemeték elültetésében megtapasztalhatják, hogy milyen nehéz munka ez. Így nagyobb figyelmet fordítanak majd a későbbiekben a környezetük megóvására, a város rendben tartására is. – A város fásításával nem titkolt cél, hogy egy közösségi program keretében felhívjuk az itt élők figyelmét az összefogásra, és arra, hogy mindannyian felelősek vagyunk Bátonyterenye szépítéséért – hangsúlyozta a polgármester.
Várszegi István, a Kossuth Lajos Általános Iskola igazgatója elmondta: örül annak, hogy az intézmény melletti területen kapnak helyet a fák, mivel szívügyének tekinti a zöldterületek növelését. Ezért úgy döntöttek, hogy minden osztály örökbe fogad öt-öt csemetét, amire kis tábla is kerül. Nem csak az ültetésben segítenek a tanulók, később is részt vállalnak a növények gondozásában.

forrás: NOOL

Az Egererdő Zrt. szakmai bemutatója az erdőt, annak sokszínű világát, valamint az erdész mindennapi munkáját igyekszik megismertetni az iskolásokkal, legyenek akár a legfiatalabbak, vagy már a továbbtanulás előtt állók. Ősz Gusztáv, az Egererdő Zrt. erdőgazdálkodási és természetvédelmi vezérigazgató-helyettese arról beszélt lapunknak, hogy a pandémia idején egyre többen választották kikapcsolódásként az erdők járását, így azóta még nagyobb figyelem fordul az erdésztársadalom felé.

– A nyílt nap nagyon hasznos alkalom arra, hogy az erdész valódi tevékenységére és annak az erdő világában betöltött szerepére rávilágíthassunk – mondta Ősz Gusztáv. – A fa felhasználásától a vadgazdálkodáson át az erdő látogatásáig az egyes részterületekre is rálátást kapnak a gyerekek. Sokan nem gondolják, milyen sokrétű az erdész feladata. 

Az erdő klasszikus hármas funkcióját kell biztosítanunk: a védelmi, a gazdasági és az ökoturisztikai szerepét. 

Maximális mértékben elő kell segítenünk a levegő-, a víz-, a talaj-, a klíma-, a természetvédelmi szempontok érvényesülését. Gazdasági szempont például a tűzifa, mint megújuló energiaforrás biztosítása a társadalomnak. Emellett az erdők ökoturisztikai rekreációs szolgáltatásokat is nyújtanak  az embereknek. A nyílt nap számunkra azért is fontos, mert nagy szükségünk van a szakképzett munkaerőre. Mivel a munkánk az időjárástól és sok más befolyásoló tényezőtől függ, ezt a munkaerőt nem tudjuk egész évben egyenletesen foglalkoztatni. Emiatt munkaerőhiány alakulhat ki, ezért fontos a szakiskolai képzés – összegezte a vezérigazgató-helyettes.

Karnis Pálné, a nyílt napnak otthon adó Mátra Szakképző Iskola igazgatója szerint kiváló alkalom a rendezvény arra, hogy az intézményüket is megismerjék a gyerekek.

– Iskolánk nagyon sok energiát fektet abba, hogy a fenntarthatóság és környezetvédelem témája előtérbe kerüljön – fogalmazott Karnis Pálné. – Az Örökös Ökoiskola cím is kötelez bennünket arra, hogy a környezeti szempontok elsőbbséget élvezzenek az oktatás során épp úgy, mint a mindennapi életünkben. Tavaly madárbarát kertet alakítottunk ki, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület hivatalosan is madárbarát intézménnyé nyilvánított bennünket. A tanulóinkra jellemző a természetszeretet, ők tartják rendben az iskola környezetét, tudatosan készülnek a pályára. Az Egererdő Zrt.-vel szoros az együttműködésünk, de nemcsak a nyílt napokon, hanem sok más rendezvény révén, s a mindennapok során is. Diákjaink a cég területére járnak gyakorlatra. Azt gondolom, nagyon szerencsés helyzet az, hogy a leendő munkáltató, aki várja a munkaerőt, már a képzés során együtt dolgozik azzal, aki felkészíti a gyerekeket erre a feladatra.
 

Sok élményt adott a nyílt nap

A nyílt napon az esős idő miatt a programok zömét az aulában rendezték meg, amely zsúfolásig megtelt az általános iskolás csoportokkal. A gyerekek nagy érdeklődéssel figyelték az egyes standoknál az erdészek játékos, interaktív formában adott ismertetőjét az erdő világáról. Egyebek között az erdei növények magvaival, leveleivel, terméseivel lehetett megismerkedni. Az erdei gyümölcsöket, az ízesítésükkel készült süteményeket, s a belőlük készített szörpöket meg is lehetett kóstolni. A sokféle ismeretterjesztő játék során a diákok próbára tehették magukat például abban is, hogy tapintással fel tudnak-e ismerni apró zsákokba rejtett, erdőből gyűjtött tárgyakat. A Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság képviselője az erdőtüzek megelőzésének mikéntjéről beszélt a gyerekeknek, akik csillogó szemmel ismerkedtek a gyöngyöshalászi önkéntes lánglovagok tűzoltókocsijával. Az udvaron a láncfűrészes szoborfaragás rejtelmeibe avatták be a látogatókat, akik erdészeti gépekkel is megismerkedhettek.

forrás: HEOL 10-02