Az irányelv szerint, amelynek módosítását az EP-képviselők 470 szavazattal, 120 ellenében és 40 tartózkodás mellett fogadták el, gyorsabb lesz az új erőművek, például a nap vagy a szél energiáját hasznosító létesítmények, valamint a meglévő rendszerek átalakításának engedélyeztetése is.

P9_TA(2023)0303 A megújulóenergia-irányelv (magyar nyelvű pdf, 290 oldal)
Az Európai Parlament 2023. szeptember 12-i jogalkotási állásfoglalása az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, az (EU) 2018/1999 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek és a 98/70/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a megújuló energia előmozdítása tekintetében történő módosításáról, valamint az (EU) 2015/652 tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2021)0557 – C9-0329/2021 – 2021/0218(COD))

A megújuló energiaforrások térnyerésétől azt várják a jogalkotók, hogy a közlekedési ágazatban 2030-ig 14,5 százalékkal csökken majd az üvegházhatású gázok kibocsátása a korszerű bioüzemanyagok és a nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagok, például a hidrogén nagyobb arányú használatával. A tagállamoknak innovatív megújulóenergia-technológiákat kell majd alkalmazniuk az újonnan telepített megújulóenergia-kapacitások legalább 5 százalékában. Az EP emellett a kritériumok szigorítását is szorgalmazta a biomassza felhasználására vonatkozóan. Az EP-képviselők szerint a biomassza-kitermelést úgy kell végezni, hogy az ne károsítsa a talajminőséget és a biológiai sokféleséget.

Ahhoz, hogy az irányelv jogerőre emelkedjen, a jogszabályt az Európai Unió Tanácsának hivatalosan is el kell fogadnia.

Az irányelv rögzíti a fa kaszkádolt felhasználásának elvét, és e tekintetben a következő prioritási sorrendet állapítja meg:

(a) faalapú termékek;

(b) a faalapú termékek élettartamának meghosszabbítása;

(c) újrafelhasználás;

(d) újrafeldolgozás;

(e) bioenergia;

(f) ártalmatlanítás.

A bioüzemanyagokból, folyékony bio-energiahordozókból és biomassza-tüzelőanyagokból előállított energiára vonatkozó támogatási rendszerek elkerülik a nem fenntartható útvonalak ösztönzését és az anyagi ágazatokkal való verseny torzítását, annak biztosítása érdekében, hogy a fából előállított biomassza felhasználása a legmagasabb gazdasági és környezetvédelmi normáknak megfelelően történjen.

Szükség esetén a tagállamok az energiaellátás biztonságának biztosítása érdekében eltérést engedélyezhetnek a biomassza előállítása esetében a kaszkádos felhasználás elvétől. Eltérést engedélyezhetnek ettől az elvtől akkor is, ha a helyi ipar mennyiségileg vagy technikailag nincs abban a helyzetben, hogy az energiatermelésnél magasabb gazdasági és környezeti hozzáadott értékű erdei biomasszát használjon fel nyersanyagként:

(a) szükséges erdőgazdálkodási tevékenységek, amelyek célja: a kereskedelmi hasznosítást megelőző ritkítási műveletek, vagy amelyeket a magas kockázatú területeken a vegetációtüzek megelőzésére vonatkozó nemzeti jogszabályokkal összhangban végeznek;

(b) dokumentált természeti zavarokat követő fakitermelés;

(c) bizonyos olyan erdők fakitermelése, amelyek jellemzői nem alkalmasak a helyi feldolgozó létesítmények számára.

A tagállamok évente legalább egyszer összefoglalót küldenek az Európai Bizottságnak a megadott eltérésekről. A Bizottság 2027-ig jelentést tesz közzé a tagállamok biomassza-támogatási rendszereinek hatásáról, többek között a biológiai sokféleségre, az éghajlatra és a környezetre gyakorolt hatásáról, valamint az esetleges piaci torzulásokról. A Bizottság értékelni fogja az erdei biomassza támogatási rendszerek további korlátozásának lehetőségét.

„A tagállamok nem nyújthatnak közvetlen pénzügyi támogatást a fűrészrönkökből, furnérrönkökből, ipari minőségű hengeres faanyagból, tuskókból és gyökérzetből történő energiatermeléshez.
Ezen irányelv alkalmazásában az adókedvezmények nem tekintendők közvetlen pénzügyi támogatásnak. A hulladék keletkezésének megelőzését, valamint a hulladék újrafelhasználását és újrafeldolgozását prioritásként kell kezelni.”

Gyürk András, európai parlamenti képviselő az MTI-hez eljuttatott közleményében leszögezte: Magyarország egyetért a megújuló energia előmozdításának fontosságával, a biztonságos és megfizethető energiaellátás fenntartásában ugyanis a megújuló energia fontos szereppel bír.

Leszögezte ugyanakkor, hogy a megújuló energiaforrások térnyerését nem a „válsággyárakként” működő uniós intézmények javaslatai, hanem a józan észen alapuló nemzeti programok fogják biztosítani.

A politikus kijelentette: „itt az idő”, hogy Brüsszel levonja a tanulságokat. A különféle jogszabályokon való ötletelés helyett el kell törölni a káros szankciókat, a tagállamoknak oda kell adni a forrásokat, és minden segítséget meg kell adni a megújuló energia-beruházások előmozdításához – tette hozzá Gyürk András.

forrás: MTI 09-12