A rendezvényen az erdészet jövőjét formáló modern technológiák, a pályázat keretein belül beszerzett korszerű gépek – többek közt drón, szimulátor, erdészeti csörlő és motorfűrészek – mutatkoztak be.

A rendezvényen ünnepi köszöntőt mondott Börzsönyi Tünde iskolaigazgató, Molnár Zoltán, Centrumunk főigazgatója, Thumáné Klauzál Melinda, Piliscsaba polgármestere, Pap László, az Erdészeti Ágazati Tudásközpont ügyvezetője, valamint Szentpéteri Sándor, az Agrárminisztérium Erdészeti Fejlesztéspolitikai és Innovációs Főosztályának főosztályvezetője.

A projekt főszereplői – a szóban forgó, az iskola rendelkezésére bocsátott erdészeti géppark – a jelenlegi és jövőbeli tanulóinknak kínálnak új lehetőségeket, hiszen gyakorlati tudásukat ezáltal már a legkorszerűbb környezetben fejleszthetik!

Gratulálunk az iskolának, és köszönjük mindazoknak, akik hozzájárultak a megvalósításhoz!

forrás: Szepesi László Technikum

Az erdészeti képzést is nyújtó Agrárszakképzési Centrumok és az Erdészeti Ágazati Tudásközpont Nonprofit Kft. közös pályázatban nyerte el a támogatást a Vidékfejlesztési Program  „VP1-1.2.1-23 – Bemutató üzemek támogatása” konstrukció keretében. 

Korszerű gépek és magas színvonalú naprakész tudás

A rendezvényen Tóth Krisztina, az iskola igazgatója köszöntötte a vendégeket, majd ismertette a Bemutató üzemi programot, amely során egy év alatt 25 alkalommal 50 képzést valósított meg az iskola. Kiemelte, hogy az eszközfejlesztésen túl szakmai fejlődési lehetőséget is jelentett az iskolának, olyan képzési helyszínné vált, ahol a fiatalok mellett a felnőttek és a szakma képviselői is megtalálták a számukra megfelelő tartalmakat. Hangsúlyozta, hogy az intézmény számára a legnagyobb eredmény a két modern eszköz, melynek értéke 164 439 600 forint. Ezek az eszközök lehetővé teszik az élményszerű tanulást, a korszerű fakitermelési technológiák alkalmazását. Igazgató asszony köszönetet mondott az Agrárminisztériumnak, az Erdészeti Ágazati Tudásközpontnak, a Déli Agrárszakképzési Centrumnak, akik segítettek a fejlesztés megvalósításában.

 „A jövő agrárszakembereit képezzük, a jövő agrárgazdaságát építjük”

Szerdai Zsuzsanna, a Déli Agrárszakképzési Centrum főigazgatója köszöntőjében kiemelte hogy a két eszköz, amellyel gazdagodott az iskola, nemcsak korszerű, hanem jövőbe mutató is. Jelképe annak, hogy az agrár és erdészeti oktatás komolyan veszi a jövő kihívásait. Olyan tudást kíván átadni, amely egyszerre felel meg a gazdasági, ökológiai és társadalmi elvárásoknak. A cél világos, olyan agrárszakembereket  képezni, akik képesek eligazodni a XXI. századi technológiai környezetben, akik készek az élethosszig tartó tanulásra és akik értik, az erdő nemcsak erőforrás, hanem felelősség is.

Modern gépek a versenyképes szakemberek képzéséért

Pap László, az  Erdészeti Ágazati Tudásközpont Nonprofit Kft. ügyvezetője hangsúlyozta, hogy a munkaerőpiac olyan szakembereket vár, akik naprakész tudással rendelkeznek és ehhez arra van szükség, hogy az iskolában valós körülmények között, valós gépekkel tudjanak gyakorolni. Ehhez természetesen eszközök szükségesek, amelyek e program keretében az iskola tanulói és oktatói számára a mai napon átadásra kerülnek.

Új szemlélet az erdészeti oktatásban

Móring József Attila, a térség országgyűlési képviselője kiemelte, hogy napjaink elvárása a versenyképes szakma megszerzése. A somogyi erdők ölelésében az erdészeti képzés még nagyobb jelentőséggel bír. Nemcsak két vas érkezett az iskolába, hanem új szemlélet is.

Valóra vált álom

Mocz András, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős helyettes államtitkára beszédében megfogalmazta, több mint tíz éves álom vált valóra. Somogyzsitfára megérkezett egy LKT60 csörlős vonszoló, illetve Ponsse Full kezelőoktató szimulátor.

Kiemelte, hogy stratégiai elem az erdő, az erdőkre nagyobb szükség van, mint valaha. A gépek új dimenziókat nyitnak meg a tudásátadásban, mely lehetővé teszi a modern erdőkezelést. Felkészült, széles látókörű és elhivatott szakemberekre van szükség, olyanokra, akik értik és maguk is elősegítik az erdőgazdálkodás innovációját.

Szalagátvágás és gépbemutató

Az ünnepélyes átadót a Gál Családi Vadászkürtegyüttes, a Marcali Hidas Frigyes Művészeti Iskola Csergetők tánccsoportja és Fuvola kamaracsoportja valamint az iskola diákjai színesítették. A nemzeti színű szalag átvágását  követően a meghívott vendégek megtekintették az LKT60 csörlős vonszolót munka közben, valamint a Ponsse Full kezelőoktató szimulátor működését.

Írta: Anticsné Pápai Éva, Fotó: Matakovics István, forrás: SzéchenyiSZKI

Az ünnepélyes átadó a Vidékfejlesztési Program „Bemutató üzemek támogatása” alprogramjának keretében valósult meg, amelyre az Agrárminisztériummal, az Agrárminisztérium Erdészeti Iskoláival, az Erdészeti Ágazati Tudásközpont Nonprofit Kft.-vel, valamint az Alföldi Agrárszakképzési Centrummal közösen pályáztak.

A földmérő és térinformatikai képzés fejlődésének alapját ezzel sikerült megteremteni, hiszen 72 millió forint értékben szereztek be csúcskategóriás eszközöket főleg a Leicon Kft.-től. A szakiskolák közül országos szinten a legmodernebb felszereléssel rendelkeznek.

A képzésben olyan kiváló szakemberek vesznek részt, mint Milos István, aki hosszú éveken át a Csongrád Megyei Kormányhivatal Földhivatalának osztályvezetőjeként dolgozott. Emellett az oktatásban szerepet vállalnak a Szegedi Tudományegyetem Légkör- és Téradattudományi Tanszékének oktatói is, többek között Dr. Tobak Zalán, Dr. Szatmári József és Dr. Mucsi László.

Máhig József, az Alföldi ASzC Kiss Ferenc Erdészeti Technikum igazgatója nyilakozik a Szegedi Tv-nek. Fotó: Agro Jager News

Az elmúlt tanév technikusi vizsgaeredményei jól bizonyítják az itt megszerzett tudás szakmai színvonalát, hiszen a végzősök több mint 90%-os eredménnyel fejezték be tanulmányaikat.

Horváth József, az Alföldi Agrárszakképzési Centrum főigazgatója köszöntőjében kiemelte, mennyire szimbolikus helyszín a Kiss Ferenc Erdészeti Technikum csemetekertje, ahol a következő erdészgenerációk oktatása mellett immár a földmérő, földügyi és térinformatikai technikusok is a legújabb tudást szerezhetik meg. Hangsúlyozta: a gyorsan változó gazdasági és társadalmi környezetben szükség volt egy új szakma bevezetésére. Az új földmérő eszközökkel az iskola olyan gyakorlati képzést biztosíthat, amely a szakma és a nemzet számára egyaránt hasznos.

A modern tárgyi feltételek biztosítása volt az első olyan lépés, amely lehetőséget ad arra, hogy a jövő földmérő, földügyi és térinformatikai  szakos diákjai korszerű környezetben sajátíthassák el a szakmát. Köszöntőjében külön köszönetet mondott Szentpéteri Sándor helyettes államtitkár úrnak, akinek köszönhetően el tudott indulni ez a közös projekt. Előadásában kiemelte továbbá Pap László ügyvezető úr és csapata munkáját, akik az Erdészeti Ágazati Tudásközpont Nonprofit Kft. vezetésével működtették a konzorciumot, valamint az öt szakképzési centrum közös erőfeszítését. Hangsúlyozta: az összefogás nélkül a konzorcium nem valósulhatott volna meg.

Lövei György, a Leicon Kft. mérnöke előadást tart diákoknak. Fotó: Agro Jager News

Mivel Csongrád-Csanád vármegyében két erdészeti képzést folytató iskola működik, külön köszönetét fejezte ki Lévai Imre főigazgató úrnak, az Északi Agrárszakképzési Centrum vezetőjének és csapatának, akik támogatták az Alföldi Agrárszakképzési Centrum pályázatát és szolidaritást vállaltak vele.

Pap László, az Erdészeti Ágazati Tudásközpont Nonprofit Kft. képviseletében tartott előadásában kiemelte, hogy a Vidékfejlesztési Program utolsó felhívása volt a „Bemutató üzemek támogatása”, amely kettős célt tűzött ki: egyrészt bemutatóüzemi programokon keresztül olyan szakmai tartalmakat nyújtani, amelyek a képző intézményekhez igazodnak, másrészt olyan témákat érinteni, amelyek a modern erdőgazdálkodásban különösen aktuálisak és érdekesek.

Említette többek között a döntéstámogató rendszereket (SiteViewer, EUTR, EKÁER, ESZR), a fenntartható erdőgazdálkodási megoldásokat, valamint az innovációkat a dróntechnológia, térinformatika és távérzékelés területén. Hozzátette: önmagukkal szemben is komoly vállalást tettek, hiszen hét helyszínen 350 bemutatóüzemi programot valósítottak meg, mindezt rendkívül rövid idő alatt.

Szentpéteri Sándor, az erdőkért felelős helyettes államtitkár és Sisák Zoltán szakoktató.
Fotó: Agro Jager News

A projekt keretében 750 millió forint értékben történt korszerű eszközbeszerzés a programot végrehajtó konzorcium tagjai között:

• Erdészeti Ágazati Tudásközpont Nonprofit Kft
• Alföldi Agrárszakképzési Centrum
• Déli Agrárszakképzési Centrum
• Északi Agrárszakképzési Centrum
• Kisalföldi Agrárszakképzési Centrum
• Közép-magyarországi Agrárszakképzési Centrum

A projektnek köszönhetően az alábbi fejlesztéseket valósították meg:

• harveszter- és forvarder gépek
• dróncsomagok és speciális szoftverek
• javító- karbantartó eszközök, kötélpálya, vasló
• modern geodéziai műszerek (Leica csomag)

Az eszközök beszerzése az iskolák igényeihez és specializációjához igazodott, elősegítve a gyakorlati képzés megújulását és a szakemberek továbbképzését. A konzorcium megvalósítása során 182 partner bevonásával összesen 667 szerződést, valamint 1782 dokumentumot töltöttek fel, amely megközelítőleg 7 ezer oldalt tett ki.

Horváth József, az Alföldi Agrárszakképzési Centrum főigazgatója valamint Máhig József, az Alföldi ASzC Kiss Ferenc Erdészeti Technikum igazgatója megbeszélés közben. Fotó: Agro Jager News

Szentpéteri Sándor, az erdőkért felelős helyettes államtitkár beszédében hangsúlyozta: 45 évvel ezelőtt ő is itt kezdte szakmai pályafutását, amikor Marton Imre tanár úr vezetésével a csemetekertet gondozták mechanikai úton. Elmondta, hogy a szakképzésről szóló törvény 2019-ben új helyzetet teremtett: ennek eredményeként megalakultak az Agrárszakképzési Centrumok és elindult a duális képzés. Szegeden az erdésztechnikus képzést kiegészítve új földmérő, földügyi és térinformatikai technikusi képzés is indult. A törvény lehetőséget adott arra is, hogy létrejöhessenek Tudásközpontok. Ezzel a lehetőséggel élve az erdőkért és földügyekért felelős államtitkárság kezdeményezésére 2021 decemberében elsőként alakult meg – és máig egyedüliként működik – az erdészeti képzési központ.

Kiemelte, hogy a szakembereket hosszú életciklusra kell felkészíteni, amelynek minden eleme nem tanítható meg a tankertben. Az erdőgazdálkodásban a feladatok jellemzően nem ismétlődnek évről évre, ezért a gyakorlati oktatás sem építhető kizárólag évente ismétlődő folyamatokra.

Az erdészeti ágazat tudásközpontja mindezt az Agrárminisztérium ágazati államtitkárságával szoros együttműködésben végzi. Ennek az ágazati koordinációnak egyik látványos eredménye a Vidékfejlesztési Programból megvalósuló Bemutató üzemek fejlesztése projekt sikere.

A bemutatóüzemi programok tematikáját és eszközeit koordinált módon sikerült kiválasztani. Több olyan új témát is beemeltek a képzésekbe, amelyet minden erdőgazdálkodónak ismernie kell, például az erdészeti döntéstámogató rendszerek használatát, valamint a faanyag-kereskedelemhez kapcsolódó EUTR és EUDR ismereteket. A programnak köszönhetően 3500 erdőgazdálkodó és erdészeti szakirányító jutott rendkívül fontos, a jövőbe mutató tudáshoz.

Az oktatók minden területen kimagasló munkát végeztek, munkájuk hiánypótlónak bizonyult. Zárszóként a helyettes államtitkár azt kívánta, hogy a megszerzett tudás és eszközök segítségével az iskola magasan képzett technikusokat biztosítson a magyar erdőgazdálkodás számára. Külön örömét fejezte ki, hogy ehhez a valóban eredményes és látványos sikerhez személyesen is hozzájárulhatott, mint az erdészeti szakpolitika képviselője.

forrás: Dr. Szilágyi Gergely PhD, tulajdonos-főszerkesztő, AgroJager News

Újra lesz Öregdiák Találkozó a Kiss Ferenc Erdészeti Technikumban!

Szeretettel várunk minden egykori diákot és pedagógust egy különleges alkalomra:

2025. október 4. (szombat)

Csemetekert – AASzC Kiss Ferenc Erdészeti Technikum

Időtartam: 9:00 – 20:00

Programokból egy kis ízelítő:

Igazgatói köszöntő – 11:00

Főzési lehetőség osztályoknak & baráti társaságoknak (alapanyag, eszköz: saját, asztal/pad: korlátozottan biztosítva)

HUSQVARNA eszközbemutató

Büfé (csapolt sör, bor, Unicum, Jäger, üdítők, rágcsák és még sok finomság)

Tombola – értékes nyereményekkel (pl. STIHL & Husqvarna ajándékok)

Gyere el, idézzük fel együtt a régi emlékeket, találkozzunk régi barátokkal, tanárokkal és írjunk új történeteket közösen!

Regisztráció itt: https://forms.gle/XmtyLoQFzhZXE4Ma6

A Társaság pályázati támogatások nélkül, kezdetben szerény erőforrásokból indult, mára pedig eljutott odáig, hogy nemcsak üzembiztosan látja el alapfeladatait, hanem agrár területen a hazai középfokú duális képzés egyik meghatározó szakmai bázisává vált – mondta Pap László, az Erdészeti Ágazati Tudásközpont ügyvezetője. Ismertette: a Társaság tulajdonosi köre az erdőgazdálkodási ágazat reprezentatív szereplőiből áll, így biztosított az országos lefedettség és a széles körű szakmai háttér. A legnagyobb tulajdonosi hányaddal a Soproni Egyetem rendelkezik, de az alapítók között találjuk az öt Agrárszakképzési Centrumot, állami erdészeti társaságokat, a Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt.-t, valamint több meghatározó – magán-erdőgazdálkodókat (MEGOSZ), fagazdaságot (FAGOSZ), vagy szaporítóanyag-termelőket összefogó (EESZT) – szakmai szövetséget is. Ez a sokszínű és szakmailag megalapozott háttér biztosítja, hogy a Tudásközpont tevékenysége valóban a teljes ágazatot szolgálja – földrajzi, intézményi és szakmai értelemben egyaránt.

Képzési telephelyként határozatlan időre bejelentésre került az erdésztechnikus duális képzésre telephelyként 98 erdészet, 4 magán erdőgazdálkodó társaság és 52 vadásztársaság, a környezetvédelmi technikus képzésre 4 további telephely

A Tudásközpont működésének legfontosabb pillére a középfokú duális szakképzés szervezése.  Cél, hogy a képzés résztvevői korszerű, gyakorlatorientált tudáshoz jussanak, amely megfelel a jogszabályi követelményeknek és a piaci igényeknek egyaránt. Bár a Társaság még a tapasztalatszerzési szakaszban van, a 2024 első félévében elért eredmények már most biztatóak a következő esztendőkre nézve. A cél egy olyan fenntartható rendszer kialakítása, amely hosszú távon is biztosítja az erdészeti és vadászati szakképzés fejlődését – tette hozzá Pap László.

Az Erdészeti Ágazati Tudásközpont duális képzéseiben részt vevő tanulók száma

A központ másik zászlóshajó-projektje a Vidékfejlesztési Program „Bemutató üzemek támogatása” című pályázata, amelyen az Agrárszakképzési Centrumokkal konzorciumban nyert támogatást. A projekt célja a szakterületi tudásátadás és eszközfejlesztés volt, különös tekintettel az erdészeti szakiskolák gyakorlati oktatásának megerősítésére. „A kezdeményezés keretében 350 rendezvényen több mint 3500 résztvevőhöz sikerült eljuttatni aktuális, ágazati szintű tudást. Ez az eredmény már teljesült, az elszámolás szakaszában vagyunk. Az eszközbeszerzések is hamarosan eredményesen zárulnak” – mondta az igazgató.

A Tudásközpont életében 2024 volt az első olyan év, amikor már önálló pénzügyi stabilitással működött. Ez nemcsak az elmúlt három év kitartó munkájának, hanem az együttműködő partnerek bizalmának is eredménye. A működéshez szükséges eszközállomány és létszám kialakítása mellett mostanra lehetőség nyílt arra is, hogy a fejlesztési források közvetlenül az alaptevékenység – az oktatás és tudásátadás – színvonalának emelésére vagy ágazati projektek indítására legyenek fordíthatók.

forrás: Soproni Egyetem

A program célcsoportjai és intézkedései

Az erdészeti szakterületek fejlesztése nem csak az új munkaerő bevonását jelenti, hanem a már meglévő szakemberek és szakképzetlen munkaerő támogatását, orientációját és továbbképzését is. A program több korosztály és szakmai csoport bevonásával tervezi biztosítani az erdészeti szakmák iránti érdeklődést és elköteleződést. A célcsoportokat és a hozzájuk kapcsolódóan tervezett intézkedéseket az alábbiak szerint foglalhatók össze:

1. Általános iskolások pályaválasztásának támogatása: 12–14 éves korosztály számára tájékoztató és pályaorientációs kampányok szervezése, amelyek megismertetik a diákokat az erdészeti szakterületekkel. Ezáltal a tanulók korán bepillantást nyerhetnek a szakmába, és megismerhetik az erdőgazdálkodás világát.
2. Szakképzésben részt vevők orientációja: A szakiskolai tanulók pályaorientációja a tudatos szakmaválasztás, és az erdészeti szakmák iránti hosszútávú elköteleződés érdekében.
3. A szakképzésben végzett, de más területen dolgozók felmérése és orientációja: Felmérés a szakképzésben végzett, de más területen elhelyezkedett munkavállalók körében, az erdészeti szektorba való visszatérésük érdekében.
4. Szakképzetlen munkaerő képzése: Az erdőgazdálkodásban jelenleg részt vevő szakképzetlen munkaerő szakmai fejlődése érdekében különböző képzési programok kidolgozása.
5. Középiskolás szakképzésben részt vevők orientációja: A középiskolás szakképzésben részt vevők számára pályaorientációs programok kidolgozása.
6. Kapcsolódó szakmákban dolgozók átképzése: A kapcsolódó – mint például mezőgazdasági szakmunkás és gépkezelő – területeken dolgozók számára speciális, az erdészeti szektor számára hasznos tudásra fókuszáló átképzési programok kidolgozása.

Együttműködés a célok érdekében

A program egy szakmai konferenciával kezdődött, melynek célja volt a program bemutatása, illetve a szereplők közötti együttműködés elindítása és erősítése. Az eseményen általános, illetve szakiskolák, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, pedagógiai és foglalkoztatási szervezetek, az Agrárminisztérium, erdészeti társaságok, valamint az Erdészeti Ágazati Tudásközpont is képviseltették magukat.

A rendezvényen elsőként Tóth Krisztina, a Déli ASzC Széchenyi Zsigmond Mezőgazdasági Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium igazgatója mutatta be az iskolát, illetve az ott zajló erdészeti képzéseket.

Ezt követően Merczel István, a SEFAG Zrt. erdőgazdálkodási osztályvezetője, a program szakmai koordinátora ismertette a szakmaorientációs program részleteit és előrehaladását, majd Csókáné Dr. Szabados Ildikó az Agrárminisztérium főtanácsadója adott tájékoztatást az erdőgazdálkodás területén zajló szakképzésekről. Az Erdészeti Ágazati Tudásközpont Nonprofit Kft. tevékenységéről, illetve az erdő- és vadgazdálkodás duális képzési rendszeréről beszélt Pap László, a Kft. ügyvezetője, majd a záró előadást Pressingné Bánkuti Ágnes Somogy Vármegyei Kormányhivatal, Foglalkoztatási, Foglalkoztatás-felügyeleti és Munkavédelmi Főosztály főosztályvezetője tartotta a pályaválasztási kiállítás történetéről és jelentőségéről a szakmaorientáció tükrében. Ezután a résztvevők megtekintették a nyitókonferenciával párhuzamosan zajló pályaválasztási kiállítást. A napot egy szakmai fórum-beszélgetés zárta, melynek során több értékes, a való élet tapasztalatait értékelő hozzászólás hangzott el, s felszínre kerülhettek a különböző nézőpontok – az iskolai és a gyakorlati vonatkozásban egyaránt. A fórum felkért hozzászólója Tóthné Bali Klára Somogyjádi Illyés Gyula Általános Iskola igazgatója volt.

A SEFAG Zrt. nem titkolt célja, hogy széleskörű együttműködést hozzon létre, amely hosszú távon garantálja a szakma fenntarthatóságát és fejlődését. A programon valamennyi résztvevő egyetértett abban, hogy az érintett téma nem kizárólagosan somogyi, hanem országos viszonylatban is releváns.

A Társaság által indított program fontos lépés az erdészeti ágazat jövőjének biztosítása érdekében, ekként annak minél szélesebb körű támogatottsága és átfogó megközelítése reményt ad arra, hogy az erdőgazdálkodás egyre népszerűbb szakma legyen, és hosszú távon stabil munkaerő-utánpótlást biztosítson a szektornak.

Erdő és szakma: inspiráló bemutatók több, mint 3500 diáknak 50 iskolában

A rendezvényt megelőző felkészülés során a Társaság szakemberei felméréseket végeztek az érintett általános iskolák tanulói létszáma, valamint a vállalkozói szegmens munkaerő ellátottsága és műszaki-technológiai felkészültsége terén. 

A program első intézkedéssorozata a Somogy vármegyei iskolákban valósul meg. A SEFAG Zrt. erdész szakemberei interaktív pályaorientációs előadásokat tartanak 50 somogyi általános iskola több, mint 3500, 6-8. osztályos tanulójának.

A fiatalabb, a célcsoport korosztályához közelebb álló pályakezdő, illetve a tapasztaltabb erdész szakemberek előadásain az erdővel, az erdőgazdálkodással, valamint a fakitermelési és erdőművelési szakmákkal kapcsolatos ismereteket adják át a diákoknak. Ezzel szeretnék segíteni az általános iskolás tanulókat a jövőjük megtervezésében, és közelebb hozni számukra a különféle szakmák világát. Az előadások során nagy hangsúlyt kap az is, hogy miért érdemes ezt a pályát választaniuk, valamint milyen iskolai és egyéb oktatási, képzési lehetőségek állnak rendelkezésre azok számára, akik elköteleződnek a szakma iránt. Az interaktív bemutatók nem csak a munkafolyamatokat ismertetik, hanem ösztönzik a tanulókat az erdő szeretetére és a természet védelmére is.

Az eddig zajlott előadások tapasztalatai szerint a tanulók fokozott érdeklődést mutatnak a téma iránt, a pedagógusok visszajelzései alapján pedig hiánypótló és az iskolai tantervbe is integrálható a szakanyag.

Duális Képzés: a gyakorlat és az Iskolai oktatás Integrációja

A program egyik kiemelkedő kapcsolódási pontja a duális képzés. Ez a rendszer lehetővé teszi, hogy a szakképzésben részt vevő tanulók már az iskolai éveik alatt munkaszerződést köthessenek egy vállalkozóval, amelynek keretében a tanulmányaik mellett gyakorlati ismereteket is szerezhetnek. Az így megszerzett tudás és tapasztalat előnyt jelenthet számukra a munkaerőpiacon, mivel valós környezetben, releváns helyzetekben sajátítják el a szakma tudományait. A program keretében a diákok bért és egyéb juttatásokat is kapnak, amelyek állami forrásból biztosítottak, így a képzés anyagi támogatása is hozzájárul a fiatalok pályaválasztási motivációjához.

Hosszú távú intézkedési terv és mérési pontok

A hosszú távú komplex program jelentős eleme az aktivitások eredményességének nyomon követése, monitorozása.

Az utánkövetés az iskolai célcsoportoknál is különösen fontos, hogy tetten érhetők legyenek az érintett diákok pályaválasztási döntései és szakmai elköteleződésük. A monitorozás során azt vizsgálják majd, hogy az előadásokat meghallgató fiatalok közül milyen arányban választanak erdészeti vagy ahhoz kapcsolódó szakirányú képzést, és közülük hányan döntenek úgy, hogy később ezt a szakmát választják. Az ilyen jellegű visszajelzések fontos alapot biztosítanak a program további fejlesztéséhez és finomításához.

A további lépések: vállalkozások és digitális kapcsolattartás

A program következő, előkészületben lévő szakasza már a vállalkozásokat is célozza. Ennek keretében tervezett egy tanácsadói hálózat, amely a vállalkozók számára nyújt szakmai támogatást, például a duális képzés és a szakember-utánpótlás terén. Emellett egy digitális adatbázis és applikáció létrehozását is célul tűzték ki, amely lehetővé teszi a munkaadók és a potenciális munkavállalók könnyebb találkozását, illetve a dolgozói kereslet és kínálat átláthatóvá tételét.

A program jelentősége az erdészeti szektor számára

Az erdőgazdálkodási szektor számára különösen fontos a fiatalok elérése és a szakképzett munkaerő utánpótlása, hiszen az erdészeti munka nemcsak szakértelmet, hanem elkötelezettséget és kitartást is igényel. A SEFAG Zrt. programja jól illeszkedik a szakma jövőbeni kihívásaihoz, és választ kínál a szakképzett munkaerő hiányára. A kezdeményezés hosszú távon hozzájárulhat az erdőgazdálkodás versenyképességéhez és fenntarthatóságához, a szakma jövőbeni stabilitásához és fejlődéséhez, valamint lehetőséget nyújt a jövő nemzedékei számára, hogy megismerjék és megszeressék ezt az alapvető fontosságú szakmát.

forrás: SEFAG Zrt.

Az egész agrárium számára az összesen 14,7 milliárd euró, azaz mintegy 5300 milliárd forint költségvetésű Közös Agrárpolitika biztos alapot jelent a következő időszakra. Ezen az összegen belül kiemelkedő a magyar költségvetési forrás mértéke, amely mintegy 6,3 milliárd euró. Az erdőgazdálkodási ágazatra fordítható mintegy 310 milliárd forint öt év alatt közel háromszorosa az előző hét éves KAP ciklusban eredetileg rendelkezésre álló összegnek. Nagyon nagy előrelépés ez a magyar erdők és a magyar erdőgazdálkodás történetében!

Az összeállítást készítette: Loncsár Krisztina, Pap László, Szentpéteri Sándor

Az ágazati beavatkozási logika tervezésére a belső erősségek és gyengeségek, valamint a külső körülmények által meghatározott lehetőségek és veszélyek adat- és trendelemzésére alapozva került sor. A legfontosabb 3+1 célkitűzés ez alapján:

Több erdő

A klímaváltozás megkérdőjelezhetetlen hatással van és lesz az egyes termőföldek hasznosíthatóságára, annak környezeti és gazdasági fenntarthatóságára. Így a földhasználat-váltás megfontolása a jövőben egyre inkább szükségszerűséggé válik. Ugyanakkor az erdősítés és fásítás alkalmassága tekintetében is egyre erőteljesebb hangsúlyt kell fektetni a múltbéli tapasztalatok és alkalmassági szempontok mellett a jövőbeli klímaalkalmassági modellezés előrejelzéseire is.

Jobb erdő

A klímaváltozás minden kétséget kizáróan eddig nem látott kihívások elé állítja a már létező erdőállományokat és gazdálkodóikat is. A klímaváltozás gyorsulása egyértelműen meghaladja az erdők és az egyes fafajok megtapasztalt alkalmazkodóképességét. Az erdők túlélését és alkalmazkodását emberi tudásunk és előrelátásunk legjavával kell megsegíteni.

A klimatikus kihívások mellett az európai értékrendben egyre fontosabb a környezeti értékek és a társadalom legszélesebb rétegeinek növekvő elvárásai az ökoszisztéma szolgáltatások irányában. Az EU számos stratégiája jelöl ki új sarokpontokat, elmozduló hangsúlyokat, amely a mezőgazdaság mellett az erdőgazdálkodással szemben is magasabb elvárásokat támaszt. Szerencsére ezek mellé egyre szélesedő, és a tagállamok által egyre rugalmasabban tervezhető segítséget, pénzügyi ösztönzőket is kínál. A 2023-2027 időszakban ezek elsősorban (még) a Közös Agrárpolitika forrásai, ugyanakkor már új, piaci források bevonásával is operáló lehetőségek is kidolgozás alatt állnak.  

Hatékonyabb erdő alapú gazdaság

A fenntarthatóság hármas célrendszerében a környezeti és társadalmi fenntarthatóságtól nem elválasztható a gazdasági fenntarthatóság. Hiszen az erdők környezeti és társadalmi funkcióját kezelő-gondozó erdőgazdálkodók szempontjából nem nélkülözhető szempont ezek költségének, illetve megélhetésük biztosítása sem.  Amikor az erdők klíma- és környezeti funkciójára nagyobb hangsúly helyeződik – ami óhatatlanul korlátozza az erdők gazdasági haszonvétel-optimalizálását, nagyon fontos figyelni az új lehetőségekre is. A hozzáadott érték növelése és az üzemi, üzleti hatékonyság javítása hazánkban nem csak az erdő- és mezőgazdaság, de a hazai tulajdonú vállalkozások összessége számára is az egyik legfontosabb gazdasági kihívás: inkább rövid, mint középtávon.

Tudás-gazdag és innovatív erdőgazdálkodás

A fenti három tematikus cél elérése nem lehetséges élethosszig tartó tanulás, tájékozódás nélkül.  Ezért a KAP Stratégia átfogó célja is az innovációs ösztönzése, az így létrehozott magasabb szintű tudások és innovációk gazdálkodókkal való megosztása, valamint a gazdálkodók, tulajdonosok és egyéb érintett szereplők közötti folyamatos és könnyen hozzáférhető tudásmegosztás biztosítása. Ahogy minden szakterületen, úgy az erdőgazdálkodásban is nagy fokú specializáció van jelen, a szakemberek különböző részterületek mesterei, amely speciális – vagy éppen a távolabbi jövőbe mutató – tudás megosztására számos eszközt kínál a KAP Stratégia.  Ezeket az ágazatnak a korábbiaknál sokkal hatékonyabban kell használnia.

Régi ismerősök és újdonságok a KAP Stratégiában erdőgazdálkodók részére

A korábbi EU-s keretrendeletet (1305/2014/EU) felváltó új jogforrás (2015/2021/EU) új struktúrában kínálja a vidékfejlesztési támogatási eszközöket. A korábban külön nevesített jogcímek helyett csak beavatkozás-típusokat nevesít: ezekben kell elhelyezni a régi és új szakmai tartalmakat. Ezzel együtt a KAP Stratégia kínálatában megmaradnak mindazok az elemek, amelyeket a gazdálkodók kihasználtak, emellett a nagyobb tervezési szabadságot kihasználva új, előre mutató lehetőségekkel is bővül. Az egyes konkrét támogatási eszközök az új nevezéktan szerint „beavatkozások” néven jelennek meg, azonosítójuk pedig az EMVA forrás tekintetében RD (rural development, vagyis vidékfejlesztési beavatkozás).

Erdő területeknek nyújtott Natura 2000 kompenzációs kifizetések (RD34)

Bővül a kompenzációs kifizetésre jogosult erdőrészletek köre, a NATURA 2000 kijelöléssel nem rendelkező, de 2009. évi XXXVII. törvény 7. cikk (1) bek. a-d) pontjában foglalt természetességű erdőrészletekre is teljesíthető lesz a kompenzációs kifizetés. A magyar KAP Stratégia itt tartalmaz egy maximális támogatási összeget, úgynevezett „sapkát” (capping), amely alapján a magánerdő-gazdálkodók továbbra is 100%-ban, míg egyes állami erdőket kezelők a jogosultságuk 2-50%-áig juthatnak hozzá ehhez a kompenzációs kifizetéshez. 

RD34
Uniós hozzájárulás [EUR]: 68 493 150
Nemzeti társfinanszírozás [EUR]: 68 493 150
Kiegészítő nemzeti finanszírozás: [EUR]: 56 657 536
Total [EUR]: 193 643 836

Erdőtelepítés és fásítás (RD38), erdőtelepítés ápolása és kieső mezőgazdasági jövedelem pótlása (RD39)

A 2115/2021/EK rendelet szerint a korábban egységes jogcímet technikailag két külön beavatkozásban kellett megtervezni. Az első továbbra is az erdőtelepítés és az ipari célú fás szárú ültetvény „első kivitele”, míg az erdőtelepítés esetén adható ápolási költség és (amennyiben releváns) a kieső mezőgazdasági jövedelem pótlása „több éves kötelezettségvállalás” beavatkozási típusként kerülhetett rögzítésre. A megvalósítást a közreműködő hatóságok a lehető legteljesebb mértékben igyekeztek a korábbihoz hasonló módon megoldani. A beavatkozás tartalmában nagyobb hangsúly került a klíma-alkalmasságra, továbbá fokozatokba rendezéssel szakmai pontosításra került az elegyítés.

RD38
Uniós hozzájárulás [EUR]: 27 369 559
Nemzeti társfinanszírozás [EUR]: 36 280 578
Kiegészítő nemzeti finanszírozás [EUR]: 131 774 521
Total [EUR]: 195 424 658

RD39
Uniós hozzájárulás [EUR]: 77 600 000
Nemzeti társfinanszírozás [EUR]: 77 600 000
Kiegészítő nemzeti finanszírozás [EUR]: 45 797 260
Total [EUR]: 200 997 260

Az erdőgazdálkodás környezeti fenntarthatóságát szolgáló (non profit) beruházások (RD41)

Az új jogi keret alapján több korábbi jogcím került összevonásra, valamint a tervezési mozgástere kihasználva jelentős új elemekkel bővítésre. A korábbi jogcímek célterületként tartják meg nevüket és lényegi tartalmukat.

Újdonság a „javított felújítás” bevezetése, amely annak felismeréseként kerülhetett be a KAP Stratégiába, hogy a felújítandó erdő környezeti és klíma-ellenállási potenciáljának javítása érdekében olyan esetekben is célszerű lehet ösztönző alkalmazása, ha az nem ér(het)i el a szerkezet-átalakítás szintjét. Célterületek:

A) célterület: az erdőpotenciált veszélyeztető biotikus és abiotikus károk megelőzése   

B) célterület: az erdőpotenciál abiotikus vagy biotikus károkozást követő helyreállítása;

C) célterület: Az erdei ökoszisztémák klímaváltozással szembeni ellenállóképességének, alkalmazkodásának vagy környezeti értékének növelése:

C/1: Erdőszerkezet-átalakítás;

C/2: Javított felújítás az elegyesség növelésével;

C/3: Klímarezisztens szaporítóanyaggal történő felújítás.

RD41
Uniós hozzájárulás [EUR]: 2 054 793
Nemzeti társfinanszírozás [EUR]: 2 723 795
Kiegészítő nemzeti finanszírozás [EUR]: 60 720 912
Total [EUR]: 65 499 500

Erdő-környezetvédelmi több éves kötelezettségvállalások (RD35)

A környezeti vagy klíma célok irányában tett tartós vállalásokat, az előbbinél is magasabb szintű elkötelezettséget kívánják ösztönözni a jelentősen kibővített erdő-környezetvédelmi célprogramok. A legjelentősebb újdonságok: a folyamatos erdőborítás ösztönzése érdekében a faanyagtermelést nem szolgáló üzemmódra áttérés vállalása, a szerkezet-átalakítás vagy javított felújítás több éven át tartó, folyamatos (vagyis tarvágás nélküli) vállalása, valamint a kisléptékű ökoszisztéma szolgáltatások modulárisan összeválogatható lehetősége. Ez utóbbi kimondottan az átlagos erdőrészletek számára válaszható, ezért más EKV-vállalással együtt nem igényelhető. Célterületek (zárójelben a vállalás időtartama):

1: Folyamatos erdőborítás ösztönzése (10 éves): örökerdő üzemmódra áttérés, vagy örökerdő üzemmód fenntartása, vagy faanyagot nem termelő üzemmódra áttérés

2: Klíma-alkalmazkodást segítő felújítások ösztönzése tarvágás nélkül (állománytól és céltól függően 5-10 éves): Folyamatos javított felújítás vagy Folyamatos szerkezet-átalakítás

3: Idegenhonos fafajok visszaszorítása (5 éves)

4: Tisztás visszaalakítása (5 éves)

5: Kézi munka igényes ápolás (5 éves)

6: Természetkímélő anyagmozgatás (5 éves)

7: Moduláris – kis léptékű ökoszisztéma szolgáltatások (5 éves): mikro-élőhelyek megőrzése (pl. kis vízfelület, nagyon öreg / biotóp fák, vizes élőhely, gyepfolt, böhönc, álló vagy fekvő holt fa, cserje-csoport, terméketlen terület); 2: odú kihelyezés; 3: makktálca kihelyezés és feltöltés/év; 4: szórvány elegyfák megőrzése; 6: közjóléti infrastruktúra gondozása.

Közös újdonság, hogy – hasonlóan az agrár-környezetvédelmi vállalások közel 20 éves rendszeréhez – az EKV vállalásokat is évenként gazdálkodási naplóban is rögzíteni kell, amelynek célja a gazdálkodás tudatosságának és a támogatások ellenőrzésének, valamint a kifizetések gyorsításának segítése.

RD35
Uniós hozzájárulás [EUR]: 22 821 900
Nemzeti társfinanszírozás [EUR]: 22 821 900
Kiegészítő nemzeti finanszírozás [EUR]: 18 922 843
Total [EUR]: 64 566 643

Erdő-genetikai több éves kötelezettségvállalások (RD36)

Az erdők megújulásának jövője a megfelelő genetikai alapok megőrzésében és javításában gyökerezik, amelyben – a klímaváltozásnak a természetes adaptációs képeséget meghaladó üteme miatt – különösen fontos az ember, a tudomány segítségül hívása. Ebben a támogatási, ösztönző körben logikai változás nem történik, mindössze a végrehajtás egyértelműsítése érdekében pontosításra került az összes lehetséges változat, mind az in situ, mind az ex-situ megoldások létesítése és fenntartása kapcsán.

RD36
Uniós hozzájárulás [EUR]: 3 000 000
Nemzeti társfinanszírozás [EUR]: 3 000 000
Kiegészítő nemzeti finanszírozás [EUR]: 9 000 000
Total [EUR]: 15 000 000

A versenyképes erdőgazdálkodást szolgáló (for profit) beruházások (RD40)

A fenntartható erdő alapú gazdaság nélkülözhetetlen dimenziója a vállalkozások versenyképességének javítása, a magasabb hozzáadott értékre törekvés, valamint a vállalati hatékonyság javítása.

A versenyképeség javításának egyik eszköze a technikai-technológiai fejlesztések ösztönzése. A KAP Stratégiában első ízben kerülhetett azonos beavatkozásba az erdő-alapú gazdaság, mint termékpálya minden szereplője: a csemetekertektől az erdőgazdálkodókon és szolgáltatókon át az elsődleges feldolgozásig. 

Szintén az új rendeletből fakadó újdonság, hogy lehetővé válnak nem csak gép és technológia, hanem komplex telephelyi vagy üzemi fejlesztések is, amely történelmi lehetőség a magasabb hozzáadott értékű, feldolgozott, versenyképes termék-előállítás irányába történő elmozdulásra. Célterületek:

1: Erdészeti szaporítóanyag-előállítás fejlesztése: telephely és technológia-fejlesztés

2: Az erdőgazdálkodási alaptevékenység fejlesztése: telephely és technológia-fejlesztés

3: Erdőgazdálkodásból származó termékek hozzáadott értékének fejlesztése (kivéve élelmiszer-termék előállítás): telephely és technológia fejlesztés

4: A korszerű erdőgazdálkodás hatékonyságának javításához szükséges digitalizációs fejlesztések: speciális eszközök, szoftverek, szolgáltatások

5: Erdei termelési potenciál mobilizálása: befejezett ápolás, tisztítás, törzsnevelés jellegű beavatkozás

Mivel a fentiek mind jövedelemtermelő (for profit) beavatkozások, ezért a támogatás maximális mértéke 65% lehet. A támogatás az 1-4. célterület esetében a ténylegesen felmerült költségek alapján („számlás”), míg az 5. célterületnél (amely megegyezik a VP 8.6.2. jogcímmel) továbbra is előre kalkulált egységköltség alapon (50% támogatás-tartalommal) kerül kifizetésre.

RD40
Uniós hozzájárulás [EUR]: 2 054 793
Nemzeti társfinanszírozás [EUR]: 2 723 795
Kiegészítő nemzeti finanszírozás [EUR]: 86 015 112
Total [EUR]: 90 793 700

Fiatal erdőgazdálkodó vállalkozás-indítása (RD08 – 2. célterülete)

A hazai mezőgazdákhoz hasonlóan a hazai erdőgazdálkodó utánpótlást és szakmai megújulási képességet is komolyan veszélyezteti a fiatal erdőgazdálkodó vállalkozók alacsony aránya. Ezért a fiatal erdőgazdálkodók vállalkozás-indításának ösztönzése is támogatható lesz. A beavatkozást a „Generációs megújulás induló vidéki és fiatal erdőgazdálkodó vállalkozók  támogatásával” beavatkozás 2. célterülete.

Jogosult a 40. életévét még be nem töltött, jogosult erdészeti szakszemély magánszemélyként, vagy öt évnél nem régebben működő, erdőgazdálkodás főtevékenységű vállalkozás önálló aláírási joggal rendelkező vezető tisztségviselője és többségi tulajdonosaként. Az összes feltételnek egyazon személy tekintetében kell teljesülnie. A vállalkozásindítás 5+5 éves üzleti terven alapul, a támogatás az üzleti tervben megfogalmazottak teljesítését fedezi. A fiatalok vállalkozás-indításának sikerességét kötelező képzés és mentorálás (speciális szaktanácsadók) is segíteni hivatott. 

RD08
Uniós hozzájárulás [EUR]: 1 232 877
Nemzeti társfinanszírozás [EUR]: 1 634 278
Kiegészítő nemzeti finanszírozás [EUR]: 16 310 927
Total [EUR]: 19 178 082

Erdőtüzek megelőzésének és kockázatcsökkentésének együttműködés alapú támogatása (RD37)

Teljesen új lehetőség, amely a KAP keretrendelet „együttműködések”, mint új beavatkozás-típus keretében került kialakításra. Az együttműködés célja környezeti fenntarthatósági, legalább 1 000 hektár erdőterület vonatkozásában a tűz vagy egyéb károsodás megelőzése komplex – első sorban természetközelei eszközökkel. Az együttműködésben legalább 5 tagból kell állni. Az együttműködés alapja az erdőgazdálkodási tevékenység, ugyanakkor erdőgazdálkodók mellett más, közvetlenül érintett földhasználók is tagjai lehetnek (pl. önkormányzat). A konstrukció sajátossága, hogy egyben képes finanszírozni mind az együttműködési, mind a közös cél megvalósítása érdekében a tagoknál felmerülő beruházási költségeket. A részvevők számára kötelező, speciális képzés is előírásra került.

RD37
Uniós hozzájárulás [EUR]: 3 135 000
Nemzeti társfinanszírozás [EUR]: 4 155 698
Kiegészítő nemzeti finanszírozás [EUR]: 4 109 302
Total [EUR]: 11 400 000

Képzési (RD58), tanácsadási (RD59) tájékoztatási (RD60) szolgáltatások és innovációs együttműködések (RD61)

Végül, távolról sem utolsó sorban az erdőtulajdonosok és erdőgazdálkodók számra a legjelentősebb, eddig alulhasznosított lehetőség a tudásbővítés, tudásátadás és tájékoztatás, illetve az innovációs együttműködések terén kínálkozik. Az új ciklusban a teljes agrár-gazdálkodói kör számára megújul, megerősödik, szervezetté és minőségivé válik a KAP-támogatásra jogosult tudásbővítési és tudásmegosztási szolgáltatások rendszere. Új szereplő is bevonásra kerül, az Erdészeti Ágazati Tudásközpont Non-profit Kft.

A tudásbővítés támogatott kötelező és választható képzések, továbbá bemutató üzemi programok formájában lesz elérhető. A tudás átadásának különböző formái pedig: általános tájékoztatás nyújtása, amelyben a gazdálkodó megy általános, első sorban KAP-specifikus információért a falugazdászhoz. A falugazdászok ágazati tudásának megerősítése nélkülözhetetlen. Jóval magasabb szakmai szintet képvisel a támogatható szaktanácsadás, amely során adott gazdálkodó alapvető erdőgazdálkodói jogai gyakorlása és kötelezettségei teljesítésén túlmutató, első sorban KAP-specifikus illetve a jövőbe mutató EU szakpolitikákra vonatkozó kérdése kapcsán a szaktanácsadó házhoz megy a legjobb megoldás közös megtalálása érdekében.

RD58
Uniós hozzájárulás [EUR]: 2 465 753
Nemzeti társfinanszírozás [EUR]: 3 268 557
Kiegészítő nemzeti finanszírozás [EUR]: 7 964 320
Total [EUR]: 13 698 630
RD59
Uniós hozzájárulás [EUR]: 11 780 822
Nemzeti társfinanszírozás [EUR]: 15 616 438
Kiegészítő nemzeti finanszírozás [EUR]: 41 095 890
Total [EUR]: 68 493 150
RD60
Uniós hozzájárulás [EUR]: 13 156 822
Nemzeti társfinanszírozás [EUR]: 17 440 438
Kiegészítő nemzeti finanszírozás [EUR]: 106 389 041
Total [EUR]: 136 986 301
RD61
Uniós hozzájárulás [EUR]: 6 575 352
Nemzeti társfinanszírozás [EUR]: 8 716 164
Kiegészítő nemzeti finanszírozás [EUR]: 20 872 867
Total [EUR]: 36 164 384

További vidékfejlesztési lehetőségek – nem csak erdőgazdálkodóknak

Mezőgazdasági termelők tevékenységének diverzifikációja (RD11) A cím kissé megtévesztő, mivel jogosultak az erdőgazdálkodók is. A beavatkozás keretében azon tevékenységek támogathatóak, amelyek valamilyen módon kapcsolódnak mezőgazdasági vagy erdőgazdálkodói tevékenységhez. A beavatkozás a nem mezőgazdasági vagy erdőgazdálkodási termelő és szolgáltató tevékenységek fejlesztését szolgáló beruházásokat támogatja. Vállalni kell, hogy a támogatott beruházás eredményeképpen a nem mezőgazdasági vagy erdőgazdálkodási tevékenységből származó árbevétel nő, a kötelezettségvállalási időszak végére a projekt összköltségének legalább 10%-át eléri.  

RD11
Uniós hozzájárulás [EUR]: 7 397 260
Nemzeti társfinanszírozás [EUR]: 9 805 671
Kiegészítő nemzeti finanszírozás [EUR]: 95 125 836
Total [EUR]: 112 328 767

Vidéki infrastrukturális fejlesztések kistelepüléseken (RD43) A cím itt is kissé megtévesztő, mivel a KAP Stratégai leírásában nincs “kistelepülés” megkötés (1 000 fő alatti lakos-szám), így várhatóan minden vidéki település jogosult lesz. A „C” célterületre jogosult erdőgazdálkodó is: külterületi helyi közutak fejlesztése (kizárólag helyrajzi számmal ellátott, a támogatást igénylő tulajdonában vagy vagyonkezelésében lévő);

RD43
Uniós hozzájárulás [EUR]: 29 968 698
Nemzeti társfinanszírozás [EUR]: 39 725 948
Kiegészítő nemzeti finanszírozás [EUR]: 163 182 066
Total [EUR]: 232 876 712

Vidékfejlesztési együttműködés a térségi aktív- és ökoturisztikai fejlesztésért (RD51)

Szintén új formában, az együttműködések között került megfogalmazásra. Célja a pontszerű attrakció-fejlesztések hálózati kínálatba szervezése. Legalább egy mezőgazdasági termelő, vagy erdőgazdálkodó és legalább egy, turizmussal foglalkozó, helyi non-profit szervezet vagy helyben működő, turisztikai szolgáltatást nyújtó vállalkozás együttműködése támogatható. Csak olyan együttműködés támogatható, amely új együttműködésként jön létre és hajtja végre ezt a tevékenységet, vagy már meglévő csoportosulás kezd új tevékenységet.

RD51
Uniós hozzájárulás [EUR]: 547 950
Nemzeti társfinanszírozás [EUR]: 726 352
Kiegészítő nemzeti finanszírozás [EUR]: 3 109 259
Total [EUR]: 4 383 561

Vidékfejlesztési együttműködés a biomassza alapú gazdaság fejlesztéséért (RD52)

A lokális erőforrás-áramokban nagy léptékű import anyag és szolgáltatás jelenik meg. Olyanok is, amelyek céljukban, rendeltetésükben lokális biomassza alapú megoldásokkal is kiválthatók. Ugyanakkor utóbbiak nem megszokottak, sok esetben nem ismertek a döntéshozók előtt, megvalósításuk összetettebb (akár kevésbé kényelmes a felhasználó számára), mint a térségbe akár nagy távolságról importált megoldásoké.

A beavatkozás fókusza a biomassza alapok lokális felhasználására került, ezért a gazdálkodók mellett a területi közszolgáltatási szereplők – pl. önkormányzatok, más helyi közszolgáltatók – is kulcsszereplők az együttműködésekben. Az együttműködés irányulhat új termék vagy szolgáltatási megoldások közös kialakítására, mint pl. biomassza alapú lokális megújuló energia ellátás, melléktermék vagy hulladék szakszerű újra felhasználása vagy újrahasznosítása, stb.

Nagyon fontos továbbá a mezőgazdasági termelőknek szóló, de az erdészek szívének is kedves agrár-erdészeti támogatások megújulása. A legfontosabb előrelépés, hogy az agrár-erdészeti rendszer elemét képező parcella-részek is támogatható mezőgazdasági területek maradnak. További újdonság, hogy a mezővédő célú agrár-erdészeti rendszereknek nemcsak a telepítése (RD21), hanem az ápolása, sőt az elfoglalt területen kieső mezőgazdasági jövedelem pótlása is további hét évig támogathatóvá válik (RD22). Jó volna, ha a mezőgazdasági területetekkel is gazdálkodó erdőgazdálkodók jó példával járnának elől a mezővédő fasorok és erdősávok (vissza)telepítésében, legelő és kaszálógyepek fákkal változatosabbá tételében.

RD52
Uniós hozzájárulás [EUR]: 547 950
Nemzeti társfinanszírozás [EUR]: 726 352
Kiegészítő nemzeti finanszírozás [EUR]: 3 109 259
Total [EUR]: 4 383 562

A cikk első megjelenése az Erdészeti Lapok 2022. decemberi lapszámában volt.

Az egész agrárium számára az összesen 14,7 milliárd euró, azaz mintegy 5300 milliárd forint költségvetésű Közös Agrárpolitika biztos alapot jelent a következő időszakra. Ezen az összegen belül kiemelkedő a magyar költségvetési forrás mértéke, amely mintegy 6,3 milliárd euró.

Az erdőgazdálkodási ágazatra fordítható mintegy 310 milliárd forint öt év alatt közel háromszorosa az előző hét éves KAP ciklusban eredetileg rendelkezésre álló összegnek.
Nagyon nagy előrelépés ez a magyar erdők és a magyar erdőgazdálkodás történetében! Az ágazat szereplőinek közös célja, hogy ezt a lehetőséget jól használjuk fel: a ciklus végén az országnak több és jobb minőségű, a klímaváltozás kihívásainak és a növekvő környezeti elvárásoknak megfelelőbb erdeje legyen, amelyeket versenyképes vállalkozások kezelnek.

Az erdőgazdálkodás gondolatkörét kibővítve mindinkább erdő alapú gazdaságról kell beszélni, amely magában foglalja a teljes termékláncot: a szaporítóanyag termeléstől az elsődleges faiparig. Az erdő alapú gazdaság több szempontból is egyre fontosabb szerepet játszik a jövő földhasználatában, a klíma-alkalmazkodásban és a vidékfejlesztésben egyaránt. Ezt a folyamatot erősíti, hogy az új kormányzati struktúrában az Agrárminisztérium, és azon belül az Erdőkért Felelős Államtitkárság kapta meg az elsődleges faipar fejlesztésének feladatát.

A kormány célkitűzésének megfelelően, a Vidékfejlesztési Program támogatásával már jelentősen nő az új erdők aránya. A tervezett 25 ezer hektárral szemben több mint 40 ezer hektár erdőtelepítés van folyamatban. Erre az eredményességre épül az előttünk lévő időszak tervezése is. A 2023-tól kezdődő rövid, 5 éves ciklusban további 20 ezer hektár új erdő a vállalt célérték.

A mennyiségi jellemzők mellett azonban előtérbe kerültek a minőségi feltételek is. A klímaváltozás kihívásaira válaszul aktívan segíteni kell a hazai erdőket az alkalmazkodásban. Annak érdekében, hogy a lehető legtöbb erdőgazdálkodó tudjon az erdők minőségét fejlesztő tevékenységeket vállalni, a KAP Stratégiában továbbra is megtalálható minden olyan korábbi elem, amelyet a gazdálkodók valóban kihasználtak. Így továbbra is lehet majd pályázni például az erőpotenciált veszélyeztető károsodások
megelőzési módjai és a károsodott erdőpotenciál helyreállítása, vagy éppen a szerkezet-átalakításra. Ezen túlmenően új elemekkel is jelentősen bővülnek az erdők egészségi állapotának, klíma-alkalmazkodási és környezeti minőségének javítását célzó támogatási lehetőségek.

Bővül a kompenzációs kifizetésre jogosult erdőrészeltek köre: a NATURA 2000 kijelöléssel nem rendelkező, de hazai jogforrás alapján védett állományokban alkalmazott korlátozásokra tekintettel is teljesíthető kompenzációs kifizetés. Ez első sorban a magán erdőgazdálkodókat érinti, ők mint 8 000 hektár további magánerdő-területtel igényelhetnek kompenzációt.

Fontos újdonság az EU jogalkotásában, hogy jogosultság tekintetében már nem tesz különbséget magán és állami tulajdon, illetve erdőgazdálkodók között. Ez egy alapvető szemléletváltást tükröz, amely szerint az erdőgazdálkodás mindenképpen a zöld gazdaság része, legfontosabb célja pedig az uniós szintű zöld célokhoz való hozzájárulás. Ezzel együtt állami területeken erdősítést továbbra sem a KAP Stratégia keretéből tervezzük finanszírozni, míg a kompenzációs kifizetések esetében maximáljuk az egy kedvezményezett részére kompenzációként évente kifizethető összeget. A magánerdő-gazdálkodók továbbra is 100%-ban, míg az állami erdőket kezelők a jogosultságuk 2-50%-áig juthatnak hozzá a
kompenzációs kifizetéshez.

Jelentősen kibővítésre kerülnek az erdők klíma-alkalmazkodását és környezeti állapotának javítását célzó beavatkozások. Az egyik legfontosabb választható újdonság a szerkezet-átalakítás mértékét el nem érő, de meghatározott módon „javított felújítás” vállalásának támogathatósága. Továbbá kifejezetten a magánerdő-gazdálkodók kérésére és részére került kidolgozásra a „kis léptékű ökoszisztéma szolgáltatások” elnevezésű, új erdő-környezetvédelmi célprogram. Ez moduláris elemekből áll, így szinte bármely erdőállományhoz kidolgozható lesz a megfelelő vállalási és támogatási csomag. Cél, hogy a
következő öt évben legalább 120 ezer hektárnyi erdőterületen valósuljanak meg a klímaalkalmazkodást és a környezeti értéket növelő tevékenységek.

A fenntartható erdő alapú gazdaság nélkülözhetetlen eleme a vállalkozások versenyképességének javítása is. Ennek egyik eszköze a technikai-technológiai fejlesztések ösztönzése. A KAP Stratégiában első ízben került azonos körbe a teljes ágazati termékpálya minden szereplője: a csemetekertektől az elsődleges fafeldolgozásig. Komplex telephelyi vagy üzemi fejlesztések, továbbá precíziós műszer-beszerzések is lehetővé válnak, amely történelmi lehetőség a magasabb hozzáadott értékű, feldolgozott, versenyképes termék-előállítás irányába történő elmozdulásra.

A hazai és európai mezőgazdákhoz hasonlóan a hazai erdőgazdálkodó utánpótlást és szakmai megújulási képességet is komolyan veszélyezteti a fiatal erdőgazdálkodó vállalkozók alacsony aránya. Ezért a fiatal erdőgazdálkodók vállalkozás-indításának ösztönzése is támogatható lesz.

Végül, távolról sem utolsó sorban az erdőtulajdonosok és erdőgazdálkodók számra a legjelentősebb, eddig alulhasznosított lehetőség a tudásbővítés, tudásátadás és tájékoztatás, illetve az innovációs együttműködések terén kínálkozik. Az új ciklusban a teljes agrár-gazdálkodói kör számára megújul, megerősödik, szervezetté és minőségivé válik a KAP-támogatásra jogosult tudásbővítési és tudásmegosztási szolgáltatások rendszere. A különböző kötelező és választható képzések mellett erősítésre szorul a bárki számára elérhető személyes és ingyenes tájékoztatási szolgáltatás is. A NAK szervezetében működő falugazdász-hálózat részére szükséges a KAP erdőgazdálkodási általános ismeretek átadása.

Nagyon fontos továbbá a mezőgazdasági termelőknek szóló, de az erdészek szívének is kedves agrár-erdészeti támogatások megújulása. A legfontosabb előrelépés, hogy az agrárerdészetbe bevont parcella-részek is támogatható mezőgazdasági területek maradnak.
További újdonság, hogy a mezővédő célú agrár-erdészeti rendszereknek nemcsak a telepítése, hanem ápolása, sőt az elfoglalt területen kieső mezőgazdasági jövedelem pótlása is további hét évig támogatható. Jó volna, ha a mezőgazdasági területetekkel is gazdálkodó erdőgazdálkodók jó példával járnának elől a mezővédő fasorok és erdősávok (vissza)telepítésében, legelő és kaszáló gyepek fákkal változatosabbá tételében.

A tájékoztató nap során vetített előadások anyaga itt egyben áttekinthető.

forrás: Agrárminisztérium, Erdészeti Fejlesztéspolitikai és Innovációs Főosztály

kapcsolódó:
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2021/2115 RENDELETE (2021. december 2.)
a közös agrárpolitika keretében a tagállamok által elkészítendő stratégiai tervhez (KAP stratégiai terv) nyújtott, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) által finanszírozott támogatásra vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint az 1305/2013/EU és az 1307/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről

Az utóbbi idők turisztikai szemléletváltásának köszönhetően egyre nagyobb népszerűségnek örvend az ökoturizmus. A turisták komplex programcsomagokat keresnek, ahol elérhető a szállás-ellátás-élmény hármasa. Ehhez igazodva a SEFAG Zrt. az elmúlt évtizedben számos turisztikai és közjóléti fejlesztést hajtott végre a Somogy megyei erdőkben annak érdekében, hogy a természetjárók megtalálják az aktív kikapcsolódási lehetőségeket. A fejlesztési sorozat egyik állomásaként november 12-én került átadásra a Hotel Kardosfa*** tőszomszédságában található Haracsi Vendégház.

Az ünnepélyes megnyitón részt vett Révész Máriusz, Aktív Magyarországért felelős kormánybiztos, Gelencsér Attila, a térség országgyűlési képviselője, Pap László, az Agrárminisztérium Erdészeti Fejlesztéspolitikai és Innovációs Főosztályának főosztályvezetője és Fehér István, a SEFAG Zrt. vezérigazgatója.

Fehér István köszöntőjében elmondta, hogy a Zselic szívében – a Ropolyi-völgy közelében – elhelyezkedő épület felújításának összköltsége 55,2 millió Ft volt, melyből 49 millió Ft-ot a Téry Ödön Nemzeti Turistaház-fejlesztési Program keretéből biztosítottak, a fent maradó összeget pedig az állami erdőgazdaság tette hozzá. „Bízunk benne, hogy a természetjáró turisták megtöltik a házat és elviszik majd a Zselic jó hírét az ország minden pontjára” – fűzte hozzá a vezérigazgató.

Révész Máriusz arról tájékoztatta a hallgatóságot, hogy a program megvalósítása során kiemelt szempont volt, hogy olyan régiókra is ráirányítsák a figyelmet, melyek kevésbé ismertek. „A Zselic hazánk egyik olyan térsége, mely messze a turisztikai potenciálja alatt teljesít, hiszen itt hihetetlen mennyiségű látnivaló van. Bízom benne, hogy ezekkel a fejlesztésekkel hozzá tudunk járulni ahhoz, hogy az emberek körében még nagyobb népszerűségnek örvendjen a Zselic”. A kormánybiztos bejelentette, hogy ennek érdekében 1,5 milliárd Ft-ot fordítanak további turisztikai fejlesztésekre a jövő évben.

Gelencsér Attila köszöntőbeszédében hangsúlyozta, hogy a Zselic a kaposváriak számára egyfajta rekreációs övezetként szolgál, ezért kiemelt figyelmet igényel. „Egykor stratégiai célként fogalmaztam meg, hogy bizonyítsuk be, hogy érdemes ide jönni kirándulni, de akár életvitelszerűen élni is, nyissuk ki a Zselicet az ország számára! Az elmúlt 10 év komoly munkájának eredménye mára pedig egy élettel teli Zselic” – fogalmazott az országgyűlési képviselő.

A vendégház névadója, a magyar erdőgazdálkodás, erdészeti tudomány és oktatás kiemelkedő alakja, a Toponáron született Haracsi Lajos, aki egykor a Soproni Erdészeti Egyetem igazgatója és az Erdészeti Egyesület elnöke volt. A neves szakember gyermekkorában sok időt töltött a Zselicben, erdészként szolgáló nagyapja mellett.

Az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ közreműködésével felújított, Kaposvártól mintegy 20 kilométerre található – Dél-dunántúli Kék Túra útvonala mentén lévő – 110 négyzetméteres, 11 fő befogadására alkalmas, légkondicionálóval és napelemekkel ellátott 3 szobás turistaházban kialakításra került egy fedett terasz, illetve a vendégházhoz kapcsolódó, grillel és főzőlappal felszerelt kültéri, fedett konyha is. A létesítmény minden szempontból megfelel a mai kor követelményeinek, emellett a vendégek részére a Hotel Kardosfa*** éttermi, wellness, valamint egyéb szolgáltatásai – térítés ellenében, nyitva tartási időben – is rendelkezésre állnak.

forrás: SEFAG Zrt.

A csapodi és vitnyédi hívő közösség tagjainak szép számú csoportja tisztelte meg az ünnepséget, ahol a társaság munkatársai közül is sokan megjelentek. Az eseményt Nemzeti Himnuszunk közös eléneklése nyitotta meg. Ezt követően Szukhentrunk Imre, kerületvezető erdész előadásában hallgathattuk meg Wass Albert Előhang című versét.

Avatóbeszédében dr. Orbán Tibor, vezérigazgató köszönetet mondott a megtisztelő felkérésért, hogy helyet kaphatott nálunk egy ilyen – megjelenésében egyszerű, mégis hatalmas üzenetet hordozó vallási és kulturális jelentőségű – emlékmű. Beszédében elmondta, hogy az erdészek számára az erdő is egyfajta templom. Kihangsúlyozta, hogy „Amikor egy fa keresztté lényegül, ott a hit és az élet körforgása összekapcsolódik.” Reményét fejezte ki, hogy a tartós akácból – mely a kisalföldi táj egyik jellegzetes fafaja – készült emlékkereszt kiállja az idők próbáját, hosszú évekig emlékeztetve bennünket kereszténységünkre, hagyományainkra és őseink tiszteletére.

Az Agrárminisztérium részéről Pap László, az Erdészeti Fejlesztéspolitikai és Innovációs Főosztály vezetője köszöntötte a jelenlévőket. Beszédében kiemelte, hogy a teremtett világ csodáinak megőrzése napjainkban egyre nagyobb jelentőséggel bír. Ennek egyik letéteményese maga az erdész szakma, melynek a jövőben talán még fontosabb szerepe lesz a már zajló környezeti változások közepette.

A beszédek elhangzása után Bene Zsolt adta elő A kereszt fogantatása című verset, Reményik Sándortól.

Lőrincz Béla, Csapod község plébánosa rövid szertartás keretében áldotta meg a keresztet. Emlékeztette a jelenlévőket a krisztusi áldozatvállalás jelentőségére, mely örök érvényű üzenet a keresztény ember számára.

A rendezvényt a Szózat közös eléneklése, majd állófogadás zárta.

forrás: Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt.

Az új főosztály elsődleges feladata a fejlesztéspolitikai eszközök tervezése, kialakítása, valamint alkalmazásuk elősegítése a hazai erdőgazdálkodók és erdőtulajdonosok, általánosan a magyar társadalom lehető legszélesebb körének érdekében.

A célok eléréséhez kiemelkedő jelentőséggel bíró feladat a közös európai politikák és ösztönző rendszerek által kínált lehetőségek minél magasabb arányú és minél ésszerűbb kihasználása. Az új szervezet felel az erdőgazdálkodási ágazat európai uniós és nemzeti támogatási rendszer szakmai irányelveinek kialakításáért, közreműködik a támogatási jogcímek szakmai feltételeinek meghatározásában, a vonatkozó jogszabályok szövegtervezeteinek kidolgozásában, valamint az adható támogatások felhasználásának szakmai felügyeletében.

Konkrét, aktuális feladat a 2014-2020 időszakra készült Vidékfejlesztési Program (VP) erdőgazdálkodást érintő konstrukcióinak eredményes lezárása, vagyis a még felhasználatlan források kiaknázásának népszerűsítése, a szükséges módosítások kialakítása, a tervezett és elért eredmények összevetése, tanulságok számba vétele, felhasználása a további tervezési feladatok során.

Nem kisebb jelentőséggel bír a 2023-2027 időszakra készülő új Közös Agrárpolitika (KAP) Stratégiában a hazai erdőgazdálkodás fejlesztési szükségleteinek leginkább megfelelő tartalmak kialakítása, amelynek részét képezi a megvalósításukhoz szükséges rendkívül szerteágazó szakmai háttérmunkák összefogása is.

A Közös Agrárpolitikában (annak vidékfejlesztési pillérében) nevesített erdőgazdálkodási fejlesztési és innovációs lehetőségek kibontásának előmozdításán túl az új főosztály feladata a tematikusan kapcsolható egyéb lehetőségek feltárása. Ezek a lehetőségek érinthetnek igazgatási, vállalkozás- vagy területfejlesztési, vagy más társadalmi kérdéseket is.

Az újonnan létesülő és a meglévő erdők állapotának javítása mellett az erdőgazdálkodásban dolgozó vállalkozások hatékonyságának növelése, a magánerdő-gazdálkodás szerveződéseinek, az együttműködések, a digitális fejlődés elősegítése is kiemelt elemként jelenik meg a stratégiai tervezésben.

Koordinációs feladatok közé tartoznak szakmapolitikát érintő tágabb területek kérdései, mint a védett természeti területek kialakításával, kompenzációjával kapcsolatos kérdések, a kutatás, oktatásfejlesztés, a különböző kormányzati, szakmai és más társadalmi szerzetekkel történő kapcsolatok fenntartása, szervezése, együttműködések kezdeményezése, közös területeken végzett tevékenység elősegítése, lehetőség szerint közös előnyöket tartalmazó programok kialakítása.

Forrás: Agrárminisztérium