Annak érdekében, hogy áttekintést kapjunk arról, hogy az energiaválság hatásainak leginkább kitett kistelepülési önkormányzatok hogyan élték meg az idei telet, milyen energiahatékonysági jellemzőkkel és tervekkel bírnak, valamint mit gondolnak/tapasztalnak a lakosság körében az energiaszegénységről, a szilárd tüzelés változásáról és ezzel összefüggésben a légszennyezettségről, kérdőíves felmérést végeztünk az 5000 fő alatti településeken. A legfontosabb eredményeket ebben a blogcikkben mutatjuk be, de külön kiadványt is készítünk egy részletesebb elemzéssel, többszintű szakpolitikai javaslatokkal.

Szerzők:

Harmat Ádám, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi programvezetője

Csontos Csaba, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi programjának szakértője

Papp Luca, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi programjának szakértője

Módszertan, kitöltők

A kérdőívet online formában küldtük ki az ország összes, 2872 darab 5000 fő alatti lakónépességgel rendelkező település polgármesterének és jegyzőjének 2023 február közepén, a március eleji kitöltési határidőig 589 település válaszolt, így több mint minden ötödik önkormányzat visszaküldte a kérdőívet.

A kérdőív az alábbi témákra tért ki, amiknek a legfőbb eredményeit mutatjuk be:

• Települési energiagazdálkodás: az energiaválság hatására hozott intézkedések, energiafelhasználás nyomon követése, energiastratégiák megléte
  
• Középületek energetikai állapota és jövőbeli fejlesztési tervek
  
• Energiaszegénység mértéke, szakpolitikai igények, szociális tüzelőanyag, önkormányzati beavatkozások
  
• Tűzifa- és szénfelhasználás növekedésének mértéke, légszennyezés súlyossága, önkormányzati beavatkozások
  
• Lakossági szemléletformálást célzó önkormányzati akciók

2017-ben készítettünk már egy hasonló felmérést, akkor az 5000  főnél nagyobb települések is szerepeltek a mintában. Az akkor nagy sajtóvisszhangot kiváltó felmérésünkből készült összegző kiadvány itt olvasható. Ahol volt rá lehetőség, ott összehasonlítottuk a változást a 2017-es állapotokhoz képest.

Települési energiagazdálkodás

A rezsiszámla kigazdálkodása az önkormányzatok felénél jelentett különösen nagy gondot. Egy 1-10-es skálán (ahol 1 az egyáltalán nem, a 10 a teljes mértékben volt) minden második településen jelölték be a 9-10-es kategóriát, 5-ösnél nagyobb értéket pedig az önkormányzatok 80%-a adott meg.

A válaszoló települések mindössze 6%-a nem hozott különleges intézkedést az energiaválság hatására, az ebben a kérdésben aktív települések pedig átlagosan kettőnél több  intézkedést hoztak. 

Annak ellenére, hogy a közintézményekben a 18 fokos hőmérséklet kötelező volt, az alacsonyabb hőmérséklet tartását csak a válaszadók háromnegyede jelölte be. Arról nincs információnk, hogy a többi településen már korábban is alacsony hőmérsékletet tartottak, vagy egyszerűen csak nem tartották be a központi előírást. Ezen kívül a legnépszerűbb intézkedések az intézmények ideiglenes bezárása vagy összevonása volt (44%-uk alkalmazta), a rövidített nyitvatartást, tüzelőanyag-váltást és hőszigetelést vagy fűtéskorszerűsítést minden harmadik önkormányzat.

A középületeik energiafogyasztásáról eddig mindössze az önkormányzatok 12%-a vezetett statisztikát, viszont közel negyedük az energiaválság hatására döntött úgy, hogy elkezdi vezetni az energiafelhasználást. Ez döntő részt havi szintű, manuális leolvasást jelent, ami viszont korlátozottan alkalmas további megtakarítási intézkedések megalapozásához. Energiagazdálkodásért felelős személy csak minden negyedik önkormányzatnál van, azonban a válság előtt ez csak minden ötödik településre volt igaz. Klímastratégiával az önkormányzatok 12%-a rendelkezik, de csak negyedük monitorozza annak megvalósítását. Viszont akinek nincsen, azok közül négyötödük szeretné, hogy legyen. Ez nagy mértékű változás jelent, mert 2017-ben ez az arány még csak 30% volt.

Középületek energetikai állapota

A kitöltők egy táblázatban megadták a három leggyakrabban használt, legnagyobb alapterületű középület energetikai jellemzőit. Így összesen 1932 középületről kaptunk képet, a kategória középértékével számolva alapterületben ez összesen közel 580 ezer m²-t reprezentál.

A 2017-es felmérés eredményeihez képest a középületek energiahatékonysági állapota jelentős mértékben javult. Akkor is, és a mostani felmérés során is a tüzelőberendezés, a hőleadó, a hőszigetelés, valamint a nyílászárók állapotát egy 1-5-ös skálán értékelték, saját meglátás alapján (ahol 1 a legrosszabb, 5 a legjobb). Míg 2017-ben a felmért épületeknek 34%-án nem volt szigetelés, mára ez az arány 20%-ra csökkent, és ugyanúgy csökkenés jellemző az alsó két kategóriára is. A nyílászárók esetében ennél is látványosabb a javulás.

A tüzelőberendezések és a hőleadók tekintetében a javulás szintén jelentős, de nem ennyire kézzelfogható: a tüzelőberendezések esetében az alsó három kategória összesen 14 százalékponttal csökkent, míg a hőleadók esetében 23 százalékponttal.

Az örömteli fejlődési irány ellenére fontos megjegyezni, hogy ez azt is jelenti, hogy sok esetben a felújítás nem a legmegfelelőbb minőségben történt, ami magában rejti a “lock-in” hatás veszélyét, azaz amikor a felújítás ugyan energiafelhasználás-csökkentéssel jár, de az nem hozza az elérhető legjobb eredményt, évtizedekre bebetonozva ezzel a kisebb kibocsátás-csökkentést. Ezt bizonyítja, hogy mátrixba helyezve az egy épületre adott összpontszámot, akkor a maximális 20 pontból legalább 18 pontot csak az épületek 27%-a kapott, 44%-uk 12-17 pont közötti összpontszámmal rendelkezik.

A fejlődés legfontosabb oka az lehet, hogy négyötödük nyújtott be energiahatékonysági pályázatot az elmúlt 5 évben, és ennek nagy része, 78%-a nyertes volt. Az energiaválság hatására a válaszoló önkormányzatok döntő része, 93%-a hajtott végre vagy tervez energiahatékonysági beruházást a középületein. Ezek legnagyobb része épületszigetelés vagy fűtéskorszerűsítés (43%), ezt követi a tüzelőanyag-váltás villamos energiára (31%), illetve biomasszára (22%). A forrásoknak való kitettség viszont általános jelenség, mindössze a beruházások negyedénél jelezték, hogy saját forrásból valósították meg, vagy tervezik megvalósítani.

A jelenleg felhasznált fűtőanyagot tekintve továbbra is a földgáz dominál, habár komolyabb, 10%-os átrendeződés figyelhető meg a biomassza javára a 2017-es felmérés eredményéhez képest.

Légszennyezettség

Az energiaválság hatására a szilárd tüzelőanyag felhasználása jelentősen megnőtt a kistelepüléseken. A válaszadók 70%-a jelezte, hogy a településükön gyakoribb lett a fatüzelés, 25%-uk pedig a széntüzelés kapcsán érzékelt növekedést. A fatüzelés kapcsán a települések közel ötöde nem tapasztalt ellátási zavart, 30%-uk viszont igen, ott gondot okoz a hosszú várakozás. Kb. 15-15%-uknál pedig jellemző lett az ágfagyűjtés, és megjelent vagy megnőtt az illegális fakitermelés.

Amíg eddig nagy átfedés volt az erdős területek és azon települések között, ahol a lakosság nagy része eddig is tűzifát használt, ez az energiaválság hatására már közel sincs így. Elsősorban Északkelet-Magyarországon nőtt meg a fatüzelés, míg a széntüzelés Békés, Heves és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében terjedt el leginkább.

2017-hez hasonlóan a válaszadók közel fele nem tekintette problémának a fűtési szezon alatti légszennyezettséget, azonban akik problémának tartották, ott jelentős átrendeződés történt: míg 2017-ben tizedük szerint jelentett ez súlyos problémát, az idei télre vonatkozóan ez az arány már 25% volt. Azoknak a településeknek a 80%-a, ahol a légszennyezettség az átlagosnál magasabb, igényt tartana légszennyezettség-mérőre. Ezzel a magas aránnyal lehet összefüggésben az is, hogy közvetlenül az önkormányzathoz vagy a járási hivatalhoz a települések több mint kétharmadánál szokott bejelentés érkezni illegális hulladékégetéssel kapcsolatban.

Energiaszegénység

Az energiaszegénység szinte az összes válaszadó településen érzékelhető probléma. A válaszok 35%-a esetében a háztartások legalább fele küzd az energiaszegénység valamilyen formájával. 

Ennek ellenére (főként az anyagi források hiánya miatt) a települések alig fele képes valamilyen jellegű támogatást nyújtani a rászoruló családok számára az energiaszámlák kifizetésében. Ez az esetek többségében a szociális tüzelőanyag programot jelenti, amely kapcsán jónéhány visszajelzés érkezett a fa nagy nedvességtartalmára vonatkozóan. Szénre a válaszadók 8%-a pályázott, ami megközelítően azonos érték a korábbi adatigénylésünkkel, a hivatalos adatok szerint 2020-ban a sikeresen pályázó önkormányzatok 9%-a kapott barnaszenet. A szénfelhasználás elsődleges indoka általában a könnyebb logisztika.

A helyi önkormányzatok többsége az energiaszegénység által okozott kihívások megoldásának kulcsát az energiahatékonysági beruházásokban látja. Ugyanakkor lehetőségeik a jelenlegi gazdasági helyzetben nagyon korlátozottak. Ennek ellenére a válaszadók közel fele próbált támogatást nyújtani az energiaszegénységgel küzdő háztartásoknak. A leggyakoribb intézkedések keretein belül az önkormányzatok jellemzően anyagi támogatást nyújtanak például rendkívüli vagy állandó szociális, lakhatási, települési támogatások formájában. Sokak természetbeni segítséget adnak például saját erdőből származó tüzelőanyag formájában, de volt, ahol szociálisan rászorulók számára fenntartott, napközben igénybe vehető közösségi melegedőt üzemeltettek a téli hónapokban.  

Lakossági szemléletformálás

2017-hez hasonlóan az önkormányzatok közel 45%-a próbálja ösztönözni a lakosságot a korszerű, környezetet kevésbé károsító fűtési módok alkalmazására. A leggyakoribb intézkedések közé tartoznak a különböző lakossági szemléletformáló és figyelemfelhívó kiadványok, tájékoztatók készítése, illetve tematikus lakossági fórumok megrendezése.

Az ilyen jellegű intézkedések megvalósulásának gátló tényezője ebben az esetben is egyértelműen a forráshiány. Ezt a válaszadók közel háromnegyede jelölte be, de jelentős a kapacitás- és érdeklődéshiány is (45-45%).

Szakpolitikai javaslataink

Az elemzett problémák enyhítésére a következő szakpolitikai intézkedéseket javasoljuk:

1. Legyen elérhető támogatás az önkormányzatoknak energiamenedzsment-rendszer kiépítésére.
   
2. A települési klímastratégiákra továbbra is nagy igény van, azonban fontos, hogy ezek ne kívánságlista-gyűjtemények legyenek, hanem hatékony helyi eszközök a kibocsátás csökkentésére és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra. Javasoljuk, hogy a szakminisztérium gyűjtse össze a helyi szintű igényeket, és az operatív programok és egyéb releváns jövőbeli források reflektáljanak ezekre az igényekre.
   
3. A középületek energiahatékonysági fejlesztését célzó forrásoknál legyen feltétel a szakaszos mélyfelújítást lehetővé tevő felújítási menetrend kijelölése, ennek legyen meg a kellő jogszabályi háttere.
   
4. Javasoljuk a háztartások energiafelhasználási szokásainak és életkörülményeinek, illetve az épületállomány energetikai állapotának részletes, országos felmérését, továbbá az energiaszegénység mérését és nyomon követését. Továbbá a kialakítandó épületenergia-hatékonysági programban legyen külön alap a szociálisan rászorulók számára.
   
5. Legyen hosszú távú, kiszámítható lakossági energiahatékonysági mélyfelújítási program, ennek a tervezési, műszaki és finanszírozási elemei jelenjenek meg az idén felülvizsgálatra kerülő Nemzeti Energia és Klíma Tervben.
   
6. Javasoljuk a szociális tüzelőanyag program teljes átalakítását. Szorgalmazzuk a rászorultsági, jogosultsági kritériumok és mennyiségek pontos és igazságosabb meghatározását. Illetve az önkormányzatok számára a száraz tűzifa beszerzését, tárolását és kiosztását segítő rendszer felállítását, valamint az ehhez szükséges  anyagi források biztosítását – beleértve a szállítási és feldolgozási költségek fedezését. Javasoljuk a pénzügyi keret megemelését, amit nem csak a nagy igények, hanem a tűzifa drágulása és az infláció is indokol.
   
7. A szén nemcsak a leginkább klímaromboló energiahordozó, de a helyi szintű légszennyezéshez is jelentősen hozzájárul. Sem a szociális tüzelőanyag támogatásban, sem más területeken nem javasoljuk a szén használatának finanszírozását, és szorgalmazzuk a rövid időn belüli kivezetését.
   
8. A fatüzelés légszennyező hatása nagyságrendekkel nagyobb, hogyha a tűzifa nem megfelelő szárazságú, és nem megfelelően gyújtanak be, használják a tüzelőberendezést. Javasoljuk, hogy csak megfelelően száraz, 20% nedvességtartalom alatti tűzifát lehessen kiskereskedelmi forgalomba hozni.
   
9. Nemcsak a levegőminőség romlik országszerte, de erdeink természetes állapota is. Ezért javasoljuk, hogy csak olyan esetben legyen pályázati finanszírozás fatüzelésre való átálláshoz, ahol biztosított az elegendő, nem primer erdészeti biomasszaforrás. Ezen információk összegyűjtése céljából javasolunk egy részletes potenciál-felmérést.
   
10. Az Országos Levegőterhelés-csökkentési Programban foglaltaknak megfelelően induljon el szemléletformáló kampányok szervezése, valamint tájékoztató anyagok készítése és terjesztése az épületenergia-hatékonyság javítása, az alacsony kibocsátással járó tüzelőberendezések és tüzelőanyagok alkalmazása és a megfelelő fűtési mód megismertetése érdekében, akár a Fűts okosan kampány felskálázásával. Ezekbe megfelelő forrással legyenek bevonva az önkormányzatok is, akik hiánypótló facilitátorszerepet tudnak betölteni helyi szinten.

Köszönetnyilvánítás

A kérdőív magas arányú kitöltését nagyban segítette három vállalat. Ők különböző nyereményeket ajánlottak fel három olyan településnek, amelyek a kérdőívre adott válaszaik alapján lehetőségeikhez képest aktívan próbálnak tenni helyi szinten a fenntarthatóbb energiagazdálkodásért. A nyeremények:

• szigetelőanyag 2,5 millió Ft értékben az Austrotherm Kft.;
• Gree hőszivattyú 2 millió Ft értékben a Cool4u Systems Kft.;
• illetve három középület energiahatékonysági intézkedési tervének felülvizsgálata a Wattmanager Kft. jóvoltából.

A települések kiválasztása folyamatban van, a nyertes önkormányzatokat értesíteni fogjuk a közeljövőben. 

forrás: WWFblog 03-24