A három használati jogcím elsődlegesen az erdőgazdálkodási tevékenységek kockázatainak, ezzel összefüggésben a rendelkezési jogoknak és az erdőgazdálkodás eredményeinek a szerződő felek közötti megosztásában különbözik egymástól.

Erdőgazdálkodási haszonbérlet alatt az erdőnek minősülő föld használati jogosultságának haszonbér ellenében történő átengedését értjük. Ekkor a haszonbérlő saját kockázatára folytat erdőgazdálkodási tevékenységet, amelyért cserébe a tulajdonosnak haszonbért fizet.

A haszonbér mértéke, a haszonbérlőnek az erdőgazdálkodási tevékenységek bizonytalan szakmai és gazdasági tervezhetőségéből fakadó magasabb kockázatai miatt, értelemszerűen elmarad az erdő valós hozamaitól, de ezt figyelembe véve is egy kiszámítható jövedelmet biztosít a tulajdonos számára.

Erdőgazdálkodási haszonbérleti szerződés esetén a hasznok szedésének joga fő szabály szerint kizárólag a növedék mértékéig terjedhet. Ezt meghaladó mértékű fakitermelést, különösen véghasználatot (azaz az idős erdő letermelését) a haszonbérlő csak abban az esetben végezhet, ha arról a haszonbérleti szerződésben a tulajdonosokkal kifejezetten megegyezett – és a haszonbért ennek tudatában határozták meg. Véghasználat esetében a haszonbérlő megfelelő garanciákat kell vállaljon az erdőfelújítás elvégzésére.

Ezzel is összefüggő további fontos kitétel, hogy a szerződésben meg kell határozni az erdő szerződés lejártakor elvárt értékét, ami a szerződés bármilyen okból történő idő előtti megszűnése esetén irányadó lesz a tulajdonos és a haszonbérlő közötti pénzügyi elszámolásra. A szabályozás értelmében ugyanis a haszonbérlő a haszonbérleti díj fejében olyan mértékű haszonvételekre jogosult, amit egyrészt a felek a szerződésben meghatároznak, másrészt az erdőnek a szerződés normál lejártára rögzített természetbeni állapotát és értékét eredményezi. Ha a szerződés korábbi lejárata esetén a haszonbérlő ezen haszonvételi lehetőségekkel nem időarányosan élt, akkor az a felek között elszámolási kötelezettséget keletkeztet.

Az erdőgazdálkodási integrátori földhasználati jogcím sok tekintetben hasonlít az erdőgazdálkodási haszonbérlethez. A fő különbség, hogy az erdőgazdálkodási integrátor az integrációba vont erdőkben – szerződésben nem korlátozható módon –az erdőtörvény, valamint az erdő rendeltetései szerint irányadó egyéb jogszabályok biztosította keretek között szabadon folytathat erdőgazdálkodási tevékenységet, és szedheti az erdő hasznait. A használatba vétel fejében fizetendő tulajdonosi járandóságot – jelen esetben járadékot – pedig nem ingatlanonként elkülönülten, hanem az integrációba vont összes erdő együttes várható hozamai alapján kell meghatározni.

Az erdőgazdálkodási integrációt tehát úgy kell elképzelni, hogy az integrációba vont erdők tulajdonosai az erdeiket – azok adottságaitól és jövedelemtermelő képességeitől függetlenül – egymással valójában egyfajta vagyonhasznosítási közösséget vállalva, közösen adják át használatra egy harmadik személy, az integrátor részére. Ebben a tekintetben a konstrukció hasonlít az erdőbirtokossági társulatok keretei között megvalósított társult erdőgazdálkodáshoz.

Ez a jogcím – nagyon gyakorlatiasan megközelítve – elsősorban azon erdőtulajdonosok számára lehet igazán előnyös, akiknek kisebb hozamú erdeik vannak, vagy az erdeikben a szerződéses időszakban összességében inkább ráfordításigényes erdőgazdálkodási tevékenységek (például erdőfelújítás, erdőnevelés) várhatóak, hiszen területegységre vetítve azonos járadékot kapnak, mint a kedvezőbb adottságú erdők tulajdonosai. Ez persze csak akkor lehetséges, ha ugyanilyen feltételekkel az utóbbi körbe tartozó erdőtulajdonosokkal is sikerül szerződést kötnie az integrátornak.

A szokványostól eltérőek továbbá az erdőgazdálkodási integrációs szerződés megszűnése esetére meghatározott elszámolás szabályai is. Ennél a jogcímnél csak az erdő vagyonnövekedésének a mértékét kell vizsgálni, és a szabályozás csak egyirányú elszámolási kötelezettséget határoz meg. Vagyonnövekedés esetén annak összegét – ha a vagyonnövekedést eredményező tevékenységet az integrátor nem a tulajdonosok megbízásából és költségére végezte el – a tulajdonosok kötelesek megtéríteni az integrátor részére, vagyoncsökkenés esetén azonban nincs elszámolási kötelezettség a felek között.

Erdőkezelés esetében az erdőkezelő a tulajdonos javára, illetve kockázatára, de saját nevében eljárva, a tulajdonos egyéni érdekeit is figyelembe véve folytat erdőgazdálkodási tevékenységet.

Az előbbieket egy jó gyakorlati példával szemléltetve: az erdőkezelő rendszeresen tájékoztatást ad a tulajdonos számára az erdő állapotáról, a haszonvételi lehetőségekről és a felmerülő erdőfenntartási feladatokról. Javaslatot tesz az erdőgazdálkodási feladatok ütemezésére és végrehajtására, majd a tulajdonos által elfogadott módon megszervezi azokat. Végül pedig az erdőgazdálkodási tevékenység pénzügyi eredményével elszámol a tulajdonos felé.

Erdőkezelés esetében valójában tehát inkább egyfajta vagyonkezelésre irányuló megbízási jogviszonyról beszélhetünk, hiszen a gazdálkodásra nézve elsődlegesen a tulajdonosnak van rendelkezési jogosultsága. Ezzel összhangban elsődlegesen ő viseli a gazdálkodás kockázatait, és őt illetik a gazdálkodás eredményei. Az erdőkezelőt a közreműködésével arányos erdőkezelési díj illeti meg.

Mindhárom jogcím esetében a földhasználó (erdőgazdálkodó) fő szabály szerint csak erdőgazdálkodásra jogosult erdészeti szakirányító vállalkozás lehet. Ez alól csak két kivétel van, ha a földhasználó a tulajdonos közeli hozzátartozója, vagy olyan családi mezőgazdasági társaság, amiben a tulajdonos tag.

A használati jog átengedése fejében a tulajdonos járandósága mindhárom jogcím esetén természetben is kiadható.

Lényeges különbség ugyanakkor, hogy a szerződés érvényességéhez erdőgazdálkodási haszonbérleti és erdőgazdálkodási integrátori szerződés esetében a tulajdonosok több, mint kétharmadának a hozzájárulása szükséges, míg erdőkezelési szerződés esetében elegendő az egyszerű többségi hozzájárulás.

Fontos! A tulajdonost, tulajdonosi közösséget szerződéses ajánlattal úgy is megkereshetik, ha azt nem ők kezdeményezték. Emiatt különösen fontos, hogy arra írásban, igazolható módon – pl. tértivevényes levélben – a tulajdonos válaszoljon. Jogszerűen kiközölt szerződéses ajánlatra ugyanis a nem elérhető, valamint a határidőben nem válaszoló tulajdonosok hozzájárulását megadottnak kell tekinteni.

Az erdőgazdálkodási haszonbérlet, az erdőgazdálkodási integráció és az erdőkezelés főbb jellemzői

Mind a három jogviszonyra irányuló szerződéskötés esetén a felek közös megegyezéssel jellemzően eltérhetnek a jogszabályban rögzített általános szabályoktól. Emiatt fontos, hogy a szerződés tartalmát a felek jóváhagyás, illetve aláírás előtt alaposan tanulmányozzák át. Amennyiben tulajdonosként bizonytalan a szerződés tartalmát illetően, javasolt azt ügyvéddel átnézetni.

Amennyiben erdőtulajdonosként bizonytalan abban, hogy mely használati szerződéstípust válassza, érdemes szakemberhez fordulni. Kérdését, észrevételét megírhatja az erdo@nak.hu e-mail címre, az Agrárkamara Erdészeti Szakértői Hálózata ebben a témában is rendelkezésére áll.

 forrás: NAK / Mező Ferenc

Az eseménynek Nagybajom önkormányzata adott helyet a városháza dísztermében, amit a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság által szervezett terepi program követett.

A zsúfolásig megtelt teremben a résztvevőket a vendéglátó részéről dr. Fehér József, a város aljegyzője, valamint Mocz András, a vármegyei agrárkamara vidékfejlesztésért felelős alelnöke köszöntötte.

A NAK Erdészeti Szakértői Hálózatának vármegyei szakértőjétől, Szegvári Zoltántól az erdőgazdálkodók és erdészeti szakirányítók betekintést kaptak a 2023-27 időszak várható erdészeti támogatásainak lehetőségeibe, és megismerhették a már megjelent pályázati felhívásokat. Emellett – az eredményes pályázatok érdekében – a NAK és az erdészeti szakirányítók, szaktanácsadók együttműködési lehetőségeivel kapcsolatosan kerültek megosztásra hasznos információk.

Ezt követően a Belső-somogyi-homokvidék erdőgazdálkodást megnehezítő környezeti feltételeinek bemutatására, különös tekintettel a klímaváltozás gyorsuló ütemére és kiszámíthatatlanságára került sor.

Gombos Ákos, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság (DDNPI) erdészeti referense elmondta, hogy a Nagybajom községhatár alacsony gazdasági értékkel bíró, egykori „TSZ” erdeinek folyamatosan száradó, szélsőséges termőhelyi viszonyok közötti fenntartása és bennük pozitív gazdasági eredmény elérése komoly kihívást jelent mind a természetvédelmi kezelő, mind pedig a magán erdőgazdálkodók számára.

A szakmai nap első felében a résztvevők érdeklődésének és gyakorlatias kérdésfelvetéseinek köszönhetően egy sok szempontból hasznos, előremutató párbeszéd alakult ki a hallgatóság és az előadók között. Olyan kérdések is felmerültek, melyek alapos megvitatására újabb fórumok szervezése is indokolt lenne.

A terepi program egyes állomásain a DDNPI területi munkatársai adtak tájékoztatást.

A résztvevők elsőként egy felhagyott legelőn kivitelezett kocsányos tölgyes erdőtelepítést tekintettek meg. Természetvédelmi területen általában a gyepek megőrzése a cél, ez esetben azonban a három hektárnál kisebb, erdők közé ékelődő területet legeltetéssel vagy kaszálással jó állapotban megőrizni hosszútávon nem lett volna keresztülvihető. Ezért gazdasági és természetvédelmi megfontolásból is egy, őshonos fajokból álló, elegyes erdő telepítése és fenntartása mellett döntöttek.

Ezt követte a vízrendezés hatására évtizedek óta szárazodó termőhelyen álló, majd letermelt égeres kocsányos tölggyel való mesterséges felújításának megtekintése. Az erdőgazdálkodó ezt annak reményében hajtotta végre, hogy a hidrológiai viszonyok a tölgy számára még megfelelőek lesznek, és egy természetszerű, hosszútávon is fenntartható társulás alakul ki, a hatósági előírásoknak megfelelően.

Természetvédelmi területen elvárás az akácosok őshonos fafajú állománnyá alakítása. A DDNPI szakemberei ezt mutatták be a harmadik területen, ahol a folyamatos átalakítást a gyérülő akácos közé önvetényülő tölgy csemeték segítik. Nehézséget jelent viszont a területen jelenlévő bálványfa elleni küzdelem.

Egy következő helyszínen, a községhatárban szintén jelenlévő erdeifenyvesek erdeifenyő és őshonos lombos fafajok természetes újulatára alapozott felújítása került bemutatásra. Az egyéb termelés keretében, a szálalás jellegű beavatkozások hatására az elegyetlen, egykorú állomány faj- és korszerkezetében is sokszínű, remélhetőleg a környezeti hatások gyorsuló változásainak ellenálló erdőtársulás alakul majd ki. Itt, a nagyobb siker érdekében, úgynevezett makktálcák is kihelyezésre kerültek. A három méternél magasabban lévő deszkaládákban az erdőgazdálkodó a kívánatos fafajok magját helyezte el, bízva abban – a már sokfelé bevált gyakorlatban–, hogy azokat a madarak, elsősorban a szajkók sikeresen elterjesztik majd a területen.

A DDNPI szakemberei az egyes helyszíneken az erdőkezelés gazdaságossági mutatóit is ismertették. Ezek alátámasztják, hogy a megfelelően megtervezett és jól kivitelezett erdőtelepítések megvalósíthatók az erre a célra rendelkezésre álló pályázati összegből. Tapasztalatuk szerint ugyanakkor a tarvágást követő erdőszerkezet-átalakítás száraz vagy szárazodó körülmények között gyakorlatilag minden esetben jelentősen veszteséges, még pályázati forrást felhasználva is csupán nullszaldóhoz közeli. Vagyis érdemes minél inkább a természetes folyamatokra alapozva erdőgazdálkodni, hiszen bár ezek jellemzően kisebb bevétellel járnak, azonban költségvonzatuk is elhanyagolható.

A terepi program zárásaként a térség legnagyobb problémája, a szárazodás egyre fokozódó hatásának csökkentésére irányuló beavatkozás került bemutatásra egy, a közelmúltban megvalósított példán keresztül. A Boronka patak felső szakaszán készültek olyan kisebb földművek, melyeknek köszönhetően az évtizedekkel ezelőtt „rendezett”, azaz a nyomvonalában rövidített és lemélyített patak az eredeti, természetes állapotához hasonlóan kanyarog ismét. Hatékonyan tompítva ezzel a terület szélsőségesen változó vízjárását. A patak a körültekintően tervezett és kialakított terelések hatására újra a szabályozás előtti állapothoz közeli, jóval hosszabb mederben halad. Ennek köszönhetően az egyre kiszámíthatatlanabb csapadék elfolyása számottevően lassul és a homokdombok között újból jelentős vízkészlettartalék jelenik meg a talajban a kiterjedt hatásterületen.

forrás: NAK / Szegvári Zoltán, Gombos Ákos

A Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei erdőgazdálkodók, erdészeti szakirányítók a helyi Kerekerdő Turisztikai Központban találkoztak, ahol több, aktuális szakmai téma is napirendre került.

Erdészeti támogatások

A nap első részében a Közös Agrárpolitika (KAP) 2023-2027 időszak erdészeti támogatásaival, a már megjelent pályázati felhívásokkal, valamint az eredményes pályázatok érdekében a NAK és az erdészeti szakirányítók, szaktanácsadók együttműködési lehetőségeiről egyeztettek a szakemberek, amit egy terepi bemutató követett. Itt az akác iparifa-ültetvények létesítéséről, technológiai vizsgálatairól, az akáccal szemben támasztott feldolgozói elvárásokról, valamint a különféle akácfajta-ültetvényeken végzett gazdálkodás gyakorlati tapasztalatairól esett szó.

Rácz Imre, a NAK vármegyei elnöke köszöntőjében üdvözölte, hogy a klímaváltozás elleni harcban nagy hangsúlyt kap hazánkban is az erdőterületek növelése, azok állapotának megőrzése és javítása, valamint fejlesztése. Elmondta, a mezőgazdaság ezen periférikusnak tekintett ágazatában is nagy szükség van mind a résztvevő gazdálkodóknak, mind a gépparkoknak a fiatalítására, de egyre nagyobb teret kap itt is a precíziós gazdálkodás. Ugyanakkor ezt az ágazatot sem kerülik el a gazdasági, finanszírozási és jövedelmezőségi nehézségek, a piacok kiegyensúlyozatlansága. Mindezek mellett Rácz Imre megemlítette, hogy vármegyénkben akár érdekellentétek is kialakulhatnak az erőltetett központi erdősítési elképzelések miatt a hagyományos termelő mezőgazdasági ágazatokban akár a munkaerő, akár a hazai szükséges takarmány és a földterületek rendelkezésre állása esetében, és mostanában a vadállomány mezőgazdasági kártételével is meg kell küzdeni.

Ezek alapján a megfontolt, okszerű erdőtelepítések mellett tette le voksát Rácz Imre, hogy a különböző gazdálkodói csoportok egymással együttműködve végezzék tevékenységüket.

Három alappillér

Mező Ferenc regionális erdészeti szakértő az Ágazati fejlesztéspolitikai célokról szólt Rácz Imre köszöntője után. Több erdő, jobb erdő, versenyképes vállalkozás – erre a három alappillére épít a KAP stratégiája. A szakember elmondta, az egész agrárium számára összesen 14,7 milliárd euró, azaz mintegy 5300 milliárd forint áll a rendelkezésre, ebből az erdőgazdálkodási ágazatra fordítható mintegy 310 milliárd forint forint fordítható, ez közel háromszorosa az előző 7 éves ciklusban rendelkezésre álló összegnek. A korábban külön nevesített jogcímek helyett csak beavatkozás-típusokat nevesít az új kiírás, megmaradnak azonban azok az elemek, amelyeket a gazdálkodók kihasználtak, emellett nagyobb tervezési szabadságot kihasználva új, előremutató lehetőségekkel is bővült. 

forrás: SZON

Az Erdészeti Szakértői Hálózat a fenti törekvések érdekében 2024 őszén átfogó tájékoztatási és kommunikációs kampányt szervez, amelynek keretében „Kisokos magánerdő tulajdonosoknak-Erdőről, erdőhasznosításról, erdőgazdálkodásról közérthetően” címmel szakmai cikksorozatot, továbbá „Párbeszéd az erdőtulajdonosok, erdőgazdálkodók, szakmai vállalkozások jövőjéért” címmel országos tájékoztató rendezvénysorozatot indít.

Az említett cikksorozatnak, a kapcsolódó erdészeti szakmai anyagoknak, valamint az erdészeti ágazat hazai és nemzetközi aktuális információinak mostantól elsődlegesen az Agrárkamara portáljának új erdészeti aloldala (www.nak.hu/erdeszet) biztosít felületet.

A majd minden vármegyét érintő tájékoztató rendezvénysorozatot két témában, két célközönség részére szervezzük.

A működő erdőgazdálkodók – elsősorban magán erdőgazdálkodók –, valamint az erdőgazdálkodás során közreműködő erdészeti szakirányítók részére „Erdőgazdálkodás és erdőtelepítés támogatási lehetőségei a KAP 2023-27-es időszakában” címmel az elkövetkező időszakban igényelhető erdészeti állami támogatásokról tartunk tájékoztatást.

Az „Erdőgazdálkodás és erdőtelepítés támogatási lehetőségei a KAP 2023-27-es időszakában” tájékoztatók időpontjai és helyszínei itt érhetők el.

Egyúttal konzultációra is hívjuk őket a támogatási kérelemkezelés aktuális kihívásairól, valamint az e téren az érintettek és az Agrárkamara Falugazdász Hálózata és Erdészeti Szakértői Hálózata közötti együttműködési lehetőségekről.

A magánerdők – különösen a rendezetlen magánerdők – tulajdonosai részére pedig „Magán erdőgazdálkodás szerveződése, osztatlan közös tulajdon megszüntetése” címmel a tulajdonukban álló erdők hasznosítási lehetőségeiről adunk tájékoztatást.

A „Magán erdőgazdálkodás szerveződése, osztatlan közös tulajdon megszüntetése” tájékoztatók időpontjai és helyszínei itt érhetők el.

Az ő esetükben ugyancsak fontos a párbeszéd kezdeményezése, hiszen bő három évtizeddel a ma már hozzávetőleg 850 ezer hektárnyi magánerdő privatizációját követően még mindig 31% a rendezetlen, azaz nem hasznosított magánerdők aránya. Ennek pedig nyilvánvalóan számos oka van, amelyről elsőkézből az erdőtulajdonosok tudnak számunkra hasznos információkkal szolgálni az érdekképviseleti feladataink eredményes ellátásához.

A rendezvények ingyenesek, azonban előzetes online regisztrációhoz kötöttek, melyre az alábbi linkeken van lehetőség:

REGISZTRÁCIÓ – Erdőgazdálkodás és erdőtelepítés támogatási lehetőségei a KAP 2023-27-es időszakában

REGISZTRÁCIÓ – Magán erdőgazdálkodás szerveződése, osztatlan közös tulajdon megszüntetése

Az erdészeti támogatásokról szóló rendezvényen való részvételt az erdészeti szakirányítók továbbképzési rendszerének részeként is regisztráltatjuk.

Felhívjuk továbbá a figyelmet arra, hogy a NAK Erdészeti Szakértői Hálózatának regionális erdészeti szakértőivel az alábbi elérhetőségeken személyesen is kapcsolatba léphet:

• telefonon: 1/773-3360 (saját központi szám, helyi szakértő kapcsolása irányítószám megadását követően)
• írásban:
  • erdo@nak.hu
  • honlapon elérhető elektronikus kapcsolatfelvételi űrlap
• személyesen: előre egyeztetett időpontban és helyszínen, jellemzően a NAK vármegyei igazgatóságain. 

Ha Ön erdőtulajdonos, erdőgazdálkodó vagy erdészeti vállalkozó, és bármely erdészeti kérdésben, de különösen a fent ismertetett témákban tájékoztatásra, tanácsadásra szorul, akkor forduljon bizalommal hozzánk.

Ugyanezeken az elérhetőségeken, de elsősorban írásban várjuk továbbá az ismertetett tájékoztatási kampányunkhoz kapcsolódó észrevételeit, javaslatait és felvetéseit is.

forrás: NAK/Erdészet