Az erdőknek a várható kedvezőtlen környezeti feltételekhez való alkalmazkodása elősegítése céljából 2025. nyarán egy ágazati, illetve ágazatközi egyeztető platformként, illetve szellemi műhelyként megalakult az Erdészeti Klímaadaptációs Fórum. A huszonkét szervezet delegáltjából álló Fórum és annak több mint száz szakértőt magában foglaló munkacsoportjai munkáját a Kormány erdőkért felelős szervezeti egysége (eddig az Agrárminisztérium Erdőkért Felelős Helyettes Államtitkársága) irányítja, a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetének, valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Erdészeti Szakértői Hálózatának aktív szerepvállalása mellett.

A Fórum ülései, valamint szakmai rendezvényei, a széles körű közös gondolkodás és tájékoztatás érdekében nyíltak. Jelenleg így a Fórum az az aktív szakmai platform, amelynek a keretei között erdészeti szakkérdéseket széles érintetti körben meg lehet vitatni. A Planet Budapest 2026 Expo keretében tervezett erdészeti szakmai konferenciát így kézenfekvően a Fórum szervezte meg.

Planet Budapest 2026 Expo

„Hiába a vállalások és fogadkozások, a globális szén-dioxid-kibocsátás az elmúlt években tovább nőtt, a felmelegedést pedig nem sikerült megállítani. A felmelegedést kísérő másik nagy kihívás a vízválság, ami ugyancsak nem enyhült, hanem súlyosbodott. Emiatt mára az alkalmazkodás vált az egyetlen reális céllá.” – nyilatkozta a Portfolio-nak 2026. januárjában Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke a március hónap során zajló Planet Budapest 2026. Expo kapcsán.

A Planet Budapest 2026. Expo sarokpontjai az előbbiekkel összhangban az adaptáció, a vízbiztonság, a körforgásos gazdaságra való átállás. A szervezők célja olyan megoldások bemutatása volt, amelyek a jövő generációk esélyeit nem rontják tovább, sőt javítják.

Az említett célok különösen hangsúlyosak az erdők kapcsán. Az erdőknek, mint természetes elnyelőknek, jelentős szerepük van a szén-dioxid kibocsátás csökkentésében, mezo- és mikroklímajavító hatásukkal pedig védik a természetes és épített környezetüket.

Nem szabad azonban megfeledkezni arról sem, hogy az erdők is kitettek a kedvezőtlen környezeti változásoknak. Az erdei mikro-, mezoklímát és életközösséget védő faállományt alkotó fafajok csak meghatározott klimatikus tartományokban (hőmérséklet, talajvíz, légnedvesség) képesek megfelelően fejlődni és fennmaradni. Ha pedig senyved vagy elpusztul az erdő faállománya, akkor senyved és elpusztul az erdei életközösség, degradálódik az erdőtalaj, drasztikusan lecsökken a szén-dioxid elnyelés, és megszűnik az erdő környezetében található területekre kifejtett védőhatás.

Az erdők védelme – jelen összefüggésben alkalmazkodásra való felkészítése, illetve annak segítése – nagyban hozzájárul tehát a globális fenntarthatósági célokhoz.

„Versenyben vagyunk az idővel abban a tekintetben is, hogy a biodiverzitás rohamos hanyatlását hogyan lehet lelassítani és megállítani.” – fűzte tovább a fenntarthatóság és alkalmazkodás kérdéskörét Kőrösi Csaba a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány stratégiai igazgatója a konferencián megtartott köszöntőjében.

Kőrösi Csaba ezekkel a személyes üzenetekkel zárta a köszöntőjét: „Most azt kérjük Önöktől, hogy az erdővagyonunk megóvása érdekében Önök próbálják meg megelőzni a 100 ezer éve nem látott gyorsaságú környezeti változást. Próbáljanak olyan erdőgazdálkodási módot, olyan növény-állományt mihamarabb kialakítani, ami képes 100 évet ugrani előre az időben. Próbálják meg pozitívan befolyásolni a megváltozott hidrológiai ciklust, próbálják meg megőrizni az erdők szén-dioxid elnyelő kapacitását, továbbá próbálják meg fenntartani az erdők esetében kiemelkedő jelentőségű biodiverzitást.”

Mocz András erdőkért felelős helyettes államtitkár az alábbi, II. János Pál pápa enciklikájából választott idézettel köszöntötte az egybegyűlteket: „Üdvözölni kell az életminőség és az ökológia felé irányuló figyelem növekedését, amit elsősorban a fejlettebb társadalmakban lehet észlelni, melyekben a személyek figyelme már nemcsak a túlélés problémáira, hanem az életföltételek átfogó jobbítására irányul.”

Üdvözölte a Planet Budapest Expók által közvetített, az erdőket érintően is helytálló üzeneteket: kifejtette, hogy a fenntarthatóság kérdését nem szabad leegyszerűsíteni, azt a maga összetettségében kell kezelni: az alkalmazkodás, az ökoszisztéma szolgáltatások és a gazdasági realitások szempontjait együtt vizsgálva. Riogatás vagy kioktatás helyett a közösségeinkért, boldogulásunkért, jólétünkért érzett felelősséggel kell megmutatni az alkalmazkodás útjait.

A kérdés az, hogy az erdők kapcsán felmerülő összetett kihívásokat az érintettek szakmai alapon, közösen igyekeznek kezelni, vagy hagyják, hogy az erdők jövőjéről szóló szakmai gondolkodás továbbra is párhuzamos monológokból álljon, illetve leegyszerűsített értelmezések és hangos vélemények alakítsák. Az Erdészeti Klímaadaptációs Fórumot azért tartja előremutató kezdeményezésnek, mert annak keretei között elkezdődött egy érdemi közös gondolkodás. Ezt mindenképpen érdemes folytatni, sőt kiteljesíteni.

Köszöntője végén az erdőgazdálkodók és erdész szakemberek részére is üzent: A klímaváltozás új helyzetet teremtett. A megszokott gyakorlatok egy része felülvizsgálatra szorul, és az erdész szakmának ebben élen kell járnia. A Fórum egyik fontos feladata, hogy ezt a közös tanulási és alkalmazkodási folyamatot elősegítse. Nem egymás ellenében, hanem egymásra támaszkodva.

Erdészet – a gazdaság vakfoltjából a társadalmi figyelem középpontjába

Mit üzen számunkra a rendezvény címe?

Az erdészeti ágazat közvetlenül a nemzetgazdaság pénzügyi teljesítményéhez mindössze tört százaléknyi nagyságrendben járul hozzá.  Ez akkor is így lenne, ha a teljes erdei termékpálya (erdészet + elsődleges faipar, erdészeti szaporítóanyag termelés, egyéb erdei termékek, szolgáltatások) eredményét összeszámítanánk. Ennek egyik oka, hogy habár az erdővagyon eszmei értékéről, valamint az erdők nyújtotta immateriális (védelmi, közjóléti) szolgáltatásokról sokat beszéltünk az elmúlt évtizedekben, de azt soha nem sikerült elérni, hogy ezek forintosításra kerüljenek, és az ágazat súlyának meghatározásakor ezt is figyelembe vegyék. Ezért az erdészet mindig valamelyik nagyobb nemzetgazdasági ág, finanszírozási keret – jellemzően az agrárium vagy a vidékfejlesztés – egyik, „még futottak” jellegű alárendelt szereplője maradt. A közigazgatás fejlesztés oltárán még a hagyományosan önálló erdészeti igazgatás is szétolvadt a nagy intézményekben. Több alkalommal ugyanez megesett az erdészeti oktatási és kutatási intézményeinkkel is.

Éltük a szorgalmas, kicsit frusztrált, de önérzetes életünket, tettük a dolgunkat az örökölt, és eddig bevált, évszázados szakmai megoldások, eljárások mentén.

Mindeközben a társadalmi fejlődés és a növekvő jólét eredményeként egyre többen látogatják az erdőket, és egyre szélesebb körben figyelik az azokban lejátszódó folyamatokat – gyakran laikus, de jó szándékú, sokszor aggodalommal teli megközelítéssel. Az erdőkben egykor önfeledten játszó gyerekek közül sokan felnőttként biológusok, ökológusok, madarászok, természetfotósok vagy elkötelezett természetkedvelők lettek. Így mára a természet „őrzésének” szerepe már nem kizárólag az erdészekhez kötődik, és ebben a tekintetben a szakma egyes helyzetekben háttérbe is szorult.

Az általunk is gyakran hivatkozott definíció szerint az erdő a legösszetettebb szárazföldi ökoszisztéma. Az emberi beavatkozás, az erdőgazdálkodás ellenére még mindig egy viszonylag zavartalan természeti környezet, illetve életközösség. Csoda hát, hogy a szakmán kívüliek túlzott kontrasztot látnak egy középkorú vagy idős erdő és egy nagyobb kiterjedésű vágásterület között? Csoda, hogy ezt egyre tudatosabban szóvá is teszik?

Fenntarthatóság, Klímaadaptáció, Természethelyreállítás

A Planet Budapest 2026. erdészeti szakmai konferenciája e három témakörön keresztül igyekezett bemutatni a szakmánkkal szemben támasztott elvárásokat és kihívásokat, illetve azok időről-időre történő változásait.

A három témakör különálló panelekben került megtárgyalásra. A paneleket néhány rövid gondolatébresztő előadás vezette fel, amelyeket az érintettek – elsősorban gyakorló erdőgazdálkodók – körében folytatott kerekasztalbeszélgetés követett.

A rendezvény előadásairól és kerekasztal beszélgetéseiről videófelvételek készültek, amelyek itt érhetőek el.

Fenntarthatóság

A fenntarthatóság fogalma már régről ismert. Az iskolapadban ülve egykori tanáraink és professzoraink még az erdőgazdálkodás szakszerűségének és tartamosságának a fontosságát vésték a tudatunkba, amelyhez az elmúlt évtizedekben számos olyan közérdekű – védelmi és közjóléti – szempont társult, amelyek összességét ma már inkább a „fenntarthatóság” tágabb fogalmával foglalhatjuk össze.

Az erdészeti diszciplína, szabályozás, erdőtervezés és támogatáspolitika elsődleges célja mindenkor az volt, hogy az erdőgazdálkodás az éppen aktuális elvárások szerint, azaz fenntarthatóan folyjék.

Felvezető előadások:

• Az erdőgazdálkodás fenntarthatósága napjainkig – Balogh Ákos osztályvezető Agrárminisztérium, Erdészeti Fejlesztéspolitikai és Igazgatási Főosztály
• Erdőgazdálkodás, erdőfenntartás ökonómiai aktualitásai és kitörési lehetőségei – Schiberna Endre tudományos osztályvezető, Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézet

Kerekasztalbeszélgetés moderátora: Szentpéteri Sándor főosztályvezető, Agrárminisztérium Erdészeti Fejlesztéspolitikai és Igazgatási Főosztály

Résztvevők:

• Mocz András erdőkért felelős helyettes államtitkár, Agrárminisztérium
• Haraszti Gyula vezérigazgató-helyettes, Ipolyerdő Zrt.
• Sulyok Ferenc vezérigazgató, KEFAG Zrt.
• Sipos István ügyvezető, Fanyarka Erdészeti Kft.

Klímaadaptáció

Valójában egy új fenntarthatósági elvárás a szakmánk felé a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás – klímaadaptáció – is, ami jellegét és jelentőségét tekintve azonban kiemelt figyelmet érdemel. Míg a fenntarthatósági elvárások viszonylag konkrétak, addig a légköri klímát és a vízellátottságot akár ötven vagy száz évvel előre megjósolni nem egyszerű feladat. Márpedig ahhoz, hogy a változásokhoz alkalmazkodó erdőket hozzunk létre, ahhoz tudnunk kell, mihez is kell alkalmazkodniuk. Ahhoz a gondolathoz sem könnyű hozzászoknia sem az erdészeknek, sem pedig a társadalomnak, hogy ahol jelenleg egy évszázadok alatt kialakult bükkös, tölgyes, cseres erdőtársulás található, ott 50-100 év múlva a környezeti és termőhelyi feltételek esetleg egy egészen más faállománytípus és egy nyilvánvalóan ugyancsak átalakuló erdei életközösség számára biztosítanak majd megélhetést.

Felvezető előadások:

• Klímaváltozás hatásai az erdeinkre, formálódó megoldások – Borovics Attila főigazgató, Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézet
• Erdészeti klímaadaptáció ökológus szemmel – Aszalós Réka kutató, HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont
• Erdőgazdálkodásbarát vadgazdálkodás – Jánoska Ferenc intézetigazgató, Soproni Egyetem Erdőmérnöki Kar

Kerekasztalbeszélgetés moderátora: Ripszám István vezérigazgató, Mecsekerdő Zrt.

Résztvevők:

• Csépányi Péter vezérigazgató-helyettes, Pilisi Parkerdő Zrt.
• Partos Kálmán vezérigazgató-helyettes, Mecsekerdő Zrt.
• Bárány Gábor vezérigazgató-helyettes, KEFAG Zrt.
• Mészáros Gergely ügyvezető, MG Erdő Kft.

Természethelyreállítás

Az elmúlt évtizedek természetvédelmi törekvéseinek egyfajta kivetüléseként globális és uniós szinten is megfogalmazódott, sőt uniós jogszabályokban is rögzítésre került az az álláspont, hogy a megváltozó környezeti feltételekhez való alkalmazkodás egyik fontos eszköze a természetes élőhelyek helyreállítása, azaz a természethelyreállítás.

Akiknek ez a kérdés közvetlenül feladatot jelent – így az erdészek is –, több szempont miatt óvatosan viszonyulnak a természethelyreállítás egyes értelmezéseihez. Egyfelől természetesen a szakma is törekszik arra, hogy minél természetközelibb, stabilabb ökológiai rendszerek jöjjenek létre, ugyanakkor felmerül, hogy az emberi hatásokkal erősen átalakított, illetve a klímaváltozás által gyorsan változó környezeti feltételek mellett ennek a lehetőségeit sokszor nem látjuk biztosítottnak. Emellett a klímaváltozás kapcsán az emberiségnek számtalan halaszthatatlan, költségigényes feladata adódik, a forrásaik viszont végesek. Nagy kérdés tehát, hogy a természethelyreállítás egyes formái milyen időzítéssel és milyen mértékben illeszthetők a gyakorlati természetvédelem és erdőgazdálkodás feladatai közé. Illetve a legfontosabb: ebben a tekintetben megint csak felmerül az a kérdés, hogy a megváltozó környezeti feltételek a jövőben milyen „természetes” életközösségek számára biztosítanak majd hosszabb távon is fennmaradási lehetőséget. Ha a természethelyreállítás – jelentős erőforrások lekötésével – múltbéli információk és közvetett paraméterek (pl. talajtípus) alapján kijelölt élőhelytípusokra irányul, akkor az a klímaadaptáció kapcsán írtak miatt könnyen zsákutcának bizonyulhat.

Az erdészeti álláspont szerint tehát a klímaadaptáció és a természethelyreállítás két olyan előttünk álló kihívás, amelyekre csak együtt értelmezve lehet válaszokat és megoldásokat találni.

Felvezető előadások:

• Természetvédelmi kihívások az erdészetben napjainkig – Nagy Frigyes Vince erdészeti referens, Agrárminisztérium, Erdészeti Fejlesztéspolitikai és Igazgatási Főosztál
• Uniós és hazai természethelyreállítási törekvések – Kováts Dávid természetvédelmi referens, Agrárminisztérium, Erdészeti Fejlesztéspolitikai és Igazgatási Főosztály

Kerekasztalbeszélgetés moderátora: Balogh Ákos osztályvezető, Agrárminisztérium, Erdészeti Fejlesztéspolitikai és Igazgatási Főosztály

Résztvevők:

• Haraszti Gyula vezérigazgató-helyettes, Ipolyerdő Zrt.
• Dudás Béla erdészetvezető, Egererdő Zrt. Mátrafüredi Erdészet
• Lajtos János osztályvezető, Gemenc Zrt.
• Luzsi József vidékfejlesztésért felelős alelnök, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

A rendezvény végén Mocz András helyettes államtitkár úr egy rövid zárszóban foglalta össze az elhangzottakkal kapcsolatos gondolatait.

Lábjegyzet

A konferenciát követően érkezett olyan visszajelzés a természetvédelem oldaláról, hogy az esemény első benyomásra az erdészeti ágazat belső szakmai diskurzusának, a meglévő gyakorlatok megerősítésének tűnhetett.

Az tény, hogy a hivatalos természetvédelem képviselői ezúttal sem hallgatóként, sem előadóként, sem a kerekasztal-beszélgetések résztvevőiként nem jelentek meg, így a felvetett kérdéseket végül valóban csak az ágazati szereplők körében tudtuk megvitatni.

Egyebekben viszont a rendezvény így is jól tükrözte, hogy az erdészeti ágazat, ahogy mindenkor, ma is ismeri és tisztában van az előtte álló összetett szakmai kihívásokkal, valamint elvárásokkal, és képes lesz azokra megalapozott és jó szakmai válaszokat, megoldásokat találni és alkalmazni. Azonban ahogy az erdőknek is, egy ágazatnak is időre van szüksége a változáshoz. Az izmosodó progresszív szakgárda – mint öreg erdő alatt az újulat – természetesen már ott van az árnyékban, sőt egyre több fényhez jut (jelen esetben például reflektorfényhez).

A rendezvény fő célja az előbbiek ágazaton belüli és a társadalom felé történő demonstrálása volt, és ezt a célt véleményem szerint meggyőzően elértük.

Erdészeti Klímaadaptációs Fórum szervezőbizottsága nevében:

forrás: NAK / Szalai Károly

A Pro Silva Hungaria célja a folyamatos erdőborítást fenntartó erdőgazdálkodás szakmai támogatása. A mintegy 100 tagból álló társadalmi szervezet a Pro Silva elveknek elkötelezett erdőgazdálkodókból, természetvédőkből és ökológusokból áll. A Pro Silva elveknek megfelelő erdőgazdálkodás a minőségi faanyagtermelés mellett biztosítja az erdei biodiverzitás és az erdei ökoszisztéma funkciók folyamatos fennmaradását. Ez a gazdálkodási mód biztosítja az erdők gazdasági, védelmi és közjóléti rendeltetéseinek harmóniáját. A Pro Silva Hungaria 2025-ös nagyrendezvényének a Mecsekerdő Zrt. biztosított helyszínt, terepi szakmai programokat és előadókat is.

A rendezvényen különösen nagy figyelem irányult a gyakorlati példák és helyi tapasztalatok bemutatására. Dr. Standovár Tibor az „Erdőjóság” vizsgálatokról tartott előadást, Dr. Ódor Péter az úgynevezett élőhely-megtartó erdőgazdálkodás lehetőségeit ismertette, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság erdőkezelési gyakorlatába pedig Laczik Dénes avatta be a résztvevőket. A Mecsekerdő Zrt. szakemberei – köztük Dr. Molnár Dénes, Simon Márton, Partos Kálmán és mások – előadásaikban ismertették a klímaváltozás hatásaira adott gyakorlati válaszokat, a változatos erdőszerkezetek kialakításának lehetőségeit, valamint a digitális döntéstámogatás szerepét az erdőfelújításokban. A Mecsekerdő példája jól mutatja, hogyan lehet a tudományos alapú innovációt – a terepen szerzett tapasztalatokkal ötvözve – sikeresen átültetni a mindennapi erdőgazdálkodási gyakorlatba.

A terepi programok – köztük a folyamatos erdőborítás fenntartását, a fenyőpusztulás utáni helyreállítási gyakorlatokat és a marteloszkóp mintaterület kezelését bemutató állomások – rávilágítottak arra, hogy a természetközeli erdőkezelés nem csupán elméleti törekvés, hanem jól működő, adaptív gyakorlati megoldás is. A Pécs és közvetlen környezetének erdőit kezelő Biokom Nonprofit Kft. terepi gyakorlaton mutatta be a Mecsek-oldal fenyő-pusztulások utáni újra-erdősítését. A bemutatók során egyértelműen érzékelhető volt: az alkalmazkodó erdőgazdálkodás a klímaváltozás korában kulcsszerepet játszik az erdők egészsége, ellenállóképessége és a társadalom számára nyújtott szolgáltatásaik fenntartása terén.

Az idei Pro Silva nagyrendezvény résztvevője volt Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért felelős államtitkára, aki köszöntőjében hangsúlyozta: alapítóként és államtitkárként egyaránt büszke a Pro Silva mozgalom elmúlt évtizedekben elért eredményeire. Mint elmondta, a nem vágásos gazdálkodással kezelt erdők területe 2010 óta megduplázódott, az örökerdők támogatása pedig rendszerszintűvé vált a szakmai szabványok és jogszabályok kidolgozásának köszönhetően. „Előkészítettük és elindítottuk a magyar erdőgazdálkodás szakmai paradigmaváltását: azt a szemléleti és gyakorlati váltást, amelyik szükséges ahhoz, hogy az erdőket fenntartsuk a klímaváltozás során” – fogalmazott az államtitkár.

A Pro Silva Hungaria rendezvénye megerősítette, hogy a hazai erdészeti közösség elkötelezett a fenntarthatóság, az ökológiai stabilitás és a szakmai együttműködés mellett, és készen áll arra, hogy közösen keresse a jövő kihívásaira adható válaszokat.

forrás: Mecsekerdő Zrt.

Időpont: 2025. április 24-25. (csütörtök-péntek)
(április 23. szerda esti, 0. napi érkezési lehetőséggel)

Helyszín: Bükkösd Ökopark és Galagonya Étterem

A terepi programok házigazdái:

Részletes program:

Április 23. szerda este (0. nap) – Baráti találkozó

18:00-    Regisztráció, szállás elfoglalása

19:00     Vacsora, kötetlen beszélgetés

Április 24. csütörtök (1. nap) – Szakmai Konferencia és Terepi program

7:00     reggeli
(a szállóvendégeknek)

Szakmai Konferencia

8:00   Elnöki köszöntő
Keresztes György a Pro Silva Hungaria elnöke

Folyamatos erdőborítás a Mecsekerdő gazdálkodásában
Előadók: Partos Kálmán, Ripszám István, Mecsekerdő Zrt.

„Erdőjóság” vizsgálatok a Svájci Hozzájárulás projekt eszköztárával: módszerek, lehetőségek és korlátok
Előadó: Dr. Standovár Tibor

Az élőhelymegtartó gazdálkodás (retention forestry) lehetőségei különböző üzemmódokban
Előadó: Dr. Ódor Péter

Erdőkezelés a DDNPI gyakorlatában
Előadó: Laczik Dénes, DDNPI

Klímaváltozás hatása erdeink ellenállóképességére
Előadó: Dr. Molnár Dénes, Mecsekerdő Zrt., Pécsváradi Erdészet

Terepi döntéselőkészítést digitális támogatási lehetőségei erdőfelújításokban
Előadó: Simon Márton, Mecsekerdő Zrt.

13:00 ebéd (Galagonya Étterem)

Terepi program

14:30   
Találkozó a Remete-réti parkolóban (Orfű és Pécs között)

Állomás 1#:
Pro Silva Tanösvény
(BIOKOM Kft.)

Állomás 2#:
A Mecsek-oldal a fenyőpusztulás után
(BIOKOM Kft.)

Állomás 3#:
Marteloszkóp mintaterület (Mecsekerdő Zrt.)

19:00:    Vacsora, kötetlen beszélgetés (Galagonya Étterem)

Április 25. péntek (2. nap) – Terepi program

7:00     reggeli
(a szállóvendégeknek)

Terepi program

8:00 Indulás a szállásról

Állomás 1#:
Természetközeli erdőkezelés a Sás-völgyben 
(Mecsekerdő Zrt.)

13:00:    Ebéd
(Erdő Háza, Sás-völgy)

14:00 Hazautazás

A Nagyrendezvény akkreditált továbbképzésnek minősül: Értéke: 20 kreditpont

A jelentkezések beérkezését 2025. március 24. éjfélig várjuk. 
A jelentkezés kizárólag online lehetséges ezen a linken.

Technikai információk a Jelentkezéshez:
A megrendeléskor csak egy kapcsolattartó és a megrendelő/számlabefogadó fél adataira lesz szükség, 
több résztvevő esetén a résztvevők létszámára. A megrendelést követően a rendszer díjbekérőt küld a választott termékekről. A díj kiegyenlítését követően kiküldésre kerül a számla, valamint egy űrlaplink, ahol a résztvevői adatokat fogjuk kérni. A részletes személyes adatokat (név, szakszemélyzeti kód, ételérzékenység, szobabeosztás stb.) a részvételi díj beérkezését követően kérjük.

Baráti üdvözlettel,
Keresztes György elnök, Pro Silva Hungaria

A hivatalos közlemények szerint az illegális fakitermelés- és kereskedelem visszaszorítása az erdők és a fával borított területek védelme, a gazdaság kifehérítése, a fogyasztói bizalom növelése, a klímavédelem miatt fontos, és az uniós és a magyar szabályok is egyre szigorúbbak. Ám a faanyag kereskedelmi láncot ellenőrző erdészeti hatóságként eljáró Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal 2023-as jelentése szerint (a teljesség igénye nélkül) Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye 2022 után 2023-ban is extrém magas kockázatú vármegye maradt, de már a 2022. évet megelőző öt évben is nagyon magas kockázati besorolású volt. Pest vármegye pedig tavaly is nagyon magas kockázati besorolást kapott, az utóbbi négy évben jelentős mértékben nem csökkent a vármegye kockázati pontszáma. Heves és Veszprém vármegyék kockázati besorolása pedig két kategóriát romlott. (Tegyük hozzá, Zala vármegye két kategóriát javult. Békés és Csongrád-Csanád vármegyék az alacsony kockázati besorolásukkal szintén javuló tendenciát mutatnak – a szerk.)

Ám adja magát a kérdés (ha úgy tetszik a laikus kérdés) a rossznak tekinthető kockázati besorolások alapján, jelesül, miképp lehetséges ez? Hiszen itt például nem csendben végezhető illegális gombagyűjtésről van szó. Itt motoros fűrészek szólnak, a fát ki kell vágni, nehéz tehergépkocsikkal elszállítani, mindez pedig kilométerekre elhallik. Ezzel kapcsolatban szerettük volna megkérdezni az Országos Erdészeti Egyesület egy szakemberének véleményét, ám meglepő módon nem volt szakemberük/véleményük, köszönték megkeresésünket és az illetékes szaktárcához irányítottak.

Az Agrárminisztérium a Pénzcentrum megkeresésére a következőt közölte: falopás esetén tulajdon elleni bűncselekmény történik, amely ügyben a rendőrség tud eljárni. Ezzel szemben az illegális fakitermelés tulajdonképpen az engedélyeztetési/bejelentési eljárás nélkül történő fakitermelési tevékenység és a kitermelt faanyag illegális kereskedelembe hozatalát takarja. Ebben az esetben a nem szakemberek számára legtöbbször a fakitermelési tevékenység elvégzése semmiben sem különbözik a hatósági engedélyek alapján, az erdőterületen elvégzendő fakitermelési tevékenységtől, így felderítése is csak szakemberek és a hatóságok bevonásával valósulhat meg.

Az Északerdő Zrt. arra hívta fel a figyelmünket, hogy az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 102. paragrafusának megfelelően a jogosulatlanul végzett fakitermelés, vagy egyéb erdőt károsító cselekmény, esemény észlelése esetén megteszik a szükséges bejelentést az erdészeti hatóság és a rendőrség felé. Veréb István kommunikációs tanácsadó azt is hangsúlyozta, hogy adatszolgáltatásuk rendszeres.

A Mecsekerdő Zrt. termelési vezérigazgató-helyettese is azt húzta alá a Pénzcentrumnak, hogy a társaságnak, illetőleg az alkalmazott szakszemélyzetnek fennáll egy bejelentési kötelezettsége. A bejelentési kötelezettség azért kétirányú, mivel a cselekmény egyrészt erdészeti hatósági eljárásban erdővédelmi bírságot von maga után, másrészt bűncselekmény is a Btk. 370.-ik paragrafusa alapján. Partos Kálmán szerint társaságuknál évente előfordul kisebb mennyiségre, értékre elkövetett jogellenes fakitermelés, természetesen minden esetben teljesítik bejelentési kötelezettségüket a hatóságok felé.

A Zalaerdő Zrt. azt a tájékoztatást adta, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felügyeli az illegális faanyag-kereskedelmet, évente elemzést tesz közzé: A Pénzcentrumnak mindezt megerősítette a Nébih is. Eszerint a hivatal EUTR honlapján minden évben közzéteszik az illegális fakitermelés- és faanyag kereskedelem adatait, ezeket az állami erdőgazdaságoktól és a vármegyei erdészeti hatóságoktól kapják.

Ám az adatszolgáltatás a magánerdők esetében már nem is olyan egyszerű. A Magánerdő Tulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége ügyvezető elnöke a következőket közölte: nem rendelkeznek pontos adatokkal arról, hogy tagjaiknak mennyi kárt okoznak a falopások. Dósa Ildikó szerint erre az adatszolgáltatásra nincs megfelelő rendszerük, jogosultságuk, illetve kapacitásuk. A vármegyei erdészeti hatóságoknál viszont lehet részletes adatokat kérni, adatszolgáltatás keretében. Ez pedig a következőképpen zajlik: az adattárat, illetve az erdőgazdálkodói nyilvántartást érintő adatszolgáltatási kérelmeket az illetékes vármegyei kormányhivatalhoz szükséges benyújtani. Amennyiben egy adatszolgáltatás több vármegyei kormányhivatalt érint, vagy elektronikus adatszolgáltatást kérnek, akkor a kérelmet az Agrárminisztériumnak kell beküldeni.

Nagy Dániel, a Nébih erdészeti főfelügyelője megkeresésünkre elmondta: ami a „zajos kitermelést” illeti, az összkép jóval árnyaltabb, bonyolultabb, mint azt egy szakmán kívüli polgár gondolná. Először is, a motoros fűrész a közeli faluból is szólhat, így meglehet, fölösleges a gyaloglás. Ráadásul az új elektromos fűrészek szinte már nem is hallatszanak, az erdőterület hatalmas, egy kisebb teherautót pedig rövid idő alatt meglehet pakolni. Megesik, a tolvajok nem is visznek el egyszerre sokat, például csak 3-4 köbmétert. Ez természetesen falopás, amely értéktől függően lehet szabálysértés, illetve lehet bűncselekmény. Az illegális fakereskedelem más kategória: például kivágnak 120 köbmétert, ám papíron csak 100 köbméter szerepel. A 20 köbméter illegális fakitermelésnek minősül, ám a helyzetet bonyolítja, hogy 10-15 százalékos az úgynevezett felvételi hibahatár: számít a fa nedvessége, formája, például az is, hogy nem henger alakú.

A legtöbb lebukás nem is az erdőkben történik, hanem a faanyag-kereskedési lánc ellenőrzése során, szállítás közben, Tüzép-telepeken, fűrészüzemekben, utólagos ellenőrzéseknél. Itt elsősorban a szállítójegyeket vizsgálják az ellenőrök. Ám a szállítójegyekre érdemes odafigyelniük a fogyasztóknak is, ha nem tud ilyet adni a szállító, akkor már vélelmezni lehet a „fekete fát”, amelynek oka roppant egyszerű: a 27 százalékos áfát próbálták megspórolni, vagy a hibás teljesítési miatti felelősséget, a beazonosíthatóságot szeretnék elkerülni.

A tapasztalatok szerint legtöbbször az idősebb korosztályt verik át, ennek az egyik legdurvább formája az előreutalás, ilyenkor a fogyasztó a pénzt is kifizeti, és fát sem kap. Az is egy gyakori trükk, hogy állításuk szerint kimaradt egy fuvar, így a megbeszélt időpontnál előbb hozzák a fát. Ilyenkor az emberek kapkodnak, és nem figyelnek kellően a minőségre, a mennyiségre. Különösen nagy kockázatot hordoznak a közösségi portálokon közzétett hirdetések (például: Facebook, Marketplace). Az ilyen hirdetők 80 százalékánál talált szabálytalanságot a Nébih az elvégzett próvásárlásos ellenőrzéseknél. Ezért helyi erdőgazdálkodótól, erdőgazdaságtól, telephellyel rendelkező tűzifa-kereskedőtől érdemes vásárolni.

A Nébih erdészeti főfelügyelője kiemelte: a tapasztalatok szerint nem a szegénységben, mélyszegénységben élők lopják a fát, ők inkább az erdészetek által szervezett fagyűjtő csoportokba jelentkeznek és természetesen sokat segített a kormány szociális tűzifaprogramja, ennek helyi működésébe már az önkormányzatok emberei is belejöttek. Az is jól jött, hogy az utóbbi két tél meglehetősen enyhe volt. A lényeg, egy zárt, jól szervezett személyi kör keres milliókat, és olykor „hibrid módon” dolgoznak, van legális fakereskedelmi tevékenységük is, ám azért mellette trükköznek is. Hiszen a papírokon valótlan adatok tüntethetőek fel, és szállítójegy nélkül legalább a legközelebbi falvakig le lehet jutni az erdőből. Ezért úgy gondolják, kis szerencsével megússzák a lebukást. Nagyon nehéz megmondani, Magyarországon milyen volumenben folyik az illegális fakereskedelem, ám félmillió és egymillió köbméter közé lehet saccolni a mennyiséget – mondta végezetül Nagy Dániel.

Illegális faanyag-kereskedelmi tevékenység gyanúja esetén bejelentés tehető az eutr@nebih.gov.hu e-mail címen.

forrás: pénzcentrum

Meghívott szakértők:
Dr. Benkhard Borbála Rita egyetemi adjunktus, Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék;
Partos Kálmán termelési vezérigazgató-helyettes, Mecsekerdő Zrt.;
Stramszky Judit szakmai igazgató, Magyar Természetjáró Szövetség.

A beszélgetést vezette: Merena Rudolf

forrás: Erdőmánia

Közel harminc fős bakonyi csoportunk a gyönyörű erdei környezetben lévő szálláshelyre, a Natur Hotel Kövestetőhöz érkezett meg, ahol a házigazdák részéről Hirmann Antal a Baranyamegyei Helyi Csoport korábbi elnöke fogadott bennünket. Ebéd után Pécsre indultunk tovább, a nap hátralévő részében Hirmann Antal és Nagy Gábor közjóléti osztályvezető kíséretében, a Mecsek alatt elterülő nagyváros szépségeivel, rejtett kincseivel ismerkedhettünk meg.

Elsőként az idén harminc éves Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra gyárában tettünk látogatást Gábor Tamás üzemvezetővel. A közel ötven főt foglalkoztató cég a legnagyobb a hazai porondon, és jelentős munkáik vannak külföldön is. Többek között ők építették a Budapesti Mátyás-templom és a MÜPA orgonáját is, de restaurálással, felújítással is foglalkoznak. Az érdekes műhelylátogatás keretében bepillantást nyerhettünk a teljes munkafolyamatba, és az éppen Veszprémbe készülő hangszert is volt szerencsénk megcsodálni.

Ezt követően a Zsolnay Kulturális Negyedet jártuk be vezetéssel, melynek során megismerhettük a Zsolnay család múltját, a porcelánkészítés történetét, és azokat a munkálatokat, melyeket a város 2010-re végzett el, amikor az Európa Kulturális Fővárosa címet viselhette. Ennek a programnak köszönhetően talált otthonra a szecessziós Sikorski-villában Dr. Gyugyi László műgyűjtő közel 700 tárgyból álló Zsolnay-gyűjteménye, melyben a gyár negyven évét átölelő időszakának páratlan értéket képviselő kerámiáit csodálhattuk meg.

A nap zárásaként Ripszám István, a Mecsekerdő Zrt. vezérigazgatójának rövid köszöntője után a Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet munkájával ismerkedhettünk meg. Dr. Teszlák Péter kutatási igazgatótól megtudtuk, hogy nemzetközi szinten is kimagasló, több mint 1500 tételből álló szőlőgénbankkal rendelkeznek, tevékenységük technológiafejlesztéssel, szaktanácsadással valamint bor- és csemegeszőlő értékesítéssel egészül ki. Jó hangulatú pincelátogatás keretében a két szakma érintkezési pontjaként boroshordókat is megtekinthettük, a „kutatási melléktermékből” pedig széles skálán kóstolhattunk.   

Másnap a szakmai programoké volt a főszerep, Partos Kálmán termelési vezérigazgató-helyettes kíséretében a Pécsváradi Erdészet területén. Nagy Attila erdészetigazgató elmondta: mintegy 12 ezer hektáron gazdálkodnak, melyből nagyon jelentős, közel 9500 hektár a védelmi rendeltetésű erdő. Mintegy 1000 hektár a faanyag termelést nem szolgáló, és 2000 hektár az örökerdő üzemmódú erdőterületük.

Éves fakitermelésük 50-55 ezer nettó m³. Az erdőterület zöme a Kelet-Mecsek Tájvédelmi körzethez tartozik, egykor püspöki uradalmi erdők voltak. Molnár Dénes erdőgondnok vezetésével a Magyaregregy 52-es tagban örökerdő üzemmódban kezelt állományt tekintettünk meg.

A 2000-es évek elején szálalóvágással kezdődő munkálatokat a ma termelési vezérigazgató-helyettesként dolgozó Partos Kálmán bővítette ki, tőle is nagyon sok érdekes információt megtudtunk arról, milyen szempontok szerint dolgoznak. A zömében bükk és tölgy alkotta elegyes erdőben négy mintaponton figyelhettük meg az állomány szerkezetét és az újulatviszonyokat. Az egyes mintapontokon a szakmai döntéseket megalapozó méréseket végeznek évről-évre: vizsgálják a javafa növekedését, az egyes fák lábon becsült értékének növekményét, az újulat összetételét. Érdekes volt megfigyelniük, hogy az aszály hatása a nagy koronájú fák éves növekményében már meg is mutatkozott, kerületük a megszokott 20-30 mm-rel ellentétben csupán 5 mm-rel nőtt. Ennek ismeretében elgondolkodtató például a kitermelés alapjául szolgáló éves folyónövedék számítása. A tőszám illetve célkörlap meghatározásánál, de tágabb gazdálkodásuk tekintetében is azt a szemléletet tartják irányadónak, miszerint „az idei volt a következő 30 év leghűvösebb nyara”.

Pusztabányán az erdészet közjóléti tevékenységébe is bepillantást nyertünk, majd Szily Attila erdőgondnok beszélt az egykor a Mecsekben virágzó üvegességről, az itt működő üveghutáról. Európában egyedülállóan maradt meg itt az egykori üveghuta alapja, mely mellett az 1995-ös Vándorgyűlésre megépítették annak életnagyságú másolatát. Az üveg gyártásához a 18. század elején németalföldi mestereket hívtak, az itt látható olvasztó- és visszahűtő kemencéből álló huta ún. cseh-morva típusú. A csak a Kövestetőn megtalálható fonolitot pezsgősüvegek gyártásához használták.

Vendéglátóink az erdei pihenőhelyen hangulatos ebédre invitáltak bennünket, majd a tanulmányút zárásaként a Pécsváradi Várat látogattuk meg. Elnevezése megtévesztő, hiszen az épületegyüttes soha nem volt hadi értelemben vett vár. Valójában egy erődített szerzetesi monostor, melyet Szent István király alapított 998-ban, s később bencés szerzetesek számára jelentett otthont. A várban található a legrégebbi, ma is álló templom Magyarországon, melyet a 10. század végén építettek.

A tartalmas, szép őszi időben eltöltött tanulmányút végén feltöltődve indultunk haza a Bakonyba, s bízunk abban, hogy egy hasonló tapasztalatcsere keretében mi is meg tudjuk majd mutatni a mecseki kollégáknak ennek a tájnak a szépségeit.

Forrás: OEE Pápai Helyi Csoport / Bakonyerdő Zrt.

A Magyar Biológiai Társaság által szervezett XIII. Magyar Természetvédelmi Biológiai Konferencia négynapos rendezvénye évről évre hazánk egyik legjelentősebb élettudományi eseménye. Az idén Pécsett megrendezett konferencia átfogó jellegét érzékelteti, hogy a harminc plenáris előadás mellett közel száz (!) poszter-prezentációra került sor. Túlzás nélkül állítható, hogy ez a rendezvény a hazai természetvédelmi biológia legfontosabb seregszemléje. A hazai erdészet is képviseltette magát a konferencián, a Pilisi Parkerdő részéről Dr. Csépányi Péter a főváros környéki örökerdő-gazdálkodás jellegzetességeiről adott elő, Bolla Bence pedig a Soproni Egyetem képviseletében beszélt a klímaváltozás erdei élőhelyekre gyakorolt hatásairól.

Éppen az említett témák, a természetközeli erdőgazdálkodás és az erdei élőhelyek klíma-kitettsége miatt volt különös jelentősége annak a terepi programnak, amelynek a Mecsekerdő Zrt. Árpádtetői Erdészete adott otthont. Ennek során az erdőgazdálkodó két munkatársa, Partos Kálmán termelési vezérigazgató-helyettes és Kincses Miklós erdőgondnok mutatta be a zömmel természettudós-biológus érdeklődőknek, természetvédelmi szakembereknek a Mecsekerdő természetközeli és fenntartható erdőgazdálkodását, annak elveit és céljait.

Fokozódó aszály, invazív rovarok, romló erdők

Az viszonylag köztudott, hogy az európai erdők milyen nagy szerepet játszanak a szénmegkötésben. Ám az erdők ezen klímavédelmi potenciálját nagyban befolyásolja egészségi állapotuk. Beteg, leromlott erdők sokkal kevésbé képesek szénmegkötésre, illetve szénkibocsátásuk is jelentősebb, mint az egészséges állományoké.

A klímaváltozás egyik kritikus következménye, hogy jelenlegi erdőállományainkat alkotó egyes fafajaink nem – vagy csak segítséggel – képesek alkalmazkodni annak felgyorsult üteméhez. Különösen fenyegetett fafaj a bükk, amelynek állományai idén a Mecsekben – de nemcsak ott, hanem az ország más területein is – különösen jelentős aszálykárt szenvedtek el. A kár felmérésére a Mecsekerdő szakemberei saját multispektrális felmérések, valamint műholdak elérhető anyagainak elemzése segítségével kezdték meg.

A társaság szakemberei felhívták a figyelmet arra is, hogy az Európát az utóbbi években sújtó aszály, hőmérséklet-emelkedés következménye nemcsak az állomány kiszáradása, hanem a zömmel invazív fajok által okozott rovarkár is.

Különösen akut probléma az Észak-Amerikából behurcolt tölgy csipkéspoloska korábban nem tapasztalt mértékű károkozása a honos tölgyállományokban. A Mecsekben és más középhegységi erdőkben a tölgyek lombozatának elszíneződését, „a korán beköszöntött őszt” nemcsak a szárazság okozza. A tölgy eredetileg haragoszöld lombja nyár közepén őszies elszíneződésként jelzi a fafaj vegetációs tevékenységének megszűnését, amelynek oka egyértelműen a hatalmas területeken elterjed csipkéspoloska. A rovar a levéllemezek szívogatásával okoz kárt, nagy tömegben akár teljesen blokkolva a fotoszintézist.

A lehetséges megoldás: a fenntartható erdőgazdálkodás

A klímaváltozás következményeivel, az erdők romló egészségi állapotának okaival az erdészeknek is szembe kell nézniük – sőt, sok esetben ők érzékelik elsőként a problémákat, és hivatásukból következően nekik kell komplex gyakorlati válaszokat találniuk azokra. Nem kétséges, hogy az erdők egészségi állapotának megőrzésében és javításában a fenntartható erdőgazdálkodásnak kiemelt szerepe van és lesz.

Partos Kálmán és Kincses Miklós ennek szellemében mutatta be az összegyűlt szakembereknek a Mecsekerdő egy örökerdőként kezelt Sás-völgyi erdőrészletét. Ebben a Nyugat-Mecsekre jellemző gyertyános-kocsánytalan tölgy elegyes erdőben mintaszerű, folyamatos erdőborítást biztosító erdőkezelési eljárásokat alkalmaz a társaság, melyek kifejezetten az erdők stabilitásának fokozására irányulnak. A Mecsekerdő által kezelt erdőterületeken az erdészek stratégiai célja az elegyesség, a szerkezetesség, a genetikai változatosság, az állékonyság növelése, továbbá a klímarezisztens szaporítóanyaggal történő erdősítés.

forrás: Mecsekerdő Zrt.

Az év legzöldebb hete zajlik a Mecsekben. Immár öt éve, hogy elindult az Erdei Vándortábor Program az Országos Erdészeti Egyesület szervezésében.

A tábor 11 útvonalán 6500 felső tagozatos és középiskolás diák ismerkedhet meg a természet értékeivel. A csoportok 50-80 kilométert tesznek meg a kijelölt túraútvonalakon. Ezen a nyáron a Bakony, a Börzsöny, a Mátra és a többi erdőgazdaság mellett a Mecseki útvonalra is lehetett jelentkezni, ahol a Mecsekerdő Zrt. szakemberei lelkesen kalauzolnak el bennünket, és ismertetik meg a dél-dunántúli középhegység szépségeit, látnivalóit.

A kezdeményezés célja, hogy a természetjárás és a sport mellett a fenntarthatóság és a környezettudatos életmód, a gyerekek környezeti nevelése is megvalósuljon, a későbbiekben pedig az itt megszerzett tudást a mindennapi életükben is hasznosítani tudják.

A program június 16-án indult, és egészen augusztus 19-ig tart, összesen 26 turnusban érkeznek gyerekcsoportok többek között a zobáki nomád táborba is, amely a mecseki útvonal egyik állomása. A mi utunk is erről az állomásról indult. A tábor jól felszerelt, a gyerekek igazi vándorhangulatban érezhetik magukat, katonai sátrakban alszanak, este pedig hangulatos tűz mellett kovácsoldónak össze.

Mivel a program országos, ezért számos városból érkeztek ide diákok és kísérőik, akik nagyon élvezik a tábort. Ők a tegnapi napot strandolással töltötték, mi pedig felejthetetlen természeti élményeket szereztünk.

A Nyugat-Mecsek északi oldalán gyűltünk össze, amely a karsztvidék egyik peremterülete. Az erdőgazdálkodás szempontjából cél, hogy a növény- és állatvilág védelme mellett az erdőt és az erdő talaját is megőrizzék, fenntartsák szakemberek. Számos érdekességet árult el Partos Kálmán, a Mecsekerdő Zrt. erdőmérnöke.

A program résztvevői megtudták, hogy a Balatonban lévő víz mennyisége is elférhet a Mecsekben, vagy hogy a fák is „menekültek” a jégkorszak idején, azaz vándoroltak. Bizony, a fák is képesek a helyváltoztatásra, azonban míg régen több tízezer év alatt jutottak el azokra a területekre, ahol számukra a legjobbak a körülmények, ez mára többek között a klímaváltozásnak köszönhetően, sokkal inkább felgyorsult.

Az izgalmas egy hét alatt a sok érdekesség mellett minden csoport életre szóló természeti és közösségi élményt szerezhet.

A Kőlyuki barlangot is bemutatták

Miután bebarangolták az erdőt, megküzdöttek a lejtőkkel és kidőlt fákon keltek át az újságírók, a Kőlyuki barlangnál kötött ki a csapat. Milota Péter, a Duna-Dráva Nemzeti Park idegenvezetője elmondta, a barlangot már az 1700-as években megemlítik különböző feljegyzésekben. Ozonics Gyula az 1900-as években kezdte meg a barlang módszeres feltárását. A barlang 1982 óta fokozottan védett, 1997-ben lezárták.

forrás: BAMA