Az afrikai és dél-ázsiai kormányok éveken át arra ösztönözték a háztartásokat, hogy térjenek át azokra a tüzelőanyagokra, például az LPG-re, amelyek kevésbé ártalmasak az egészségre és a környezetre. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint a légszennyezettség 2021-ben 2,9 millió ember halálát okozta. A fatüzelés visszaszorítása ráadásul alapvető feltétele volt a természetvédelmi törekvéseknek, mert a faalapú tüzelőanyagok iránti kereslet növekedése az erdőirtás felgyorsulásához vezet.

„Az energiasokk első természetvédelmi következménye Afrikában nagyon is kézzelfogható: a háztartások visszatérnek a szennyező tüzelőanyagokra” – mutatott rá Paula Kahumbu, a nairobi WildlifeDirect természetvédelmi szervezet vezérigazgatója. Ahogy egyre több ember megy az erdőkbe tüzelőért, és egyre gyakrabban mennek a korábban zavartalan területekre is, növelik a nyomást az ökoszisztémán. A gazdasági nyomás hatására egyre súlyosabb az orvvadászat és a kizárólag az élelemért folytatott vadászat is, ami növeli az állatokról az emberre terjedő betegségek kockázatát. A csökkenő idegenforgalom pedig kevesebb forrást hagy a természetvédelemnek. A szakértők attól tartanak, hogy a növekvő dízelárak és a magasabb műtrágyaárak ártanak a mezőgazdasági termelékenységnek, csökkentik a hozamokat és növelik az élelmezési bizonytalanságot.

Hasonló folyamat zajlik le Indiában is, amely a világ második legnagyobb LPG-importőre. Szükségleteinek mintegy 60 százaléka a Perzsa-öböl térségéből érkezik az S&P Global elemzőcég szerint. Az indiai szegény rétegek évek alatt átálltak az LPG-re, ám most sokan visszatérnek a fatüzelésre, mert napi három dollárnál kevesebb jövedelmükből már nem tudnak palackos gázt venni.

A változás aránytalanul nagy terhet ró a nőkre és lányokra, akik naponta órákat töltenek tüzelőanyag gyűjtésével, ezzel elveszítve a munkára vagy tanulásra fordítható időt – hívta fel a figyelmet Neha Saigal, az Asar Social Impact Advisors tanácsadója. „Évek munkájába került, hogy az LPG vonzóvá váljon. Egy ilyen globális válság azonban képes semmivé tenni ezeket az eredményeket.”

A turizmusból az olyan országok, mint Kenya vagy Tanzánia, GDP-jük mintegy 14 százalékát szerzik, és ebből finanszírozzák a nemzeti parkok fenntartását, az orvvadászat elleni járőrözést, valamint a közösségi természetvédelmi programokat. Az útviszonyok romlása és a növekvő repülőjegyárak azonban már elkezdték visszaszorítani az idegenforgalmat.

forrás: demokrata