A szakértők szerint a kormány intézkedéseinek fő zászlóshajói, például a kamatstop meghosszabbítása és a kedvezményes lakásáfa meghosszabbítása nem a lakhatási válság által legjobban sújtott rétegeket segítik, és az a kevés megmaradt szociális intézkedés, (mint például a tüzifa támogatás) is egyre kisebb segítséget képesek nyújtani. A sajtótájékoztatón a szakértők egyik fő állítása az volt, hogy rengeteg magyar nemcsak rossz állapotú ingatlanokban lakik, de pénze sincs arra, hogy ezen a helyzeten változtatni tudjon.

A Pénzcentrumon nemrég részletes anyagot közöltünk a lakhatási válságról, amelyben a Habitat for Humanity szakértőjét kérdeztük arról, mi várható a kormány által meghirdetett új gazdasági fordulattól, amely többek között a lakhatási válság enyhítését is célul tűzte ki, de szó esett a további lehetséges megoldásokról is. A szervezet ezúttal sajtótájékoztató keretében mutatta be éves lakhatási jelentését.

A szakértők már a sajtótájékoztató elején igyekezték hangsúlyozni azt, hogy bár a kormányzati narratívában budapesti központú a lakhatási válság, az új jelentés megerősítette: országos problémáról van szó. A legújabb adatok szerint 2 és 3 millió fő között van azoknak a száma, akik a lakhatási szegénység valamelyik aspektusában érintettek.

Fontosabb statisztikák

Első előadóként Lukács György, korábbi cikkünk szakértője a következő adatokról tudott beszámolni: Magyarországon jelenleg

• 4 millió háztartás,
• és 4,6 millió lakás van,
• melyeknek 90%-a magántulajdon

De mint korábbi cikkünkből kiderült: ez utóbbi nem feltétlenül jó dolog. Éppen hogy egy fejlettebb bérlakásprogram tudna megoldást jelenti a lakhatási válság kezelésére.

Emellett

• Évi 20 ezer új ingatlan, és 100 ezer körüli tranzakció van az országban
• Megmerevedett az ingatlanpiac
• És túlkínálat van

Problémás a lakhatás jogi biztonsága

A szakértők szerint sok magyar számára a lakhatás jogi biztonsága sem megfelelő. A sajtótájékoztatón elmondták, hogy többek között tisztázatlanok földhivatali bejegyzések, a lakásbérleti szerződések hiánya, valamint a kilakoltatási szabályzatok rendezetlensége jellemzi jelenleg az ingatlanpiacot.

Komfort nélküli ingatlanok

„Kb. 90 ezer háztartásban nem volt fürdő/zuhany és/vagy WC, ami jelenleg 232 ezer embert érint. Ezen kívül hat darab olyan megye van, ahol a községek több mint 10%-a nem rendelkezik vezetékes vízzel, ráadásul 475 ezer háztartásban a lakás tetőszerkezete is beázik, falazata/padlója, nedvesedik, esetleg a nyílászárok, vagy a padló enyészetnek indultak, ami közel 1,2 millió főt érint” – ismertette a lesújtó 2024-es lakhatási adatokat Lukács György.

Túlzsúfoltság

Az új lakhatási jelentés szerint ez már 360 ezer háztartást, és 1,6 millió lakost érint.Ahogy már korábbi cikkünkből is kiderült: az alacsony jövedelmi státuszba tartozó rétegek szinte teljes egésze súlyosan érintve van az ehhez hasonló problémák által, azonban olyanok is bekerülhetnek a lakhatási szegénység bármely indikátora által érintett csoportjába, akik egyébként más szempontok alapján nem tartoznának a szegény csoportok közé.

A települések helyi gondjai is begyűrűznek a lakhatási válságba

Az érintettek 5-15%-a szerint ráadásul nagyon sok esetben a lakás nem elég világos, zajosak a szomszédok, valamint szennyezés, por, vagy egyéb környezeti probléma nehezítik a lakhatást. Rengeteg magyarországi lakókörnyezetben pedig kirívóan rossz közbiztonság és a vandalizmus is jelen van.

Szinte semmi pénzünk nem marad az ingatlanok karbantartására

Az elmúlt 5 évben mindössze a lakosság 22%-a tudott legalább egyetlen energetikai beavatkozást, felújítást megengedni magának, amely az itt elharapódzó árakról is árulkodik.

A kormány meghirdette új programját

Második előadóként Czirfusz Márton, a Periféria Közpolitikai Kutatóközpont munkatársa szólalt fel, aki lakáspolitikák és költségvetési kiadások címmel tartott előadást.

A szakértő főbb állításai a következők voltak a kormány új gazdasági terveivel kapcsolatban

• a kormány elkezdett a lakhatási válságról beszélni, de a szakpolitikai eszköztárban nincs lényeges fordulat
• rövid távú gazdasági ciklusoknak alárendelt intézkedéseket tűztek ki hosszútávú elképzelések helyett
• a lakáspolitikai eszköztár továbbra sem a szegénységben élőket, hanem a felsőbb rétegeket célozza.

Továbbá kiemelték, hogy sem a kamatstop meghosszabbítása, sem a kedvezményes lakásáfa meghosszabbítása nem a lakhatási válság által legjobban sújtott rétegeket segíti, ezáltal nem tekinthetők hathatós megoldásnak a lakhatási válság kezelésében.

Költségvetési kiadások

A költségvetési kiadások szét vannak szabdalva a különböző minisztériumok között, ami nem előnyös a probléma kezelésében. Czifrusz Márton szerint hiányzik tehát a lakáspolitika tervezése. Általános trendnek tartja továbbá azt. hogy az elmúlt három évtizedben, hogy a kormány gazdaságilag fellendülő időszakokban többet költ lakhatási célra, válságidőszakokban pedig visszavágja a kiadásokat holott ezt, a probléma súlyosságából adódóan állandóan prioritásként kéne kezelni.

A kormányzati lakáspolitika további hibái

Czifrusz Márton szerint

• A szociálisan célzott kiadások (pl. szociális tűzifa) nincsenek, vagy teljesen elértéktelenedtek), illetve a települési támogatás, (amelynek értéke jelenleg kb. 20 milliárd forint, amely reálértékben folyamatosan csökken).
• Köztulajdonú lakásokra alig költ az állam, és forráskivonás történik
• A lakástulajdonhoz kapcsolódó, szociálisan nem célzott támogatások a meghatározóak (pl. CSOK, babaváró, támogatott hitelek)

Utóbbiak problémájáról korábbi cikkünkben részletesebben is írtunk

A szakértő hangsúlyozta: első lépésként fel kell számolni a bankhiteleken alapuló támogatási formákat, és helyette szociális kormányzati intézkedéseket nyújtani, akár a lakbértámogatást, akár a fenntartáshoz kapcsolódóan.

A sajtótájékoztató végén hangsúlyozták, hogy a lakhatási válság egyébként nem magyar népbetegség: az Európai Unióban is egyre fontosabb témává válik ez a kérdés, ez pedig lehetőséget biztosít Magyarországnak arra, hogy ilyen típusú forrásokat is felhasználjon a hazai válság enyhítésére. A szakértők szerint ez korábban kevésbé volt jellemző, vagy alkalmazott megoldás.

forrás: pénzcentrum