Európa csodálatos erdőkkel van megáldva. Ezek létfontosságúak számunkra: tisztítják a levegőt, és még az éghajlatváltozás elleni küzdelemben is segítenek. De nagy a kereslet is irántuk.

Fákat vágunk ki, hogy otthonunkat, bútorainkat, papírunkat elkészítsük. Erdőinket elpusztítottuk, újratelepítettük és kizsákmányoltuk. Európában az erdők száma növekszik, de egészségi állapotuk egyre romlik.

Hogyan tudjuk tehát fenntartható módon helyreállítani őket?

Svédországban az erdők Svédország kétharmadát borítják, és sok ember megélhetése függ tőlük. Ez az Európai Unió legerdősültebb országa.

Bár Svédország környezetbarát etikájáról ismert, az ősi erdők eltűntek, és helyükre monokultúrás fás növények kerültek.

Per Jiborn, a Svéd Természetvédelmi Társaság elnökségi tagja tud egy-két dolgot a témáról. Beleegyezett, hogy megmutassa nekem, hogyan néz ki egy Svédországban gyakran alkalmazott technika eredménye. Ezt úgy hívják, hogy tisztítóvágás.

Mi az a tisztítóvágás?

A tisztítóvágás olyan fakitermelési technika, amelynek során a fákat egyformán, gyors egymásutánban, egyenként vágják ki. Egyes erdészek ezt a módszert kedvelik, mivel ez a leggyorsabb módja annak, hogy a kivágott fákból profitot termeljenek.

Amint azonban Jiborn bemutatja, az így végzett kivágás pusztító hatást gyakorolhat egy-egy földtömbre. „10 évvel ezelőtt ez az egész egy erdő volt. Most egész nap süt a nap. Ez mind ki fog száradni. A rovaroknak teljesen más világuk van ezen a területen” – mondja Jibborn.

A rovaroknak ráadásul nincs talaj, amiből táplálkozhatnának, az egykor erdős terület nem tudja megtartani a szenet. Több erdő több szén-dioxidot jelent – ami viszont azt jelenti, hogy kevesebb szén-dioxid károsítja a környezetünket.

„Amikor a szerves anyag lebomlik, szén kerül a légkörbe. De az erdőnek vannak olyan tevékenységei is, amelyekkel a szenet tárolja. Egy irtáson nagyjából csak a bomlás folyik. És ez azt jelenti, hogy itt Svédországban körülbelül legalább hét évbe telik, amíg az erdő csak szénforrássá válik” – magyarázza Jibornnak a Plockhugget vezető erdész és erdővédő.

„A tisztítóvágás egy klímabomba. Ha a tisztítóvágást kizárjuk az erdőgazdálkodásból, akkor kizárjuk a „bomba” részt!” Steer hozzáteszi.

A svéd faipar ezt vitatja. Azt állítja, hogy több fát ültet újra, mint amennyit kivág, és azt állítja, hogy ez pozitív hatással van az éghajlatra.

Fenntarthatóbb gyakorlatok

Steer olyan földtulajdonosokkal dolgozik együtt, akik fenntarthatóbb módon szeretnék kezelni erdeiket – mint például Peter Johnson.

Johnson földjén nem végzik el a fakitermelést. Ehelyett a kivágandó fákat kiválasztják. Azokat, amelyeknek nagy a környezeti értéke, meghagyják. És sok van belőlük, különböző fajtákkal, például lucfenyővel, fenyővel, nyírrel, tölggyel, nyárfával és kőrissel.

A fafajok változatossága segíti az erdőben élő növények és rovarok táplálkozását. Johnson erdőit a „folyamatos fedettségű erdőgazdálkodás” technikájával kezeli. Ez kevesebb költséget jelent a talaj előkészítése és az ültetés terén.

„Most már csak egy fa kivágásának költségei vannak, ami jó nyereséget termel. És megvan az erdő, ami még mindig itt van. Sok olyan költségünk, amelyet korábban a kis fák kivágása okozott, megszűnt” – mondja Johnson.

Az erdők így teljes mértékben betöltik szén-dioxid-elnyelő szerepüket. Ez az egyik célkitűzése a jelenleg uniós szinten tárgyalt nagyszabású természetvédelmi törvénynek.

Mi a természet helyreállításáról szóló törvény?

Az Európai Unió az ökoszisztémák állapotát jóval a natúrparkokon túl is javítani kívánja, azzal a céllal, hogy 2050-re helyreállítsák az ökoszisztémákat. De az erdőkben is van még tennivaló.

Virginijus Sinkevičius, az Európai Bizottság környezetvédelmi biztosa szerint az erdők csaknem fele rossz állapotban van.

„Az erdők többfeladatúak. Tisztítják a levegőt, árnyékot adnak és mérséklik a hőmérsékletet, de emellett nagyszerű szén-dioxid-elnyelők is. És ha elveszítjük ezt a szén-dioxid-elnyelőt, akkor elveszítjük az egyik legfontosabb értéket, amelyet az erdők jelentenek számunkra” – mondta Sinkevičius az Euronewsnak.

A természetvédelmi törvény sem csak az erdőgazdasághoz kötődik. Ehelyett az EU célja a városi zöldfelületek növelése, a tengeri ökoszisztémák helyreállítása és a beporzó rovarok visszaszorítása.
Megváltoztathatja-e Svédország tájképét a természet helyreállításáról szóló jövőbeli európai törvény?

„Szerintem ez egy lehetőség (lehetőség). Mert több erdőt használhatnánk rekreációra, természetalapú turizmusra, és több pénzt kereshetnénk és több munkahelyet teremthetnénk” – zárja Jiborn.

szerk/ford: Tóth János, forrás: EuroNews.Green