Egyik legnagyobb szakmai kihívása a leromlott állapotú, sarjeredetű tölgyesek természetes megújítása volt. Munkáját 2009-ben az Év Erdésze díjjal ismerték el. Az akkor megújított erdők ma már az örökerdő-gazdálkodás alapjait jelenthetik.

Zoltán számára az erdő nemcsak munkahely, hanem otthon is. Feleségével 26 éve élnek a lajosforrási erdészházban, három lányuk is itt nőtt fel. Gyakran elkísérték édesapjukat dolgozni, és még a fák kijelölésében is segédkeztek.

Az erdőt ma is szívesen járja lóháton, saját tenyésztésű angol telivérjeivel. Emellett több mint húsz éve segíti az erdészeti rovarkutatást, szabadidejében feleségével versenytáncol, és nyolcszoros Balaton-átúszóként a vízben is otthonosan mozog.

„Erdészházban élni egy életforma, semmivel nem hasonlítható össze. Elszigetelt, mégis varázslatos, jó és árnyoldalával együtt. Örülök, hogy feleségem és gyermekeim is velem tartanak.”

forrás: Pilisi Parkerdő Zrt.

Az Integrate Network egy európai szakmai hálózat, amely az erdészeti kutatás, a szakpolitika és a gyakorlati erdőgazdálkodás szereplőit kapcsolja össze. Célja, hogy elősegítse a természetvédelmi szempontok, az ökoszisztéma-szolgáltatások és a fenntartható faanyagtermelés összehangolását. A hálózat fontos feladatának tekinti a tudományos eredmények gyakorlati hasznosítását, valamint a nemzetközi tapasztalatcserét és a fenntartható erdőgazdálkodási megoldások terjesztését.

Az idei év elnökségi feladataival Magyarországot, a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karának képviselőit bízták meg. A magyar elnökség figyelmének középpontjában az áll, hogy miként járulhat hozzá az integratív erdőgazdálkodás az erdők ellenálló képességének növeléséhez, a biodiverzitás megőrzéséhez és a klímaváltozás hatásainak mérsékléséhez. Az idei év szélsőséges időjárása sajnálatosan visszaigazolta ezeknek a kérdéseknek az aktualitását. A visegrádi rendezvény ennek jegyében teremtett lehetőséget a közép-európai tapasztalatok megosztására és a tudomány, a szakpolitika, valamint az erdőgazdálkodási gyakorlat közötti párbeszéd erősítésére.

A háromnapos program első napján a résztvevők, a Gödöllői-dombság Dány közelében található erdőállományaiban tanulmányozták a drasztikus beavatkozásokat követő mesterséges felújítás és a folyamatos erdőborítást biztosító, természetközeli erdőgazdálkodás közötti különbségeket. A bemutatott példák különösen fontosak az egyre szárazabbá váló termőhelyeken, ahol az erdőfelújítás költségei, az aszály és az egyéb károsítók hatásai egyre nagyobb kihívást jelentenek.

A szakmai konferenciának október 14-én a Madas László Erdészeti Erdei Iskola adott otthont. Az előadások a magyar erdők előtt álló legfontosabb kihívások mellett az európai erdészeti szakpolitikák aktualitásaival, az erdőtüzek megelőzésével, az erdők biotikus veszélyeztetettségével, valamint az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodó fafaj- és erdőgazdálkodási megoldásokkal foglalkoztak. Kiemelt szerepet kapott a tudományos eredmények gyakorlati átültetése és a különböző európai országokban alkalmazott jó gyakorlatok bemutatása is.

A magyarországi tapasztalatokat a Pilisi Parkerdő Zrt., a Mecsekerdő Zrt. szakemberei ismertették, különös tekintettel a természetvédelem és a természetközeli erdőgazdálkodás összehangolására, valamint a klímaadaptív erdőkezelés lehetőségeire. Az előadók között magánerdőgazdálkodók is képviseltették magukat. Az október 15-i terepi program során a résztvevők a Pilis folyamatos erdőborításhoz kapcsolódó kísérleteivel, a Mexikó-pusztai Pro Silva mintaterülettel, valamint az Erdőanya-völgy több évtizedes természetközeli erdőgazdálkodási példájával ismerkedtek meg.

A rendezvény megerősítette, hogy a természetvédelmi szempontok erdőgazdálkodásba integrálása napjainkban már nem csupán választható lehetőség, hanem a kihívásokhoz való alkalmazkodásunk elengedhetetlen feltétele, amihez szükséges a nemzetközi együttműködés, a tudományos ismeretek megosztása és a gyakorlati tapasztalatok hasznosítása. A feladat tudásigényét fokozza, hogy tág térléptékben kell érvényesíteni a fenti szempontokat a mikroélőhelyek megőrzésétől (pl. holtfa, odú), az erdőállományok diverzebbé tételén keresztül tájszintű tervezésig.

A Soproni Egyetem magyar elnökségi szerepvállalása egyúttal lehetőséget teremt arra, hogy a hazai erdészeti kutatás és erdőgazdálkodás eredményei még hangsúlyosabban jelenjenek meg az európai szakmai párbeszédben.

forrás: Soproni Egyetem EMK

A díjátadóra az „Az erdők útjai a jövőbe” konferencián került sor, ahol Kálmán Miklós (OEE) és Tóth Kristóf (OEE) adta át az elismerést Reinitz Gábornak, a győztes útszakaszt kezelő Pilisi Parkerdő Zrt. vezérigazgatójának.

Reinitz Gábor rövid köszönőbeszédében megköszönte az elismerést, és hangsúlyozta, hogy a Pilis erdei a jövőben is szeretettel várják a kerékpárosokat, ahogyan eddig is. Gratulálunk a Pilisi Parkerdő Zrt.-nek és minden döntősnek!

Köszönjük mindenkinek, aki részt vett a szavazáson, kedvelésével támogatta kedvenc útvonalát, vagy megosztásával segítette a kezdeményezés népszerűsítését!

Bízunk benne, hogy az Év Erdei Kerékpárútja választás idén is sokakat ösztönöz arra, hogy két keréken fedezzék fel Magyarország csodálatos erdeit!

Forrás: OEE

Van, akinek a reggeli futást, másnak a családi sétát, a csendet vagy egyszerűen néhány nyugodt órát jelent az erdő. Jótékony hatásait azonban azok is élvezik, akik ritkán lépnek az ösvényeire. A fák árnyékot adnak, mérséklik a nyári hőséget, szén-dioxidot kötnek meg, élőhelyet biztosítanak, és lassítják a hegyoldalakról lezúduló csapadékot. A budapesti erdők így nem egyszerűen kirándulóhelyek: olyan természetes infrastruktúrát jelentenek, amely nap mint nap hozzájárul a főváros élhetőségéhez. Ennek a sokrétű társadalmi szerepnek az értékét vizsgálta az ESSRG Nonprofit Kft. a Pilisi Parkerdő megbízásából.

A 2025. novembere és 2026. júniusa között végzett kutatás szakirodalmi elemzésre, szakértői interjúkra, erdőhasználói fókuszcsoportokra, cellainformációs látogatottsági adatokra és közgazdasági becslésekre épült. A vizsgálat nem arra vállalkozott, hogy „beárazza” az erdőket, hanem arra, hogy néhány jól mérhető szolgáltatásukon keresztül megmutassa, mekkora értéket képviselnek a város és lakói számára.

Évente 17–18 millió látogatás – milliárdos rekreációs érték

A budapesti városi erdők Magyarország leglátogatottabb erdőterületei közé tartoznak: évente mintegy 17–18 millió látogatást regisztrálnak bennük. A kutatók a cellainformációs adatok, valamint az erdőlátogatáshoz kapcsolódó utazási és időráfordítás alapján becsülték meg, milyen értéket jelent a városlakóknak az erdőben eltöltött idő. Az eredmény szerint a budapesti városi erdők rekreációs szolgáltatásainak – a kirándulásnak, sportolásnak, kikapcsolódásnak és feltöltődésnek – az éves társadalmi értéke 12,6–20,7 milliárd forint lehet.

Ez az összeg természetesen nem azt jelenti, hogy ennyit „ér egy séta az erdőben”. Azt mutatja meg, mekkora erőforrást – időt, utazást, ráfordítást – vállalnak az emberek azért, hogy eljussanak az erdőbe, és részesüljenek azokból az élményekből és életminőséget javító hatásokból, amelyeket a természet közelsége nyújt.

Milliárdokat érhet az erdők hűtőhatása

A városi erdők szerepe a nyári hőhullámok idején egyre fontosabb. A nagy lombkoronájú fák árnyékolnak, párologtatnak, hűtik környezetüket, így mérséklik a városi hősziget hatását is. A kutatás azt vizsgálta, mekkora energiaköltséggel járna, ha az erdők hűtőhatásából mindössze egy Celsius-foknyi kiesést lakossági klímaberendezésekkel kellene pótolni. A különböző forgatókönyvek alapján ez évente 460 millió–5 milliárd forint többlet-energiaköltséget jelenthetne.

Az erdők tehát nemcsak kellemesebb mikroklímát teremtenek a kirándulóknak, hanem a környező városrészek hőterhelésének csökkentésében is szerepet játszanak. Ez a szolgáltatás pedig a klímaváltozás előrehaladtával várhatóan egyre értékesebbé válik.

Természetes védelem a felhőszakadások ellen

A budai hegyoldalak erdei egy másik, kevésbé látványos, de annál fontosabb feladatot is ellátnak: felfogják és lassítják a csapadékot. Nagy esőzések idején a lombkorona, az avar, a talaj és a növényzet együttesen mérsékli a víz gyors lefolyását, ezáltal csökkentheti a városra zúduló vízmennyiséget és a villámárvizek kockázatát.

A kutatók azt is megbecsülték, mekkora beruházást igényelhetne ennek a természetes vízmegtartó képességnek a műszaki pótlása. Az eredmény szerint hasonló kapacitás kiépítése 23,7–65,1 milliárd forintos egyszeri beruházást jelenthetne. A természet ezt a védelmi funkciót ma úgy biztosítja, hogy közben élőhelyet, rekreációs teret és zöldfelületet is nyújt.

A szénmegkötés is mérhető értéket teremt

A fővárosi erdők fái és talajai szén-dioxidot is megkötnek, ezzel hozzájárulnak a légköri üvegházhatású gázok mennyiségének csökkentéséhez. A kutatás az erdők éves szénmegkötésének társadalmi értékét 370–620 millió forintra becsülte.

A rekreációval és a hűtőhatással együtt így már e három, közvetlenül számszerűsíthető szolgáltatás éves értéke is megközelítőleg 13,5–26,5 milliárd forint. Ez azonban még mindig csak egy része annak, amit a budapesti városi erdők a társadalom számára nyújtanak.

Amit nem lehet forintban kifejezni

A számok mögött számos olyan érték van, amelyet jóval nehezebb pénzre váltani. Ilyen a biológiai sokféleség megőrzése, a levegőminőség javítása, az erdők egészségre gyakorolt kedvező hatása, az élőhelyek fenntartása vagy éppen az a személyes és érzelmi kötődés, amely sok embert a budai és pesti erdőkhöz fűz. A kutatásban szereplő összegek ezért nem az erdők teljes értékét vagy „árát” jelentik. Sokkal inkább azt mutatják meg, hogy már néhány számszerűsíthető szolgáltatásuk is milyen jelentős társadalmi hasznot teremt.

Az erdő sok mindent ingyen ad – a fennmaradása mégsem magától értetődő

A városi erdők szolgáltatásai látszólag természetesek és állandóak. Fenntartásuk azonban egyre összetettebb feladat. A hosszú aszályos időszakok, a szélsőséges viharok, az új kártevők és betegségek, valamint az egyre nagyobb látogatói terhelés egyszerre teszik próbára a fővárosi erdők alkalmazkodóképességét. Az erdészek feladata ilyen körülmények között az, hogy megőrizzék az erdők stabilitását, természetességét, biztonságát és látogathatóságát.

Ez a gyakorlatban egyszerre jelenti az idős, nagy lombkoronájú fák és értékes élőhelyek védelmét, a fiatalabb fanemzedék fejlődésének segítését, a változatosabb és ellenállóbb erdőszerkezet kialakítását, valamint a sétautak, pihenőhelyek és más közjóléti létesítmények fenntartását.

„Az erdő sok mindent ingyen ad nekünk, de a fennmaradása nem magától értetődő. Az erdészek munkája azt szolgálja, hogy ezek az erdők évtizedek múlva is hűtsék a várost, megtartsák a vizet, élőhelyet biztosítsanak, és lehetőséget adjanak a feltöltődésre. Ezért a városi erdőkezelés nemcsak erdészeti feladat, hanem Budapest jövőjébe történő beruházás” – mondta Reinitz Gábor, a Pilisi Parkerdő vezérigazgatója.

A társadalmi haszon közös, a költségek ma nagyrészt az erdőkezelőnél jelentkeznek

A kutatás egyik fontos tanulsága, hogy a fővárosi erdők legfontosabb szolgáltatásai ma már elsősorban nem a hagyományos faanyagtermeléshez kötődnek. A társadalmi haszon a város egészében jelentkezik, miközben az erdők kezelésének, a közjóléti infrastruktúrának, a természetvédelmi feladatoknak és a biztonságos látogathatóságnak a költségei döntően az erdőgazdálkodót terhelik.

A kutatás ezért nemzetközi példákat is vizsgált. Lisszabon, Brassó és Oslo gyakorlata azt mutatja, hogy a városi erdők közjóléti és természetvédelmi szerepének fenntartását többféle forrásból finanszírozzák. Az erdőgazdálkodás bevételei mellett önkormányzati és állami hozzájárulások, vállalati partnerségek és pályázati források is megjelennek. A közös bennük, hogy a városi erdőkre nem pusztán erdőgazdálkodási területként, hanem a település működését és lakóinak életminőségét szolgáló zöld infrastruktúraként tekintenek.

Budapesten ezzel szemben a városi erdők növekvő társadalmi szerepéhez igazodó, hosszútávon kiszámítható finanszírozás még nem alakult ki.

A Pilisi Parkerdő bízik abban, hogy idehaza is mielőbb megteremthetők ennek feltételei. A kutatás eredményei azt jelzik, hogy a városi erdőkbe, mint zöld közművekbe fektetett források társadalmi haszna sokszorosan meghaladhatja a ráfordításokat: a befektetés a városlakók jobb életminőségében és Budapest élhetőségében térül meg.

forrás: Pilisi Parkerdő Zrt.

Munkájában leginkább a szabadságot, az önállóságot és a felelősséggel járó döntési lehetőséget szereti. Különösen büszke a Veresegyház környékén kihelyezett szajkótálcákra. A módszer lényege, hogy a tálcákon elhelyezett makkokat a szajkók összegyűjtik, majd az erdő különböző pontjain elrejtik. Ezzel természetes módon segítik a tölgyek terjedését, a tölgyerdők megújulását, illetve a pusztuló erdeifenyvesek fokozatos átalakulását. A kezdeményezés szakmai és médiavisszhangot is kapott, Márk egyik vadkamerás felvétele pedig a National Geographic Magyarország cikkében is szerepelt.

„Szeretem próbára tenni magam, fejlődni és új kihívásokat keresni. Az erdészetben számomra éppen az a különleges, hogy a döntéseink eredményét évekkel később is láthatjuk az erdőben – jó érzés olyan munkát végezni, amelynek valódi értelme van.”

Márk a szabadidejében sem kerüli a kihívásokat: szeret utazni, sportolni, szakmai és sportversenyeken részt venni, egyik kedvenc hobbija pedig a szabadtüdős merülés. Jelenlegi egyéni rekordja 19 méter – de ahogy ő mondja, innen is van még tovább.

forrás: Pilisi Parkerdő Zrt.

A résztvevők a géppel nem megközelíthető területeken segítették a pusztuló nyitvatermő állomány kezelését, emellett vezetett túrán ismerkedtek meg az örökerdő-gazdálkodás alapjaival és a klímaváltozás erdőkre gyakorolt hatásaival. Az együttműködés az MBH Bank Fenntartható Jövő Bankja programjához kapcsolódik, amelynek Biodiverzitás Programja a biológiai sokféleség védelmét szolgálja.

Folytatódik a Budakeszi Arborétum fejlesztése

Az MBH Bank 2024 augusztusában lépett partnerségre a Pilisi Parkerdő Zrt.-vel a Budakeszi Arborétum megújítása érdekében. Az együttműködés első szakasza 20 millió forintos banki támogatással valósult meg, amelyből többek között új növényeket telepítettek, erdei sportkört alakítottak ki, bővítették a kutya agility pályát és látogatottságmérő rendszert telepítettek.

Az együttműködés következő szakaszában az MBH Bank 2026-ban további 30 millió forinttal támogatja a Pilisi Parkerdő Zrt.-t a Budakeszi Arborétum fejlesztési és fenntartási munkáinak megvalósításában. A tervek között szerepel a fás szárú növényállomány felmérése és egy parcellaszintű növénykataszter elkészítése, valamint szárazságtűrő fa- és cserjefajok telepítése a klímaváltozás miatt megüresedő területekre.

A Pilisi Parkerdő Zrt.-vel folytatott együttműködés az MBH Bank Fenntartható Jövő Bankja programjának biodiverzitás-védelmi célkitűzéseihez kapcsolódik. A bank a program keretében olyan kezdeményezéseket támogat, amelyek hozzájárulhatnak a hazai természeti értékek és élőhelyek megőrzéséhez, valamint a biológiai sokféleség fenntartásához.

Önkéntes munkával is segítették az arborétum fenntartását

A partnerség részeként szeptember 18-án az MBH Bank ötven munkatársa önkéntes munkával is hozzájárult az arborétum gondozásához. A Pilisi Parkerdő szakemberei által irányított önkéntes napon az MBH Bank munkatársai a kivágott és feldarabolt faanyag kézi összegyűjtésével, kihordásával és deponálásával segítették a pusztuló nyitvatermő állomány kezelését. A résztvevők két csapatban dolgoztak, így a gyakorlati feladatok mellett valamennyien részt vehettek az arborétumban tartott vezetett túrán is.

A szakmai program során a munkatársak megismerték az arborétum növényvilágát és az örökerdő-gazdálkodás szemléletét, valamint a Pilisi Parkerdő szakembereitől arról is képet kaphattak, milyen hatással van a klímaváltozás az erdőállományokra. Az önkéntes nap így a konkrét fenntartási munkák támogatása mellett arra is lehetőséget teremtett, hogy a bank munkatársai közelebbről megismerjék az arborétum hosszú távú megőrzését szolgáló szakmai munkát.

„A fenntarthatóság számunkra akkor hiteles, ha kézzelfogható, hosszú távú eredményekben is megmutatkozik. A Pilisi Parkerdővel folytatott együttműködésünk is ezt a szemléletet képviseli, hiszen a Budakeszi Arborétum további fejlesztésének támogatásával hozzájárulunk a természeti értékek megőrzéséhez és a növényállomány változó környezeti feltételekhez való alkalmazkodásához. Fontos számunkra, hogy kollégáink is bekapcsolódjanak ebbe a munkába, és személyes tapasztalatokon keresztül kerüljenek közelebb a természetvédelem ügyéhez” – mondta Szege György, az MBH Bank ESG és Fenntarthatóság igazgatója.

——————–

MBH Bank Nyrt.

Az MBH Bank Magyarország egyik vezető hitelintézete. A modern, univerzális bank célja, hogy mindenki számára elérhető, korszerű pénzügyi szolgáltatásaival, folyamatosan bővülő termékpalettájával kiszolgálja a lakossági és vállalati-intézményi ügyfeleit egyaránt.

Az MBH Bank, mely a legtöbb bankfiókkal rendelkezik Magyarországon, több mint 2 millió lakossági és vállalati ügyfelet szolgál ki. Összesített mérlegfőösszege 2026 első félévének végén meghaladta a 12 926 milliárd forintot. A banknál elhelyezett betétállomány több mint 7 751,5 milliárd forintot tesz ki, míg a bruttó hitelállomány meghaladja a 6 337 milliárd forintot.

A banknak számos szegmensben meghatározó a piaci pozíciója, többek között a vállalati szegmensben, azon belül is a mikro-, kis- és középvállalati hitelezésben, a lízingpiacon, az agrár- és élelmiszeripari üzletágban, továbbá széles körű pénz- és tőkepiaci, valamint befektetési szolgáltatási tevékenységet végez.

A hazai bankszektorban betöltött szerepénél, magyar hátterénél és kiterjedt fióki jelenléténél fogva az MBH Bank átfogóan ismeri a hazai ügyféligényeket, törekszik a személyre szabott kiszolgálásukra, és elkötelezett a felelősségteljes bankolás, a magyar emberek, vállalkozások, a helyi közösségek és a gazdaság iránt. Stratégiai célja, hogy Magyarország egyik legmeghatározóbb bankjává váljon, és megjelenjen a nemzetközi piacokon, így a közép-kelet-európai régió országaiban is.

Köszönjük az MBH Bank munkatársainak a lelkes és kitartó segítséget! Jó érzés látni, amikor egy együttműködés nemcsak támogatásban, hanem közös munkában is kézzelfoghatóvá válik.

forrás: Pilisi Parkerdő Zrt.

A tábor során megépítésre kerülő építményt minden évben hallgatói pályázat során választják ki a táborozók, a választás idén a Sármányra esett. A név eredetét a tervező, Kránicz Gábor vándorépítész szavaival mutatjuk be:

,,A Sármány név, egy helyi védett madár nevéből, a Bajszos Sármánytól származik.

A tervezés során, amikor kialakult a főállás formája, eszembe jutott a Sármány bajszosságát adó csíkozás, ami 90°-al elforgatva egyezik a főállás felével. Mivel a helyhez, természethez kötődő, oktatási jellegre utaló név volt a célom, így ezt választottam. A név felhívhatja a figyelmet a védett állatokra, rövid, hétköznapi szóhasználatban ismeretlen és arra ösztönöz, hogy utánajárjak, milyen lehet egy sármány. Ezt követően a szarufák vége, a szegmensíves cserepek madártollakra utaló formái emiatt kerültek a tervbe.“

Köszönjük a csapatnak a kitartó munkát, az elhivatottságot és azt, hogy ennyire megbecsülték a helyszínt! Fantasztikus volt látni, ahogy mindenki beleadott mindent, hogy egy ilyen méltó és csodás építmény szülessen.

Bízunk benne, hogy a jövőben még sok hasonló, izgalmas kihíváson dolgozhatunk majd együtt!

forrás: Pilisi Parkerdő Zrt.

Szakmai pályafutását folyamatos tanulás és önképzés kíséri. Vadgazda mérnöki diplomát szerzett, nyelveket tanult, az idei évben pedig favizsgáló és faápoló szakmérnökként végzett. Új szakterülete a településeken található egyes fák egészségi állapotának, biztonsági kockázatainak és életfeltételeinek vizsgálatával foglalkozik – azzal a céllal, hogy az értékes fákat lehetőség szerint minél tovább megőrizhessük.

Szakdolgozatában az Erdőanya erdőrészlet három matuzsálem korú fáját vizsgálta meg. Köztük egy 172 éves magas kőrist, amelynek törzskerülete 495 centiméter (Pest megyei rekord), amelyből 30 centimétert az elmúlt tizenöt évben „szedett fel”.

Tibor a hivatásos vadászok versenyein is kiemelkedő eredményeket ért el: három egymást követő évben megnyerte a Pest megyei megmérettetést, 2003-ban pedig az országos verseny első helyezettje lett.

Szabadidejében méhészkedik, munkája során pedig szívesen örökíti meg mobiltelefonjával az erdő érdekes pillanatait. (Posztunkban a portrék után az ő képei láthatóak.) Felesége, Erika 1997 óta a Sikárosi Vadászház gondnoka, így az erdő mindkettőjük életének meghatározó része.

Tibor szerint az erdészeti, vadászati és természetvédelmi szempontok nem egymás ellenében, hanem egymást kiegészítve szolgálhatják az erdők jövőjét. Ennek szép példája a Dömörkapu környékén élő foltos szalamandra-állomány, amelyre elsőként felesége figyelt fel, és jelzésüknek köszönhetően a természetvédelmi szakemberek is megismerhették az élőhelyet.

„A tanulás hozzásegített, hogy nyitottabb legyek a világra és több szemszögből vizsgáljam a dolgokat. A legjobb, ha az erdész egy személyben természetvédő és vadász is.”

forrás: Pilisi Parkerdő Zrt.

A történteknek három fontos tanulsága van:

1. A jelenlegi vízhiány idején az erdőtüzet okozó emberi gondatlanság luxus!

2. Az ország teljes területén tűzveszélyt okoz az extrém hőség és vízhiány, a városi erdők azonban fokozottan érintettek az intenzíven beépített környezetük hőszigethatása miatt. A tűzgyújtási tilalom tehát nem tréfadolog!

3. Az erdőtüzet csak közösen tudjuk megelőzni: a tűzgyújtási tilalmat betartani nem kerül semmibe, az erdőtüzet megfékezni viszont órák/napok kérdése, az erdő regenerációja pedig évtizedekig is eltarthat.

Köszönjük a Fővárosi Katasztrófavédelem munkatársainak gyors és hatékony intézkedést! Ha valahol az erdőben tüzet láttok, akkor azonnal hívjátok a 112-t!

forrás: Pilisi Parkerdő Zrt.

Gyuri 2014 óta dolgozik kerületvezető erdészként, 2023-ban csatlakozott a Pilisi Parkerdő Valkói Erdészetéhez. Munkájának egyik legfontosabb feladata a fenyvesek szerkezetátalakítása: az egykorú állományok fokozatos átalakítása változatosabb, ellenállóbb erdőkké, amelyek jobban alkalmazkodnak a klímaváltozás kihívásaihoz.

A tavasz számára mindig különleges időszak: ilyenkor zajlik a szalonkák megfigyelése és ellenőrzése, amely évről évre kedves szakmai feladatai közé tartozik.
„Ez az időszak a természet egyik legszebb arcát mutatja meg, és mindig új élményekkel gazdagít.”

Ha pedig nem az erdőben dolgozik, legszívesebben a Tisza-tó partján horgászik.
„Amikor csak tehetem, a Tisza-tónál töltöm az időt. A vízpart nyugalma és a természet közelsége mindig feltölt energiával.”

Gyuri számára az erdészet nem ér véget a munkaidővel. Szabadidejében gyakran viszi ki két kislányát az erdőbe, ahol játékosan ismerteti meg velük a természetet és az erdészek munkáját. Ahogy egykor ő kapta meg ezt az örökséget a nagyapjától, ma már ő adja tovább a következő generációnak.

forrás: Pilisi Parkerdő Zrt.