Bioszféra-rezervátumok

Az UNESCO 1971-ben indította útjára az Ember és a Bioszféra (Man and the Biosphere – MAB) programot, amelynek célja tudományos alapot teremteni az emberek és természeti környezetük közötti kapcsolat javításához. A program keretében világszerte 759 bioszféra-rezervátum működik 136 országban, köztük hat Magyarországon. Ezek a területek a fenntartható fejlődés mintaterületei, ahol a biológiai sokféleség megőrzése összeegyeztethető annak fenntartható használatával.

A bioszféra-rezervátumok három zónából épülnek fel:

A magterületeken elsődleges szempont a természeti értékek megőrzése és kutatása. Fokozottan védett természeti területek, ahol emberi tevékenység csak kifejezetten természetvédelmi célból megengedhető.

A védőövezetek (pufferzónák) a magterületeket veszik körül, és azok védelmét szolgálják. Itt olyan gazdálkodási és turisztikai tevékenységek folytathatók, amelyek összhangban állnak a bioszféra-rezervátum céljaival.

Az átmeneti övezetek célja, hogy támogassa a településeken ökológiailag fenntartható gazdálkodási, turisztikai és egyéb emberi tevékenységeket.

A Pilisi Bioszféra Rezervátum bővítése

A Pilis-Visegrádi-hegység 1981-ben nyerte el a bioszféra rezervátum címet az UNESCO-tól. A PBR célja, hogy a természeti és kulturális értékek megőrzése érdekében keretet teremtsen a helyi közösségek, gazdálkodók, természetvédelmi kezelők, civil szervezetek, oktatási intézmények és magánszemélyek közötti párbeszéd és együttműködés kialakításához.

A térségi együttműködés kiszélesítése érdekében 2024-ben kezdeményezte a PBR az UNESCO-nál a rezervátum bővítését, amit 2025 szeptemberében, a Bioszféra Rezervátumok 5. Világkongresszusán fogadtak el és hirdettek ki. Ezzel a Pilisi BR munkájában résztvevő települések száma 16-ról 21-re bővült, amelyek az alábbiak: Budakalász, Csobánka, Dömös, Dunabogdány, Esztergom, Kesztölc, Leányfalu, Pilisborosjenő, Piliscsaba, Piliscsév, Pilisjászfalu, Pilismarót, Pilisszántó, Pilisszentiván, Pilisszentkereszt, Pilisszentlászló, Pilisvörösvár, Pomáz, Szentendre, Tahitótfalu, Visegrád.

A Pilisi Bioszféra Rezervátum tevékenységei

A PBR tevékenységei elsősorban a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, a Pilisi Parkerdő és 21 település önkormányzatainak és civil szervezeteinek együttműködésével valósulnak meg. A PBR-ban jelenleg négy európai uniós pályázat is zajlik. Részben ezek támogatásával végezzük az alábbi tevékenységeket:

• Háromoldalú megállapodások kidolgozása a Pilisi Parkerdő, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és az érintett települési önkormányzatok között.
• Kipusztulással veszélyeztetett növényfajok védelme. A magyarföldi husáng megőrzése a Pilis-tetőn és a hegyi tarsóka megmentése Pilisborosjenőn.
• Kétéltű- és hüllő fajok védelme. Béka- és szalamandra gázolások megakadályozása érdekében békaterelők, figyelemfelhívó táblák és forgalomlassítók kihelyezése.
• Vadmacska védelmi program. Felmérés, monitoring, genetikai vizsgálatok.
• Örökerdő-gazdálkodás a Pilis Bioszféra-rezervátum erdeiben, a természetvédelmi szempontok integrálásával, kíméleti területek és habitatfák kijelölésével.
• Látogató-monitoring a pilisi turista utakon.
• Környezeti nevelési programok a térség oktatási intézményei részére.
• Inváziós fajok visszaszorítása. Bálványfák (Ailanthus altissima) visszaszorítását célzó program, cserében őshonos fafajok csemetének biztosítása a települések belterületén. Az óriáskeserűfű inváziójának megállítása a Dera-patak mentén.
• Száraz gyepek megőrzése. Özönnövények visszaszorítása és a gyepek fenntartása legeltetéssel Esztergom mellett.
• Visegrádi-öbölben élőhelyek és ökoturisztikai lehetőségek fejlesztése.
• Új közös pályázati programok előkészítése.

A Pilisi Bioszféra Rezervátum bővítése nem lezárás, hanem új fejezet kezdete: a természet és az ember harmonikus együttélésének mintaterülete tovább erősödik. Bizonyíték továbbá arra is, hogy a térség közösségei készek együtt cselekedni a természeti értékek megőrzéséért és a fenntartható jövőért.

forrás: Pilisi Parkerdő Zrt.

Rengeteg tűzoltó van a helyszínen

Információink szerint szombaton 19 óra körül keletkezett a tűzeset, azóta folyamatosan érkeznek a tűzoltók a helyszínre. Információink szerint a tűz már 1 hektárt érint.

A környéken füstszag van

A környező települések Facebook csoportjaiban azt írják, Szentendrén és sőt Leányfalun is erős füstszagot lehet érezni. “Izbégről nézve volt egy nagyon ronda villám a rövid viharban, fényes, vastag, földre vágó, épp északnyugati irányba. azóta elmentek a tűzoltók arra, az ablakból meg füstfelhőt látni a hegyek fölött, többet is” – írta az egyik szentendrei lakos.

Viharfront

Szombat délután egy hidegfront érte el Budapestet és környékét, több helyen villámlott, az agglomerációhoz közeli Tatabánya melletti Oroszlányban akkora eső volt, hogy elöntötte a pincéket a víz. A Budapesthez közeli településeken nem volt jelentős eső, erős széllel vonult át a vihar, ez okozhatta a villámcsapást is.

Továbbra is marad a kánikula

Az Időkép előrejelzése szerint vasárnap kezdetben sok felhő lesz az égen, több tájegységünkön elszórt záporok, zivatarok is kialakulhatnak, majd napközben már sok napsütésre számíthatunk, és csak elszórtan keleten, délkeleten és délen fordulhat elő egy-egy futó zápor. Élénk, erős lesz az északi-északnyugati szél. Hajnalban 16 és 25, délután 30 és 36 fok között alakul a hőmérséklet.

Tűzőrség

A rendkívüli aszály és forróság miatt tűzgyújtási tilalom van érvényben, még a kijelölt tűzrakó helyeken is tilos tüzet gyújtani. A Budai-hegység erdőit felügyelő Pilisi Parkerdő Zrt. tűzőrséget szervezett. Belegondolni is szörnyű, mi történne a budai oldal házaival, ha egy erős nyugati szél felkorbácsolna egy edőtüzet.

Három nap alatt, 4 erdőtűz a budai oldalon

A Pilisi Parkerdő által kezelt budapesti erdőterületeken csak az elmúlt három napban négy helyen kapott lángra az erdő: szombaton a Szépjuhászné közelében megközelítőleg ezer négyzetméteren, hétfőn az újpesti Farkaserdőben ugyanekkora területen, a Gyömrői út környékén viszont mintegy húsz hektáron tombolt erdőtűz, most pedig a Pilis-hegységben, Pilisszentlászlónál.

Villám és mennydörgés

A villám nagy energiájú, természetes légköri elektromos kisülés. Keletkezhet felhő–föld és felhő–felhő között is. Áramerőssége általában 20-30 000 amper, de kivételes esetben meghaladhatja a 300 000 ampert is. A villám egy pillanat alatt a Nap felszínének hőmérsékletére hevíti a levegőt, amely hirtelen kitágul és összeütközik a környező légtömegekkel, ez hangrobbanást okoz, ami nagy robajjal jár, ez a mennydörgés. Vagyis nincs villám dörgés nélkül.

1 mp = 1 km

Mivel a fénysebesség sokszorosan felülmúlja a hang terjedési sebességét, ezért mindenféle eszköz nélkül is könnyen meg tudjuk állapítani a villámlás távolságát. A villám megpillantásakor 21-től egyesével elkezdünk számolni: 21, 22, 23, … Ha mondjuk a dörgést „23”-nál halljuk, a hangnak 3 másodperc kellett az út megtételéhez. A másodperceket elosztjuk 3-mal, így közelítőleg megkapjuk a távolságot km-ben, vagyis ha csak 3 másodpercet tett meg a hang, akkor nagyjából 1 km-re csapott le a villám.

Súlyos vízhiánnyal küzdenek

Pilisszentlászló az egyik azon települések közül, amelyet súlyos vízhiány súlyt. 3 héttel ezelőtt napokig nem volt víz a településen, a héten bejelentett vízkorlátozás is érinti most a települést.

forrás: BudaPestkörnyeke