Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára az MTI-nek elmondta, hogy a munkaadói oldal egységes álláspontot képviselve 4 százalékos minimálbéremelésre tudott ajánlatot tenni.

Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke úgy nyilatkozott, hogy nagy az eltérés a munkaadói és a munkavállalói oldal álláspontja között, a szakszervezeti oldal a hároméves bérmegállapodás továbbvitelében érdekelt.

A kormányzati oldal annyit közölt, hogy a szociális partnerek részére az adatszolgáltatás megtörtént, az ülésen ismertették az adójóváírás tervezett hatását a nettó jövedelmekre.

Perlusz László beszámolt arról, hogy az ülésen részletesen megtárgyalták a kormánytól kapott adatokat, meghallgatták a kormány tájékoztatását a gazdaságpolitikai irányról. Ebből az látszott, hogy a legkisebb keresetűek jelentős segítséget kapnak ahhoz, hogy a nettó jövedelmük emelkedjen.

Az állam szociális oldalon jelentősen segíti, hogy a legkisebb keresetűek életkörülményei javuljanak, béreik vásárlóereje növekedjen. A tervezett kormányzati intézkedések változatlan összeg mellett a minimálbér nettó értékének 9 százalékos emelkedését vetítik előre. Ezt is figyelembe véve tette meg javaslatát a munkaadói oldal.

Emellett tekintetbe vették az elmúlt évek gazdaságfejlődési pályáját, és a bérmegállapodásban szereplő peremfeltétel a gazdasági növekedés mértékére nem teljesült. Az elmúlt években alig volt nullánál nagyobb bővülés, ennek ellenére a minimálbér 2025-ben 9, 2026-ban 11 százalékkal nőtt – emelte ki a VOSZ főtitkára.

Zlati Róbert hangsúlyozta, mindenképpen tárgyalni kell arról, hogy a megállapodáshoz köthető kritériumok közül melyek nem teljesültek. Az egyeztetéseken ugyan figyelembe kell venni a kormány bejelentését a minimálbérhez tartozó szja-csökkentésről, ennek ellenére úgy látják, hogy a munkáltatói oldal alacsony ajánlattal állt elő.

A kormánytól a bértárgyaláshoz szükséges korábban kért adatokat megkapták, ezek feldolgozása még folyamatban van, a következő egyeztetésen a Pénzügyminisztérium képviselőjétől várnak még részletesebb, mélyebb adatokat, számításokat a költségvetés hosszabb távú kitekintését is figyelembe véve. Ezek segíthetik a tárgyalások előbbre vitelét – tette hozzá a szakszervezeti vezető.

Zlati Róbert kifejtette, a szakszervezet álláspontja, hogy a korábbi bérmegállapodás metodikáját kellene folytatni, és szeretnének arról beszélni, hogyan érhetné el a minimálbér a bruttó átlagbér 50 százalékát. A szakszervezet számára nemcsak a bérminimumról fontos tárgyalni, hanem a garantált bérminimumról is – tette hozzá.

forrás: MTI 10-20

1265/2026. (VIII. 25.) Korm. határozat
a Fenntartható Vízgazdálkodási Intézkedési Tervnek a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) keretében rendelkezésre álló uniós források lehívhatóságához szükséges elfogadásáról és a végrehajtásával összefüggő feladatokról

A Kormány

1. elfogadja az 1. melléklet szerinti Fenntartható Vízgazdálkodási Intézkedési Tervet (a továbbiakban: Intézkedési Terv);

2. az 1. melléklet szerinti Intézkedési Terv megvalósítása érdekében felhívja az élő környezetért felelős minisztert, hogy az agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter, a vidék- és településfejlesztési miniszter, továbbá a gazdasági és energetikai miniszter, valamint a szakmai szervezetek és társadalmi szereplők bevonásával gondoskodjon a vízhasználatoknak a vízkészletekkel és a klímaváltozási előrejelzésekkel összehangolt szabályozásáról;

3. felhívja az élő környezetért felelős minisztert, hogy az 1. melléklet szerinti Intézkedési Terv végrehajtása érdekében gondoskodjon a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti vízgyűjtő-gazdálkodási tervek elkészítésének és végrehajtásának felgyorsításáról, a helyi, vízgyűjtő szintű együttműködés megerősítéséről, a tervek folyamatos és aktív társadalmasításáról és megfelelő koordinálásáról az árvízkockázat-kezelési tervekkel és az aszálykezelési tervekkel;

4. felhívja az élő környezetért felelős minisztert, hogy az agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter, valamint a vidék- és településfejlesztési miniszter bevonásával gondoskodjon az 1. melléklet szerinti Intézkedési Terv végrehajtása érdekében a természetalapú megoldásoknak és a természetes vízvisszatartási intézkedéseknek a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekbe és a földhasználat-tervezési eljárásokba történő integrálásáról, ösztönözze azok alkalmazását a vízgazdálkodási és mezőgazdasági beruházások, valamint az agrártámogatási rendszer átalakítása során;

5. felhívja az élő környezetért felelős minisztert, hogy az agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter, valamint a vidék- és településfejlesztési miniszter bevonásával az 1. melléklet szerinti Intézkedési Terv végrehajtása érdekében készítse el azon területek lehatárolását, melyek a vízmegtartásra alkalmasak;

6. felhívja az élő környezetért felelős minisztert, hogy az agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter, valamint a vidék- és településfejlesztési miniszter bevonásával az 1. melléklet szerinti Intézkedési Terv végrehajtása érdekében dolgozzon ki intézkedéseket a vízfelhasználás hatékonyságának növelésére, különösen a vízveszteségek csökkentésére, a víz újrahasználatának ösztönzésére a mezőgazdasági öntözésben, valamint a fenntartható települési csapadékvíz-gazdálkodás előmozdítására;

7. felhívja az élő környezetért felelős minisztert, hogy az agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter, a vidék- és településfejlesztési miniszter, valamint az oktatási és gyermekügyi miniszter bevonásával az 1. melléklet szerinti Intézkedési Terv végrehajtása érdekében dolgozzon ki és hajtson végre célzott képzési és továbbképzési programokat a vízügyi ágazatban, valamint a kapcsolódó ágazatokban szükséges zöld készségek fejlesztése érdekében;

8. felhívja az élő környezetért felelős minisztert, hogy az agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter bevonásával az 1. melléklet szerinti Intézkedési Terv végrehajtása érdekében készítsen tervet egy olyan monitoring és értékelési keretrendszer létrehozása érdekében, amely alkalmas a vízkivételek, a felszín alatti víztestek mennyiségi és minőségi állapotának, valamint a vízvisszatartási intézkedések hatásainak rendszeres mérésére;

9. felhívja az élő környezetért felelős minisztert, hogy az agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter, a vidék- és településfejlesztési miniszter, valamint a pénzügyminiszter bevonásával az 1. melléklet szerinti Intézkedési Terv végrehajtása érdekében becsülje meg az egyes vízgazdálkodási projektek, az 1. melléklet szerinti Intézkedési Tervben meghatározott intézkedések megvalósításához szükséges pénzügyi forrásigényeket, és tegyen javaslatot a költségvetési, valamint európai uniós és egyéb források felhasználására;

10. felhívja az élő környezetért felelős minisztert, hogy az agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter, a vidék- és településfejlesztésért felelős miniszter, a gazdasági és energetikai miniszter, valamint a társadalompolitikai stratégiai koordinációért felelős kormánybiztos bevonásával dolgozzon ki ajánlásokat és javaslatokat az 1. melléklet szerinti Intézkedési Terv végrehajtásához a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítására, valamint a további szükséges jogszabályi változtatásokra vonatkozóan, figyelembe véve a beavatkozásokkal érintett területeken élők foglalkoztatási lehetőségeinek bővítését is, valamint készítse elő a Nemzeti Vízstratégia felülvizsgálatát;

11. felhívja az élő környezetért felelős minisztert, hogy az 1. melléklet szerinti Intézkedési Terv végrehajtásáról készítsen jelentést a Kormány részére.

1. melléklet az 1265/2026. (VIII. 25.) Korm. határozathoz

Fenntartható Vízgazdálkodási Intézkedési Terv

1. Alapelvek

1.1. A vízhasználati igényeket csak a rendelkezésre álló vízkészletek mennyiségének és minőségének megóvásával és a klímaváltozás hatásaival kapcsolatos előrejelzések figyelembevételével, fenntartható módon lehet kielégíteni és engedélyezni,

1.2. a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti, több szinten elfogadott vízgyűjtő-gazdálkodási tervek a vízügyi területi tervezés alapdokumentumai; a vízgyűjtő-gazdálkodási terv elkészítése és végrehajtása során a vízgyűjtő területen minden érdekelt fél bevonását folyamatosan és aktívan biztosítani kell,

1.3. a vízgyűjtő-gazdálkodási terveket össze kell hangolni az árvízkockázat-kezelési tervekkel a vizek többletéből eredő kockázattal érintett területek meghatározásáról, a veszély- és kockázati térképek, valamint a kockázatkezelési tervek készítéséről, tartalmáról szóló 178/2010. (V. 13.) Korm. rendelet szerint, és az aszálykezelési tervekkel is az árvizek és az aszályok hatásainak csökkentése és a hosszú távú vízbiztonság megteremtése érdekében,

1.4. a vízgyűjtő-gazdálkodási és a területhasználati tervezésben prioritást élveznek a természetalapú megoldások és a természetes vízmegtartási módszerek,

1.5. a felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi állapotával, valamint a vízmegtartással kapcsolatos vízgyűjtő-gazdálkodási monitoring és értékelési rendszereket felül kell vizsgálni és fejleszteni kell,

1.6. a vízhasználatok hatékonyságát növelni kell a vízveszteségek csökkentésével, a vizek újrafelhasználásának elősegítésével és a csapadékvíz-hasznosítással,

1.7. az 1.1–1.6. alpontokban foglaltakkal kapcsolatos tudást és készségek fejlesztését célzott oktatási programmal kell elősegíteni az érintett ágazatokban és a különböző tervezési szinteken.

2. Helyzetkép

A vízgazdálkodás Magyarországon számos jelentős kihívással szembesül, melyek kezelése szükséges a fenntartható vízgazdálkodás megvalósítása érdekében:

– A vízgazdálkodási tervezés és gyakorlat nem készült fel az éghajlatváltozás hatásainak kezelésére. A klímaváltozás hatásai már érzékelhetőek, a hőmérsékleti átlagok emelkedésével és hőségnapok számának növekedésével, a csapadékátlagok csökkenésével és a csapadék térbeli és időbeli eloszlásának egyenetlenségével, az elhúzódó aszályos időszakokkal és a nyári kisvizes időszakok gyakoriságának növekedésével. A 2021 óta halmozódó csapadékhiány 2026. július 31-re országos átlagban 554 mm-re emelkedett, miközben az Alföld és a Tisza hazai vízgyűjtőjének egyes térségeiben a halmozott hiány meghaladta a 900 mm-t.

– A jogi és támogatási keretek, valamint a vízügyi infrastruktúra és annak működését meghatározó üzemrendek még mindig a többletvizek (árvíz, belvíz) elvezetését helyezik középpontba. Hazánkban a 19. század óta kifejezetten a vízjárta területek csökkentése volt a cél annak érdekében, hogy a mezőgazdasági termőterületek növelhetők legyenek. A gátépítések és a vizek kártételei elleni védekezés következtében hazánk vizes élőhelyeinek 90%-a eltűnt, és a gátak közé rekesztett folyók, valamint az Alföld 40.000 km-nyi csatornahálózata a vizek gyors levezetését szolgálták.

– A felszíni és felszín alatti vizekből a fenntartható mennyiséget meghaladó vízkivételek, nem hatékony vízhasználatok és a víz újrahasznosítási lehetőségeinek kiaknázatlansága fenntarthatatlan vízhasználathoz vezet.

A klímaváltozás, a vízlevezetés és a vízkivételek hatására Magyarország folyóinak és tavainak vízszintje az utóbbi években legalább szezonálisan rendkívül alacsony értékeket ért el, míg felszín alatti vizeink szintje néhol több méterrel csökkent. Az előttünk álló időszak feladata, hogy alkalmazkodjunk a klímaváltozás hatásaihoz, és a szélsőséges vízjárás hatásai elleni védekezésről a problémák megelőzésére, és a vízlevezetésről a vizek megtartására helyezzük át a hangsúlyt. A csapadék évszakos eloszlásának változása miatt a csapadékot akkor kell megtartanunk, amikor leesik, és hasznosíthatóvá kell tenni az aszályos időszakokban. Ehhez a vizet a tájban, a felszínen, a talajban és a felszín alatt kell megtartanunk. Magyarországon a legnagyobb vízhiány az Alföldön tapasztalható, ahol nagyobb árvizek idején akár 2–4 milliárd köbméter vizet lehetne visszatartani a tájban.

3. Vízgazdálkodási hierarchia

A fenti kihívások kezelése új megközelítést igényel, melynek célja a vizeket gyorsan elvezető gyakorlat helyett a felszíni vizek és a csapadék helyben, a tájban történő megtartása. Ezt az alábbi prioritások felállításával érhetjük el:

– Természetalapú megoldásoknak és a természetes vízmegtartási módszereknek alkalmazása, mely magába foglalja a csapadék és folyókban keletkező többletvíz megtartását.

– Ha ezek az adott területen nem alkalmazhatóak, akkor hibrid vagy mesterséges megoldások is szóba jöhetnek, de ezek közül is az olyan, fenntartható, vízgyűjtőn belüli megoldások élveznek előnyt, amelyek az ökológiai célokkal is összhangban vannak.

– Vízgyűjtők között átvezetések vagy felszín alatti víz felhasználása csak végső esetben kerülhet szóba, az ökológiai hatások fokozatos ellenőrzése mellett.

4. Általános intézkedési elemek

4.1. Pontos helyzetkép kialakítása

– Vízkivételek felmérése, monitorozása: A vízhasználatokról és a rendelkezésre álló vízkészletekről teljes körű adatokkal kell rendelkezni egy vízgyűjtő terület vízmérlegének elkészítéséhez. Az OECD 2026. évi, Magyarországról készült vízgazdálkodási jelentésének becslése szerint a mezőgazdasági célú felszín alatti vízkivételek mintegy 19 százaléka engedély nélküli, a mezőgazdasági célú engedély nélküli kutak száma pedig meghaladhatja a 100 ezret. Egy másik becslés szerint a hazai kutaknak mindössze körülbelül 10 százaléka szerepel hivatalos engedélyezési rendszerben. A vízkivételek mérése és monitorozása a fenntartható vízkészlet-gazdálkodás megvalósításának feltétele.

– Vízügyi monitoringrendszer fejlesztése: A vízügyi monitoringrendszer fejlesztése szükséges a trendek pontos megismeréséhez és a megvalósítandó intézkedések eredményeinek nyomon követéséhez. Az új, természetes vízmegtartási projektek hatásait vízminőségi, ökológiai és gazdasági szempontból vizsgálni és értékelni kell.

4.2. Új vízgazdálkodási keretrendszer megalkotása

– Vízgazdálkodási jogszabályok módosítása: A vízmegtartás előtérbe helyezéséhez a vízgazdálkodási jogszabályok módosítása szükséges, hogy azok ne a gyors vízlevezetést preferálják, és lehetővé tegyék az aszályhelyzetet enyhítő intézkedések megvalósítását.

– Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésben az aszály kezelésének előtérbe helyezése: A vízgyűjtőkön kiemelt fontosságú annak meghatározása, hogy mekkora vízkészletekkel rendelkezünk és mennyi az engedélyezett és a tényleges vízhasználat, ennek fényében lehetne a vízmérleget meghatározni, és a vízigényeket és a vízkivételeket szabályozni. A vízgyűjtő-gazdálkodási terveket össze kell hangolni az árvízkockázat-kezelési tervekkel, és aszálykezelési komponenst is be kell építeni a tervezésbe. A vízgyűjtő-gazdálkodást magasabb jogszabályi szintre kell emelni, és kiemelt körzetekben törvényi előírások is megjelenhetnek (pl.: Velencei-tó törvény, Homokhátság törvény, Balaton törvény felülvizsgálata).

– A vízmegtartásra alkalmas területek felmérése: Az Alföld természetes mélyedései, az egykori tavak, folyómedrek és holtágak, a gyakorta belvízjárta területek alkalmasak lehetnek a víz tájban való megtartására. A dombvidéki területeken is meg kell valósítani a vizek lefolyásának lassítását. A pontos helyszíneket és lehetőségeket fel kell mérni.

– Agrártámogatások átalakítása: A táji vízmegtartás érdekében úgy kell átalakítani az agrártámogatások rendszerét, hogy a gazdáknak megérje a vízmegtartás a földeken, és ne a vízelvezetést helyezzék előtérbe. A támogatások átalakítása érdekében az agrártárcával szoros együttműködésre van szükség.

– Beruházási támogatások biztosítása: A kohéziós források, valamint egyéb finanszírozási források esetében szükséges az eddigi projektnevesítési gyakorlat felülvizsgálata annak érdekében, hogy az aszály megelőzését és kezelését lehetővé tevő projektek megvalósítása biztosított legyen. A 2021–2027-es EU források kapcsán a KEHOP Pluszban tervezett vízügyi projekteket felülvizsgáljuk, és olyan új projekteket illesztünk be, amelyek a vízmegtartási célokat jól szolgálják, és 2029 végéig megvalósíthatóak. A hazai finanszírozásban a 2027-es költségvetési tervezés során érvényesíteni kell a fenntartható vízgazdálkodás kialakításának költségigényeit. A 2028–2034. évi európai uniós forrásokkal kapcsolatban a vízügyi beruházások költségigényét meg kell határozni.

4.3. Vízmegtartási, vízhatékonysági, vízkörforgási intézkedések megvalósítása

– Mezőgazdasági területek hasznosítása, agrárszektor szerepe a vízmegtartásban: A táji vízmegtartás megvalósítása területigényes, ezért fontos, hogy mezőgazdasági területek időszakosan vagy teljesen elárasztás alá kerülhessenek. A vizek tájban való megtartásának magában kell foglalnia a talajban és a felszín alatt történő tárolást is. A talaj a legnagyobb vízmegtartó közeg, és megfelelő talajművelési technikákkal (humusz- és szervesanyag-tartalom növelése, talajtakarás, talajtömörödés elkerülése), valamint víztakarékos öntözéssel nagy mennyiségű vizet hosszú ideig tud tárolni. A felszíni és a talajban történő vízmegtartáshoz a gazdák szemléletformálására, oktatására is szükség van.

– Új vízgazdálkodási gyakorlatok bevezetése: Felszín alatti vizeink visszatöltése elengedhetetlen talajvízszintjeink helyreállításához. Az úgynevezett célzott felszín alatti vízpótlások (Managed Aquifer Recharge) máshol már bevált technikák, melyek hazai tesztelésére és megvalósítására van szükség.

– Csapadékvíz megtartása: A települések határain belül, illetve azon kívül a csapadékvíz-hasznosításnak fontos szerepe lehet, ehhez elválasztott csatornarendszerek létrehozása szükséges, illetve a csapadékvizek lefolyását lassító technikák megvalósítását kell megoldani, illetve a csapadéknak a tájba történő kivezetését.

– Folyók vizeinek kivezetése a tájba: Az épített környezet és infrastruktúra biztonságát szem előtt tartva folyóink mentén nagyobb, mélyártéri területeket lehet bevonni a víz megtartásába. Ez részben a folyóvíz gravitációs kiengedését, vagy szivattyúzását jelenti, de infrastrukturális beruházásokat is szükségessé tehet, például gátak áthelyezését. A bevágódó és talajvizeket elszívó vízfolyásokon a mederrendezés lehetőségeit is vizsgálni kell.

– Víz takarékos és körforgásos használata: A vizek mezőgazdasági újra használatát a víztakarékosság éppúgy növeli, mint a modern, víztakarékos öntözési technikák elterjesztése. A víziközművek esetében a hálózati veszteségeket csökkenteni kell.

4.4. Társadalmasítás, szemléletformálás

– Társadalmi részvétel biztosítása: A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésben és megvalósításban minden érdekelt fél több szintű (helyi, regionális és országos), folyamatos és aktív bevonása szükséges. Az érdekelt felek közé tartoznak az önkormányzatok, gazdák, valamint vízőrző szervezetek, akiknek a tudását, tapasztalatait össze kell gyűjteni, és felhasználni a tervezésnél, valamint a folyamatos kapcsolattartást kell velük biztosítani.

– Szemléletformálás: A vizek takarékos használata és a természetes vízmegtartás irányába kell elmozdítani a társadalom és a különösen a kulcságazatok, a vízügy, a mezőgazdaság és az önkormányzatok gondolkodását.

– Oktatás: A vízügyi igazgatásban a zöld szempontú, természetalapú megoldásokra törekvő oktatásra, képzésre nagy hangsúlyt kell fektetni. A vízügyi felsőoktatást is ilyen irányba kell elmozdítani. A gazdák, illetve a települések tekintetében a lakosság képzését helyi szinten meg kell valósítani.

– Kutatás: Szükséges egy vízügyi kutatási intézet újbóli létrehozása.

5. Intézkedések

5.1. A vízhasználatoknak a vízkészletekkel és a klímaváltozási előrejelzésekkel összehangolt szabályozása

5.2. A vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti vízgyűjtő-gazdálkodási terv elkészítése és végrehajtása, a helyi, vízgyűjtő szintű együttműködés megerősítése, a tervek folyamatos és aktív társadalmasítása, koordinálása az árvízkockázat-kezelési tervekkel és az aszálykezelési tervekkel

5.3. A természetalapú megoldásoknak és a természetes vízvisszatartási intézkedéseknek a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekbe és a földhasználat-tervezési eljárásokba integrálása, ösztönzése, alkalmazása a vízgazdálkodási és mezőgazdasági beruházások, valamint az agrártámogatási rendszer átalakítása során

5.4. Azon területek lehatárolása, melyek a vízmegtartásra alkalmasak

5.5. Vízfelhasználás hatékonyságának növelése, különösen a vízveszteségek csökkentése, a víz újrahasználatának ösztönzése a mezőgazdasági öntözésben, valamint a fenntartható települési csapadékvíz-gazdálkodás előmozdítása

5.6. Célzott képzési és továbbképzési programok kidolgozása és végrehajtása a vízügyi ágazatban, valamint a kapcsolódó ágazatokban szükséges zöld készségek fejlesztése érdekében

5.7. Monitoring és értékelési keretrendszer terv, mely alkalmas a vízkivételek, a felszín alatti víztestek mennyiségi és minőségi állapotának, valamint a vízvisszatartási intézkedések hatásainak rendszeres mérésére

5.8. Az egyes vízgazdálkodási projektek, illetve az Intézkedési Tervben meghatározott intézkedések megvalósításához szükséges pénzügyi forrásigények meghatározása, javaslat a költségvetési, valamint európai uniós és egyéb források felhasználására

5.9. Ajánlások és javaslatok kidolgozása az Intézkedési Terv végrehajtásához a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítására, valamint a további szükséges jogszabályi változtatásokra vonatkozóan, figyelembe véve a beavatkozásokkal érintett területeken élők foglalkoztatási lehetőségeinek bővítését is

forrás: kormany.hu / NJT

90/2026. (V. 13.) Korm. rendelet
a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről
— részletek —

(FATÁJ megjegyzés: Ebben a cikkben nem jelenítjük meg a joganyag teljes változatát, az egyes miniszterek fő feladatköreire fókuszálunk.)

[1] A Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2026. évi XIII. törvény a társadalom és a gazdaság rendjét és működését, ezáltal a Kormány működése szervezeti rendjének felépítését alapvetően meghatározó értékek és feladatok figyelembevételével állapítja meg az államigazgatás egyes miniszterek által irányítandó ágazatait, és hozza létre az azokkal kapcsolatos feladatokat ellátó minisztériumokat. A törvényi rendelkezésekhez igazodóan a Kormány meghatározza az egyes minisztériumokat vezető miniszterek feladat- és hatásköreit.

…
24. § (1) A miniszter a feladat- és hatásköre gyakorlása során köteles együttműködni a Kormány más tagjával.
(2) A miniszter – jogszabályban, valamint a Kormány határozatában meghatározott – feladatkörében
a) javaslatot készít a Kormány általános politikájára,
b) előkészíti a stratégiai dokumentumokat és az ezek végrehajtására vonatkozó programokat, koordinálja azok megvalósítását,
c) előkészíti a törvények és a kormányrendeletek tervezeteit, a Kormány, a miniszterelnök és a köztársasági elnök határozatait, valamint törvény vagy kormányrendelet felhatalmazása alapján miniszteri rendeletet ad ki, különleges jogrend időszakára vonatkozó jogszabálytervezeteket dolgoz ki,
d) intézményirányítást és -felügyeletet gyakorol,
e) kezdeményezi és előkészíti a feladatkörébe tartozó nemzetközi szerződéseket, megköti a nemzetközi szerződésnek nem minősülő tárcamegállapodásokat,
f) az Európai Unió intézményeinél, a külkapcsolatokban és a nemzetközi szervezetekben felhatalmazás alapján az e rendeletben meghatározottak szerint képviseli a Kormányt,
g) gondoskodik az európai integrációból eredő feladatok végrehajtásáról,
h) közreműködik az európai uniós források felhasználásában,
i) részt vesz az Európai Unió intézményei tagállami kormányzati részvétellel működő döntés-előkészítő tevékenységében, ellátja a szakmai feladatait érintő tagállami képviseletet,
j) jogszabály vagy szerződés alapján gyakorolja az államot megillető tulajdonosi jogokat az állam tulajdonában álló gazdasági társaság tekintetében, illetve alapítói jogot gyakorol az alapítvány felett,
k) gondoskodik – a statisztikáról szóló törvényben meghatározottak szerint – a feladat- és hatáskörével kapcsolatos statisztikai információrendszer kialakításáról, működtetéséről és fejlesztéséről.
(3) A miniszter – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – irányítja, illetve felügyeli az 1. mellékletben meghatározott szerveket.

4. Az agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter feladat- és hatásköre

25. § Az agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: miniszter) a Kormány
a) – a 182. §-ban meghatározott kivétellel – agrárpolitikáért,
b) – a 63. §-ban meghatározott kivétellel – élelmiszerlánc-felügyeletért,
c) élelmiszeriparért,
d) földügyért,
e) földügyi és agrártámogatási szakigazgatáshoz kapcsolódó térképészetért,
f) halgazdálkodásért,
g) vadgazdálkodásért
felelős tagja.

26. § (1) A miniszter az agrárpolitikáért való felelőssége keretében előkészíti
a) az agrárgazdaság működésére és a mezőgazdasági tevékenység folytatására,
b) az Európai Unió Közös Agrárpolitikája (a továbbiakban: KAP) keretében, valamint a kizárólag hazai forrásból nyújtott agrártámogatásokra,
c) a termesztésben alkalmazható növény- és állatfajtákra, a növénytermesztésre és állattenyésztésre, az élelmezési, mezőgazdasági és természeti erőforrások védelmére, a mezőgazdaság és az ipar területén a géntechnológiai tevékenységre, a géntartalékok képzésére és megőrzésére,
d) a termelők szerveződésére,
e) a közösségi agrármarketingre,
f) a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamarára
vonatkozó jogszabályokat.
(2) A miniszter az agrárpolitikáért való felelőssége keretében
a) gondoskodik a Kormány agrárpolitikai stratégiai céljainak megvalósításáról,
b) ellátja a szakmaközi szervezetek és a termelői szerveződések elismerésével és működési programjával kapcsolatosan jogszabályban meghatározott feladatokat,
c) ellátja a mezőgazdasági genetikai erőforrásokkal kapcsolatos, jogszabályban meghatározott hatósági feladatokat,
d) gondoskodik a mezőgazdaságot ért rendkívüli és tömeges elemi károk kezeléséről, az élő környezetért felelős miniszterrel együttműködve ellátja a mezőgazdasági vízhasznosítással kapcsolatos kormányzati feladatokat,
e) ellátja az ágazat finanszírozását végző pénzintézetekkel és kezességvállaló intézményekkel kapcsolatos kormányzati feladatokat, működteti az agrárgazdasághoz – kivéve az Agrár Széchenyi Kártya Konstrukciókat – kapcsolódó hitel- és garanciaprogramokat,
f) ellátja a nemzetközi és az európai kötelezettségeken alapuló, nemzeti szabványosítással és az akkreditálással összefüggő feladatokat,
g) ellátja az Európai Unió mezőgazdasági piacok támogatását célzó pénzügyi eszközökkel kapcsolatos hatósági feladatokat,
h) felel az agrárpiac működésének szervezéséért,
i) együttműködik a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamarával,
j) a kormányzati tudománypolitika általános keretei között gondoskodik az agrár kutatás-fejlesztési és innovációs feladatok koordinációjával kapcsolatos feladatok ellátásáról,
k) a szakképzés általános keretei között szervezi az agrárszakképzési feladatok végrehajtását,
l) ellátja a KAP I. és II. pilléréből, valamint a kizárólag hazai forrásból nyújtott agrártámogatások felhasználásának lebonyolításáért felelős szervek döntéseivel összefüggésben – jogszabályban meghatározottak szerint – kezdeményezett jogorvoslati eljáráshoz kapcsolódó feladatokat,
m) ellátja a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzőinek oltalmával, valamint a hagyományos különleges termékek elismerésével összefüggő tagállami feladatokat,
n) felel az agrárstatisztikai információs rendszerek kialakításáért és működtetéséért.
(3) A miniszter az agrárpolitikáért való felelőssége keretében ellátja a KAP vonatkozásában nyújtott agrártámogatásokkal, továbbá az Európai Unió közös halászati politikájával kapcsolatos stratégiai tervezési és szakpolitikai feladatokat, különösen
a) a KAP Stratégiai Tervvel összefüggő tervezési feladatokat,
b) az EMGA, EMVA, ETHA és EHA források tervezésével és felhasználásával kapcsolatos kormányzati döntések előkészítését, a programdokumentumok elkészítését és módosítását, a kapcsolódó kormányzati feladatok koordinálását,
c) a KAP Stratégiai Terv támogatási intézkedései, a szükséges jogszabályok és pályázati felhívások elkészítését, módosítását,
d) az e feladatok végrehajtásban részt vevő intézményi keretek kialakítását, az abban részt vevő szervezetek munkájának irányítását, a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok az Európai Unió közös agrárpolitikája vonatkozásában végzett tevékenységének szakmai irányítását,
e) a KAP végrehajtását támogató hálózat kialakítását és működtetését,
f) az Európai Bizottsággal való kapcsolattartás, az európai uniós döntéshozatali és konzultációs fórumokon való kormányzati képviselet ellátását,
g) a KAP keretében, valamint a kizárólag hazai forrásból nyújtott agrártámogatások felhasználásának lebonyolításáért felelős szervek döntéseivel összefüggésben – jogszabályban meghatározottak szerint – kezdeményezett jogorvoslati eljáráshoz kapcsolódó feladatokat,
h) ellátja a mezőgazdasági ismeretek és innovációk rendszerének (AKIS) kialakításával és koordinálásával összefüggő feladatokat.
…

5. A belügyminiszter feladat- és hatásköre

34. § (1) A belügyminiszter (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: miniszter) a Kormány
1. aktív Magyarországért,
2. anyakönyvi ügyekért,
3. bűncselekmények megelőzéséért,
4. büntetés-végrehajtásért,
5. élet- és vagyonbiztonság védelméért,
6. határrendészetért,
7. idegenrendészetért és menekültügyért,
8. katasztrófák elleni védekezésért,
9. kéményseprőipari tevékenységért
10. kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események rendezéséért,
11. közbiztonságért,
12. közlekedésrendészetért,
13. közterület-felügyelet szabályozásáért,
14. külföldiek társadalmi beilleszkedésének elősegítéséért,
15. külföldre utazás szabályozásáért,
16. minősített adatok védelmének szakmai felügyeletéért,
17. polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért,
18. rendészetért,
19. sportpolitikáért,
20. sportlétesítmény-fejlesztésért és gazdálkodásért,
21. személyiadat- és lakcímnyilvántartásért,
22. terrorizmus elleni küzdelemért
felelős tagja.
…

6. Az egészségügyi miniszter feladat- és hatásköre

56. § (1) Az egészségügyi miniszter (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: miniszter) a Kormány
a) egészségbiztosításért,
b) egészségügyért,
c) kábítószer-megelőzésért és kábítószerügyi koordinációs feladatokért
felelős tagja.
(2) A miniszter – a Kormány ügyrendjében foglaltak szerint – a feladatkörében vétót gyakorolhat a jogszabályok és a Magyar Közlönyben kiadásra kerülő kormányhatározatok tervezetei tekintetében.
…

7. Az élő környezetért felelős miniszter feladat- és hatásköre

60. § Az élő környezetért felelős miniszter (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: miniszter) a Kormány
a) erdőgazdálkodásért,
b) hulladékgazdálkodási közszolgáltatási és hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység ellátásával összefüggő díj megállapításáért,
c) hulladékgazdálkodásért,
d) hulladékgazdálkodás felügyeletéért,
e) körforgásos gazdaságra történő átállásért és a termékértéklánc-felügyeletért,
f) a körforgásos gazdasághoz és a hulladékgazdálkodáshoz kapcsolódóan a fenntartható fejlődési feladatok összehangolásáért,
g) környezetvédelemért,
h) természetvédelemért,
i) vízgazdálkodásért,
j) víziközmű-szolgáltatásért,
k) vízvédelemért,
l) vízügyi igazgatási szervek irányításáért
felelős tagja.

61. § (1) A miniszter az erdőgazdálkodásért való felelőssége keretében előkészíti az erdőgazdálkodásra, az erdő védelmére, az erdővagyon fenntartásának, közjóléti hasznosítására és bővítésének feltételrendszerére vonatkozó jogszabályokat.
(2) A miniszter az erdőgazdálkodásért való felelőssége keretében
a) gondoskodik az állami tulajdonban álló erdővagyon társadalmi igényekkel összhangban lévő közjóléti fejlesztéséről,
b) az erdészeti hatóság útján felügyeli az erdőgazdálkodást,
c) ellátja az erdőgazdaságot ért rendkívüli és tömeges elemi károk felmérésével és enyhítésével kapcsolatos kormányzati feladatokat,
d) gondoskodik a fenntartható erdőgazdálkodás folytatásáról,
e) ellátja az erdőkkel kapcsolatos nemzetközi jelentéstételi kötelezettségek teljesítéséhez szükséges szakmai feladatokat,
f) ellátja az elsődleges fafeldolgozáshoz kapcsolódó faipari szakmai feladatokat.

62. § (1) A miniszter a természetvédelemért való felelőssége keretében előkészíti a természeti értékek és természeti területek védelmére, a tájvédelemre, a Natura 2000 területekre, a vadon élő szervezetek védelmére és a természet védelmét szolgáló gazdasági szabályozó eszközökre vonatkozó jogszabályokat.
(2) A miniszter a természetvédelemért való felelőssége keretében felel a környezet és a természet állapotáért, e tekintetben
a) elemzi és értékeli a természet állapotát, annak az emberi egészségre gyakorolt hatását, védelmének helyzetét, a természeti értékekkel és erőforrásokkal való gazdálkodás folyamatait, a természet védelmének, szabályozott használatának és tervszerű fejlesztésének tapasztalatait, javaslatot dolgoz ki a tapasztalatok hasznosítására, és értékeli azok megvalósulását,
b) összehangolja a természet állapotának felmérését és értékelését szolgáló mérő-, megfigyelő-, ellenőrző-, értékelő- és információs rendszert.
…

8. A gazdasági és energetikai miniszter feladat- és hatásköre

75. § A gazdasági és energetikai miniszter (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: miniszter) a Kormány
1. bányászati ügyekért,
2. belgazdaságért,
3. – a 64. § (3) bekezdésében meghatározott kivétellel – energiapolitikáért,
4. fogyasztóvédelemért
5. gazdaságfejlesztésért,
6. iparügyekért
7. kereskedelemért (a továbbiakban: belföldi kereskedelemért),
8. külgazdasági ügyekért,
9. nemzeti közműszolgáltatásokért,
10. országmárkáért,
11. a Paksi Atomerőmű két új blokkja tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért,
12. postaügyért
13. turizmusért,
14. vállalkozásfejlesztésért,
15. vendéglátásért,
16. versenyképesség gazdasági és jogi feltételrendszeréért
felelős tagja.
…

9. A honvédelmi miniszter feladat- és hatásköre

93. § A honvédelmi miniszter (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: miniszter) a Kormány
a) honvédelemért,
b) a védelmi és biztonsági feladatokhoz kapcsolódó központi beszerzésekért,
c) védelmi fejlesztésekért
felelős tagja.
…

10. Az igazságügyi miniszter feladat- és hatásköre

97. § (1) Az igazságügyi miniszter (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: miniszter) a Kormány
a) állampolgársági ügyekért,
b) – a 8. § (3) bekezdésében foglalt kivétellel – igazságügyért,
c) kárpótlásért,
d) köziratok kezelésének szakmai irányításáért,
e) szabálysértési szabályozásért,
f) választójogi és népszavazási szabályozásért
felelős tagja.
…

11. A közlekedési és beruházási miniszter feladat- és hatásköre

106. § A közlekedési és beruházási miniszter (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: miniszter) a Kormány
a) állami beruházásokért,
b) egyes kereskedelmi építmények vonatkozásában a fenntarthatósági szempontok érvényesítéséért,
c) – a 92. § szerinti kivétellel – építésgazdaságért,
d) építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért,
e) közlekedésért,
f) lakáspolitikáért,
g) rozsdaövezeti akcióterületekkel kapcsolatos ügyekért,
h) településfejlesztésért és településrendezésért,
i) településkép védelméért,
j) területrendezésért,
k) útdíjfizetési szolgáltatásért
felelős tagja.
…

12. A külügyminiszter feladat- és hatásköre

118. § A külügyminiszter (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: miniszter) a Kormány
a) kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért,
b) külpolitikáért,
c) polgári hírszerzési tevékenység irányításáért,
d) üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps Program megvalósításáért
felelős tagja.
…

13. Az oktatási és gyermekügyi miniszter feladat- és hatásköre

124. § (1) Az oktatási és gyermekügyi miniszter (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: miniszter) a Kormány
a) felnőttképzésért,
b) felsőoktatásért,
c) köznevelésért,
d) – a 147. § (3) bekezdésében meghatározott kivétellel – gyermek- és ifjúságpolitikáért,
e) szakképzésért
felelős tagja.
(2) A miniszter – a Kormány ügyrendjében foglaltak szerint – a feladatkörében vétót gyakorolhat a jogszabályok és a Magyar Közlönyben kiadásra kerülő kormányhatározatok tervezetei tekintetében.
…

14. A pénzügyminiszter feladat- és hatásköre

130. § (1) A pénzügyminiszter (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: miniszter) a Kormány
1. adópolitikáért,
2. államháztartásért,
3. állami vagyon felügyeletéért,
4. állami vagyonnal való gazdálkodás szabályozásáért,
5. egészségbiztosításijárulék-fizetés szabályozásáért,
6. költségvetés makrogazdasági megalapozásáért,
7. közbeszerzésekért,
8. lakáscélú állami támogatásokért,
9. nemzetközi pénzügyi kapcsolatokért,
10. nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért,
11. nyugdíjjárulék- és nyugdíjbiztosításijárulék-fizetés szabályozásáért,
12. nyugdíjpolitikáért,
13. pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért,
14. számviteli szabályozásért,
15. szerencsejáték-szabályozásért
felelős tagja.
…

15. A szociális és családügyi miniszter feladat- és hatásköre

145. § (1) A szociális és családügyi miniszter (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: miniszter) a Kormány
a) áldozatsegítésért,
b) családpolitikáért,
c) foglalkoztatáspolitikáért,
d) a gyermekek és az ifjúság védelméért,
e) harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásáért,
f) közfoglalkoztatásért,
g) szociálpolitikáért
h) társadalmi felzárkózásért
felelős tagja.
…

16. A társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter feladat- és hatásköre

157. § A társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: miniszter) a Kormány
a) audiovizuális politikáért,
b) egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért,
c) az Európa Kulturális Fővárosa pályázati programmal kapcsolatos feladatok koordinálásáért,
d) kultúráért,
e) – a 111. § (2) bekezdésében meghatározott kivétellel – kulturális örökség védelméért,
f) mozgóképszakmáért,
g) nemzetiségpolitikáért,
h) nemzetpolitikáért,
i) társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért,
j) társadalmi párbeszédért
felelős tagja.
…

17. A tudományos és technológiai miniszter feladat- és hatásköre

168. § A tudományos és technológiai miniszter (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: miniszter) a Kormány
a) e-közigazgatásért,
b) e-közigazgatási és informatikai fejlesztések egységesítéséért,
c) elektronikus hírközlésért,
d) informatikáért,
e) kormányzati tudománypolitikáért,
f) a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért,
g) tudománypolitika koordinációjáért,
h) űriparfejlesztésért és űrtechnológiákért
felelős tagja.
…

18. A vidék- és településfejlesztési miniszter feladat- és hatásköre

179. § A vidék- és településfejlesztési miniszter (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: miniszter) a Kormány
a) európai uniós források felhasználásáért,
b) helyi önkormányzatokért,
c) helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért,
d) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv által lefolytatott eljárásokat kivéve a tűzvédelmi hatósági ügyekért,
e) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv által lefolytatott eljárásokat kivéve az iparbiztonsági hatósági ügyekért,
f) ingatlan-nyilvántartásért,
g) – a 124. § (3) bekezdésében meghatározott kivétellel – közigazgatás-fejlesztésért,
h) – a 8. § (5) és (6) bekezdésében meghatározott kivétellel – közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért,
i) közigazgatás-szervezésért,
j) Magyar Falu Program működtetéséért
k) településüzemeltetésért,
l) területfejlesztésért,
m) térképészetért,
n) vidékfejlesztésért
felelős tagja.
…

193. § Jogszabály megjelölésében
a) a Miniszterelnökséget vezető miniszter esetében az MvM,
b) az agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter esetében az AÉM,
c) az egészségügyi miniszter esetében az EüM,
d) az élő környezetért felelős miniszter esetében az ÉKFM,
e) a belügyminiszter esetében a BM,
f) a közlekedési és beruházási miniszter esetében a KBM,
g) a gazdasági és energetikai miniszter esetében a GEM,
h) a honvédelmi miniszter esetében a HM,
i) az igazságügyi miniszter esetében az IM,
j) a külügyminiszter esetében a KüM,
k) a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter esetében a TKKM,
l) az oktatási és gyermekügyi miniszter esetében az OGYM,
m) a pénzügyminiszter esetében a PM,
n) a szociális és családügyi miniszter esetében az SZCSM,
o) a tudományos és technológiai miniszter esetében a TTM,
p) a vidék- és településfejlesztési miniszter esetében a VTM
rövid megjelölést kell alkalmazni.
…

forrás: NJT