A kuratórium és a felügyelőbizottság a lemondást tudomásul vette, ezt követően a kuratórium új tagjává választotta Pókos Gergelyt, aki a továbbiakban is ellátja a kuratóriumi titkári feladatokat. A testület új elnökévé Csóka Pétert választotta.

A vezetői változás egy olyan időszakban történik, amikor a Soproni Egyetem az elmúlt évek eredményeire építve stabil fejlődési pályán halad. Az intézmény hallgatói létszáma az elmúlt öt évben mintegy másfélszeresére növekedett, miközben folyamatosan javult az oktatási és kutatási teljesítmény. Erősödött az egyetem gazdasági stabilitása, gyarapodott vagyona, emelkedtek az oktatók és kutatók bérei, valamint megkezdődött az egyetemi infrastruktúra átfogó megújítása, amelynek egyik fontos mérföldköve a közelmúltban átadott, felújított F épület.

Lemondásának indoklásában Csányi Sándor kiemelte, hogy az egyetemeket fenntartó alapítványokat érintő várható jogszabályi változások következtében a kuratóriumok hatásköre várhatóan szűkül, miközben az elnöki feladatok továbbra is jelentős időráfordítást igényelnek. Más szakmai kötelezettségeire tekintettel ezért a tisztség átadását tartotta indokoltnak.

Levelében megköszönte az egyetem vezetésének, a Szenátusnak és az egyetemi közösségnek az elmúlt évek együttműködését, és hangsúlyozta, hogy a jövőben is szeretné támogatni a Soproni Egyetem fejlődését és sikereit.

A Soproni Egyetemért Alapítvány és a Soproni Egyetem vezetése a megkezdett fejlesztésekre és az elért eredményekre építve folytatja munkáját annak érdekében, hogy az intézmény tovább erősítse meghatározó szerepét a hazai felsőoktatásban és a régió tudományos, gazdasági életében.

Az Egyetem közössége ezúton fejezi ki köszönetét az eddigi elnök figyelmes és odaadó támogatásáért az elmúlt hat esztendő során, amelynek köszönhetően a Soproni Egyetem biztonságos, stabil és fejlődő pályára állhatott. Bíznak abban, hogy a jövőben is számíthatnak bizalmára és szakmai támogatására. Sokrétű munkájához további kitartást és jó egészséget kívánnak.

A Kuratórium új elnökének és új tagjának pedig ezúton gratulálnak kinevezésükhöz. A Soproni Egyetem jövőjének építéséhez elkötelezett partnerséget, eredményes munkát és kitartást kívánnak.

forrás: Soproni Egyetem

Zambó Péter köszöntőjében – csatlakozva az ENSZ idei jelmondatához – kiemelte, hogy az erdők kezeléséhez olyan innovációkra van szükségünk, amely a hazai adottságokra alapozva minél több felhasználási lehetőséget teremtenek a magyar faanyag számára. A fellendülő modern kutatásnak magával kell húznia az oktatást is. Széles látókörű, az erdei ökoszisztéma minden eleméhez hozzáértő módon közelítő szakemberekre van szükségünk.

A konferencián az alábbi előadások hangzottak el:

Czimber Kornél, dékán-helyettes (Soproni Egyetem) előadásában felhívta a szakma képviselőinek figyelmét, hogy milyen lehetőségek rejlenek a távérzékelésben ahhoz, hogy ismereteinket hatékonyan, egységes módszerekkel, adatbázisokba szervezhetően bővítsük. Az új technikák kiterjedhetnek az erdők egészségi állapotának felmérésére, egyes gyors lefolyású fertőzések, biotikus, abiotikus károsítók terjedésére, szénmegkötés mértékének meghatározására – túl a területi és élőfakészlet, növedék, holtfa meghatározásán. Mindezek a technikák lehetőséget biztosítanak a folyamatban lévő EU erdészeti monitoring jövőbeli feladatainak ellátásához is.

Konczos Tibor, vezérigazgató és Szűcs Kálmán, fejlesztő (Naviscon Zrt.) elmondta, az elmúlt időben jelentős informatikai fejlesztéseket valósítottak meg az erdőgazdálkodást támogató ESZR-rendszerben, és további fejlesztés is várható. A jövőbeni fejlesztések lehetőségeire fókuszálva kiemelték, hogy ezek a könnyen használható szoftverek mennyiben segítik az erdőgazdálkodók munkáját, beleértve számos részterületet is. Ezek lehetnek a különböző választék-felvételezések, természeti értékek megjelenítése, erdőtervezés támogatása, örökerdő-gazdálkodás lehetőségeinek segítése, erdészeti monitoringok támogatása és adatbázisainak rendelkezésre állása.

Markó Balázs, intézetvezető (Soproni Egyetem) az építészettel kapcsolatosan fogalmazta meg milyen lehetőségek rejlenek az innovációban. Hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a kitermelt faanyag minél hosszabb időtávon és minél szélesebb spektrumban kerüljön beépítésre. Mindezzel párhuzamosan pedig mind az erdőgazdálkodó, mind pedig a faanyagot felhasználó ipar hatékonyan, gazdaságosan működjön, A hazai faépítészet jövőképének meghatározásánál elsősorban a hazai lombosfa építési célú felhasználásának lehetőségei kerültek kiemelésre.

Alpár Tibor, rektorhelyettes (Soproni Egyetem) a XXI. századi faanyagban rejlő lehetőségekről beszélt, kiemelve a biokompozitok és más hasonló lehetőségek szerepét a faanyag használatában. Kémiai eljárásokkal jobb fizikai tulajdonságokkal rendelkező anyagok hozhatók létre, amelyek égésgátló, hőszigetelő és kedvező fizikai, mechanikai tulajdonságokkal bírnak, ezáltal az építészet és belsőépítészet, bútorgyártás számára is kiválóan alkalmasak. A növényi szálakkal erősített kompozitok további előnye, hogy könnyűek, kedvező hő és hangszigetelő képességgel rendelkeznek, környezetbarátak.

Verő Zsolt, beszerzési vezető (Hamburger Hungária Kft) elmondta, hogy cégük Európa egyik vezető barna hullám-alappapír gyártója, évente nagy mennyiségű és kiváló minőségű, újrahasznosított hullám-alappapírt állít elő. Az üzleti tevékenység és termékfejlesztési szakaszában is maximálisan törekednek a környezeti hatások minimalizálására. Kiváló példákat mutatott be a körforgásos gazdálkodásra, a megújuló és hatékony energiagazdálkodásra, a szén-dioxid kvóta adóval való gazdálkodásra is.

Pókos Gergely, ügyvezető igazgató (OTP Zöld Bank Igazgatóság) emlékeztetett, hogy az Európai Unió célja, hogy 2050-re klímasemlegesek legyünk. Ehhez a gazdaság jelentős átalakulására van szükség, amit természetesen finanszírozni kell, a változáshoz szükséges beruházásokon keresztül. A bankoknak, többek között az is feladatuk, hogy a fenntarthatóságot biztosító cégeket, azok technológiáit finanszírozzák.

A fotókat Csóka György készítette

Az előadások hamarosan pdf. formában feltöltésre kerülnek.

FATÁJ