A Copernicus Föld-megfigyelő műhold adatai alapján augusztus végéig több mint egymillió hektárnyi erdő égett le idén az unióban. Ez közel ötszöröse annak a területnek, amelyet az előző évben érintettek az erdőtüzek az EU-ban. 

A tagállamok közül a legsúlyosabb károkat Portugália (területének 3%-a égett le), Ciprus (2,3%) és Spanyolország (0,8%) szenvedte el. 

Az elmúlt években az Európai Bizottság készenléti csapatokat telepített a tagállamok megsegítésére, amelyeket a Vészhelyzeti Reagálási Koordinációs Központ irányít. 2025-ben 14 tagállam 22 repülőgépet és 650 tűzoltót bocsátott rendelkezésre. 

„A cél a gyorsabb reagálási idő biztosítása, ugyanakkor az értékes belső információk megosztásának lehetővé tétele, ami a klímaváltozás miatt különösen fontos. Az erdőtüzek előfordulása megnőtt Európa olyan területein, ahol korábban kevésbé fordultak elő, például Észak- és Kelet-Európában” – mondta Alice Tidey, aki az Euronewsnak tudósít a témáról. 

Az aktivisták és tudósok szerint a kormányok még mindig nem helyezik előtérbe a megelőzést. Catarina Martins, az Európai Parlament baloldali frakciójának képviselője egyetért a megállapítással, és különösen aggódik amiatt, hogy a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés háttérbe szorul az EU 2028–2034-es hosszú távú költségvetésében. 

„Nem történt előrelépés sem az agrárgazdaság, sem az erdőgazdálkodási politika, sem a területi kohézió kiigazítása terén. Az Európai Unió következő pénzügyi keretét érintő döntések tovább súlyosbíthatják a helyzetet. Milliárdokat költünk és ígérünk a védelmi iparra, amely valójában nem védi meg az európai lakosságot” – mondta Martins, aki az EP környezetvédelmi bizottságának tagja. 

Az Európai Bizottság több, az erdőtüzek elleni hosszú távú védekezést célzó projektet finanszíroz, és 2022-ben egy akciótervet is létrehozott, ám az Európai Számvevőszék (ECA) bírálta azt, ahogyan egyes kormányok felhasználták a forrásokat. 

„Az ECA rámutatott, hogy számos döntést régen elavult adatok alapján hoznak meg. Így például Görögországban, amelyet nagymértékben sújtanak az erdőtüzek, a veszélyeztetett területek jegyzéke 45 éves” – mondta Alice Tidey, az Euronews munkatársa. 

„Ne feledjük, hogy Európa a leggyorsabban melegedő kontinens. Ez nem valami távoli dolog, a kockázatok jelen vannak: ismét lesznek árvizek, ismét lesznek tüzek, ismét lesznek riadalmak. Ezért a klímapolitikát nem lehet mellőzni” – tette hozzá a képviselő. 

Eközben az EU ígéretet tett arra, hogy megerősíti tűzoltó kapacitását a leginkább érintett országok támogatása érdekében. 2026 és 2029 között az Európai Bizottság finanszírozásával egy 12 repülőgépből és 5 helikopterből álló új flottát telepítenek állandó jelleggel Franciaországba, Görögországba, Portugáliába, Spanyolországba, Olaszországba és Horvátországba. 

forrás: EuroNews

Hőhullám sújtja Európát és ezzel együtt az erdőtüzek is számos helyen fellobbannak, pusztítanak a kontinens déli régióiban; Horvátországban, Olaszországban, Görögországban és a Balkánon.

A veszélyre való tekintettel az Európai Unió létrehozta a polgári védelmi mechanizmus nevű vészhelyzeti mechanizmust. Az Unió a tagállamokon keresztül 28 vízibombázó repülőgépből és 4 helikopterből álló flottával rendelkezik, és földi személyzetet is mozgósítani lehet.

Újvári Balázs, az Európai Bizottság szóvivője elmondta, hogy „ötszáz, ténylegesen ennél valamivel több tűzoltót kihelyeztünk az Európai Unió négy déli tagállamába. Ezek Franciaország, Portugália, Spanyolország és Görögország. Őket lehet hívni, hogy segítsenek ott, ahol szükség van rájuk.”

Az EU a Kopernikusz-rendszer, az európai földmegfigyelési program műholdfelvételeire is támaszkodhat. Annak felhasználásával a tagállamok a hét minden napján, a nap 24 órájában felvehetik a kapcsolatot a brüsszeli Veszélyhelyzeti Koordinációs Központtal. A nemzeti hatóságok továbbítják segítségkérésüket, amelyeket aztán továbbítanak a különböző fővárosokba. Ami nagyon gyors megy.

„Ez egy válsághelyzet. Tehát igyekszünk a lehető leggyorsabban cselekedni. Ez olykor órákat, máskor csak perceket vesz igénybe. De az általános elv az, hogy a lehető leggyorsabban cselekednek, hiszen gyakran emberéletek forognak kockán” – tette hozzá Újvári.

Az EU 600 millió eurót különített el 12 darab „vízibombázó” repülőgép beszerzésére, amelyek az évtized végére állnak rendelkezésre.

Az EU polgári védelmi mechanizmusát tavaly 10 alkalommal aktiválták, hogy segítséget nyújtsanak a tagállamoknak és kontinensen kívüli országoknak.

Idén, a nyár közepéig a mechanizmust már ötször aktiválták.

forrás: EuroNews 08-02