A konferencia három panelbeszélgetés keretében, előadásokkal egybekötve tárgyalta az ágazat aktuális kérdéseit.

I. panel – Az erdő, mint stratégiai erőforrás a klímaváltozás korában

Az első szekcióban rangos szakmai és politikai szereplők vettek részt. A panel tagjai között volt Tánczos Barna szenátor, Románia miniszterelnök-helyettese, Prof. Dr. Nicolescu Valeriu-Norocel, a Brassói Transilvania Egyetem Erdészeti és Fakitermelési Karának képviseletében, Dr. Melles Előd, a Székelyföldi Erdőtulajdonosok és Erdőgazdálkodók Szövetségének ügyvezető elnöke, valamint Dr. Ciprian-Dumitru Muscă, a Romániai Fafeldolgozók Egyesületének (ASFOR) elnöke és Molnár Gábor mérnök. A panel munkájában részt vett továbbá Gabriel-Simion Oltean, a Környezetvédelmi, Vízügyi és Erdészeti Minisztérium miniszteri kabinetjének tanácsosa, valamint Dombóvári Dénes, a MEGOSZ elnöke is. A beszélgetést Elekes Mózes moderálta.

A két előadó (Prof. Dr. Nicolescu Valeriu-Norocel és Molnár Gábor) nemzetközi összehasonlítás keretében elemezték az EU-tagállamok és Románia erdészeti adatai, kiemelve, hogy a védett területek nagysága tekintetében Romániát csak Málta előzi meg, ahol 100% a védett erdő (hozzá kell tenni, hogy a szigetország földterületének csak kb 1-1,5 %-át borítja erdő). Románia a második a dobogón 58%-kal.

Az előadások részletesen bemutatták Románia erdőgazdálkodással kapcsolatos adatait, beleértve a területi mutatókat, fatömeget, növedéket, valamint a klimatikus zónák hatását a fafajok jelenlegi és 2100-ig várható elterjedésére. Hangsúlyozták, hogy az EU-s jogszabályok és az NGO-k jelentős nyomást gyakorolnak az erdőgazdálkodásra.

A pulpituson elhangzott hozzászólások „erőssége” jól tükrözte a felszólalók politikai súlyát: a miniszterelnök-helyettes és az állami szereplők kormánypárti politikusként ismerték el a nehézségeket.

Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta, hogy az erdők nem csupán gazdasági erőforrások, hanem a korábbi generációktól örökölt értékek, amelyek kezelése egyszerre igényel tudományos megalapozottságot és felelős szemléletet. Kiemelte, hogy az erdőgazdálkodás stratégiai szerepének újragondolása különösen aktuális a klímaváltozás, az európai szabályozási környezet átalakulása és a gyorsan változó piaci viszonyok közepette. Kitért az Országos Erdészeti Hivatal (Romsilva) átalakításának kérdésére is, amelyet az ágazat egyik legfontosabb aktuális kihívásának nevezett. Hangsúlyozta, hogy a reformnak „alulról felfelé” kell megvalósulnia, ellenkező esetben fennáll a veszélye annak, hogy a társadalmi nyomás olyan változásokat kényszerít ki, amelyek nem minden esetben veszik figyelembe a szakmai szempontokat.

A korábbi környezetvédelmi miniszter arra is rámutatott, hogy az erdészeti ágazat jövője szempontjából kulcsfontosságú a hatékonyság növelése és az együttműködés erősítése. Célként fogalmazta meg, hogy mind az állami, mind a magán erdőgazdálkodás európai szintű mintává váljon, és a romániai erdészeti szektor meghatározó szereplőként jelenjen meg az európai fapiacon.

Kiemelte továbbá az oktatás és a szemléletformálás jelentőségét, hangsúlyozva, hogy az erdész szakemberek aktív szerepvállalása elengedhetetlen a fiatal generációk megszólításában. Véleménye szerint fontos lenne, hogy az iskolai programokban (például a Zöld hét keretében) nagyobb hangsúlyt kapjon az erdész szakma bemutatása.

Az ágazatnak választani kell aközött, hogy csak reagál a változásokra, vagy maga válik a változások mozgatórugójává – véleménye szerint az utóbbi utat kell követni.

A panelbeszélgetés során Dombóvári Dénes, a MEGOSZ elnöke is kérdéseket kapott, amelyekre válaszul részletes helyzetértékelést adott a magyarországi erdőgazdálkodás aktuális kihívásairól. Rámutatott, hogy a választási időszakokban az NGO-k fokozott aktivitást fejtenek ki az online térben, amelynek hatására a civil közvélemény egyre kritikusabb az erdészekkel és erdőgazdálkodókkal szemben, különösen az állami szektor irányába.

Hozzászólásában összehasonlította a Nyugat-Európában jellemző hatóság–magánerdészet kapcsolatot a hazai gyakorlattal: míg nyugaton a hatóság egyenrangú partnerként kezeli a tulajdonos-gazdálkodót, és vele szerződéses alapon működik együtt, addig Magyarországon továbbra is inkább alá-fölérendeltségi viszony érvényesül. Kiemelte, hogy a jelenlegi problémák kezelése elsősorban jogszabályi eszközökkel lehetséges, és már középtávon sem tartható fenn az az elvárás, hogy a magán erdőgazdálkodókra ugyanazok a kötelezettségek vonatkozzanak, mint az állami szereplőkre.

A társadalom előbb-utóbb ki fogja kényszeríteni a védett állami területeken való gazdálkodás gyökeres átalakítását, valamint ezen területek növelését. Ez egy egyértelműen kirajzolódó európai trend, amelynek érvényesítése során különösen a kelet-európai országokra nehezedik fokozott nyomás, mivel ezekben az országokban a szabályozási és intézményi környezet ezt könnyebben lehetővé teszi. Ezt a folyamatot tovább erősítik az előbb említett tényezők: a hatósági rendszerben jelen lévő alá-fölérendeltségi viszony, valamint az NGO-k közösségi médiában megjelenő, jelentős forrásokkal támogatott aktivitása.  Álláspontja szerint a helyzet kezelését egyrészt a jelenlegi erdőtörvény célzott, kifejezetten a magán erdőgazdálkodást érintő könnyítésekkel történő módosításával lehetne megvalósítani, vagy esetleg egy önálló, kizárólag a magánerdőkre vonatkozó jogszabály megalkotásával. A felvetés a hallgatóság körében jelentős támogatásra talált, ugyanakkor a panel résztvevői igyekeztek azt a romániai viszonyokhoz igazítani, ami nem minden esetben találkozott a közönség egyetértésével.

Komoly feszültségek érzékelhetők a romániai erdőtulajdonosok és gazdálkodók körében a tervekhez kötött, kikényszerített védetté nyilvánítások miatt. Elhangzott, hogy bizonyos esetekben a hatósági jóváhagyás feltétele, hogy a tulajdonos nyilatkozzon erdeje védett kategóriába sorolásáról.

A közönségből egy erdőtulajdonos arra hívta fel a figyelmet, hogy saját erdőterületén nem végezhet szabadon fakitermelést, és a kötelező közreműködők, valamint az adminisztratív terhek miatt drágábban jut tűzifához, mint ha azt a piacon vásárolná meg.

A panel lezárását követően a kávészünetben is élénk szakmai párbeszéd folyt a felvetett kérdésekről.

II. panel – Jog, tulajdon és felelősség az erdőgazdálkodásban

A második panelbeszélgetés az erdőtulajdonlás és a felelős gazdálkodás kérdéseit járta körül európai és nemzeti összefüggésekben. A résztvevők között szerepelt Prof. Dr. Liviu Nichiforel, a suceavai Ștefan cel Mare Egyetem képviseletében, aki az erdők tulajdonjogát vizsgálta európai kontextusban és a nemzeti kihívások tükrében. A gyakorlati tapasztalatokat Porzsolt Levente, a Székelyföldi Erdőtulajdonosok és Erdőgazdálkodók Szövetségének elnöke, valamint Zoltán Kosy és Alexandru Nițulescu, a Tornator S.R.L. képviselői ismertették, akik a romániai magánerdők felelős kezelésének kihívásait és eredményeit mutatták be egy esettanulmányon keresztül. A panel munkájában részt vett továbbá Gabriel-Simion Oltean, a Környezetvédelmi, Vízügyi és Erdészeti Minisztérium miniszteri kabinetjének tanácsosa. A beszélgetést Dr. Melles Előd moderálta.

A meghívott előadók részletes adatokat mutattak be az EU és a régió országainak tulajdonviszonyairól, ugyanakkor Magyarország adatai nem kerültek bemutatásra.

Külön kiemelendő Zoltán Kosy, a Tornator S.R.L. képviselőjének előadása. A Tornator finn befektetési társaság, amely Finnországban mintegy 720 000 hektáron, Romániában jelenleg 7 200 hektáron gazdálkodik. Előadásában kitért az erdőtulajdon-szerzés nehézségeire, különösen az állami elővásárlási jog okozta akadályokra. Részletesen ismertette a gazdálkodási adataikat, kiemelve az egyik legfontosabb mutatót: az erdei úthálózat sűrűségét (út/ha). Hangsúlyozta, hogy az úthálózat kiépítettsége és minősége kulcsfontosságú a hatékony és a változó klimatikus viszonyokhoz alkalmazkodó erdőgazdálkodásban. Bemutatta a hektáronkénti bevételi és eredmény-adatokat is. Ezek alapján a román állami erdőgazdaságok eredményessége nem érte el a Tornator romániai működésének 50%-át.

Az ebédszünet után került sor a konferencia záró témájára.

III. panel – Az erdő és a fa gazdasági értéklánca Európában

A harmadik szekció az erdő és a fa teljes gazdasági értékláncát vizsgálta európai összefüggésben, különös tekintettel a piaci folyamatokra, a szabályozási környezetre és a versenyképességi kihívásokra. A panelben Prof. Dr. Nicolescu Valeriu-Norocel, a Brassói Transilvania Egyetemtől, valamint Prof. Dr. Popa Bogdan ismertették a faanyag hasznosításának lehetséges irányait és a romániai ágazat előtt álló stratégiai lehetőségeket. Dr. Ciprian-Dumitru Muscă, a Romániai Fafeldolgozók Egyesületének (ASFOR) elnöke előadásában a román erdészeti ágazat helyzetét elemezte a szabályozási kihívások és a lucfenyőválság tükrében. Nemzetközi kitekintést adott Patrizio Antonicoli, az European Timber Industries Confederation (ETIC) főtitkára, aki az európai intézmények és az erdőipar közötti együttműködés lehetőségeit mutatta be a megfelelő szabályozási keretek kialakítása érdekében. A panel munkájában részt vett továbbá Gabriel-Simion Oltean, a Környezetvédelmi, Vízügyi és Erdészeti Minisztérium miniszteri kabinetjének tanácsosa. A moderátori szerepet Porzsolt Levente látta el.

Az előadások rámutattak, hogy jelentős feldolgozóipari potenciál rejlik Romániában és a térség országaiban (Lengyelország, Ukrajna, Horvátország, Szlovénia, Ausztria, Németország, Franciaország, Lettország, Litvánia). A feldolgozó kapacitások megoszlása kiterjed a pelletgyártásra, cellulóziparra és az építőipari faanyag-előállításra. Kiemelték az Ukrajnából a konstancai kikötőbe vezető szállítási útvonalak, valamint további észak–dél irányú folyosók fejlesztésének jelentőségét a román faipar szempontjából.

Külön hangsúlyt kapott a mobilház- és könnyűszerkezetes építési kapacitások fejlesztése. Az előadók becslése szerint az orosz–ukrán háborút követően Ukrajnában mintegy 110 millió m² lakóterület iránt jelentkezhet igény, amelynek kielégítésében a faalapú építési technológiák kulcsszerepet játszhatnak.

Elhangzott továbbá, hogy Romániában jelenleg nincs cellulózgyártás, és az ágazat számos területen fejlesztésre szorul annak érdekében, hogy a rendelkezésre álló faanyag ne alacsony feldolgozottságú termékként hagyja el az országot, hanem magas hozzáadott értékű termékekké váljon.

A konferenciát Porzsolt Levente zárta, kiemelve, hogy évről évre egyre többen vesznek részt a rendezvényen, ami jól mutatja a szakmai párbeszéd és az együtt gondolkodás iránti növekvő igényt.

forrás: MEGOSZ

A rendezvény Hargita Megye Tanácsa és Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes és szenátor kezdeményezése, a Fejlesztési Központ és a Székelyföldi Erdőtulajdonosok és Erdőgazdálkodók Szövetsége (APAPET) szervezi, stratégiai partnerségben a Székely Gazdaszervezetek Egyesületével és a Romániai Erdőgazdálkodók Egyesületével (ASFOR).

Az együttműködés célja, hogy az erdőtulajdonosok, erdőgazdálkodók és a kapcsolódó ágazatok szereplői számára szakmailag megalapozott, intézményileg stabil fórum jöjjön létre, amely képes érdemi válaszokat adni az ágazatot érintő strukturális kihívásokra – írják a Hargita Megye Tanácsa által szerkesztőségünknek eljuttatott közleményben.

A konferencia központi témája az erdőgazdálkodás stratégiai szerepének újraértelmezése a klímaváltozás, az európai szabályozási környezet átalakulása és a piaci viszonyok gyors változásának összefüggésében.

A tematikai fókusz kiterjed az adaptív erdőkezelési modellekre, az állományok stabilitására és ellenálló-képességére, a biotikus és abiotikus károsító tényezők erősödésére, valamint az energiabiztonság és a vidéki közösségek rezilienciájának kérdésére. Kiemelt hangsúlyt kap a jogi és tulajdonosi környezet vizsgálata is.

A konferencia az erdő és a fa teljes gazdasági értékláncát európai összefüggésben elemzi, a nyersanyag-előállítástól a feldolgozott, magas hozzáadott értékű termékekig.

Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke szerint az erdő közösségi érték és közös felelősség, egy olyan természeti adottság, amely stratégiai erőforrás a közösség számára. Ehhez pedig felelős gazdálkodás szükséges, amelyet szakmai tudással, párbeszéddel és együttműködéssel kell erősíteni. Mint mondta, ennek fényében bízik benne, hogy idén is nagy érdeklődés övezi majd a rendezvényt.

Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes kiemelte: „A környezetvédelmi minisztériumnál eltöltött két és fél év alatt sikerült bebizonyítanunk, hogy Székelyföld országos viszonylatban is referencia a fenntartható erdőgazdálkodás, a közösségi erdőkezelés, valamint szakembereink felkészültsége és rátermettsége tekintetében is. Így válhatott az erdészeti konferencia országos jelentőségűvé, amelyen évről évre több száz erdőtulajdonos, erdőgazda és erdőmérnök vesz részt.”

„Immár negyedik alkalommal szervezzük meg ezt a konferenciát, mert ráébredtünk, a közbirtokosságoknak és erdőtulajdonosoknak dedikált helyre van szükségük a kapcsolatteremtéshez és tanuláshoz. Hiteles szakembereink több száz érdeklődőnek tartanak előadást, ez adja az esemény színvonalát. Az erdőtulajdonosok kulcsfontosságú gazdasági szereplők, ezért fontos a fenntartható jövő érdekében folytatni ezt a stabil szakmai platformot” – közölte Cilip Árpád, a Fejlesztési Központ igazgatója

A Székely Gazdaszervezetek Egyesülete többedik alkalommal vesz részt társszervezőként ezen a konferencián. „Hisszük, hogy a partnerségre épülő együttműködés és a szakmai párbeszéd elengedhetetlen az erdőgazdálkodók és erdőtulajdonosok előtt álló kihívások kezelésében. Ez a rendezvény ugyanakkor valódi lehetőséget teremt arra is, hogy a résztvevők új ismeretekkel, megerősített szakmai kapcsolatokkal és a mindennapi munkában is hasznosítható tapasztalatokkal gazdagodjanak” – nyilatkozta Becze István, az egyesület elnöke.

A Székelyföldi Erdőtulajdonosok és Erdőgazdálkodók Szövetsége (APAPET) részéről Porzsolt Levente a szövetség elnöke hangsúlyozta: „Világunkban nagyon fontos a kommunikáció, az erdőtulajdonosok és erdőgazdálkodók problémáinak és nehézségeinek bemutatása. A tulajdonosok, erdészetek és a kapcsolódó ágazatok napjainkban nehezebb perióduson mennek át, amelynek hatásait felerősítik a különböző szervezetek lejárató kampányai. Ezek az alkalmak, konferenciák, lehetőséget adnak arra, hogy az akadémiai és szakmai szervezetek részvételével tisztább képet kapjunk ezekről a problémákról, és azokat a döntéshozó testületek elé tárjuk, megoldásokat keressünk. Várjuk az érdeklődők jelentkezését és részvételét!”

A Romániai Erdőgazdálkodók Egyesületének (ASFOR) vezetője, Ciprian-Dumitru Muscă szerint az erdők nemcsak stratégiai erőforrások az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, hanem egy olyan európai értéklánc alapját is képezik, amelynek intelligens szabályozás révén versenyképesnek kell maradnia. „Itt vagyunk, hogy megerősítsük, a tulajdonjogok tiszteletben tartása és a felelős gazdálkodás azok a pillérek, amelyekre építhetjük a fenntartható biogazdaságot, amely képes megvédeni a természetet anélkül, hogy feláldozná azoknak a közösségeknek a jövőjét, amelyek megélhetése a fától függ” – fogalmazott.

A szervezők célja, hogy szakmai alapokon, kiegyensúlyozott párbeszéd keretében járuljanak hozzá az erdőgazdálkodás előtt álló kihívások értelmezéséhez és a hosszú távon fenntartható megoldások megalapozásához. Az erdő kezelése generációkon átívelő felelősség, amely egyszerre kíván ökológiai stabilitást, jogbiztonságot és gazdasági életképességet.

MEGHÍVÓ – PROGRAM

Az eseményre online lehet előzetesen regisztrálni, ahol a panelbeszélgetések témái is elérhetők. További információ az office@adehar.ro e-mail címen és a forestinharghita.ro weboldalon.

forrás: Maszol.ro

Harmadik alkalommal szervezi meg az Erdőgazdálkodók és Erdőtulajdonosok Konferenciáját Hargita Megye Fejlesztési Ügynöksége. A Hargita Megye Tanácsa alintézményeként működő szervezet partnerei a Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyesülete, a Székelyföldi Erdőtulajdonosok és Erdőgazdálkodók Szövetsége (APAPET), az Erdőgazdálkodók Egyesülete (AAP), valamint a Romániai Fakitermelők Egyesülete (ASFOR) lesznek.

Mint az eseménnyel kapcsolatos szerdai sajtótájékoztatón Cilip Árpád, Hargita Megye Fejlesztési Ügynökségének vezetője elmondta: az első két alkalom tapasztalatai szerint jó ötletnek bizonyult tömbösíteni az erdőgazdálkodókat, erdőtulajdonosokat érintő aktuális témákat.

Az igazgató kifejtette: az egynapos, országos megbeszélésre több mint 300 résztvevőt várnak Csíkszeredába. A tanácskozás 2023-as indulásakor elsősorban a Hargita megyei közbirtokosságokat kívánták tájékoztatni a témakör aktuális kérdéseivel kapcsolatosan. Az idei konferencia kinőtte ezeket a kereteket és országos szakmai szervezetek bevonásával sikerült szintet lépni, tette hozzá.

„Érezzük azt az igényt az erdőtulajdonosok, közbirtokosságok részéről, hogy hiteles információkhoz juthassanak szakemberek bevonásával. A panelbeszélgetések során lehetőség lesz kérdéseket feltenni, megvitatni. A résztvevők egész évben fel tudják használni az év elején itt elhangzottakat” – mondta Cilip Árpád.

Mint Elekes Mózes erdőmérnök, a fejlesztési ügynökség munkatársa kiemelte: az erdészeti ágazat Románia bevételeinek 3,5 százalékát adja. „Aktuális beszélnünk az új erdészeti alaptörvényről, e köré építettük fel a harmadik konferenciánkat. Ezt az új és érdekfeszítő témát három panelbeszélgetésre bontottuk” – mondta a szakember. Az I. számú panelben a fenntartható erdőgazdálkodás és a karbonkreditek kapcsolatát vitatják meg. Az erdők védelme adja a II. panel témáját, amely során a Natura 2000 területek helyzetéről, az azokat érintő aktualitásokról lesz szó. A III. panelben az új erdészeti törvényről lesz szó – részletezte Elekes Mózes.

Jövedelem kitermelés nélkül

Porzsolt Levente, a Székelyföldi Erdőtulajdonosok és Erdőgazdálkodók Szövetségének elnöke kiemelte, az új erdészeti törvény egyik kiemelkedő újdonsága a karbonkvóta és a karbonkreditek megjelenése, amelyet a tulajdonosok is megkaphatnak egyfajta területalapú támogatásként az erdők után. A karbonkvótákkal kapcsolatosan a szakember kifejtette: a korábbi években ezek értékesítése az állam felelőssége volt a környezetvédelmi alapon keresztül. Az erdészeti törvénykönyvbe bekerült elképzelés szerint a tulajdonosok az erdeik által az országos rendszerbe szolgáltatott karbonkreditek után jövedelemhez juthatnak – mutatott rá Porzsolt Levente.

Mint elhangzott, az új erdészeti törvény számos újdonságot tartalmaz: bevezetik az agroerdészetek fogalmát, változnak az erdészeti személyzetet érintő szabályozások, valamint az üzemtervi periódusok is átalakulnak. Ezen túl a törvény lehetőséget biztosít a szabad természetjárásra gyalogosan és kerékpárral, ugyanakkor illegális fakitermelés esetén is tartalmaz új szankciókat.

A III. Erdőgazdálkodók és Erdőtulajdonosok Konferenciája 2025. március 7-én 9.30 órakor kezdődik Hargita Megye Tanácsának amfiteátrumában. Az eseményre regisztrálni ezen az oldalon keresztül lehet (a regisztráció nem kötelező, csupán ajánlott). A részletes program hamarosan elérhető lesz az esemény közösségi oldalán.

Két éve így készültek az erdészeti konferenciára Csíkszeredában.

forrás: Maszol.ro