A tájékoztatón elhangzott, kétéves előkészítő szakasz után az ÉVOSZ megkapta a szakhatóságoktól az engedélyt a rendszer bevezetésére, amely október 1-től el is indul.

A péntek délelőtti sajtótájékoztató után Szegeden a Szent Gellért Fórumban elkezdődött az ÉVOSZ éves országos konferenciája, amelyről szintén beszámolunk cikkünkben.

A határontúl előállított magyar termékek is a fókuszban

Az ÉVOSZ által az ÉKM támogatásával kidolgozott tanúsítási rendszer két védjegyet tartalmaz:

• a Prémium Magyar Építőanyag,
• valamint a Prémium Regionális Építőanyag védjegyeket.

A rendszer kimondott célja a hazai és regionális gyártású – azaz a szomszédos országokban magyar kapacitásokkal előállított – építőipari termékekre felhívni a figyelmet.

A Prémium Regionális termékekről a sajtótájékoztatón Koji László elmondta, az elmúlt években a magyar tulajdonú építőipari cégek a szomszédos országokban komoly gyártó kapacitásokat hoztak létre: az itt előállított alapanyagokat tekintik regionális termékeknek a védjegy szempontjából.

Amit a kivitelezés terén sikerült elérni, az alapanyag gyártásban is érvényesíteni szeretnék

Az eseményen Koji László ismertette, jelenleg az importkitettség 48 százalékos az építőipari alapanyagok tekintetében, amit mindenképp csökkenteni kellene.

Szavai szerint egy további cél a fogyasztók rászoktatása a hazai gyártású minőségi termékekre. Szintén fontos célként fogalmazta meg az építési helyszínhez közelebb gyártott, illetve az alacsonyabb környezetterhelésű építési termékek használatát.

Kiemelte, a tanúsítási rendszert az ÉVOSZ Hazai Építőanyag-gyártó Tagozatának kezdeményezésére és szakmai támogatásával dolgozták ki. „Szakmai súlyát az adja, hogy a tanúsítási rendszert maga az építőiparban tevékenykedő vállalkozók közössége hozza létre” – mutatott rá.

Jó példaként a magyar élelmiszeripart jelölte meg, amelyben 15 éve kezdték el a magyar termékek védjegyes támogatását, egy mára jól működő rendszert alkotva. „Reméljük, hogy 2-3 év múlva mi is el tudjuk érni ezt a szintet” – fejtette ki.

Amit a kivitelezés terén sikerült elérni, az alapanyag gyártásban is érvényesíteni szeretnék

Csepreghy Nándor egy tágabb nézőpontból indulva azt hangsúlyozta, hogy a 2010-es kormányváltás idején az építőipar részesedése 4,5 százalék volt a GDP-ben. „Az eltelt 15 év alatt többek közt a 30 ezer milliárd forintnyi állami építési beruházásoknak is köszönhetően ez az arány 6,1 százalékra nőtt, ma mintegy 4000 milliárd forintnyi összeget tesz ki” – hangsúlyozta az államtitkár.

Arra is kitért, hogy a kormányzat szuverenista gazdaságpolitikája a kivitelezésben már elérte a célját:

„Itt a magyar cégek aránya 90 százalékos, azaz a célunk már teljesült. Az alapanyaggyártás viszont csak 15-20 százalékon áll; ezt a 2026-ban induló ciklus végére 50 százalék fölé kell emelni.” Hozzátette, többek közt emiatt is karolták fel az ÉVOSZ által kezdeményezett védjegy rendszert.

Tízezres nagyságrendű felpörgést várnak az Otthon Starttól

A sajtótájékoztatót követően az ÉVOSZ éves országos konferenciáján Csepreghy Nándor tartott nyitó előadást. Elmondta, 2010 óta a magyar állam megrendelőként 30 ezer milliárd forintot költött közberuházásokra, többek közt a gyorsforgalmiút-hálózat bővítésére. Tíz megyei jogú várost értek el új gyorsforgalmi utak, és a 2010-es három helyett már 11 autópálya vezet az országhatárokig.

Az ÉKM miniszter-helyettese emlékeztetett, a pandémia és a 2022-ben elkezdődő orosz-ukrán háború komoly bizonytalanságot teremtett, megszüntetve azt a biztos hátteret, amely az építőiparnak évről-évre növekvő megrendelési volument eredményezett. Hozzátette, a politikai és gazdasági körülmények megváltozása a hitelkamatok emelkedésével járt, amely a magasépítésben csökkentette a keresletet. Erre a kormány részben szabályozási lépésekkel tudott reagálni. Ugyanakkor a kereslet helyreállításának érdekében indította el a kormány az Otthon Start Programot, amely a kedvezményes, fix 3 százalékos hitelnek köszönhetően tízezres nagyságrendben tudja felpörgetni a lakásépítést – tudatta Csepreghy Nándor.

A folytatásban az iparág valamennyi alágazatát érintő előadások következtek az építőipar meghatározó cégeinek képviselőitől. A magas-, a mélyépítés és a gyártás szemszögéből terítékre kerültek az ágazatot immár évek óta lassító megrendeléshiányra adható lehetséges válaszok. Visszatérő elemként elhangzott az együttműködés erősítése a piaci szereplők között, akárcsak az építőipar aktív szerepvállalása az iparágat érintő szabályozások, illetve gazdaságélénkítő kidolgozásában. Emellett több előadásban is szó esett a rendkívüli módon megnövekedett verseny hatásairól, valamint a szükséges hatékonyságnövelő beavatkozásokról is.

forrás: Magyar Építők