Pusztuló fenyvesek, klímaadaptív erdősítési kísérletek, természetesen regenerálódó homoki gyepek és új szakmai megközelítések – az alábbi videónkban betekintést nyújtunk a Homokhátság jövőjéről folyó közös gondolkodásba.

Nézd meg a legújabb Erdőmánia epizódot!

A klímaváltozás hatásai az Alföldön már nem távoli előrejelzések, hanem mindennapi erdőgazdálkodási és természetvédelmi tapasztalatok. A tartós aszályok, a süllyedő talajvízszint, a szélsőséges hő- és csapadékviszonyok, valamint az újonnan megjelenő kártevők és kórokozók egyre több homokhátsági erdőállomány fennmaradását kérdőjelezik meg. Különösen érzékenyen érintik ezek a folyamatok azokat a határtermőhelyeket, ahol az erdőfenntartás korábban is jelentős szakmai odafigyelést igényelt.

E kihívásokra keresett közös választ a KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. és a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont ökológusainak szakmai csapata azon a terepbejáráson, amelyet a KEFAG Zrt. szervezett a Homokhátság különböző erdőterületein. A program egy tervezett közös pályázati együttműködés első előkészítő lépéseként valósult meg. Célja az volt, hogy erdészek és ökológusok közösen vizsgálják meg: hol milyen tájhasználat, milyen erdőállomány vagy milyen más ökoszisztéma jelentheti a leginkább racionális választ a gyorsan változó termőhelyi viszonyokra. A terepi program különlegességét az adta, hogy két, sokszor eltérő nézőpontból dolgozó szakmai terület – az erdőgazdálkodás és az ökológiai-természetvédelmi kutatás – nem egymással szemben, hanem egymás tudását kiegészítve kereste a válaszokat. A résztvevők pusztuló fenyőállományokat, sikertelen erdősítéseket, felnyíló erdőket, spontán regenerálódó homoki gyepeket, cserjésedő foltokat és elegyes, klímaadaptív erdősítési kísérleteket tekintettek meg.

„A Duna–Tisza közén mi eddig is az erdőhatáron gazdálkodtunk. Ma azonban már nemcsak az a kérdés, hogyan lehet erdőt fenntartani, hanem az is, hogy hol lehet erdő, hol kell más szerkezetű, felnyíló állományokban gondolkodni, és hol kell elfogadnunk, hogy a táj más ökoszisztéma-formákkal képes stabilabb, értékesebb állapotot kialakítani. Ehhez a döntéshez erdészeti tapasztalatra, ökológiai tudásra és közös gondolkodásra egyaránt szükség van” – fogalmazott Dr. Bárány Gábor, a KEFAG Zrt. termelési vezérigazgató-helyettese.

A bejárás egyik központi témája a pusztuló fenyőállományok jövője volt. A Homokhátság több területén az elmúlt évek aszályai, a gyenge vízmegtartó képességű homoktalajok, valamint a rovarkárosítók és gombabetegségek együttes hatása miatt olyan állományok is súlyosan károsodtak, amelyek korábban még gazdaságosan fenntarthatónak tűntek. A szakemberek több helyszínen vizsgálták, hogy a fenyőállományok helyén milyen lehetőségek állnak rendelkezésre: elegyes lombos állományok, szürke nyárasok, felnyíló erdők, cserjések vagy természetesebb homoki gyepmozaikok kialakítása. A KEFAG Zrt. több olyan területet is bemutatott, ahol a korábbi fenyőerdők helyén klímaadaptívabb erdősítési megoldásokkal kísérletezik. Ezek közé tartozik a társaság gyakorlatában alkalmazott elegyes, úgynevezett „KEFAG-mix” állománytípus is, amelyben a szürke nyár főfafajként, az akác és a nemesnyár pedig elegyfafajként kap szerepet. Az ilyen megoldások célja, hogy az erdőállományok jobban alkalmazkodjanak a helyi termőhelyi viszonyokhoz, ellenállóbbak legyenek a szárazodással és a károsítókkal szemben, miközben ökológiai értékük is növekedhet.

A terepbejárás ugyanakkor arra is rámutatott, hogy nem minden területen az újraerdősítés jelenti a legjobb választ. A legsoványabb, humuszban szegény, karbonátos futóhomoktalajokon előfordulhat, hogy a zárt erdő fenntartása gazdasági, ökológiai és erdővédelmi szempontból sem reális cél. Ilyen helyeken a felnyíló erdő, a cserjésedő mozaik vagy a természetes módon visszatelepülő homoki gyep nem kudarc, hanem a táj adottságaihoz jobban illeszkedő, hosszabb távon stabilabb állapot lehet. A HUN-REN ÖK ökológusai több példán keresztül mutatták be, hogy a korábban fenyővel borított területeken – megfelelő táji környezet, közeli természetes gyepfoltok és kedvező regenerációs feltételek esetén – jelentős természetvédelmi értékű másodlagos homoki gyepek alakulhatnak ki. Ezek a területek nem helyettesítik az ősgyepeket, de fontos élőhelyekké válhatnak, és részei lehetnek annak az erdőssztyepp jellegű mozaiknak, amely a Homokhátság szárazodó tájain egyre nagyobb jelentőséget kaphat.

A program során a cserjések szerepe is hangsúlyosan megjelent. A szakemberek egyetértettek abban, hogy a fenyves és a nyílt gyep közötti átmeneti állapotok – például a galagonyából, kökényből vagy más őshonos cserjefajokból álló mozaikok – ökológiai szempontból kiemelten fontosak lehetnek. Ezek javíthatják a mikroklímát, mérsékelhetik a talaj kiszáradását, élőhelyet adhatnak számos fajnak, és segíthetik a természetes regenerációs folyamatokat. A terepi egyeztetés egyik fontos tanulsága, hogy a Homokhátságon a jövő erdőgazdálkodása nem épülhet egyetlen általános receptre. Vannak területek, ahol továbbra is indokolt és fenntartható a faanyagtermelési célú erdőgazdálkodás. Másutt elegyes, lombos fafajú, felnyíló szerkezetű erdők jelenthetik a megoldást. A legszélsőségesebb termőhelyeken pedig a természetes gyepesedés vagy cserjésedés elfogadása és szakszerű kísérése lehet a leginkább felelős tájhasználati irány.

„A célunk nem az, hogy mindenhol ugyanazt az erdőtípust tartsuk fenn, hanem az, hogy minden területen azt keressük meg, amit a termőhely, a klíma, a természetvédelmi érték és a társadalmi igények együtt lehetővé tesznek. A Homokhátságon az erdő nem pusztán faanyagforrás, hanem talajvédelmi, klímavédelmi, tájképi, rekreációs és humánökológiai érték is. Ezt az összetett szerepet csak akkor tudjuk megőrizni, ha nyitottak vagyunk az új szakmai megoldásokra” – emelte ki Sulyok Ferenc, a KEFAG Zrt. vezérigazgatója.

A bejárás a szabályozási környezet újragondolásának szükségességére is felhívta a figyelmet. A jelenlegi erdészeti szabályozás sok esetben zárt erdőkben gondolkodik, miközben az alföldi határtermőhelyeken a klímaváltozás miatt egyre gyakoribbak azok a helyzetek, amikor a felnyíló erdő, a cserjés vagy a gyepes-fás mozaik szakmailag megalapozottabb és fenntarthatóbb megoldást jelentene.

A KEFAG Zrt. számára a terepbejárás nem egyszeri esemény, hanem egy hosszabb távú szakmai együttműködés kezdete. A társaság a HUN-REN ÖK kutatóival közösen olyan pályázati és kutatási program előkészítésén dolgozik, amely tudományos alapossággal, ugyanakkor gyakorlati erdőgazdálkodási tapasztalatokra építve vizsgálja a Homokhátság erdeinek, felnyíló erdőinek, cserjéseinek és gyepes élőhelyeinek jövőbeli szerepét.

forrás: KEFAG Zrt. / Erdőmánia

Vadasparki túra – Bennett-kenguru és Kék páva

Vadasparki túra sorozatunkban a szolnoki Bagolyvár Vadasparkba kirándulunk, ahol elsőként a Bennett-kengurukat mutatjuk be. A vadaspark másik különleges állatfaja egy madár, mégpedig a kék páva, amely szintén nem honos Magyarországon.

Viharkár a Veszprémi Erdőgazdaságnál

A klímaváltozás okán kialakuló szélsőséges időjárási viszonyok igen nagy terhet jelentenek az erdőségek számára. A Veszprémi Erdőgazdaság erdőgondozási feladataiban is megjelennek a megváltozott éghajlat okozta problémák.

Erdő Ernő bácsi meséi – Mi ártalmas az erdőnek?

Az erdőnek évente legalább 500-700 mm csapadékra van szüksége, ahhoz, hogy életben maradjon. A legjobban a globális felmelegedés árt neki, hiszen a rövid, özönvízszerű esőzéseket nem tudja hasznosítani. A túl erős UV fényben pedig károsodnak a fák levelei.

Változó éghajlat, pusztuló fenyvesek

Az összes hazai erdőgazdaság számára megmérettetést jelent a változó éghajlat. Az Ipolyerdő Zrt. szakembereit is nagy kihívás elé állította egy júniusban lecsapó szélvihar.

Nemzeti Kincsünk az Erdő – A fa, mint ipari nyersanyag

A fa végigkísérte az embert történelme folyamán, és ma is az egyik legfontosabb nyersanyagunk. Szépsége, könnyű megmunkálhatósága, jó fizikai tulajdonságai miatt.

Magánerdészek a közösségekért

Az erdész – erdei tevékenysége mellett – segítséget nyújthat a helyi közösségnek is. Erre egy kiváló példa Diósjenő, ahol az itteni magánerdő gazdálkodó aktív résztvevője a közösségi munkáknak.

Vadvilág – Nyár végi életképek

Nagy a forróság, ez szinte természetes augusztusban. Bár az érzékelhető, hogy az utóbbi években ez a forróság egyre perzselőbb. Lassan hozzá kell szokni a mindinkább hosszabb ideig tartó, szélsőségesen forró nyarakhoz.

A teljes műsor (26:00)

– Vadasparki túra – Bennett-kenguru és Kék páva
– Viharkár a Veszprémi Erdőgazdaságnál
– Erdő Ernő bácsi meséi – Mi ártalmas az erdőnek?
– Változó éghajlat, pusztuló fenyvesek
– Nemzeti Kincsünk az Erdő – A fa, mint ipari nyersanyag
– Magánerdészek a közösségekért
– Vadvilág – Nyár végi életképek

Forrás: Hazai Vadász
Szerkesztette: MM