A bútoripar hagyományosan a hazai gazdaság fontos ágazatai közé tartozik. 1990-ben 46 bútorgyártó kombinát működött az országban, melyek 675 millió dollár értékben exportáltak, írja az economedia.ro.

A piacgazdaságra való áttérés teljesen átalakította az ágazatot: 2016-ra a cégek száma 5500-ra nőtt, ezek közvetlenül 55 ezer, közvetve pedig további 150 ezer embernek adtak munkát.

„2016 óta súlyosan fogyatkozunk. Jelen pillanatban a cégek száma 5 ezer alatt van, a közvetlen alkalmazottak száma pedig 49 ezer alá csökkent” – nyilatkozta Nadina Nedelea, a Romániai Bútorgyártók Egyesületének (APMR) ügyvezető elnöke.

Állítása szerint három tényező okozta az ágazat visszaesését, mely jelenleg is tart. „Függünk az alapanyagtól, mely folyamatosan drágult. Függünk az energiától. És függünk a munkaerőtől is, a minimálbér folyamatos emelése érintett minket, mert automatikusan növelnünk kellett a többi dolgozó fizetését is” – mondja a szakember.

Gondot jelent az is, hogy a hazai bútoripar a Romsilva által kitermelt faanyagnak mindössze 10 százalékát dolgozza fel, jelentős része ugyanis rönk formájában exportra kerül.

„Importálnunk kell a minőségi faanyagot. Importálunk Ukrajnából, Magyarországról, Németországból, Ausztriából, s skandináv országokból, Horvátországból, Csehországból. Lengyelország termelése hatszorosa a romániainak, pedig az erdőterület csak duplája a miénknek. Mi 2,5 milliárd euró értékben exportálunk, Lengyelország exportja pedig 15 milliárd. 12 évvel ezelőtt Lengyelország a bútoripart stratégiai ágazattá nyilvánította, gondoskodott róla, hogy a minőségi faanyag a bútoriparhoz kerüljön. Romániában a bútor értéke 11,5-szöröse a rönkének és 8,5-szöröse a deszkáénak” – magyarázza az APMR vezetője.

Ha az Egyesült Államok vámot vet ki a kínai bútorokra, akkor azok el fogják árasztani Európát, ami nagyban súlyosbítani fogja az ágazat helyzetét, figyelmeztet a szakember.

forrás: Maszol.ro

Az eredményekből kiderül, hogy az ágazat előtt milyen nagy kihívások állnak. A gyenge gazdaság és a lakásépítés válsága komoly nyomás alá helyezi a vállalatokat. Ugyanakkor az EU erdőirtásmentes termékekkel kapcsolatos rendeletének (EUDR) bevezetése azzal fenyeget, hogy megzavarja a fapiacokat és gyengíti a hazai iparágat. A DeSH gyors cselekvésre szólítja fel a politikusokat.

„Szövetségi felmérésünk eredményei nemcsak a fűrész- és faipar jelenlegi helyzetébe nyújtanak betekintést, hanem hangsúlyozzák azokat a felhívásokat is, amelyek az egész ágazatból hónapok óta érkeznek: Határozott politikai fellépés nélkül nem lesz gyors fellendülés” – hangsúlyozza Dr. Stephan Lang, a DeSH elnöke. „Különösen az építőipar válsága súlyosbodik tovább. A fűrész- és faiparral nem csak az erdő- és faértéklánc egyik központi eleme van nyomás alatt, hanem a fenntartható és klímabarát építés és életmód szempontjából a jövő ipara is. Ennek a riasztó fejleménynek a fényében az eddigi politikai intézkedések cseppnek tűnnek a tengerben.”

Az építőipari válság megrendelések hiányát okozza

A megkérdezett 105 vállalat mintegy háromnegyede az építőipart tartja a legnagyobb gazdasági kihívásnak a vállalata számára. „A hónapok óta csökkenő építőipari tevékenység erősen szorongatja az iparágat. Már a vállalatok 40 százaléka rossz üzleti helyzetről számol be – és javulás nem látszik” – kommentálja Lang a felmérés eredményeit. „Mivel a nyersanyag- és munkaerőárak minden eddiginél magasabbak, a vállalatoknak nemzetközi összehasonlításban rendkívül nehéz piaci környezettel kell szembenézniük.”

Gazdasági torzulások az EUDR miatt

Ehhez jönnek még a növekvő bürokratikus terhek. Különösen az EUDR év végi bevezetése rejt gazdasági dinamitot. A vállalatok 94 százaléka ugyanis úgy véli, hogy a jelenlegi feltételek mellett nem lesz képes a megadott határidőn belül végrehajtani a rendeletet. „A felmérés világossá teszi azt, amit mi szövetségként már hónapok óta kommunikálunk: Az EUDR a jelenlegi formájában sem megvalósítható, sem megvalósítható. Éppen ellenkezőleg, azzal fenyeget, hogy torzulásokhoz vezet a fapiacokon, és hosszú távon gyengíti a hazai ipart” – magyarázza Julia Möbus, a DeSH ügyvezető igazgatója. A számos megoldatlan kérdés és a technikai követelmények hiánya mellett a vállalatok több mint háromnegyede versenyhátránytól tart a nemzetközi kereskedelemben, valamint más anyagokkal szemben.

Gyors cselekvésre van szükség

„A fa a jövő nyersanyaga, és az erdő és a faépítés határterületén működő iparág központi szerepet játszik a gazdaság és a társadalom fenntartható fejlődésében. További bürokratizálás helyett megbízható keretfeltételekre és a fa felhasználása előtt álló meglévő akadályok megszüntetésére van szükség” – mondja Lang. „A jelenlegi gazdasági fejlődés és a lakásépítés válsága miatt ezért gyors cselekvésre szólítjuk fel a politikusokat. A klímabarát átalakulás nem fog sikerülni, ha várunk és csak reménykedünk a javulásban” – hangsúlyozta Lang végezetül.

A felmérésben 105 cég vett részt
A válaszadók rönkfeldolgozási kapacitásuk: több mint 27,7 millió köbméter/év, a összes németországi fűrészipari kapacitásnak ez mintegy 70 százaléka.
-> A fenyőt feldolgozó vállalatok aránya 75 százalék.
-> A lombos és vegyes fafajtát feldolgozó cégek 14, illetve 11 százalékos arányban képviseltetik magukat.

A fűrész- és faipar gazdasági helyzetéről szóló DeSH-felmérés kiválasztott eredményei

szerk/ford: Tóth János, forrás: DESH 09-17

A szövetségi statisztikai hivatal szerint Németországban a raklapgyártás tavaly 15,8 százalékkal 97,89 millió darab fából készült raklapra esett vissza 2022-hez képest. Értékben a raklapgyártás 36,7 százalékkal, 1,07 milliárd euróra esett vissza.

Az exportcsomagolás csökkenő tendenciája valamivel kevésbé volt markáns. A fából és faalapú anyagokból készült ládák termelése 9,3 százalékkal 1,59 millió köbméterre csökkent 2023-ban az előző évhez képest. A termelési érték ebben a szegmensben egy év alatt 5,3%-kal 548,6 millió euróra csökkent. A fából készült kábeldobok gyártása szintén csökkent, 14,0 százalékkal 208 886 m²-re.

szerk/ford: Tóth János, forrás: HolzForum