A fák jelentősége kiemelkedő az ökológiai egyensúly fenntartásában, és az éghajlatváltozás hatásainak megfékezésében. Megkötik a szén-dioxidot, oxigént termelnek, természetes élőhelyet biztosít az ökoszisztéma szempontjából fontos élőlényeknek, visszatartják és elpárologtatják a csapadékvizet, megkötik a légszennyezést és a port, árnyékot adnak és csökkentik a nyári hőséget (akár 20-25 Celsius fokkal is), mérséklik a zajterhelést, ezenkívül nem elhanyagolható a fizikai, szellemi egészségünk megtartásához való hozzájárulása sem.

Győrben és Szombathelyen is új „A fa érték!” táblákat avattak, amelyek közérthető módon mutatják be a kiválasztott fák értékét és ökológiai szolgáltatásait. Győrben a Reflex Környezetvédő Egyesület, a Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség és Győr város közreműködésével helyezték ki a táblákat a Bartók Béla úti városképformáló platánnál és a város központjában álló árnyékadó tölgynél. Az árnyékadó tölgy számított értéke 5,04 millió forint, miközben egy vegetációs időszak alatt 402 kg szén-dioxidot köt meg, 442 kg oxigént termel, 3062 kg port köt meg és közel 32 ezer liter vizet párologtat el.

Szombathelyen több védett fához is kikerült az „A fa érték!” tábla.

A Szent Flórián úti tiszafa értéke 243,6 millió forint, amely jól mutatja, hogy a városi fák milyen jelentős, gyakran láthatatlan értéket képviselnek. A bemutatott fák között szerepelt egy hárs is, amelynek értéke 24,783 millió forint, valamint egy további fa, amelynek számított értéke meghaladja a 32 millió forintot.

„A fák értéke sokkal több annál, amit elsőre látunk. Az ilyen kezdeményezések segítenek abban, hogy a közösségek jobban megértsék, milyen szerepet játszanak a fák a klímaváltozás hatásainak kezelésében és a települések élhetőségének megőrzésében.” – mondta Lajtmann Csaba, az Éghajlatvédelmi Szövetség elnöke, az Európai Éghajlati Paktum nagykövete.

A számítást bárki elvégezheti: Magyar Faápolók Egyesülete létrehozott egy applikációt, amely szakmai szempontok alapján számolja ki az egyes fák értékét. Ezt az alkalmazást környezetvédelmi szakemberek országszerte használják. A fák állapotának és értékének nyomon követése egyre fontosabb, mivel a klímaváltozás hatására egyre kedvezőtlenebb körülmények között fejlődnek. A tudatos fásítás és a meglévő állomány védelme ezért kulcskérdés a települések alkalmazkodóképessége szempontjából.

Sok település felmérte már zöldterületeit és fásszárú növényállományát, ám ezeket általában nem használják fel és nem frissítik. A legjobb megoldás erre egy online fakataszter, azaz nyilvántartás lenne, ami bemutatja az adott település fáit és azok főbb adatait. Ez alapján lehet aztán tudatos fásítási koncepciót kialakítani. Nagyon lényegesek az egyéni döntések is a kiskertekben található fák kezelése terén, ennek tudatosságát is támogatják a faérték-számítások.

A fák védelme és értékük tudatosítása több európai éghajlati paktumos nagykövet munkájában is fontos szerepet kap. Miskolcziné Amrein Boglárka, Zagyva Gabriella, Bozzay Balázs, Rózsahegyi Péter, Lajtmann Csaba és Laki György, hogy csak néhány példát említsünk, különböző helyi kezdeményezéseken keresztül dolgoznak azon, hogy a közösségek jobban megértsék a fák klímaalkalmazkodásban betöltött szerepét. A kezdeményezés fejlesztését az Európai Éghajlati Paktum támogatja, amely a klímavédelem gyakorlati, helyi megoldásaira helyezi a hangsúlyt.

Az Európai Éghajlati Paktumról

Az Európai Bizottság által az európai zöld megállapodás részeként indított együttműködés azon emberek mozgalma, akik küldetésüknek tekintik, hogy Európát fenntarthatóbbá tegyék és elősegítsék, hogy az EU 2050-re klímasemlegessé váljon. Az Éghajlati Paktum közös színteret kínál az egyéneknek, a közösségeknek és a szervezeteknek az éghajlatváltozás elleni küzdelem és a következményeihez való alkalmazkodás érdekében.

forrás: greenfo

– A településeken lévő fák kiváló szolgálatot nyújtanak a hőség elleni védekezéshez: egyszerre árnyékolnak és szolgálnak természetes párakapuként – mondta el Lajtmann Csaba, a Reflex egyesület programvezetője. – Sajnos a fák értéke nem eléggé ismert – tette hozzá –, ezért is mutatjuk be a program keretei között elkészült kiadványban a Faápolók Egyesületének kis alkalmazását, amellyel bárki kiszámolhatja a növények anyagi értékét és ökológiai szolgáltatásait.

Az Éghajlatvédelmi Szövetség az alkalmazás használatára és annak segítségével „A fa érték!” táblák kihelyezésére biztatja tagjait és partnereit, amely például azzal is szembesít bennünket, hogy a fák természetes porszívóként rengeteg port képesek megkötni egy vegetációs időszakban. A huszadik ilyen táblát a Reflex Ökológiai Központjának öreg diófájánál épp a hetekben avattuk fel a HUG Fesztiválon – zárta gondolatait Lajtmann Csaba.

– A zöldfelületi megoldások mellett nagyon fontosak az esővíz-gazdálkodás innovatív példái és eszközei is – tette hozzá Szabó Krisztina, aki a hároméves projekt koordinátoraként fogta össze az öt országon átívelő partnerséget, amelyben a Reflex Környezetvédő Egyesület mellett az Ausztriai Klímaszövetség, a német Aiforia, a marosvásárhelyi Fókusz Öko Központ és a horvát Isztriai Fejlesztési Ügynökség vett részt.

– Az első kiadványban olyan innovatív mintákat mutatunk be, amelyek megismételhetők más közösségben is, míg a második kiadványban a zöld és kék infrastruktúra területeinek módszereit és hasznos eszközeit mutatjuk be. Ezek a módszerek például segíthetik a településeket, hogy a ritkán, de akkor viszont rendkívül intenzíven érkező csapadékot visszatartsák és hasznosítsák, ezzel óvva a villámárvizektől és lehetőséget biztosítva a zöldfelületek környezetkímélő vízellátásához – zárta gondolatait a Reflex koordinátora.

forrás: KISALFÖLD 08-27