Most, 16 évvel a ReGeFor2007 után, az erdőtelepítések ösztönzésének tervén és a sajtóban megjelent nyilvános vitákon túlmutatva, milyen értékelést tudunk közösen adni a keveredés értékéről?

Tágabb értelemben, vajon az erdők összetételének és szerkezetének összetettsége előnyt jelent-e az erdők éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásában és a biológiai sokféleség kezelésével kapcsolatos kihívások kezelésében?

Ez a komplexitás a bizonytalansággal szembeni agilitás garanciája? Az erdők összetettsége magában foglalja a fajok különböző térbeli léptékű keveredéseit, a populációkon belüli genetikai sokféleséget, a természetes vagy létrehozott összetettséget, a holtfa, a dendromikro-élőhelyek és más erdei mikroélőhelyek változatos szerkezetét, a fajok keveredését állományonként, csomókban vagy foltokban (gazdálkodási egységeken belül), a szerkezet vagy a kor szabálytalanságát, a tájmozaikokat.

A komplexitás növelése mellett tudjuk-e, hogyan kell kezelni? És mik lennének az összetett erdők valódi kezelésének körvonalai: hogyan lehet ezeket az éghajlatváltozás és a társadalmi elvárások összefüggésében megvalósítani?

Milyen módon lehet az erdők növekvő komplexitása az erdőállományok alkalmazkodásának és kezelésének eszköze? Tudjuk-e, hogyan lehet az összetett, ellenálló erdőket alkalmassá tenni arra, hogy a tőlük elvárt összes szolgáltatást nyújtsák? Hogyan segítheti elő a közpolitika a regionális szinten már most is nagyon változatos erdők összetettségének növelését? Milyen gazdasági költségei és társadalmi elfogadottsága lenne az ilyen komplex erdők fejlesztésének? Összeegyeztethetőek-e a fahasználat változásai (a társadalom igényei és az ipari létesítmények innovációi) az erdők összetettségének növelésével?

Az erdők éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodását segítő új genetikai erőforrások keresése számos fejlesztési erőfeszítés tárgyát képezte, és egy több partnerrel folytatott kísérleti megközelítés (az Esperense-megközelítés) kialakításához vezetett. Képesek leszünk-e ugyanígy egy széleskörű, együttműködésen alapuló kísérleti programot kidolgozni a komplexitás kezelésének az alkalmazkodás érdekében történő fejlesztésére az összes kapcsolódó szolgáltatás integrálásával?

Akár kutatással, oktatással, tanácsadással, fejlesztéssel, vezetéssel, önkéntes munkával vagy választott tisztséggel foglalkozik, meghívjuk Önt, hogy jöjjön el, és ossza meg velünk kérdéseit, tapasztalatait és eredményeit a ReGeFor2023 konferencián.

A korábbi konferenciához hasonlóan a ReGeFor2023 is összefoglaló előadások (20 perc + 10 perc kérdések), személyes beszámolók (10 perc), kiscsoportos műhelymunkák, kerekasztal-beszélgetés és egy gyors kommunikációs ülés keretében zajlik majd, amely plakátokon vagy az önkéntes kommunikáció más formáin alapul. A beszámolók egy része poszterek vagy összefoglalók formájában is bemutatásra kerülhet (ezek nyomtatásáról gondoskodnak).

Az eseményre jelenléti formában Champenoux-ban kerül sor. A konferenciákat és a kerekasztal-beszélgetéseket on-line is lehet követni, de a vitaműhelyeket nem (a közvetlen eszmecserék ösztönzése érdekében).

A ReGeFor2023 három, előadásokból és személyes beszámolókból álló ülésszakra tagolódik:

1. 1. ülésszak: Bevezetés: Az erdészeti tájak komplexitása és összetétele.
2. 2. ülésszak: Az erdők komplexitása: többféle ábrázolás és célkitűzés.
3. 3. ülésszak: Az erdők komplexitásának kezelése: kísérletek és visszajelzések.

Szerző: Dr. Somogyi Norbert, Forrás: OEE