E folyamat megkönnyítése és az e komplex törekvés irányába mutató politikai döntéshozatal megkönnyítése érdekében az ENSZ-EGB és más szervezetek, köztük az Európai Beruházási Bank, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség, a Nemzetközi Energiaügynökség, a Nemzetközi Távközlési Unió, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet, a Meteorológiai Világszervezet és a Világbank tudásbázist biztosítottak egy mesterséges intelligenciával működő platformhoz, amely az energiarendszerek rugalmasságával kapcsolatos információk és adatforrások valós idejű interaktív gyűjteményét fogja kínálni. Ezt a munkát a Zürichi Egyetem Markus Leippold professzor által vezetett csapatával együttműködve végzik.

A platform olyan élvonalbeli eszközzel fogja ellátni a politikai döntéshozókat, amely a tudásmenedzsment és a terjesztési képességek megkönnyítése révén tájékoztatja a politikai döntéseket. A platform célja továbbá, hogy segítse a technológiai és szakpolitikai áttörések azonosítását és a pénzügyi források mozgósítását az ellenálló képesség érdekében.

„A mesterséges intelligencia (AI) és a gépi tanulás terén a közelmúltban elért áttöréseknek köszönhetően egy AI-alapú eszközt tervezünk bevezetni a hatékony szakpolitikai és döntéshozatal-https://unece.org/info/publications/pub/382951támogatás érdekében. Ez a nagy nyelvi modelleknek az energiaágazat sajátosságaihoz való hozzáigazításán fog alapulni, és egy speciális természetes nyelvi feldolgozási protokollt fogadna el a rugalmas energiarendszerek szakpolitikai és technológiai lehetőségeire vonatkozó kérdések megválaszolására” – emeli ki Dario Liguti, az UNECE Fenntartható Energia Osztályának igazgatója.

Az információkat és az adatforrásokat a résztvevő szervezetek szakértőiből álló szerkesztőbizottság fogja ellenőrizni. A jövőben más partnereket is felkérnek majd a kezdeményezéshez való csatlakozásra.

Álljon itt egy rövid részlet a kiadványból:

„Bioenergia

A bioenergia olyan megújuló energia, amelyet biomassza felhasználásával lehet előállítani, amely közvetlenül vagy közvetve fotoszintézissel előállított biológiai anyagból származik. Fenntartható energiaforrásként szolgálhat a tagállamok számára, azonban mielőtt nagymértékben beruháznának a bioenergiába, a politikai döntéshozóknak figyelembe kell venniük annak az élelmezésbiztonságra és a környezetre gyakorolt lehetséges hatásait, beleértve a vízkészletek kimerülését és szennyezését, a talaj degradációját, a tápanyagok kimerülését, valamint a vadon élő és a mezőgazdasági biodiverzitás csökkenését. A bioenergia-termelés megfelelő módon történő fokozásához a kapcsolatokat figyelembe vevő, integrált és holisztikus megközelítésre van szükség.

A szakértők szerint a biomasszából és hulladékból előállított bioüzemanyagok elterjedésének fokozása érdekében a politikai döntéshozóknak olyan szakpolitikák, szabványok, jogszabályok, ösztönzők és/vagy önkéntes kapacitásépítési programok kidolgozását, végrehajtását és/vagy elfogadását kell fontolóra venniük, amelyek:

• A közlekedési ágazat szén-dioxid-mentesítésére olyan bioüzemanyagok, mint a kukoricaetanol vagy a biogáz alkalmazása azokban az esetekben, ahol nehéz a villamosítás. Fontos azonban figyelembe venni a földhasználat gazdaságosságát, a lehetséges környezeti hatásokat és az élelmezésbiztonsággal való kompromisszumokat, különösen, ha a műtrágyatermelést a földgázköltségek is befolyásolják.
• Biomasszát és hulladékot felhasználó kapcsolt hő- és villamosenergia-termelésre irányuló projektek kidolgozása, hosszú távon esetleg szén-dioxid-leválasztással, -felhasználással és -tárolással (CCUS), az energiabiztonság növelése, az ellátás diverzifikálása és a települések és régiók gazdaságának körforgásos jellegének elősegítése érdekében.
• A biomasszában és a hulladékban rejlő teljes potenciál felszabadítása az energiarendszerben a bioüzemanyagok alkalmazásával. A biomassza és a hulladék jól használható alapanyagként a biogáz és a biometán előállításához. A hulladékhő hasznosítása növeli az energiaellátás biztonságát, mivel a hulladék túlnyomórészt helyi forrásból származik. A bioüzemanyagokat be lehet táplálni a gázhálózatba, és többféle felhasználási módra is felhasználhatók, a kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés (CHP) és a nehézgépjárművek közlekedése között.”

szerk/ford: Tóth János, forrás: UNECE