A természet helyreállításáról szóló uniós jogszabály biztosíthatná, hogy a súlyosan leromlott élőhelyek helyreállításával fékezzük a biológiai sokféleség elvesztését és a klímaváltozást. A két éves vita után kialakított kompromisszumos javaslatot az Európai Parlament elfogadta, de – mivel a jogszabályt nem támogató Ausztria, Belgium, Hollandia, Finnország, Olaszország, Lengyelország és Svédország után márciusban Magyarország nagy meglepetésre visszavonta az addigi támogató véleményét – a javaslat elvesztette az Európai Tanácsban szükséges minősített többséget.

A jogszabályt nem támogató tagállamok polgárai nem értenek egyet a döntéshozóikkal. Ez derült ki egy Hollandiában, Finnországban, Magyarországon, Olaszországban, Lengyelországban és Svédországban végzett felmérésből, amely szerint négyből három állampolgár támogatja a jogszabályt.

A most készült reprezentatív felmérésből kiderül, hogy a tervezetet nem támogató országok lakosságának túlnyomó többsége szerint a biológiai sokféleség csökkenése negatív hatással van az emberekre, a mezőgazdaságra és a gazdaságra, és ezt a problémát sürgősen, az ökoszisztémák helyreállításával kell megoldani.

A természet helyreállításáról szóló jogszabálytervezet Olaszországban kapta a legnagyobb társadalmi megerősítést, ahol a polgárok 85%-a támogatta, ezt követi Magyarország 83%-kal, majd Lengyelország 72%-kal. A megkérdezettek mindössze 6%-a nem értett egyet a törvény elfogadásával. A felmérés teljes eredménye itt olvasható. 

A BirdLife Europe, a ClientEarth, az Európai Környezetvédelmi Iroda és a WWF EU alkotta #RestoreNature koalíció szerint: „Ezek az eredmények azt bizonyítják, hogy egyes tagállamok figyelmen kívül hagyják az állampolgárok természet iránti aggodalmát. Annak ellenére, hogy a holland, finn, magyar, olasz, lengyel és svéd lakosság 75%-a támogatja a tervezetet, kormányaik továbbra is megtagadják tőlük a természet helyreállításának hasznait, beleértve a szélsőséges időjárási eseményekkel szembeni védelmet, az egészséges élethez szükséges környezeti állapotot és testi-lelki jóllétet, valamint a hosszú távú gazdasági előnyöket. Ezek a számok alátámasztják, hogy mennyire fontos, hogy az EU elfogadja a javaslatot. Senki sem nyer, ha a természeti környezetünk elpusztul, miközben mindenkinek jó, ha hagyjuk, hogy a természet megerősödjön.”

Néhány hónapja hasonló felméréseket végeztek Ausztriában és Belgiumban is, ahol hasonló magas százalékban álltak ki a természet helyreállításával kapcsolatos célok mellett a megkérdezett állampolgárok.

Az eredmények egybecsengenek az Európai Unió tizenegy környezetvédelmi miniszterének kérésével, melyben arra ösztönzik miniszter kollégáikat, hogy a közösen vállalt kötelezettségeiknek megfelelve lépjenek fel felelős vezetőként és a június 17-i környezetvédelmi tanácsülésen fogadják el a jogszabályt.

A természet-helyreállítási törvény elfogadása érdekében a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a WWF Magyarország márciusban levelet írt Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszternek. Kérésükre egyelőre nem kaptak választ.

A felmérésről

A fenti eredmények a Savanta független kutatóintézet által végzett felmérésből származnak. A Savanta 6190 válaszadót kérdezett meg Lengyelországban, Finnországban, Svédországban, Olaszországban, Hollandiában és Magyarországon 2024. május 1-9. között. A felmérésbe bevontak körét úgy választották ki, hogy kor, nem és régió szerint országosan reprezentatív legyen minden országban. Az adatokat egyenletesen súlyozták az egyes országok között. A teljes körű eredmények itt találhatók.

forrás: WWF

Az Európai Unió klímaváltozás elleni harca és az ambiciózus zöldátmenet szempontjából egyik kulcsfontosságú uniós szabályról kell dönteniük hamarosan a tagállamoknak: az EU természet-helyreállítási törvényének célja, hogy uniós szinten írja elő azokat a tagállami kötelezettségeket, amelyek segítik a talajok és a biológiai sokféleség, a környezet helyreállítását.

A hosszú távú csomag végrehajtására hatalmas összeg, 100 milliárd euró – 37 ezer milliárd forint – van elkülönítve az uniós kasszában. Ez nagyjából hazánk egy éves költségvetésével azonos összeg.

A gyakorlatban a törvény előírná, hogy a tagállamoknak nemzeti stratégiát kell készíteniük a természetes élőhelyek 90 százalékának és a tengeri élőhelyek 50 százalékának helyreállításáról. A nemzeti stratégiákat Brüsszel hagyná jóvá.

Ez azt jelenti, a jelenleg művelt területek egy meghatározott részén sem lehetne mezőgazdasági és más gazdasági tevékenységet végezni és az erdőgazdálkodás is komoly akadályokba ütközne.

Az Európai Bizottság 2022-ben bemutatott javaslata ugyanakkor komoly módosításra szorul. A javaslatok legnagyobb része arra irányul, hogy az Ursula von der Leyen vezette testület vegye figyelembe a nemzeti sajátosságokat és a gazdák érdekeit, ezzel pedig az egész EU-ra gyakorolt társadalmi következményeket.

Brüsszel ezúttal is túl messzire ment

Az Európai Bizottság javaslatával szemben a legtöbb módosítási javaslat azt a célt szolgálja, hogy életszerűbbé tegye a törvényt. A környezetvédők és a bizottság ugyanakkor nem örül ezeknek az elsősorban tagállami és ágazati szereplőktől származó javaslatoknak. A szigorú természet-helyreállítási csomag támogatói szerint minden módosítás arról szól, hogyan lehetne fellazítani a szabályozást.

Az aggodalmak nagy részét Brüsszel sem utasítja vissza, ugyanakkor a bizottsági álláspont szerint minden engedménnyel távolabb kerül a természet helyreállítása és a klímaváltozás elleni harc sikere.

Az Európai Parlament mezőgazdasági bizottsága, majd később a halászati bizottsága gyakorlatilag az egész tervezetet lesöpörte az asztalról, minden pontját elutasítva.

Az Európai Néppárt a javaslat elutasításának élére állt az elmúlt hetekben, mivel a jobboldali és a liberális frakciók szerint nem veszi figyelembe a gazdák megélhetését és az európai élelmiszer-ellátás biztonságos fenntartását. A természetes környezet visszaállítása érdekében ráadásul egy sor olyan intézkedést is megfogalmaz, aminek nincs semmi értelme – állítják a brüsszeli javaslatot elutasító bizottságok.

Az Európai Néppárt végül kivonult a parlamenti vitáról és távol marad a természet-helyreállítási törvény további vitájától.

Elsősorban tehát az Európai Parlament ellenállása miatt csekély rá az esély, hogy június végére megszületik a döntés a kötelező szabályozásról. A képviselők bírálták a Bizottságot, amiért az előterjesztés készítésébe nem vonta be sem a parlamentet, sem a gazdálkodókat.

A képviselők álláspontja szerint figyelembe kell venni, hogy a természeti erőforrások a gazdák termelési eszközei is egyben, nem lehet egymással szembe állítani a természet megóvását és a mezőgazdaságot.

Várhatóan januárban fogadhatnak el a képviselők és a tagállamok egy kevésbé szigorú, ám kompromisszumos megállapodást. Ekkor már a politikai ambíciók is jelentősen befolyásolják a felek álláspontját az EP-választások közeledtével.

A tagállamok nyitottak, ha nem rokkan bele a gazdaság

Az Európai Parlamentnek minden eddiginél gyorsabban kellene megegyeznie a bizottsággal, ahhoz, hogy még e hónapban elfogadható javaslat szülessen, amire nincs túl sok esély.

A tagállamok minisztereiből álló Mezőgazdasági és Halászati Tanács ugyanakkor már a június 20-ai luxemburgi ülésén elfogadhatja a természet-helyreállítási törvényt, de csak a javasolt módosításokkal. Az eredeti szöveget a nemzetek többsége kimondottan veszélyesnek tartja.

Írország bírálta a leghangosabban a tervezetet. Leo Vardkar elnök szerint – Brüsszel „túl messzire ment” és nem veszi figyelembe a valóságot, emellett nincs tudatában annak, hogy a gazdák hogyan művelik a földet.

A tagállamok mindenekelőtt nagyobb rugalmasságot szeretnének és azt, hogy a nemzeti cselekvési tervek jóváhagyásakor Brüsszel vegye figyelembe a nemzeti sajátosságokat és a természet eltérő állapotát.

Míg eredetileg 2030-ig kellett volna végrehajtani a természetvédelmi intézkedéseket, a javaslat szerint az évtized végére csak annak felmérését kellene befejezni, pontosan milyen területekre is terjed ki a szabályozás.

A tagállamok az eredeti koncepciót azért sem tartják elfogadhatónak, mert álláspontjuk szerint

• aggályos a magántulajdon védelme szempontjából 
• és gyakorlatilag ellehetetleníti az energetikai beruházásokat, 
• akadályozza az infrastruktúra fejlesztését, 
• de a megújuló energia terjedését is korlátozhatja tervezet, mivel a természeti területeken nem lehetne szélerőművet, vagy naperőművet sem telepíteni.

Megbélyegzett, mellőzött gazdák

A javaslatot óriási politikai és társadalmi figyelem kíséri. A környezetvédő szervezetek és a civil szféra a minél szigorúbb természet-helyreállítást szorgalmazza és arra szólítják Brüsszelt, ne kössön kompromisszumokat a biológiai sokféleség rovására.

Az európai gazdákat és termelőket tömörítő szövetség, a Copa-Cogeca, valamint a halászok európai érdekképviselete, az Europêche üdvözölte, hogy a parlament lesöpörte az asztalról a javaslatot. A mezőgazdaság és a halászat minden meghatározó szereplője egyetértett abban, hogy Brüsszel természet-helyreállítási törvényjavaslata megbélyegzi az élelmiszer-előállítás szereplőit és az ökológiai intézkedések ellehetetlenítik tevékenységüket, ezzel óriási társadalmi károkat okoz.

Az európai érdekképviseletek már többször is felszólították a bizottságot, hogy vonja be őket a javaslatcsomag előkészítésébe, mivel mindenkinek érdeke a természetes területek állapotának jelentős javítása, ugyanakkor a célokat az érintettekkel közösen is meg lehet valósítani.

Ölre menő vita a politikai nagyágyúk között

Az EP baloldali, szocialista képviselői és a jobbközép néppárti képviselők között kibékíthetetlen ellentéthez vezetett, hogy a néppárt a korábbi álláspontjával ellentétben már nem támogatja a javaslatot.

A hírek szerint emiatt halasztotta el az Európai Bizottság az új genetikai technológiák (NGT-k) mezőgazdasági alkalmazását lehetővé tévő szabályozás tervezetének bemutatását. Eredetileg ezen a héten ismertette volna elképzeléseit Brüsszel, ugyanakkor ezt csak július elején teszi meg.

Brüsszel kiterítette lapjait és a gazdák után megzsarolta a parlamentet is

Egyre kisebb az esély arra, hogy ebben a parlamenti ciklusban érdemi döntés születik az Európai Unió mezőgazdasági- és élelmiszerreformjára tett radikális brüsszeli javaslatokról. Sőt, a növényvédők korlátozásáról, a természet helyreállításáról és az új géntechnológiákról szóló tárgyalások egyre feszültebb légkörben zajlanak a választások közeledtével. A gazdák jövőjéről szóló vita az uniós zöldtervek végét vetítik előre, ami óriási politikai kudarc lenne az uniónak és jó pont a tagállamoknak. Bővebben >>>

Vélhetően politikai okokból késlekedik a javaslat: korábban Frans Timmermans zöldügyekért felelős bizottsági alelnök már világossá tette, hogy a baloldali frakciók és a zöldek által elutasított, viszont a néppárt kiemelt támogatását élvező NGT-szabályozás előfeltétele a természet-helyreállítási törvény elfogadása.

Ezért egy eredménytelen parlamenti vagy tanácsi szavazás esetén Brüsszel további nyomásgyakorló eszközként használhatja fel az NGT-javaslatot.

Az új géntechnológiák lehetővé teszik, hogy a növények ellenállóvá váljanak a klímaváltozással szemben anélkül, hogy idegen DNS hozzáadásával befolyásolják a növény tulajdonságait, mint a hagyományos GMO-knál. A legfőbb különbség, hogy a precíziós génszerkesztéssel azok a folyamatok gyorsíthatók fel jelentősen, amelyek egyébként a természetben is végbe mennének, de ez akár évtizedekig is eltartana. A klasszikus GMO-növények ugyanakkor csak mesterséges körülmények között jöhettek létre, a természetben nem.

Jelenleg az NGT-kre és a GMO-kra azonos szabályozás vonatkozik. A géneljárással nemesített növények termesztéséhez először engedélyt kell adnia az Európai Uniónak, ám tagállami hatáskörben ez megtagadható az olyan általános GMO-tilalmakkal, mint amilyen Magyarországon is érvényes.

Németország mellett Magyarország sem támogatja az NGT-k új, sokkal megengedőbb szabályozását, amennyiben nincsenek megfelelő garanciák arra, hogy nem sérül az élelmiszer-biztonság és hatékonyan ellenőrizhető marad a tudományos tevékenység.

forrás: napi.hu