Az erdők fennmaradása össztársadalmi érdek, ezért Magyarország nagy hangsúlyt fektet a klímaváltozás hatásainak és az alkalmazkodás lehetőségeinek kutatására. Napjainkban különösen értékesek a szélsőséges termőhelyek erdősítésében szerzett közel egy évszázados magyar tapasztalatok, hiszen világszerte kihívás a megváltozó termőhelyi viszonyoknak megfelelő gazdálkodás, fogalmazott Zambó Péter a finnországi székhelyű kutatóintézet vezetőjével folytatott megbeszélésen.

Magyarország a kilencvenes évek óta részt vesz az EFI által koordinált erdőgenetikai kutatásokban, legújabban pedig csatlakozott az EFI Integrate nevű programjához, melynek keretében az erdők természetvédelmi értékét mérik fel és oktatják a terepen dolgozó szakemberek számára. A kutatásokban a Soproni Egyetem, és annak Erdészeti Tudományos Intézete mellett több állami erdészeti társaság is részt vesz, így például az első természetvédelmi, ún. marteloszkóp mintaterületeket a Pilisi Parkerdő Zrt. és a Mecsekerdő Zrt. létesítette. Az állam így nemcsak a kutatóintézetek finanszírozásával, hanem gazdasági társaságain keresztül is aktív szerepet vállal a fenntartható erdőgazdálkodás keretrendszerének fenntartásában.

Nemzetközi viszonylatban is komoly érdeklődésre tartanak számot azok a kísérletek, amelyek az őshonos fafajok déli származásainak hazai viselkedését vizsgálják. A Törökországgal, a balkáni és kaukázusi országokkal, valamint Algériával és Marokkóval kialakított magyar kapcsolatok nemcsak a hazai, hanem az egész európai erdészeti gyakorlat számára kínálnak hasznos tudást a melegebb és szárazabb klímában alkalmazható fafajokkal kapcsolatban.

Elkötelezettek vagyunk az erdészeti kutatások további támogatása és a nemzetközi szintű tapasztalatcsere mellett, hiszen ezek jelentik a kulcsot a termőhelyi változások megértéséhez és ezen keresztül az emberiség számára létfontosságú erdők fenntartására szükséges új módszerek kidolgozásához, emelte ki az államtitkár az Agrárminisztériumban tartott kétoldalú találkozó alkalmából.

Forrás: AM Sajtóiroda