Drón szárnyán szárnyal a dal

Lőjük is le a poént mindjárt az elején. Van egy futurisztikus formavilágú hangszertest fából, amit a dizájnbútorokat tervező és gyártó Karimoku bútorgyár készített. Ebbe a testbe leszerelték a legeslegcsúcsabb csúcsszintetizátorukat egy kottatartóra hajazó tablettel mint vezérlő felülettel (pontosabban: „The Center for Connectivity”) egyetemben, valamint hozzáraktak pár drónon röpködő csúcsminőségű hangszórót. És azt is eláruljuk, hogy épp a leglátványosabb – vagy inkább: leghallgatványosabb – fejlesztés nem működik, mivel egyelőre csak elméletben hangzik jól.

A fa testet a leírás szerint az az Erik Satie ihlette, aki először kísérletezett az ún. bútorzenével. A zene legyen egyfajta háttér, amely ugyanúgy tölti meg életünk tereit, mint a bútorok, mondta volt az excentrikus francia zeneszerző és bárzongorista. A bútorok ott vannak velünk, használjuk őket, de nem veszünk róluk különösebben tudomást, a zenét is halljuk, de nem hallgatjuk. Mondjuk a formatervezés célja mindjárt szembemegy Satie elképzelésével: „A Roland olyan zongorát akart, amely a szoba központi eleme” – olvasható az ismertetőben.

Amúgy az összkép igazán születésnaphoz illő, a hangszer egyesít múltat, jelent, sőt jövőt! Meg persze hagyományt és innovációt… Ahogy kell. A zongoratesttel a Karimoku „tiszteleg a múlt és a jövő előtt”. Gyártásakor egyaránt hasznosították a buddhista faszobrok készítésének legősibb módszereit és a 3D-nyomtatási technikákat. Ugyanez érvényes a hangtechnikára, amely a zongora klasszicizmusát ötvözi a legmodernebb hangtér-technológiával.

És akkor a legmodernebb hangtér-technológia

Először is szögezzük le: elektromos hangszerről lévén szó a Karimoku megálmodta zongoratest szemernyit sem javít (szerencsére nem is ront) a hangzáson.

A tabletet a zongora fedelében a Roland konnektivitási központnak hívja. A konnektivitás leginkább azt jelenti, hogy összeköthető az internettel, és így videokonferencián lehet zongoraleckéket venni, oktatóvideókat nézni, és megjeleníthető rajta kotta is (ma inkább az lenne meglepő, ha ezeket nem tudná). Mivel össze van kapcsolva a Roland Clouddal, telepíthető rá a Zenbeats zenekészítő szoftver. Így a zongora egyfajta stúdióvezérlő hubbá alakul. Működik? Igen. És a lehetőségek elérhetők Karimoku dizájn nélkül is.

A Roland fejlesztői olyan jövőbeni felhasználási lehetőséget is elképzeltek, mint az élő koncertközvetítés: de nem filmen, hanem hangszeren! Az előadó a saját Rolandján játssza a zenét, amit a rendszer adattá alakít, továbbít más Rolandoknak, amelyek lejátsszák helyben a darabot ugyanúgy, ahogy az előadó interpretálta. Működik? Nem. A jó hír, hogy a fejlesztőknek már van ötletük a megoldásra.
 

A koncept hangszer az idei CES-en – drónok nélkül

Drónon röpködő hangszórók. Meglehet, ez látványosabb, mint a fa zongoratest. A hangszórók dedikált, alacsony késleltetésű kommunikációs csatornán kapcsolódnak a hangszerhez. Helyzetüket a zongorista határozhatja meg, akár az előadás közben is, de már dolgoznak annak megoldásán, hogy automatizáltan lehessen megtalálni a hangszórók optimális helyzetét. A cél az lenne, hogy a hang tökéletesen kitöltse a teret, körülvegye a hallgatót.

Működik? Végül is igen. A késleltetési problémákat – akkor szóljon a hang, amikor a játékos lenyomja a billentyűzetet – egy saját fejlesztéssel sikerült megoldani. A néma drónok azonban még hiányoznak a képletből. Egyelőre a propellerek túl hangosan pörgetik a levegőt. „De amint elérhetővé válik a zajmentes dróntechnológia, hozzá tudják adni a meglévő keretrendszerhez.”

A hiányosságokkal azonban legyünk megengedők. A Roland becsületesen közölte: koncepcióról van szó, tehát egy része a fantázia szüleménye. A technológiai iparban viszont egyáltalán nem ritka, hogy nem konceptként bemutatott termékekről is kiderült: semmi sem igaz abból, amit látunk.

forrás: bitport