Annak érdekében, hogy minél könnyebb legyen az erdészeti és faipari szereplők és ügyfeleik csatlakozása, erre a célra létrehoztunk egy internetes oldalt: https://www.stoplogexport.net/

Ahogy a FATÁJ már beszámolt erről a petíció az oldalon jelenleg angolul, franciául, németül, spanyolul, olaszul, lengyelül, portugálul, hollandul és cseh nyelven olvasható, valamint megtalálhatók rajta az egységes, Twitter és LinkedIn oldalakon használható vizuális elemek annak érdekében, hogy az üzenetet a közösségi médiában is terjeszteni lehessen.Minden, az ügyben érintett gazdasági szereplőt arra biztatunk, hogy az on-line petícióval nyilvánítsa ki támogatását.

Az erdészeti és faipari ágazat szociális (érdekvédelmi) szereplői június 10-én egy közös nyilatkozatban is kifejezésre juttatták nyugtalanságukat. A nyilatkozat szövege magyarul:

A faipari és faimportőri ágazati szociális partnerek (szakszervezetek) tárgyaló és értelmező paritásos állandó tanácsának (CPPNI¹) 2021. június 10-i ülését követően a rönkexportról kiadott közös nyilatkozata

A tárgyaló és értelmező paritásos állandó tanács 2021. június 10-i ülésén a napirendi pontok tárgyalásakor kitért a gazdasági helyzetre és az érintettek tevékenységi körében tapasztalható munkaerőpiaci trendekre.

A résztvevők tájékoztatást kaptak azokról a nehézségekről, amikkel az elsősorban Ázsiába irányuló rönkexport miatt szembesülnek.

Az általuk képviselt vállalatok működőképességének megtartása és a munkahelyek megőrzése érdekében úgy döntöttek, hogy megszövegezik az alábbi nyilatkozatot, aminek célja a kormányzati és intézményi szereplők figyelmének fölhívása a várható kockázatokra.

A szociális partnerek úgy vélik, hogy:

• az államnak lépnie kell a francia vállalatok és az általuk foglalkoztatott dolgozók munkahelyeinek megmentése érdekében,
• a meghozandó intézkedéseknek törekednie kell a korábban más országokba áthelyezett termelés visszatelepítésére és a szükséges munkahelyek létrehozására, valorizálva a cégeknek, a dolgozóknak és a fogyasztóknak szükséges és hasznos alapanyagot,
• a megfogalmazott aggodalmak hatással vannak a beszerzési lánc szereplőire a teljes termékpályán és egyaránt érintik az ipari és kézműves szereplőket,
• fontos annak figyelembe vétele, hogy milyen veszélyt jelent a rönkexport az elsődleges földolgozókra és alkalmazottjaikra, mivel megakadályozza az alapanyag-ellátásukat, ami így tevékenységük leállásához vezet,
• a sürgető helyzet szükségessé teszi olyan, erre adaptált és gyors intézkedések meghozatalát, amikkel megtalálhatók a leghatékonyabb megoldások annak a helyzetnek az orvoslására, ami ennek hiányában a rövid időn belül a vállalatok tönkremeneteléhez vezethet.

Ebben a helyzetben fontos emlékeztetni arra, hogy az elmúlt hat hónapban a magánerdő-gazdálkodásból származó tölgy 35-100%-ka exportra került, elsősorban Kínába, és a tölgyet földolgozó fűrészüzemek 90%-ának nincs elegendő alapanyaga éves szükségletük biztosításához.

Ez a jelenség tapasztalható a kitermelt tűlevelűek esetében is, ahol külföldi vásárlók miatt következnek be piaci zavarok. Ez a helyzet csak gyorsult és súlyosbodott, miután Oroszország úgy döntött, megtiltja a rönk és fűrészelt áru kivitelét az eddig elsődleges piacának számító Ázsia felé.

Fontos ismételten fölhívni a figyelmet arra, hogy a Kínába irányuló rönkexport egyik konkrét következménye, hogy közömbösíti a fáknak köszönhető szénmegkötést. Az ökológiai tékozlás így hatalmas. Ez erdészgenerációk teljes munkáját teszi tönkre, elpazarolva mindazt a szenet, amit a fák növekedésük során elraktároztak.

A szociális partnerek egyrészt bíznak azokban a válaszokban, amiket kapni fognak attól a kormánytól, aminek prioritásai között szerepel a külföldre távozott francia ipar visszatelepítése, másrészt fölhívják a döntéshozók figyelmét arra, hogy mennyire sürgős az intézkedések meghozatala.

A rönkexportot mindaddig nem lehet tovább tolerálni, amíg a (belföldi) cégek alapanyag-ellátása nem biztosított.

Jelen nyilatkozattal a szociális partnerek meg kívánják erősíteni abbéli szándékukat, hogy megőrizzék a munkahelyeket és biztosítsák a vállalatok tartós működőképességét egy olyan összefüggés-rendszerben, amikor ezek nagyon komoly résztvevői a jelenlegi gazdaság működése fönntartásának, különösképpen a járványügyi krízis keretei között.

Párizs, 2021. június 10.

forrás: FNB Fédération Nationale du Bois
fordítás: Somogyi Norbert / szerk: Tóth János

1 Commission Paritaire Permanente de Négociation et d’Interprétation

Az Európai Unió tagállamainak és az európai hatóságoknak határozottan és gyorsan kell fellépniük a fafeldolgozó ipar megmentése érdekében. Az ágazat kulcsfontosságú elemének jövője, valamint a gazdasági fellendülési és áthelyezési politika a tét.
Ellátás nélkül a kialakult válságnak közvetlen következményei lesznek a fűrésziparra épülő ágazatokban (ipar és kézműipar, építőipar és logisztika) is, ha már nem lesz képes Európában nyersanyagot beszerezni, és az Európán kívülről származó importtól válik függővé. Tévedés ne essék: a fűrészüzemek rönkellátási válsága soha nem látott erőszakot (és nem mellesleg áruhiányt, továbbá orrvérzésig emelkedő árakat) okoz, és csak súlyosbodni fog.

Itt az ideje felismerni, hogy az európai fűrészüzemek most bezárásokkal és felszámolással néznek szembe, ha semmit sem tesznek a szemünk előtt zajló „kivéreztetés” megállítására. 2020-ban 18 millió köbméter fenyőrönköt szereztek meg az Európán kívüli országok: kétszer annyit mint 2019-ben. Az elmúlt 4 hónapban ez a nyersanyagelszívás ismét 1,5 millió köbméterrel nőtt. Ugyanez igaz évek óta a bükk és tölgy rönkökre, amelyek a fűrészáru EU-n belüli termelés csökkenését eredményezik. Összesen: 20 millió m3 2020-ban; 30 millió m3 2021 végén, ha semmi sem változik! A rönkök, faanyagok minden minősége érintett, még a falemez-ipari és papír ipari alapanyagok is elhagyják a térséget.

Széles globális kereslettel szembesülve, amely minden ágazatban feszültséget teremt a kínálatban, egyedül az európai fűrészüzemek képesek garantálni az ellátást az európai piacokra gazdaságilag és ökológiailag megfelelő körülmények között. Semmit sem tanultunk a covidos maszkok és oltások epizódjából?

Oroszország azon döntése, hogy betiltja az új kitermelésű, feldolgozatlan rönkök exportját, és Kínának a nyersanyagok felvásárlásán alapuló stratégiája tízszeresére növeli azoknak az Európán kívüli szereplőknek az étvágyát, akik kihasználják az európai kormányok passzivitását, hogy korlátozzák az európai gyártók munkájához szükséges erőforrások korlátozását, ami aztán növelhetné az európai fogyasztást.

Most minden ágazatot érint, és az ellátási problémák minden piacon – az ácsok, házépítők, kiskereskedők és iparosok körében egyaránt – érezhetők. Az ellátás biztosításához nem támaszkodhatnak és nem versenyezhetnek a nemzetközi piacokon. A logisztikai szektort az ellátási láncok (csomagolás, szállítás stb.) fennakadásának jelentős kockázata is fenyegeti, ha a raklapgyártók, csomagolóanyag-előállítók nem találnak fatermékeket helyben.

Ennek a gazdasági és ökológiai aberrációnak most le kell állnia.

Míg Európa erőteljes politikai akaratot mutat az ökológiai átmenet és a CO2-kibocsátás csökkentése iránt, céljainak elérése érdekében a fára, mint a jövő építőanyagára számít. A rönkök hatalmas mennyiségű exportja egyszerűen megsemmisíti ezeket a számításokat, mivel több széndioxidot bocsát ki, mint amennyit a fa életében tárolt.

Az európai gyártók nem tudnak befektetni és korszerűsíteni anélkül, hogy biztosítanák nyersanyag-ellátásukat. Európa az egyik legutolsó régió a világon, amelynek nincs stratégiája a természeti erőforrások felértékelésére (valorizálására), miközben mi, a fa elsődleges feldolgozásában részt vevő vállalatok, munkánk révén egy olyan európai ipart építünk, amellyel Európa modern, felelősségteljes és fenntartható lehet.

A tagállamok hatóságai és az európai intézmények képviselői tíz éve hagyják, hogy ez a mérgező kereskedelem érvényesüljön. Most a szakadék szélén vagyunk.

A nyersanyag exportjának lehetővé tétele az európai ipar stratégiai és kiemelt ellátásának biztosítása nélkül egyszerűen:
– A faipart arra ítéljük, hogy ne legyen önellátó
– A helyi munkahelyeket biztosító ágazat ellehetetlenül
– A kézművesek (asztalosok, bútorgyártók), az építőipar, a logisztika ágazatának veszélyeztetése
– Hátat fordítunk ökológiai ambícióinknak
– Feláldozzuk elődeink munkáját, és nem kínálunk gyermekeinknek jövőt ebben az iparágban.

Vállalkozók, fafeldolgozók és fatermék felhasználók ÉBRESZTŐ: a TI FŰRÉSZIPAROTOKAT halálos veszély fenyegeti! Ti fogjátok megírni az európai fafeldolgozó ipar végének vagy újjászületésének történetét.

https://www.stoplogexport.net/

Az érdeklődők francia, angol, német, olasz, lengyel, spanyol, cseh, holland és portugál nyelven olvashatják a fentieket.

szerk/ford: TJ, forrás: Stop Log Export

Fotó: Barabás Ákos

Az alsóházban a képviselők szinte egyhangúlag voksoltak a jogszabályról, 316 támogató szavazat volt egy tartózkodás mellett. A kétkamarás román parlamentben a képviselőháznak ügydöntő jogköre volt ebben az esetben, így a jogszabályt már csak az államelnöknek kell aláírnia ahhoz, hogy hatályossá váljon.     

A tervezetet Liviu Dragnea volt szociáldemokrata pártelnök terjesztette be, aki jelenleg börtönben van korrupció miatt. Az exporttilalom január 1-jei hatállyal érvényes. A tiltást megszegők 1-től 3 évig terjedő börtönbüntetéssel sújthatók vagy 100 ezer lejre (7,3 millió forint) bírságolhatók. A jogszabály előírja az erdővagyon digitális nyilvántartásának létrehozását is.

A kezdeményezők ezzel a jogszabállyal remélik visszaszorítani az illegális fakitermelést, amely a hivatalos statisztikák szerint eléri a 20 millió köbmétert a legaláis 18 millió köbméterhez képest.

Costel Alexe környezetvédelmi miniszter tavaly ősszel arra figyelmeztetett, hogy az évente valójában kitermelt famennyiség eléri a 38 millió köbmétert is, így az elmúlt öt évben 100 millió köbméter famennyiséget termeltek ki illegálisan. A Greenpeace adatai szerint a román állam az elmúlt 5 évben 5 milliárd euró bevételtől esett el a törvénytelen fakitermelés miatt.  

Ugyanakkor az ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és egyes szakmai szervezetek szerint ez a jogszabály nem képes megakadályozni a jelenséget, mivel a feketén kitermelt famennyiség nagy részét nem külföldön, hanem beföldön értékesítik.

Forrás: MTI

Kapcsolódó:

Exporttiltás helyett ellenőrzött erdőgazdálkodás (FATÁJ 2019-09-04)