Nyúlási tartalék elemzése különböző nedvességtartalmú, valamint tejsavval kezelt rostirányban tömörített faanyagok esetében

A fa egy rendkívül jó modifikációs lehetőségekkel rendelkező, természetes nyersanyag. A thermo-hidromechanikai modifikációk körébe tartozó rostirányú tömörítés hatására szinte minden tulajdonsága megváltozik. Ezek közül a legfontosabb, hogy lényegesen lecsökken a hajlítórugalmassági modulusza és csökken a hajlítószilárdsága is, melyek hatására kisebb erővel és jóval nagyobb mértékben hajlíthatóvá, csavarhatóvá válik a kezelt faanyag.

Tömöríthető faanyagok és minőségi követelmények

Korábbi kutatások megállapították, hogy számos fafaj alkalmas tömörítésre, pl. fekete dió (Juglans nigra), kőris (Fraximus excelsior), bükk (Fagus sylvatica), hegyi szil (Ulmus glabra), tölgy (Quercus petraea), fekete cseresznye (Prunus serotina). Kijelenthető, hogy a közepes- és magas sűrűségű lombos fafajok jelentős többsége megfelelő. A tömörítéses eljárás hátránya az időigénye mellett az alapanyaggal szemben támasztott magas minőségi elvárás. Csakis olyan faanyag alkalmas tömörítésre, amely keskeny évgyűrűkkel rendelkezik és göcsmentes, nem ferdeszálú. Szintén fontos kitétel, hogy a faanyag nedvességtartalma akkor a legalkalmasabb a tömörítéshez, mikor a rosttelítettségi állapothoz közeli.

A tömörítési folyamat

A technológia három fő lépésből áll. Az első lépés a rostlágyítási folyamat, mely lehetővé teszi a roncsolásmentes tömörítést. A második a rostirányú tömörítés, megfelelő anyaghőmérséklet és nedvességtartalom mellett. Végül a harmadik, egyben zárófolyamat az utókezelés, ami az anyag megfelelő állapotban történő hűtését, szárítását jelenti.

A tömörítő berendezés egy Instron 4208 anyagvizsgáló gépből áll, ami a nyomóerőt és a kutatási adatokat biztosítja, valamint egy rákapcsolható tömörítő egységből. Így folyamatos adatgyűjtéssel és grafikonok generálásával monitorozhatjuk a tömörítés során létrejövő feszültség- és alakváltozásokat a faanyagban (1. ábra).

A kutatás során szórtlikacsú fafajként a bükköt (Fagus sylvatica) választottuk, míg gyűrűslikacsúként a kocsánytalan tölgyre (Quercus petraea) esett a választás. A 20×30×200 mm méretű mintákat (Sugárirány×Húrirány×Rostirány) fagyasztva tároltuk felhasználásig. Az iparban jellemző a 20%-os tömörítési arány alkalmazása, így a két fafaj esetében mi is ezt az arányt használtuk. A tömörített-röviden fixált mintákat 60 másodpercig tartottuk állandó méreten a tömörítés után, míg a tömörített-hosszan fixált mintákat 3 órán keresztül. A faanyag minden esetben visszarugózik valamelyest a tömörítést követően. Rövid fixálásnál minden esetben nagyobb mértékű a visszarugózás, hosszú fixálásnál viszont a végleges hosszméret akár a tömörítés mértékének közelében is lehet. Minél hosszabb a fixálási idő, annál hatékonyabb modifikációs eredményt lehet elérni a tömörítéssel. Mintacsoportonként 5 mintát készítettünk, a későbbi vizsgálatok igényeit figyelembe véve.

A különböző nedvességtartalmi állapotokban eltérő hajlíthatóság vizsgálatára különböző utókezeléseknek vetettük alá a tömörített mintáinkat. A négy mintacsoport bükk és tölgy, valamint kezeletlen, tömörített és fixált minták esetében:

• Normál klímakörülmények között (20 °C hőmérséklet, 65%-os relatív páratartalom) egyensúlyi állapotig, kb. 12% nedvességtartalomra kondicionált mintacsoport
• Konvekciós szárítóval hagyományosan 10% nedvességtartalomra műszárított (max. 58 °C hőmérséklet, 0-30% relatív páratartalom), majd normál klímakörülmények mellett kondicionált mintacsoport
• Abszolút szárazra szárított, majd normál klímakörülmények mellett kondicionált mintacsoport
• Élőnedves állapotban tárolt (fagyasztott) mintacsoport
• Tejsavval telített mintacsoport (csak a bükk esetében)

Tejsavas telítés bükk minták esetében

A faanyag előnytelen tulajdonsága a gyenge méretstabilitás. A tejsav (lactic acid; LA) egy természetben is előforduló szerves sav, mely nagy mennyiségben áll rendelkezésre. Polimerizált változata a politejsav (PLA), melyet a műanyagipar előszeretettel használ környezetbarát mivolta okán.  A PLA előnyös tulajdonsága, hogy a faanyagoknak jelentősen javítja a méretstabilitását. A tejsav előkészítése három fő ciklusból tevődik össze: monomer víztelenítés, első körös oligomerizáció, második körös oligomerizáció. A bükk mintákat abszolút szárazra kellett szárítani a telítés előtt. Állandó hőmérséklet és vákuum segítségével telítettük a faanyagot az oligomerrel (3. ábra).

Húzóvizsgálatok

Összesen 487 db mintát vetettünk alá húzóvizsgálatoknak egy Tinius Olsen H10KT típusú anyagvizsgáló gépen (4. ábra).

A húzóvizsgálat a roncsolásos anyagvizsgálatok csoportjába tartozik. Nagymértékű húzóerőt fejtünk ki, esetünkben a rostokkal párhuzamos irányban. A szakadáshoz kifejtett erő, a megnyúlás mértéke, valamint a szakadás pillanatában keletkezett töréskép fontos információként szolgálhat az eredmények későbbi kiértékelésénél.

Eredmények

Nedvességtartalom befolyása a szakadási képek kialakulására

A vizsgált mintacsoportjaink esetében valamennyi szakadási kép-típus megfigyelhető volt. Az élőnedves tölgy és bükk minták esetében főleg a szálkás szakadás és annak különböző változatai voltak jellemzőek a többi mintacsoporttal ellentétben. A magas nedvességtartalom hatására a tönkremenetel nem összpontosul egy adott területre, mint ahogyan a többi mintacsoport estében látható. A szakadási képek között megfigyelhető, hogy a normál klímakörülmények között 12% nedvességtartalomra kondicionált mintacsoport, az abszolút szárazra szárított, majd normál klímakörülmények mellett kondicionált mintacsoport, valamint a konvekciós szárítóval hagyományosan 10% nedvességtartalomra műszárított majd normál klímakörülmények mellett kondicionált mintacsoport esetében többnyire a rideg szakadások és annak kombinált változatai figyelhetőek meg. Összességében megállapítható, hogy a nedvességtartalom csökkenésével a minták a szakadásos törésről fokozatosan átváltanak rideg törésre, érintve a két törési kép határállapotát. A tejsavval kezelt mintacsoport hasonló törésképeket produkált, mint a 12% nedvességtartalomra kondicionált mintacsoport, ennek ellenére mégsem lehet a másik három csoporthoz társítani, mivel a tejsavas kezelés hatására a magas pH tartalmú polimer szétmarta a minták sejtszerkezetét.

Nedvességtartalom befolyása a megnyúlásra

A húzóvizsgálatok során tökéletesen látszott a grafikonról, hogy mekkora különbségek vannak erő és megnyúlás mértékében a kezeletlen, a röviden fixált és a hosszan fixált mintatestek esetében (5. ábra).

Bükk és tölgy mintáknál is megfigyelhető, hogy a húzószilárdság csökkenésével a megnyúlás aranya növekszik. A leglátványosabb eredményeket a hosszan fixált minták produkálták, ahol kisebb erő kifejtése mellett lehetőségünk volt elérni a kezeletlen mintákhoz képest legalább négyszeres nagyságú megnyúlást. Röviden fixált mintáknál jellemzően 4-8% volt a megnyúlás mértéke, hosszan fixáltaknál 13-55%. A tejsavval telített bükk mintacsoport eredményein látszik, hogy minden tekintetben alulmúlta a másik négy mintacsoport eredményeit. Ezen alacsony értékek a tejsav maró hatásának tudhatóak be.

Szakítószilárdsági értékek

A szakítószilárdságok egyértelműen csökkenő tendenciát mutattak, mikor a kezeletlen minták eredményeit vetettük össze a tömörített, röviden fixált és hosszan fixált minták eredményeivel.

Összességében tehát megállapítható, hogy a rostirányban tömörített faanyag húzóvizsgálatainál a nedvességtartalom és a fixálási idő jelentősen befolyásolta a mért értékeket. A legnagyobb megnyúlást a rosttelítettségi állapot feletti élőnedves bükk és tölgy mintacsoport eredményezte. A tejsavas kezelés nem bizonyult hatékony modifikációs módszernek a rostirányban tömörített faanyagok esetében, mivel a magas pH tartalom következtében a minták sejtszerkezete olyan mértékben degradálódott, hogy a húzóvizsgálatokból kinyert adatok meg sem közelítették a többi mintacsoport eredményeit. Vagyis a tejsavval kezelt rostirányban tömörített faanyagok nem hajlíthatók.

Soproni Egyetem, Faipari Mérnöki és Kreatívipari Kar, Faipari és Műszaki Intézet

Sajdik Tamás / témavezető: Dr. Báder Mátyás

A konferenciát dr. Csiha Csilla kutatási és külügyi dékánhelyettes nyitotta meg 15:00-kor a B-épület 7-es előadójában. A rendezvény művészeti és műszaki szekciókban zajlott.

Az idei évben a szekciók első három helyezettje komoly díjazásban részesül a Soproni Egyetemért Alapítvány Kuratóriumának köszönhetően. A TDK teljesítmény pályázatnak köszönhetően az első helyezettek 150.000 Ft, a második helyezettek 100.000 Ft, a harmadik helyezettek pedig 75.000 Ft ösztöndíjban részesülnek. Emellett a helyezettek témavezetői is díjazásban részesülnek. Az első helyezett témavezetője bruttó 250.000 Ft, a másodiké bruttó 200.000 Ft, a harmadiké bruttó 150.000 Ft díjazásban részesülnek.

A Faipari Mérnöki és Kreatívipari Kar felajánlásának köszönhetően minden résztvevő könyvjutalomban részesült, ifj. Sarkady Sándor legújabb, Sopron és az egyetemi karok vértelen forradalma – 1956, című kötetével térhetett haza. Ezen felül a szekciók helyezettjei még egy, a Selmeci-soproni diákhagyományok bűvöletében című ifj. Sarkady Sándor kötettel lettek gazdagabbak.

A Soproni Tudós Társaság felajánlásának köszönhetően a különdíjban részesített hallgatók 5.000 Ft értékű könyvutalványt kaptak. Ezúton is köszönjük Dr. Szalay László professzor úrnak a felajánlást!

Műszaki szekció

A műszaki szekcióban 13 előadás hangzott el melyeken a hallgatók bemutatták kutatásaikat. A három dobogós helyezésen felül két pályamű részesült különdíjban.

A műszaki szekció zsűrije a bemutatott művek mindegyikét alkalmasnak találta rá, így felterjesztette a 2025-ös Országos Tudományos Diákköri Konferencián való részvételre.

A műszaki szekció zsűrije:

Dr. Divós Ferenc, elnök

Dr. Tóth Zsolt György, zsűritag

Horváth Brigitta, zsűritag

Kesjár Márkó, zsűritag (HÖK)

Műszaki szekció eredményei:

I. helyezett: Sajdik Tamás faipari mérnök alapszak

Téma: Rostirányban tömörített faanyag nyúlási tartalékának vizsgálata különböző nedvességtartalmak és tejsavas kezelés esetén      

Témavezető: Dr. Báder Mátyás

II. helyezett: Szendi Dorina építőművész mesterszak

Téma: Kötőanyag mentes cellulóz idom elemek fejlesztése és alkalmazástechnikája

Témavezető: Dr. Pásztory Zoltán

III. helyezett: Hanzséros Olivér faipari mérnök alapszak

Téma: Átlátszó fa készítése UV segített delignifikációval hazai lombos faanyagokból

Témavezető: Dr. Bak Miklós, Takács Dávid

Különdíj: Kebelei Csaba gazdaságinformatikus alapszak

Téma: Fűrészüzem ütemezes: egy feladatspecifikus modell

Témavezető: Dr. Hegyháti Máté

Különdíj: Schmidt Levente faipari mérnök alapszak

Téma: Kéregből készült burkolati elem kifejlesztése

Témavezető: Dr. Pásztory Zoltán

További nevezettek:

Cziczer Maximilián faipari mérnök mesterszak

Téma: Hengeres és bordás törzsű gyertyánok faanyagának összehasonlító elemzése

Témavezető: Dr. Báder Mátyás

Décsei Tamás faipari mérnök alapszak        

Téma: A faanyagok méretstabilitásának és biológiai tartósságának javítása nanotechnológia segítségével

Témavezető: Dr. Bak Miklós

Gecseg Péter Pál faipari mérnök alapszak   

Téma: Rostirányban tömörített tölgy minták hajlítóvizsgálata különböző nedvességtartalmakon

Témavezető: Dr. Báder Mátyás, Prof. Dr. Németh Róbert

Mihályi Domonkos faipari mérnök alapszak

Téma: Fatartalmú anyagok alkalmazása az additív gyártástechnológiában

Témavezető: Prof. Dr. Alpár Tibor

Plesér Zsófia Viktória faipari mérnök alapszak       

Téma: Faanyagok biológiai tartósságának növelése, nano-rendszerek segítségével

Témavezető: Dr. Bak Miklós

Pristyák László faipari mérnök alapszak      

Téma: Korszerű gerendaházak hőtechnikai tulajdonságainak mérése

Témavezető: Dr. Pásztory Zoltán

Sajtos Dániel faipari mérnök alapszak         

Téma: Ceruzaipari frízek telítési minőségi-ellenőrzése lehetséges új fafajok bevonásával

Témavezető: Dr. Komán Szabolcs

Ujvári Veronika gazdaságinformatika alapszak      

Téma: Állatállomány és fenntartási költség nyilvántartó rendszer fejlesztése

Témavezető: Dr. Koncz Adrienn

Művészeti szekció

A művészeti szekcióban öt pályaművet nyújtottak be a hallgatók, sajnos azonban betegség miatt végül csak három pályaművet tudtak bemutatni a konferencián. A zsűri mindhárom díjazott pályázót érdemesnek találta a 2025-ös Országos Művészeti Diákköri Konferenciára való továbbjutásra.

A művészeti szekció zsűrije:

Dr. Lenkei Balázs, elnök

Dr. Nagy Máté, zsűritag

Dr. Fülöp István, zsűritag

Művészeti szekció eredményei:

I. helyezett: Hunyadi István építőművészet alapszak

Téma: Tűréshatár – Természetes szál alapú világító objektum

Témavezető: Dr. Nagy Máté

II. helyezett: Faragó Zalán formatervezés alapszak

Téma: Variálható installáló és szabadidő bútorrendszer

Témavezető: Üveges Péter

III. helyezett: Ábrahám Virág formatervezés alapszak

Téma: Átalakítható rendezvénybútorok

Témavezető: Dr. Lenkei Balázs

A konferencia zárásaként a zsűrielnökök adták át az elismerő okleveleket a díjazottaknak.

Ezúton is köszönjük a hallgatók és témavezetőik kitartó munkáját, továbbá a díjak felajánlóinak (SOE Kuratórium, SOE FMK és Soproni Tudós Társaság) a segítségét!

Bízunk benne, hogy hallgatóink tovább gondozzák témájukat, s az ő munkájukat, eredményeiket látva mások is kedvet kapnak a tudományos diákköri tevékenységhez. Reméljük, hogy legközelebb a mostaninál is változatosabb témákkal, még több hallgatóval találkozhatunk.

A konferenciáról készült további képek megtekinthetők itt >>>

forrás: Soproni Egyetem FMKK

A kinevezéseket és a dékánhelyettesi láncokat a központi egyetemi tanévnyitó ünnepségen adta át a Faipari Mérnöki és Kreatívipari Kar dékánja, Prof. Dr. Magoss Endre.

A 2023/24. tanévre kiírt nemzeti felsőoktatási ösztöndíjra pályázatot benyújtott hallgatók kiemelkedő tanulmányi eredményük mellett egyéb szakmai, közéleti szerepvállalásukkal is kitűntek. Az Nemzeti Felsőoktatási Ösztöndíjban részesülő hallgatóknak az igazoló oklevelet Dr. Hankó Balázs államtitkár, Prof. Dr. Fábián Attila a Soproni Egyetem rektora és Dr. Csányi Sándor a Soproni Egyetemért Alapítvány Kuratóriumának elnöke adták át a felsőbb éves hallgatóknak.

A Faipari Mérnöki és Kreatívipari Karról Szendi Dorina építőművész, Szőke Fanni építész és Sajdik Tamás faipari mérnöki szakos hallgatók részesültek az ösztöndíjban.

forrás: SOE FMKK

Sajdik Tamásnak, a Soproni Egyetem faipari mérnök szakos hallgatójának az Országos Tudományos Diákköri Konferencián (OTDK) különdíjban részesített dolgozata a rostirányú tömörítés köré épül. A modifikációs eljárás során a faanyag sokkal jobban hajlíthatóvá válik, valamint a hajlításhoz szükséges erő is csökken. Számos folyamat játszódik le rostirányú tömörítés közben, ennek megfelelően számos elmélet látott napvilágot a jelentősen javuló hajlíthatóság magyarázatára. Az elsődleges elmélet, hogy a tömörítés során a sejtfalak meggyűrésével a faanyagban nyújtási tartalék keletkezik, vagyis a gyűrött sejtfalak később képesek kiegyenesedni (első megjelenései: Hanemann 1920, Vorreiter 1949). Ez azért fontos, mert a faanyag tönkremenetele hajlítás során jellemzően a húzott zónában következik be (szakadás), a faanyag csekély mértékű rostirányú nyújthatósága következtében. A rostirányú tömörítés tehát elvileg nyújthatósági tartalékot képez a faanyagban, aminek egyenes következménye a nagyobb mértékű hajlíthatóság. A kutatás elsődleges célja e nyúlási tartalék elméletének igazolása, bizonyítása húzóvizsgálatok segítségével. A bemutatott munka hiánypótló kutatásnak számít.

A rostirányban tömörített faanyag nagy előnye, hogy nyersanyag felhasználás szempontjából nagyon gazdaságos. A tömörített faanyag és a furnérja sokkal hajlékonyabban viselkedik, így törés nélkül lehet alkalmazni bonyolult kialakítású, térgörbe felületeken is. A lombos fafajok választékban nagyom bőek, többségük kifejezetten alkalmas rostirányú tömörítésre, például a bükk, tölgy, fekete cseresznye, kőris, valamint az ezüst juhar. Csakis egyenes növésű fának a göcsmentes, keskeny évgyűrűs faanyaga alkalmazható tömörítésre. A rostirány párhuzamos kell, hogy legyen a munkadarab élével. A kutatásoknál bükk és tölgy fafajokat vizsgáltunk.

A modifikációs eljárás három fontos részből tevődik össze, rostlágyításból, magából a tömörítésből és az utókezelésekből. A rostlágyítást gőzöléssel hajtottuk végre. A tömörítési folyamat a Soproni Egyetemen egy kifejezetten erre a célra kifejlesztett gépegységben történik. Lehetőséget biztosít 20x20x200, valamint 20x30x200 mm nagyságú mintatestek rostirányú tömörítésére. Maximális tömörítési képessége lehetővé teszi, hogy a vizsgált anyagot hosszirányban rostokkal párhuzamosan az eredeti mérethez képest 33%-kal kisebb méretre préseljük. Oldalfalakba beépített fűtőszálak biztosítják a megfelelő hőmérsékletet, az oldallemezek pedig a megfelelő tömörítés elérésének érdekében képesek együtt mozdulni az éppen tömörödő faanyaggal. A vizsgálatok során 20%-os rostirányú tömörítést hajtottunk végre. A megfelelő préselési arány elérésekor megkezdődött a fixálás, ahol az anyagot nyomás alatt kell tartani állandó méreten, míg annak belső feszültségei csökkennek és a maradandó rövidülése, valamint hajlíthatósága növekszik. A fixálási időtartam 1 perc, valamint 3 óra volt.

Az elvégzett tömörítésekre a bükk és a tölgy minták eltérő módon reagáltak. Az alábbi ábrán bemutatottak szerint a 20% mértékű tömörítést követően az 1 percnyi fixálás hatására a bükk minták nyomófeszültsége 72,3%-ra csökkent, míg tölgy mintáknál ugyanez 65,6% volt. A hosszú fixálás (3 órán keresztüli összenyomva tartás) bükk esetében 37,1%-ra, míg tölgynél 27,9%-ra csökkentette a nyomófeszültséget.

Mindkét fafajnál megfigyelhető, hogy a húzóvizsgálatok során fordítottan alakulnak a megnyúlási és a húzóerő értékek. A hosszan fixált minták esetében, melyek 3 órán át voltak folyamatos nyomás alatt, sokkal kevesebb erő igénybevételével véghez tudjuk vinni a nyújtást.

Összeségében megállapítható, hogy a bükk mind a három vizsgálti állapotban sokkal jobban nyújtható anyag, mint a tölgy, mely a sejtszerkezeti felépítésének köszönhető. Egyúttal tökéletesen kimutatható, hogy a nyújthatósági mértéket figyelembe véve a hosszú idejű fixálás bizonyult a leghatásosabb eljárásnak, hiszen ennél a csoportnál lehetett elérni a legnagyobb megnyúlást a húzóvizsgálatok során. Ezzel a nyújthatósági tartalék megléte a rostirányban tömörített faanyagokban bizonyítva lett.

A kutatás részletei megtekinthetők Sajdik Tamás OTDK dolgozatában, mellyel kapcsolatban kérjük keressék e cikk szerzőit. További kutatások, kutatási eredmények hamarosan elérhetők lesznek tudományos cikkek formájában magyar és angol nyelven.

Soproni Egyetem, Faipari Mérnöki és Kreatívipari Kar, Faipari és Műszaki Intézet
Sajdik Tamás (sajdiktomi@gmail.com)
Dr. Báder Mátyás (bader.matyas@uni-sopron.hu)

IDŐPONT:
2023. január 18. (szerda) 11:00 óra

HELYSZÍN:
Soproni Egyetem, 9400 Sopron, Bajcsy-Zs. u. 4. (B épület, II. emelet, 7-es terem)

Előzetes regisztrációt nem igényel! 
Regisztrálni a helyszínen, január 18-án 10.30 – 11.00 óra között tudnak az érdeklődők.

PROGRAM:

10.30 – 11.00

• Kapunyitás, érkezés, regisztráció (Soproni Egyetem, B. épület, II. emelet, 7. terem)

11.00 – 12.00

• Dékáni köszöntő •Prof. Dr. Magoss Endre 
• A Faipari Mérnöki és Kreatívipari Kar bemutatkozása • Joóbné Dr. Preklet Edina, oktatási dékánhelyettes
• Diákélet, diákhagyományok Sopronban • Sajdik Tamás, FMK HÖK elnök

12.00 – től

• KÉPZÉSI TERÜLETEK BEMUTATKOZÁSA – szakspecifikus programokkal
  • MŰSZAKI KÉPZÉSI TERÜLET:
    • 12.00 Tanüzemi bemutató
    • 12.30 A faanyagok rejtelmei
    • 13.15 Mit égess, hogy ne égesd magad? • Azaz milyen a környezetkímélő faalapú energiatermelés?
  • INFORMATIKAI KÉPZÉSI TERÜLET:
    • 12.00 A gazdaságinformatikus szak bemutatása
    • 12.30 Beszélgetés aktív és végzett gazdaságinformatikus hallgatókkal
  • MŰVÉSZETI KÉPZÉSI TERÜLET:
    • 12.15 Az Alkalmazott Művészeti Intézet (soproni AMI) bemutatkozása • formatervezés, építőművészet, tervezőgrafika
    • 12.45 Hogyan készüljünk a felvételire?
    • 13.15 – 15.00 Ismerd meg a soproni AMI hangulatát! • Kiállítások, prezentációk illetve személyes beszélgetés a felvételi mappákról, szakválasztásról

További információ:

• a Nyílt nap facebook eseményében: 
• a kari honlapon: http://skk.uni-sopron.hu/kezdolap
• a kari facebook oldalon: https://www.facebook.com/faiparimernokieskreativiparikar
• szakbemutató kisfilmek és további tartalmak a kar youtube oldalán: https://www.youtube.com/c/FaipariMernokiesKreativipariKar

A rendezvényen megjelent diákok számára igazolást állítunk ki.

Az esemény nyilvános és sajtónyilvános. Az eseményen kép- és hangrögzítés történik.

forrás: Soproni Egyetem FMKK

A konferenciát Joóbné Dr. Preklet Edina oktatási és hallgatói projektekért felelős dékánhelyettes nyitotta meg 9:00-kor a P-épület nagyelőadójában. A rendezvény művészeti és műszaki szekciókban zajlott.

Műszaki szekció

A műszaki szekcióban 5 előadás hangzott el melyeken a hallgatók mutatták kutatásaikat. A három dobogós helyezésen felül két pályamű részesült különdíjban.

A műszaki szekció zsűrije a bemutatott művek közül az első három helyezettet találta alkalmasnak a 2023-as Országos Tudományos Diákköri Konferenciára.

A műszaki szekció zsűrije:

Dr. Alpár Tibor László, elnök
Dr. Németh László, zsűritag
Dr. Garab József, zsűritag
Kruppa Márton, zsűritag (HÖK)

Műszaki szekció eredményei:

I. helyezett: Szmorad Gergely faipari mérnök alapszak

Téma: Hőkezelt invazív fafajok (Fraxinus pennsylvanica, Acer negundo) faanyagának jellemzői 
Témav.: Dr. Komán Szabolcs, Dr. Bak Miklós

II. helyezett: Sajdik Tamás faipari mérnök alapszak

Téma: Rostirányban tömörített faanyag nyúlási tartalékának bizonyítása húzóvizsgálatokkal
Témav.: Dr. Báder Mátyás

III. helyezett: Szőke Fanni faipari mérnök alapszak

Téma: A Kecske-hegyi kilátó szilárdsági vizsgálata
Témav.: Dr. Kánnár Antal

Különdíj: Mészáros János faipari mérnök alapszak

Téma: Történeti nyílászárók komplexitásának vizsgálata
Témav.: Prof. Dr. Markó Balázs

További nevezettek:

Szivák Tamás faipari mérnök alapszak

Téma: Önhordó falépcső gyártástechnológiájának elemzése
Témav.: Prof. Dr. Bejó László

Kiss Máté Szabolcs gazdaságinformatikus alapszak

Téma: Populációgenetikai klaszterezési eljárás teljesítménynövelése
Témav.: Dr. Hegyháti Máté

Benkő Glória műszaki menedzser mesterszak        

Téma: Sportmenedzsment támogatása informatikai eszközökkel a kosárlabda világában
Témav.: Kulcsár Ernő

Művészeti szekció

A művészeti szekcióban öt pályaművet mutattak be a hallgatók. A három dobogós helyezésen felül egy pályamű részesült különdíjban. A zsűri négy díjazott pályázót találta érdemesnek a 2023-as Országos Művészeti Diákköri Konferenciára való továbbjutásra.

A művészeti szekció zsűrije:

Dr. Lenkei Balázs, elnök
Dr. Nagy Máté, zsűritag
Szarka Judit, zsűritag

Művészeti szekció eredményei:

I. helyezett: Macher Bánk Gergely formatervezés alapszak

Téma: Toucan
Témav.: Üveges Péter József

II. helyezett: Kemény Alex tervezőgrafika alapszak

Téma: Habán brand, arculat és kommunikáció
Témav.: Rosta Péter

III. helyezett: Tóth Tekla és Hunyadi István építőművészet alapszak

Téma: Komplex építészeti tervezés és településfejlesztés Bihardiószegen – Habán, mint értékrend
Témav.: Kósa Balázs, Nagy Máté

Különdíj: Kiss Virág építőművészet alapszak

Téma: Organikus csomópont
Témav.: Nagy Máté

További nevezett:

Forró Lívia tervezőgrafika alapszak

Téma: Bambusz fogkefe és fogkrém csomagolás
Témav.: Rosta Péter

A konferencia zárásaként a zsűrielnökök adták át az elismerő okleveleket a díjazottaknak.

Ezúton is szeretnénk megköszönni a hallgatók és témavezetőik kitartó munkáját, továbbá a különdíjak felajánlóinak (SOE FMK és Soproni Tudós Társaság) a segítségét! Bízunk benne, hogy hallgatóink tovább gondozzák témájukat, s az ő munkájukat, eredményeiket látva mások is kedvet kapnak a tudományos diákköri tevékenységhez. Reméljük, hogy legközelebb a mostaninál is változatosabb témákkal, még több hallgatóval találkozhatunk.

forrás: SOE FMKK