Ezeknek a kisebb erdőterület-létrehozási programoknak, amelyeket gyakran gazdák és parasztok valósítanak meg, a támogatás mértéke Skócia egész területén átlagosan 15 százalékkal, a Közép-Skócia Zöld Hálózat területén pedig 30 százalékkal emelkedik.

Jim Fairlie mezőgazdasági miniszter a Nature Friendly Farming Network rendezvényen jelentette be a lépést. Elmondta: „Ez az 1 millió font összegű finanszírozási támogatás célja, hogy segítse gazdálkodó és paraszti közösségeinket a fák beépítésében üzleti terveikbe. Sokan szenvedtek az inflációtól, és az anyag- és munkaerő-költségek emelkedését tapasztalták, ezért ez a kiegészítő támogatás enyhítheti ezt a terhet.

„Nagyon örülök, hogy a kiegészítő finanszírozás a közösségeknek is segítséget nyújt saját erdőik kezelésének megtervezésében és elindításában. Ezek az erdők rendkívül fontosak a helyi lakosság számára, és növelhetik környezetük ökológiai értékét.”

Az új, kis erdőterületekre vonatkozó kiterjesztett támogatási csomag a következőket tartalmazza:

• 750 font extra támogatás hektáronként az első 20 hektár új erdőterületre Skócia egész területén;
• Akár 1750 font extra támogatás hektáronként a Közép-Skócia Zöld Hálózat területén, hogy ösztönözzék az erdőterületek létrehozását a városok közelében;
• Az északi és nyugati szigeteken, ahol a szarvasok kezelése kihívást jelent, a szarvaskerítésekre és az állatkerítésekre nyújtott támogatások összegét megduplázzák; és
• Akár 10 000 font támogatást nyújtanak a közösség által vezetett erdőgazdálkodási programok fejlesztéséhez.

A 20 és 40 hektár közötti erdőtelepítési projektek esetében is átlagosan körülbelül 5 százalékos emelésre kerül sor, míg a 40 hektár feletti projektek esetében a támogatások mértéke változatlan marad.

A Scottish Forestry operatív igazgatója, Brendan Callaghan hozzátette: „Tudjuk, hogy a gazdák és a kisbirtokosok nagy érdeklődést tanúsítanak a fák beépítése iránt üzleti tevékenységükbe. Valójában az új erdőtelepítési kérelmek közel fele a kisbirtokosok és a mezőgazdasági közösségtől érkezett, de ez az infláció miatti anyagárak emelkedése miatt visszaesett.

„Intézkedéseket hoztunk, hogy több támogatást nyújtsunk ennek az akadálynak a leküzdésére, és reméljük, hogy a megnövelt finanszírozás katalizátorként fog hatni a jövőbeni kisebb léptékű ültetésekre.”

A megnövelt támogatási arányokról részletes információk a Scottish Forestry weboldalán találhatók.

forrás: ForestryJournal

Összesen 900 000 fontot különítenek el öt, skócia-szerte megvalósuló programra, amelyek között szerepel a meglévő, rossz állapotú vidéki utak felújítása, előzésre alkalmas helyek kialakítása, valamint új, erdőn belüli útvonalak építése, hogy a fakitermeléshez kapcsolódó forgalom elkerülje a lakóterületeket.

További 1,1 millió fontot már elkülönítettek folyamatban lévő kezdeményezések finanszírozására, köztük a TimberLINK part menti szállítási projektre, egy hároméves elektromos faipari teherautó-kísérletre és egy országos regionális faipari szállítási tisztviselői hálózatra.

Mairi Gougeon, Skócia erdészeti minisztere így nyilatkozott: „Erdőink évente körülbelül 6 millió tonna fát termelnek. Ez zöld gazdaságunk létfontosságú része, amely évente több mint 1,1 milliárd font bevételt jelent Skóciának és körülbelül 34 000 munkahelyet biztosít.

Fontos, hogy ez a fa biztonságosan és – ami nagyon fontos – a vidéki közösségekre gyakorolt hatások minimálisra csökkentésével kerüljön a piacra. Ez a finanszírozás ezt és még többet is célul tűz ki.

A nettó nulla kibocsátás elérése érdekében innovatív módszereket szeretnék népszerűsíteni, amelyekkel környezetbarátabbá tehető a fa piacra jutása. A tengeri útvonalak használata és az elektromos faipari teherautók alkalmazásának vizsgálata jó példák erre.”

A Scottish Forestry által finanszírozott új projektek:

• Argyll and Bute Council (150 535 font): Az A819 egy fontos stratégiai fakitermelési útvonal, amelyen a következő tíz évben közel félmillió tonna fa szállítására kerül sor. A finanszírozásból számos építési és biztonsági fejlesztést hajtanak végre az Electric Cottage-ban.
• Stirling Tanács (207 835 font): A Balquhidderben található C33 egy keskeny, többnyire egypályás út, amely a következő évtizedben mintegy negyedmillió tonna fa szállítását fogja biztosítani. A finanszírozásból az út felújítására, az előzéshez szükséges helyek számának növelésére és az erdőből való kijáratok javítására kerül sor.
• Angus Tanács (150 000 font): A C27 és C28 utak az Angus-völgyekben nem alkalmasak a folyamatos fakitermeléshez, amely a következő 10 évben növekedni fog. A projekt keretében a legfontosabb szakaszokat javítják és korszerűsítik az útburkolat megerősítésével, kiszélesítésével és foltozásával, az egész útszakaszon előzésre alkalmas helyek kialakításával, valamint a legfontosabb szakaszokon a vízelvezetés javításával.
• Barhill Stratégiai Faáru-szállítási Bizottság (45 000 font): A Barhill faáru-szállítási útvonal biztosítja, hogy a faáru-szállításhoz ne kelljen igénybe venni a helyi sérülékeny közúthálózatot. A projekt keretében felújítják a Carrick Burn hidat, hogy az továbbra is használható maradjon, és elkerülhető legyen a következő tíz évben kitermelt több mint negyedmillió tonna faáru okozta hatások.
• Tilhill Forestry (381 232 font): Skócia egyik legfontosabb fakitermelő régiójaként Argyll közösségei profitálni fognak abból, hogy 100 000 tonna fa szállítását Lagalochanból és Loch Avichből a C29, C30 és B845 útvonalakon Dalavich és Kilchrenan érintésével terelik el. Ez lehetővé teszi a fa szállítását a helyi utak használata nélkül az elsődleges útvonalakon.

A TimberLINK projekt Argyllből indul, és teherautók helyett hajókat használ, hogy évente 75 000 tonna fát szállítson Ayrshire legkorszerűbb fafeldolgozó üzemeibe. Ez a szolgáltatás átlagosan mintegy 4000 teherautó-utat tesz feleslegessé, és évente 1700 tonnával csökkenti a kibocsátást.

A hároméves elektromos faipari teherautó-kísérlet (EV Timhaul) második évéhez közeledik, és mindkét vállalat, a James Jones and Sons (Lockerbie) és a Scotlog Shipping (Inverness) a flotta elektromos átállásának támogatójává vált.

A Regionális Faipari Szállítási Csoportok hálózata és a Faipari Szállítási Fórum finanszírozása is folytatódik. Ezek a csoportok és munkatársaik kritikus kapcsolatot biztosítanak a közösségek, a helyi hatóságok, az erdészeti ipar és a Scottish Forestry között, hogy segítsék a faipari szállítási kérdések megoldását.

Dr. William Clark, a Scottish Forestry erdészeti szállítási és innovációs tanácsadója hozzátette: „A stratégiai faipari szállítási program 25 éve csökkenti a faipari szállítás hatását Skócia közösségeire.

Ez idő alatt több mint 600 projektet támogattunk, csökkentve ezzel több mint 1 milliárd tonna fa szállításának hatását a közösségekre és a környezetre.”

forrás: ForestryJournal

Vagy talán a közönség szereti az Egyesült Királyság faanyagát előállító erdőket, de csak addig, amíg azok máshol vannak. Lehetőleg ne legyenek szem előtt. És csak tengeren keresztül elérhető helyen. November második vasárnapján.

A világnak szüksége van fára. Fenntarthatóan termelt fára van szüksége. Ebből következik, hogy a terményt valahol meg kell termeszteni, igaz?

Az Forestry Journal számára (és gyanítjuk, hogy az ezt olvasók nagy részének is) ez eléggé nyilvánvalónak tűnik, de úgy tűnik, hogy a hangoskodó közönség nagy része számára nem ez a helyzet, amikor az Egyesült Királyság kereskedelmi iparáról van szó.

Mindenki fenntartható módon termesztett fatermékeket akar, csak nem a szomszédságában.

Úgy tűnik, hogy azok, akik az életüket a faültetvénynek telepítési tervei elleni hangoskodással töltik, elégedettek lennének azzal, ha az Egyesült Királyság a kereskedelmi ültetvényekkel kapcsolatos problémákat (ahogy ők látják) más országokba exportálná.

A legegyszerűbb formában az érvelés egy kicsit így hangzik: Nem, nem, nem, nem akarunk itt semmilyen „természetgyilkos” tűlevelű fát, köszönjük szépen. De az rendben van, hogy „X országban” termesztik őket. Úgysem látogatjuk meg soha. Ők majd megbirkóznak a következményekkel, mi meg majd csak behajózzuk a faanyagukat.”

Az erdők természetüknél fogva nyomot hagynak a tájban. Évtizedekig tartó befektetés. De számtalan olyan előnnyel járnak, amelyek még akkor is itt lesznek, amikor az ellenzőik közül néhányan már nem lesznek itt.

Ezzel elérkeztünk a Stobo Hope erdőterülethez. Azoknak, akik nem ismerik: ez egy 700 hektáros, főként Sitka lucfenyőből álló ültetvény a skót határvidéken, amelyet a Scottish Forestry alapos környezetvédelmi megfontolások után engedélyezett.

Legalábbis ez volt a helyzet mindaddig, amíg a kampányolók nem kiáltottak fel, hogy a terület ezen használati módja nyilvánvalóan kárt fog okozni a helyi fajdállománynak, és az SF engedélyét most a skót bíróságon fogják megtámadni.

Az erdészek országszerte aggódva figyelik, hogy ez milyen precedenst teremthet.

szerk/ford: Tóth János, forrás: Forestry Journal.co.uk

A fa kaszkádosítás mint koncepció szorosan illeszkedik a körforgásos gazdaság célkitűzéseihez: a hulladék megszüntetése, az erőforrás-felhasználás optimalizálása és a termékek környezeti hatásainak csökkentése azáltal, hogy a lehető leghosszabb ideig, a lehető legmagasabb értéken használják őket.

Ez azt jelenti, hogy a hazai faanyag több életcikluson keresztül felhasználható az épített környezeten belüli nagy értékű alkalmazásokban, mielőtt végül újrahasznosításra kerülne másodlagos termékek, például bútorok és/vagy panelek előállítása céljából, és végül energetikai célú hasznosításra kerülne. Ezzel a megközelítéssel az ágazat maximális gazdasági, ökológiai, környezeti és társadalmi értéket biztosíthat az erdő- és faipar, valamint Skócia népe és természete számára.

A „Wood Cascading in Scotland” című jelentés áttekinti a faanyag kaszkádolásának jelenlegi szintjét mind nemzeti, mind nemzetközi szinten, és megvizsgálja a fából készült termékek újrafelhasználásának és életciklusának növelése érdekében alkalmazott, már meglévő szabályozási akadályokat, ösztönzőket, stratégiákat és alkalmazásokat. Meghatározza továbbá a fűrészelésből származó melléktermékek vagy a visszanyert faanyag felhasználásával előállítható másodlagos termékek lehetőségeit.

A kutatás kiemeli a faanyag kaszkádosításának környezeti előnyeit, mivel a folyamat potenciálisan lehetővé teszi mind a megtestesült szén-dioxid, mind a kapcsolódó gyártási kibocsátások csökkentését, miközben növeli a faanyag rendelkezésre állását a jövőbeli alkalmazások számára. Ahhoz azonban, hogy ezeket az előnyöket ki lehessen aknázni, további kutatás, innováció és szabályozás révén le kell küzdeni az olyan kihívásokat, mint a részletes adatok, az ágazati ismeretek és infrastruktúra hiánya, valamint a korlátozott piaci kedv.

A „Wood Cascading in Scotland” című tanulmány azzal zárul, hogy további kutatásokra szólít fel a faanyag kaszkádolással kapcsolatos ismeretek és megértés elmélyítése érdekében, valamint annak érdekében, hogy az ágazat teljes mértékben kiaknázhassa annak előnyeit, csökkentse a hulladékot és növelje a faanyagellátást a legnagyobb értékű felhasználási célokra.

Roland Stiven, a Scottish Forestry üzletfejlesztési tanácsadója elmondta:
„Az ágazat már most is a teljes erdészeti termést hasznosítja a fűrészárutól a fűrészporig, és a fatermékek többségét újrahasznosítják újrafeldolgozás vagy biomassza-tüzelőanyag céljára.

Lehetőség van azonban a fa felhasználásának optimalizálására egy körforgásosabb gazdaság keretében, hogy minden fából nagyobb értéket nyerjünk ki, és több szenet tároljunk az épített és gyártott környezetben. A jelentés bevezetést nyújt a faipari vállalkozásoknak a kaszkádolás gondolatába, és javaslatot tesz néhány lehetőségre az újrafelhasználás és az újrahasznosítás ösztönzésére.”

Stephen Boyle, a Zero Waste Scotland építőipari programvezetője elmondta:
„A körforgásos gazdaság lényege, hogy amit birtokolunk, az tovább éljen, és ezért fantasztikus látni, hogy ez a gondolkodásmód ebben a jelentésben az egyik legfontosabb építőanyagunkra is vonatkozik. Ha faanyagunkat hosszabb ideig használjuk nagy értékű anyagként, az valóban segíthet csökkenteni az építési projektek szén-dioxid-kibocsátását, és ez létfontosságú része az éghajlati válság kezeléséhez szükséges erőfeszítéseknek.”

Louise Rogers, a BE-ST hatásvizsgálati menedzsere elmondta:
„A jelentés elkészítésével a BE-ST ki tudta használni ökoszisztémáját és hálózatát, hogy biztosítsa az ágazatokat átfogó elérését, míg a Zero Waste Scotland és a Scottish Forestry szervezetekkel való együttműködés biztosította, hogy a projekt eredményei a lehető legmegbízhatóbbak legyenek, és összhangban legyenek a három szervezet egymást kiegészítő célkitűzéseivel. És reméljük, hogy itt nem állunk meg.

Közösen készen állunk a kutatás következő szakaszának elvégzésére, beleértve az anyagáramlás és az életciklus elemzését a természeti erőforrásaink leghatékonyabb felhasználása érdekében legoptimálisabb kaszkádárfolyamokról. Reméljük, hogy kidolgozunk egy Skóciára jellemző útitervet arról, hogyan lehet leküzdeni az akadályokat és ösztönözni az elfogadást, valamint segíteni tudjuk a politikai döntéshozókat és az építésügyi szabályozókat abban, hogy ösztönözzék a kaszkádosított fatermékek tervezését és használatát, és ennek eredményeként egy erőforrás-hatékonyabb Skóciát hozzanak létre.”

szerk/ford: Tóth János, forrás: BestBuild