A 2026-os OEE Vándorgyűlés záróünnepségén ünnepélyes keretek között adták át a rendezvény zászlaját a következő házigazdáknak. A Soproni Egyetem képviseletében Prof. Dr. Heil Bálint, az Erdőmérnöki Kar dékánja, és az összetartozást és a szakmai egységet jelképezve Dr. Sándor Gyula, a TAEG Zrt. vezérigazgatója vette át a Vándorgyűlés zászlaját az idei szervezőktől, a Nyírerdő Nyírségi Erdészeti Zrt. képviselőitől.

Az Országos Erdészeti Egyesület 156. vándorgyűlésén Prof. Dr. Fábián Attila, a Soproni Egyetem rektora jelentette be: 2027-ben Sopron hazavárja az erdészeket. Az erdészeti felsőoktatás bölcsője, a 750 éves Sopron városa ad majd otthont annak a szakmai és közösségi eseménynek, amely egyszerre épít a hagyományokra és mutat irányt a jövő erdőgazdálkodása felé.

A nyíregyházi vándorgyűlésen a rektor beszédében hangsúlyozta, hogy az erdő nem csupán kitermelhető nyersanyag, hanem nemzeti érték és generációkon átívelő örökség. Kiemelte: Magyarországon a fenntartható erdőgazdálkodás működő gyakorlat, amelynek eredményeként ma kevesebb fát termelnek ki, miközben az erdők hosszú távú megőrzése elsődleges szempont marad.

Az egyetem vezetője arra is rámutatott, hogy az erdészet és a természetvédelem nem egymással szemben álló területek, hanem közös felelősséget viselnek az erdők jövőjéért. A Soproni Egyetem oktatási és kutatási tevékenysége ezt a szemléletet képviseli, hiszen a szakmai tudást, a fenntarthatóságot és a természeti értékek iránti felelősséget egyszerre adja tovább a következő generációknak.

„Az erdő megtanít bennünket arra, hogy vannak olyan értékek, amelyeknek a megőrzése túlmutat egyetlen emberöltőn. Egy erdész sokszor olyan döntéseket hoz, amelyek eredményét már nem ő, hanem az utódai látják. Talán éppen ez adja ennek a hivatásnak a különleges méltóságát: a jelenben végzett munka felelőssége a jövő iránt. Meggyőződésem, hogy ez a közös felelősség az, amely az erdésztársadalmat összeköti.” – mondta el prof. dr. Fábián Attila.

A 2027-es Vándorgyűlés megrendezése egyszerre jelent rangos szakmai elismerést és komoly szervezési feladatot a Soproni Egyetem és az erdőgazdaság számára. A rendezvény méltó alkalom lesz arra, hogy Sopron – több mint kétszáz éves erdészeti oktatási hagyományaira építve – ismét megmutassa: a magyar erdészet szellemi otthona ma is a Hűség városa.

forrás: Soproni Egyetem

Az erdészek munkája szolgálat

Hidas Tibor, a NYÍRERDŐ Zrt. vezérigazgatója köszöntőjében úgy fogalmazott: az erdészek munkája szolgálat. Szolgálják az erdőt és az embereket, legyen az ügyfél, erdőjáró vagy érdeklődő – egyre több nehézséggel szembenézve. A klímaváltozás hatásai mellett a keleti határon több, nem várt vendég is érkezik: elég a veszettséget, az afrikai sertéspestist vagy a kőrisrontó karcsú díszbogarat említeni.

Dr. Kovács Ferenc, Nyíregyháza polgármestere emlékeztetett: ez a harmadik vándorgyűlés a városban, és az első kettőnek a tiszai árvíz volt a központi témája. A víz ma is meghatározó kérdés az erdőgazdálkodásban, csak éppen egészen más módon.

Partnerséget ajánlott a miniszter

Gajdos László, az élő környezetért felelős miniszter a magyar erdőgazdálkodási ágazat formális újrakeretezéséről beszélt. Az erdő hármas funkciójáról alkotott, erdészek által jól ismert koncepció szerinte alapvetően megtartható, de új rangsorra van szükség. Első helyre az erdő védelmi funkciója kerül, azon belül is a klímavédelem, amely új gyakorlatokat követel meg az erdőtervezésben és az erdőkezelésben. Ehhez kapcsolódik a természetvédelmi értékek megőrzése, hiszen a biodiverzitás a klímaváltozás kihívásaira adott egyik legfontosabb válasz. Második helyen az erdők közjóléti, szociális funkciói állnak, harmadik helyen pedig – nem elfeledve, de az első kettő szolgálatába állítva – a gazdasági funkció.

A miniszter hangsúlyozta: gyökeres szemléleti és gyakorlati változás szükséges, de ez nem az erdészek munkájának elutasítását jelenti, éppen ellenkezőleg. Az átalakulást nem lehet egyetlen rendelettel végrehajtani, és nincs minden erdőre, minden fafajra és minden termőhelyre alkalmazható egyetlen megoldás. „Nem az erdészek ellenében kell megváltoztatni az erdőgazdálkodást” – fogalmazott, hozzátéve: az erdészekkel együtt akarják alkalmassá tenni az ágazatot a XXI. század követelményeire.

Ugyanakkor a keretfeltételeknek is változniuk kell. Ha az erdészektől több víz visszatartását, több holtfa hagyását és több természetközeli módszert várunk, ezekhez megfelelő szabályozást és finanszírozást is biztosítani kell. Zárásként nyílt szakmai párbeszéden alapuló partnerséget ajánlott a magyar erdésztársadalomnak.

Elnöki mérleg: szén, víz és tájhasználat

Kiss László, az Egyesület elnöke a szervezet 160 éves múltjából indult: az Egyesület 1866 óta szolgálja a magyar erdőket, gyökerei Selmecig nyúlnak vissza, mottója ma is szakértelem, erkölcs és összetartozás.

Felidézte: száz év alatt megduplázódott a magyar erdők területe, ma több mint kétmillió hektár erdő az ország területének ötödét borítja. Egy friss kutatás szerint a magyar erdők ökoszisztéma-szolgáltatásainak értéke évi ezermilliárd forintos nagyságrendbe tehető – ennek része a szénmegkötés, a víz és a levegő minősége, a biodiverzitás és az emberi egészség megőrzése.

Az elnök klímaadaptív, mozaikos tájhasználat mellett érvelt, amely a helyi adottságokhoz, a mikroklímához és a vízháztartáshoz igazodik. Aktuális példaként a napokban közzétett civil klímatörvény-javaslatot említette, amelynek megalkotásában az Egyesület aktívan részt vett. Elkerülhetetlennek nevezte emellett egy olyan rendszer megteremtését a vadgazdálkodás szabályozásában, amely a természetes területek tűrőképességének szintjére csökkenti a nagyvadlétszámot.

A résztvevőket köszöntötte prof. dr. Fábián Attila, a Soproni Egyetem rektora is. Buni Bence V. éves erdőmérnök hallgató, valétaelnök arról beszélt, hogy a szakmára egyre nagyobb társadalmi nyomás nehezedik, ezért nyitottabbnak kell lenni az innovációra.

„Tolmácsokra van szükség”

Az Egyesület legmagasabb elismerését, az Örökös Tagsági Díszoklevelet dr. Csóka György, a SOE ERTI Erdővédelmi Osztályának vezetője, a Mátrafüredi Kísérleti Állomás igazgatója kapta meg.

Köszönőbeszédében azt hangsúlyozta, hogy az erdő egészsége szempontjából paradigmaváltásra van szükség, amelyet nemcsak a társadalmi igények, hanem a környezeti viszonyok változása is kikényszerít. A közösségi médiában az ágazat felé irányuló indulatokról úgy fogalmazott: bizonyos kritikai észrevételek jogosak, a hibákat fel kell ismerni és el is kell ismerni. Ugyanakkor nincs olyan erdész, aki minden bükkfát ki akarna vágni.

Zárásként két egymással szemben álló indián törzs megbékéléséhez hasonlította a helyzetet: a folyamathoz tolmácsokra van szükség, akik mindkét fél nyelvét beszélik. Szerencsére erdész oldalon és ökológus oldalon egyaránt vannak ilyen tolmácsok – ő maga is annak tartja magát, és a jövőben is tolmácsolni kíván.

Az elismerések

Bedő Albert Emlékérmet vehetett át Juhász Lajos, a NYÍRERDŐ Zrt. Debreceni Erdészetének igazgatója és Nagy Frigyes Vince, az Agrárminisztérium Erdészeti Igazgatási Osztályának munkatársa. Kaán Károly Emlékérmet kapott Csapó József, a Tanulmányi Erdőgazdaság Soproni Erdészetének nyugalmazott vezetője, valamint Grédics Szilárd, az Egererdő Zrt. erdőgazdálkodási felügyelője. Decrett József Emlékérmet vehetett át Danku István, Ferbert Mihály és Horváth László József erdésztechnikus.

Az Országos Erdészeti Egyesület Elismerő Oklevelet adományozott 15 szakembernek. A Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézete Vadas Jenő Emlékéremmel ismerte el Kiss János munkáját, a Pilisi Parkerdő Zrt. által alapított Madas László Emlékérmet pedig Scheitler Adrienn, a Mecsekerdő Zrt. erdőpedagógusa kapta.

Az ünnepségen hirdették ki az Év Erdésze Országos Verseny eredményét is. A 18. alkalommal megrendezett megmérettetésen Molnár Tamás, a Zalaerdő Zrt. erdésze bizonyult a legjobbnak. A második helyezett Kovács János (Mecsekerdő Zrt.), a harmadik Kovács Gábor (Gemenc Zrt.) lett.

Az Ünnepi Közgyűlés hagyomány szerint az elmúlt év során elhunyt tagtársakról való megemlékezéssel és az Erdész Himnusz közös eléneklésével zárult.

forrás: OEE / Nyírerdő Zrt. / MTI

A kuratórium és a felügyelőbizottság a lemondást tudomásul vette, ezt követően a kuratórium új tagjává választotta Pókos Gergelyt, aki a továbbiakban is ellátja a kuratóriumi titkári feladatokat. A testület új elnökévé Csóka Pétert választotta.

A vezetői változás egy olyan időszakban történik, amikor a Soproni Egyetem az elmúlt évek eredményeire építve stabil fejlődési pályán halad. Az intézmény hallgatói létszáma az elmúlt öt évben mintegy másfélszeresére növekedett, miközben folyamatosan javult az oktatási és kutatási teljesítmény. Erősödött az egyetem gazdasági stabilitása, gyarapodott vagyona, emelkedtek az oktatók és kutatók bérei, valamint megkezdődött az egyetemi infrastruktúra átfogó megújítása, amelynek egyik fontos mérföldköve a közelmúltban átadott, felújított F épület.

Lemondásának indoklásában Csányi Sándor kiemelte, hogy az egyetemeket fenntartó alapítványokat érintő várható jogszabályi változások következtében a kuratóriumok hatásköre várhatóan szűkül, miközben az elnöki feladatok továbbra is jelentős időráfordítást igényelnek. Más szakmai kötelezettségeire tekintettel ezért a tisztség átadását tartotta indokoltnak.

Levelében megköszönte az egyetem vezetésének, a Szenátusnak és az egyetemi közösségnek az elmúlt évek együttműködését, és hangsúlyozta, hogy a jövőben is szeretné támogatni a Soproni Egyetem fejlődését és sikereit.

A Soproni Egyetemért Alapítvány és a Soproni Egyetem vezetése a megkezdett fejlesztésekre és az elért eredményekre építve folytatja munkáját annak érdekében, hogy az intézmény tovább erősítse meghatározó szerepét a hazai felsőoktatásban és a régió tudományos, gazdasági életében.

Az Egyetem közössége ezúton fejezi ki köszönetét az eddigi elnök figyelmes és odaadó támogatásáért az elmúlt hat esztendő során, amelynek köszönhetően a Soproni Egyetem biztonságos, stabil és fejlődő pályára állhatott. Bíznak abban, hogy a jövőben is számíthatnak bizalmára és szakmai támogatására. Sokrétű munkájához további kitartást és jó egészséget kívánnak.

A Kuratórium új elnökének és új tagjának pedig ezúton gratulálnak kinevezésükhöz. A Soproni Egyetem jövőjének építéséhez elkötelezett partnerséget, eredményes munkát és kitartást kívánnak.

forrás: Soproni Egyetem

Újabb jelentős mérföldkőhöz érkezett a Soproni Egyetem kreatívipari és innovációs stratégiája: 2026. június 24-én, a Fusion Kreatív Műterem ünnepélyes épületátadó rendezvényén együttműködési megállapodást írt alá a Soproni Egyetem és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME). A dokumentumot Prof. Dr. Fábián Attila, a Soproni Egyetem rektora, valamint Dr. Kovács Csaba, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem rektora látta el kézjegyével.

Az aláíráson elhangzott, hogy a 21. század felsőoktatásának egyik legfontosabb feladata, hogy a tudományos, művészeti és technológiai területek összekapcsolásával válaszokat adjon a gyorsan változó társadalmi és gazdasági kihívásokra. E szemlélet jegyében született meg a két intézmény stratégiai partnersége.

A megállapodás alapját a két egyetem egymást kiegészítő szakmai profilja adja. A MOME a design, a média és az építészeti gondolkodás nemzetközileg is elismert műhelye, míg a Soproni Egyetem Faipari Mérnöki és Kreatívipari Kara jelentős tapasztalatokkal rendelkezik a tér-, tárgy- és vizuális tervezés, az anyagismeret, valamint a digitális média oktatása és kutatása területén.

Az együttműködés kiemelt célja az oktatási és kutatási kapcsolatok elmélyítése, a közös tudásfejlesztés és az innovatív képzési lehetőségek kialakítása. A felek új, hiánypótló képzések kidolgozását és indítását is tervezik, amelyek a kreatív gondolkodást a műszaki, technológiai és digitális kompetenciákkal ötvözik.

Különösen jelentős elem a mesterséges intelligencia és a korszerű digitális technológiák kreatívipari alkalmazásainak közös kutatása. Az új technológiák egyre meghatározóbb szerepet töltenek be a tervezési és alkotói folyamatokban, ezért a két egyetem együttműködése hozzájárulhat ahhoz, hogy a hallgatók naprakész tudással és gyakorlati tapasztalatokkal lépjenek ki a munkaerőpiacra.

A partnerség a tudományos és szakmai közösségek számára is új lehetőségeket teremt. A tervek között közös konferenciák, szimpóziumok, workshopok, alkotótáborok, valamint kiállítások és szakmai bemutatók szervezése szerepel. Ezek a programok nemcsak a tudásmegosztást segítik elő, hanem erősíthetik a hazai és nemzetközi szakmai láthatóságot is.

A megállapodás hosszú távon hozzájárulhat ahhoz, hogy Magyarország kreatívipari és designalapú innovációs teljesítménye tovább erősödjön, miközben a hallgatók és oktatók számára is új szakmai lehetőségeket teremt.

forrás: Soproni Egyetem

Ha fára, bútorra vagy építkezésre gondolunk, a legtöbb embernek a fenyő jut eszébe. Európa és a világ faipara évtizedeken át a gyorsan növő fenyvesekre – például a lucfenyőre – optimalizálta a gyárait. A klímaváltozás, a szárazság és a kártevők miatt azonban ezek a fenyvesek világszerte bajban vannak. A megoldást az ellenállóbb, változatosabb lombos erdők jelentik.

Christian Hansmann, az ausztriai WOOD K Plus kutatóintézet szakértője rávilágított, miért kényszerül gyökeres váltásra a világ:

„Közép-Európában az ipar eddig szinte mindent a lucfenyőre optimalizált. A lombos fafajokban azonban rengeteg kiaknázatlan lehetőség rejlik, amelyek segíthetnek minket a klímaváltozással szembeni ellenállóképesség növelésében. A lombosfa-ipar fejlesztése a legfontosabb stratégia a következő időszakban. A fenntartható jövő a fák elültetése mellett arról is szól, hogyan dolgozzuk fel őket intelligensen. A konferencia különlegessége, hogy a teljes folyamatot átfogja: összeköti az erdőt gondozó szakembert a high-tech mérnökkel és a bútorgyárossal.”

Prof. Dr. Németh Róbert, a Soproni Egyetem, Faipari Mérnöki és Kreatívipari Kar
Alaptudományi Intézetének professzora elmondta, hogy a rendezvény a kutatók mellett a gyakorlati szakembereknek és a jövő generációjának is irányt mutat:

„Ez a konferencia szól a kutatóknak, az ipar képviselőinek, akik a tudást felhasználják, és a diákságnak is. A hallgatók és doktoranduszok egy igazi életpályát láthatnak maguk előtt: hova lehet eljutni és fejlődni. A témáink rendkívül komplexek: elindulunk az erdőgazdálkodástól, az alapanyag megtermelésétől a különféle feldolgozási módszereken át egészen a késztermékek tervezéséig és kereskedelméig. Kulcsfontosságú, hogy olyan kiváló minőségű termék szülessen, ami egyszerre tartós és piacképes.”

A több mint 22 országból – köztük az Amerikai Egyesült Államokból – érkező delegációk számára Magyarország és a Soproni Egyetem tökéletes helyszín a tanulásra. A hazai erdők adottságai ugyanis éppen azt a mintát mutatják, amire a világnak most szüksége van.

Prof. Dr. Holger Militz, a németországi Göttingeni Egyetem nemzetközileg elismert professzora kiemelte, hogy a szemünk előtt zajlik az erdők globális átalakulása:

„Manapság világviszonylatban változnak a hagyományok. Korábban a fenyő dominált, de most sokkal több lombos fára van szükségünk. Ez a konferencia az összes döntéshozónak szól. Nyitnunk kell az olyan fafajok felé, mint a tölgy, a bükk, vagy éppen az akác (Robinia), amely itt, Magyarországon is rendkívül nagy mennyiségben és kiváló minőségben áll rendelkezésre.”

A Soproni Egyetem falai között zajló egyeztetések világossá tették: a fa nem egy elavult, múltbéli anyag, hanem a 21. század legfontosabb, környezetbarát high-tech alapanyaga. Az itt bemutatott innovációk garantálják, hogy unokáink is egészséges erdőkben sétálhassanak, miközben modern, tartós és fenntartható fából készült tárgyak veszik őket körül.

forrás: Soproni Egyetem

A konferenciát a Soproni Egyetem az ausztriai WOOD K Plus kutatóintézettel, a németországi Georg-August Egyetemmel és a Faipari Tudományos Egyesülettel (FATE) együttműködésben szervezi meg. A rendezvény helyszíne a Soproni Egyetem Ligneum épülete lesz.

A kétnapos nemzetközi konferencia célja, hogy fórumot biztosítson a lombos fafajokkal kapcsolatos legújabb kutatási eredmények, technológiai fejlesztések és innovatív felhasználási lehetőségek bemutatására. A programban neves nemzetközi előadók keynote előadásai, tudományos prezentációk és poszterszekciók egyaránt helyet kapnak.

A szervezők kutatási beszámolókat és előadás-javaslatokat várnak többek között az alábbi tématerületeken:

• lombosfa-készletek és erőforrások értékelése;
• lombos erdők kezelése és fenntartható hasznosítása;
• a lombos faanyag szerkezete és tulajdonságai;
• faanyag-feldolgozási technológiák;
• szárítás, módosítás és funkcionális fejlesztések;
• kompozit és mérnöki faanyagok;
• új termékfejlesztési és piaci megoldások;
• a lombos fafajok szerepe a körforgásos gazdaságban.

A konferencia munkanyelve angol. A rendezvény kiváló lehetőséget kínál kutatók, oktatók, doktoranduszok és ipari szakemberek számára a nemzetközi kapcsolatok építésére, a tudományos eredmények megvitatására és új együttműködések kialakítására.

További információk elérhetők a konferencia hivatalos honlapján:

Hardwood Conference 2026 hivatalos honlapja

forrás: Soproni Egyetem

Az idén szeptember 22. és 27. között zajló 48. WorldSkills világverseny közvetlen főpróbájának megszervezésében az egyetem mellett a Kisalföldi Agrárszakképzési Centrum és a Roth Gyula Erdészeti Technikum is részt vesz. A szakmai hátteret a H-Didakt Kft. és a Tool Technic System Kft. biztosítja.

A sanghaji világbajnokságon Magyarországot két soproni végzős diák képviseli: Sipos Bence bútorasztalos és Garajszki Csanád épületasztalos. Mindketten tanulmányaik kezdete óta indulnak szakmai megmérettetéseken.

„Elsősorban a kíváncsiság hajt. Szeretném megtudni, hol vannak a határaim, és folyamatosan arra törekszem, hogy a lehető legtöbbet hozzam ki magamból. Amikor elkezdtem az iskolát, szinte azonnal bekapcsolódtam a versenyzésbe is. Ahogy meghallottam, hogy léteznek ilyen szakmai megmérettetések, rögtön megtetszettek. A kihívások és a versenyzés iránti vágy azóta is motivál” – mondta Sipos Bence, aki hozzátette, hogy már hároméves kora óta barkácsol.

Garajszki Csanád elárulta, hogy az első, Belgrádban megrendezett versenyének hangulata határozta meg a későbbi pályafutását: „Ott döntöttem el, hogy szeretnék továbbra is részt venni hasonló megmérettetéseken.”

A világbajnoki keretbe kerüléshez a versenyzőknek a soproni bázisiskolai versenyeken, az országos Szakma Kiváló Tanulója Versenyen (SZKTV), valamint a WorldSkills hazai válogatóin kellett eredményt elérniük.

A soproni felkészülési esemény pontosan modellezi a sanghaji döntőt: a versenyzőknek meghatározott időn belül kell teljesíteniük a feladatokat, a terveket pedig előre nem ismerhetik meg. A bútorasztalosoknak egy szekrényke, az épületasztalosoknak egy ablakkeret elkészítése a feladatuk.

„A koncentráció kulcsfontosságú. Folyamatosan összpontosítani kell, mert egyetlen pillanatra sem lehet kizökkenünk. A világversenyen sem tudjuk majd előre, hogy pontosan milyen feladat vár ránk, hiszen a tervrajzokat csak a verseny napján kapjuk kézhez, a konkrét feladat csupán 15 perccel a kezdés előtt válik ismertté. Éppen ez benne az izgalmas. Mindig új kihívásokkal találkozunk, így a munkánk sosem válik egyhangúvá” – nyilatkozták a versenyzők.

A nyilvános rendezvény megnyitóján Prof. Dr. Magoss Endre, a Soproni Egyetem Faipari, Mérnöki és Kreatívipari Karának dékánja hangsúlyozta, hogy a felkészülési verseny komoly lehetőség a sanghaji megmérettetés előtt. Az indulóknak a következő üzenetet címezte: „Dolgozzatok szenvedéllyel, tanuljatok egymástól!”

A felkészülési verseny június 4-ig bárki számára megtekinthető a Soproni Egyetem tanműhelyében.

forrás: Soproni Egyetem

A módosítás további célja annak egyértelművé tétele, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (KEKVA) vagyona továbbra is a nemzeti vagyon körébe tartozik, ezért annak kezeléséért és sorsáért az állam közvetlen felelősséggel tartozik – áll a törvényjavaslat indoklásában. A KEKVA-val kapcsolatban a hatályos alaptörvény azt tartalmazza, hogy ezen alapítvány létrehozásáról, működéséről, megszüntetéséről, valamint közfeladata ellátásáról sarkalatos törvény rendelkezik.

Ezen rendelkezés helyett a módosítással az kerülne az alkotmányba, hogy a KEKVA vagyona nemzeti vagyon, alapítói jogait a kormány gyakorolja, amely meg is szüntetheti ezeket az alapítványokat. A megszüntetett közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány egyetemes jogutódja az állam.

A módosító javaslatról és a hazai erdőgazdálkodás körül folyó jelenlegi társadalmi közbeszéd erdészet szakmai megítéléséről adott rövid interjút prof. dr. Fábián Attila, a Soproni Egyetem rektora, mely az alábbi lejátszó segítségével nézhető meg. 

forrás: OEE

A fa évszázadok óta az egyik legfontosabb építőanyag, mégis az utóbbi évtizedekben háttérbe szorult a beton és az acél mellett. Ma azonban a fenntarthatóság, az energiahatékonyság és a klímaváltozás hatásai miatt ismét egyre többen fordulnak a fa felé. Hogy valóban képes lehet-e a modern építőipar egyik meghatározó anyagává válni, arról beszélt prof. Dr. Alpár Tibor, a Soproni Egyetem innovációért és vállalati kapcsolatokért felelős rektorhelyettese.

Az elmúlt években gyakran hallani azt a gondolatot, hogy „a fa a XXI. század betonja”. A professzor szerint azonban ezt érdemes árnyaltabban kezelni.

„A fa mindig is építőanyag volt, a beton csak később jelent meg mellette. Nem hiszem, hogy mindenben át tudja venni a beton szerepét, de egyre több területen tudja kiváltani” – fogalmazott.

„A fenntarthatóság egyik alapelve éppen az, hogy ahol lehet, környezetkímélőbb anyagokat és technológiákat alkalmazzunk. Ebben pedig a fa egyre fontosabb szerepet kaphat”-tette hozzá.

Magyarországon a faépítészet hosszú ideig főként a fenyőre épült, csakhogy a hazai erdőkben kevés a megfelelő minőségű fenyő, ezért az építőipar ma is jelentős részben import alapanyaggal dolgozik.

„A klímaváltozás miatt Európa-szerte a fenyők jelentős része el fog pusztulni, ezért alternatív megoldásokat kell találni” – mondta a professzor.

Szerinte ebben lehet szerepe a hazai lombos fafajoknak, például a csertölgynek, bükknek vagy akár az akácnak és a nyárnak is. Ezek használata azonban teljesen más technológiát és gondolkodásmódot igényel.

„Nem ördögtől való ez a megoldás. Magyarországon is találunk több mint százéves nyárfából készült tetőszerkezeteket, amelyek ma is kiváló állapotban vannak.”

A rektorhelyettes szerint Magyarország előnyben is lehet ezen a területen, hiszen az ország mindig is fenyőszegény volt, ezért több tapasztalat halmozódott fel a lombos fafajok használatában.

Sokan tartanak attól, hogy a faépületek kevésbé biztonságosak tűz esetén, mint a betonból vagy acélból készült épületek. Prof. Dr. Alpár Tibor szerint azonban ez sokkal összetettebb kérdés.

„A fa viselkedése tűz esetén kifejezetten érdekes. Az égés során először egy elszenesedett réteg alakul ki a felületén, amely lassítja a tűz terjedését. Ezzel szemben például az acélszerkezetek magas hőmérsékleten gyorsan elveszíthetik teherbírásukat. A biztonság ezért nem kizárólag az anyagon múlik, hanem a teljes műszaki rendszeren. A tervezésen, a védelem módján, a szenzorokon és a tűzvédelmi technológiákon is.”

„Vannak helyek, ahol 80 méter magas faházak épülnek, és senki nem fél tőlük, mert megfelelő technológiákat alkalmaznak” – tette hozzá.

A faépületekkel kapcsolatban gyakran felmerül a gombák, rovarok vagy a nedvesség okozta károsodás kérdése is. A szakember szerint ezek valós problémák lehetnek, de megfelelő tervezéssel és kivitelezéssel jól kezelhetők.

„A gombáknak és a károsítóknak meghatározott környezeti feltételek kellenek. Ha a szerkezetet megfelelően megvédik a nedvességtől, akkor ezek a problémák megelőzhetők.”

Úgy véli, Magyarországon sok rossz tapasztalat abból adódik, hogy korábban sok szakszerűtlen könnyűszerkezetes épület készült.

„Nem maga a fa rossz, hanem sok esetben a műszaki megoldások voltak hibásak.”

A Soproni Egyetem kutatói jelenleg olyan természetes faanyagvédelmi megoldásokon is dolgoznak, amelyek vegyszerek nélkül növelhetik a fa tartósságát.

„A kollégák olyan természetes védekező mechanizmusokat kutatnak, amelyek magukban a fafajokban is jelen vannak. A cél, hogy minél kevesebb káros anyagot kelljen használni a faszerkezetek védelméhez.”

A professzor szerint a fa egyik legnagyobb előnye, hogy gyorsabb építkezést tesz lehetővé, miközben kiváló energiahatékonyság érhető el vele.

„Valószínűleg nem lesz olcsóbb egy ilyen ház, mint egy téglából épült épület, de sokkal gyorsabban elkészülhet. A modern faszerkezetekkel könnyebben kialakíthatók a passzív vagy közel nulla energiaigényű házak is. A fa ráadásul nemcsak műszaki szempontból előnyös, hanem az emberek közérzetére is pozitív hatással lehet. Kutatások igazolják, hogy az emberek egyszerűen jobban érzik magukat fa környezetben” – mondta.

Prof. Dr. Alpár Tibor szerint érdekes, hogy maga a fenntarthatóság gondolata is az erdészetből indult el.

„A fenntarthatóság elvét már 1713-ban megfogalmazták az erdőgazdálkodás kapcsán. Akkor ismerték fel, hogy csak úgy marad elegendő faanyagunk, ha hosszú távon, tudatosan gazdálkodunk az erdőkkel.”

A szakember úgy látja, ma ismét kezdünk visszatérni ehhez a szemlélethez. A fa pedig újra fontos szerepet kaphat az építészetben. Nem minden helyett, hanem ott, ahol valóban fenntartható és jól működő megoldást jelenthet.

forrás: Soproni Egyetem

Az este fél nyolckor kezdődő eseményen a végzős hallgatók az egyetem főépülete előtt gyülekeztek, ahol az alsóbb évesek, családtagok, oktatók sorfala fogadta őket.

A fáklyás bevonulást és az erdész himnusz elhangzását követően Kiss Péter Zoltán, a. Mesüge, V. éves erdész valétaelnök mondott búcsúbeszédet. Az egyetemi zászló átadását követően Buni Bence, a. Foxi, IV. éves erdész valétaelnök búcsúzott a végzősöktől, majd a valétabot átadását követően a karok dékánjai – Prof. Dr. Heil Bálint Erdőmérnöki Kar, Prof. Dr. Magoss Endre a Faipari Mérnöki és Kreatívipari, Prof. Dr. Széles Zsuzsanna Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Kar is – szóltak a hallgatókhoz.

Az ünnepségen beszédet mondott Prof. Dr. Fábián Attila rektor is, aki a búcsúzás különleges természetéről beszélt a valétálóknak.

„Van a búcsúnak egy különös természete. Egyszerre nehéz és felemelő. Nehéz, mert elválást jelent helyektől, megszokott terektől, mindennapi pillanatoktól. És felemelő, mert közben ráébredünk arra, mit is kaptunk az elmúlt években. Tudást, közösséget, barátságokat, egy életre szóló kötődést” – fogalmazott.

„Ma Soprontól búcsúznak, attól a várostól, amely az elmúlt években otthont adott Önöknek, és mostantól életük történetének része.”

Beszédében felidézte a selmeci örökség történetét is, amikor 1918-ban az akadémia Sopronba költözött.

– „Sopronyi-Thurner Mihály polgármester felhívással fordult a polgárokhoz, adjanak otthont az érkezőknek. Lakásokat, szobákat, figyelmet, emberséget kérve és kapva. A város befogadta az egyetemet. Így született meg az a különleges kapcsolat, amely ma is él. Az egyetem és Sopron egymásra talált. Azok a diákok és oktatók mindent magukkal hoztak, könyveket, eszközöket, műszereket, bútorokat és egy szellemiséget. Egy olyan hagyományt, amely azóta is összeköti a generációkat.” – emelte ki.

A rektor arról is beszélt, hogy a hagyományok nemzedékeken átívelve maradtak fenn.

A valétálás fogalma ma is elválaszthatatlan Selmecbányától és a felvidéki városoktól és minden évben újra és újra megtelik tartalommal ez a pillanat.

„Ballag már a vén diák tovább….a távozókat újak váltják fel, a vidám hagyományos szellem átöröklődik nemzedékről nemzedékre”: írta Hoffmann Géza már 1890-ben. És ez így van azóta is. Hiába változott a város, hiába változott a világ és váltotta egymást annyi nemzedék.

Prof. Dr. Fábián Attila kitért az egyetem fejlődésére is, hangsúlyozva, hogy a megújulás ma is része az intézmény életének.

„Épületeink korszerűsödnek, új közösségi terek születnek, a kreatív energiák nemcsak szellemi, hanem fizikai formát is öltenek” – fogalmazott, majd hozzátette:  „Bízom benne, hogy visszatérnek majd ide, hogy újra végigsétáljanak Sopron utcáin, és hogy lássák ezt a megújulást.”

Beszéde végén a rektor ezekkel a szavakkal búcsúzott:

„Bárhová is sodorja Önöket az élet, vigyék magukkal azt, amit itt kaptak. Az összetartozás élményét, a közösség erejét, a soproni szellemiséget. Legyenek a változás hordozói! Legyenek közösségépítők! Legyenek méltó képviselői annak az egyetemnek, amely évszázados hagyományokra építve a jövőt formálja!”

„A Soproni Egyetem most elengedi Önöket. De meglátják, soha nem engedi el igazán” – zárta gondolatait.

A beszédeket követően a rektor kitárta az egyetem kapuját a díszes menet előtt, majd a valétálók a szalamander élén, dalolva indultak végig a városon. 

A fáklyás menet a Bajcsy-Zsilinszky utca, a Béke út, az Ady Endre út, a Csengery utca, a Frankenburg út, a Deák tér, az Erzsébet utca, a Széchényi tér és a Várkerület érintésével érkezett meg a Fő térre, ahol először Farkas Ciprián polgármester búcsúzott a végzősöktől, majd Gálitzky Attila a. PO(K)ntnEméRdekel faiparos valétaelnök és Potyondi András a. Rambo közgazdász valétaelnök búcsúzott iskolától, várostól és társaktól.

A kedves és megható szavakat követően a végzős hallgatók megemlékeztek Sopronyi-Thurner Mihályról is, arról a soproni polgármesterről, aki annak idején befogadta a Selmecbányáról elűzött Akadémiát, és lehetővé tette, hogy a selmeci szellemiség Sopronban éljen tovább. A hagyományos búcsú a valéta bállal zárult.

Valete, éljetek boldogul! Jó szerencsét, Üdv az Erdésznek, Pénzt a Fásnak, Isten éltesse a Közgazdászokat!

forrás: Soproni Egyetem