A közelmúltban módosított erdőtörvény jelentős változásokat hoz a hazai erdőgazdálkodás szabályozásában. Egyesek szerint a szükséges adaptáció helyett azonban az új irány talán épp a természetes alkalmazkodás lehetőségét korlátozza. Az Agroinformnak nyilatkozott Standovár Tibor, az ELTE Növényrendszertani, Ökológiai és Elméleti Biológiai Tanszékének vezetője, aki részletesen kifejtette aggályait a törvénymódosítással kapcsolatban.

A tarvágás kiszélesítése – új eszköz vagy régi veszély?

A törvénymódosítás lehetővé teszi a tarvágás alkalmazását védett és Natura 2000-es területeken is. A szakember szerint ez az újítás különösen aggasztó, mert a védett területeken elérendő természetmegőrzési célokat a legritkább esetben szolgálja a tarvágás. Standovár Tibor úgy véli: a tarvágás, akármilyen körültekintően is alkalmazzák, mindenképp csökkenti az adott erdőállomány klímaszabályozó és vízmegtartó képességét. A nagy felületű fedetlen talajterületek kitettsége a szélsőséges időjárási hatásoknak – mint a hősokk, UV-sugárzás, vízhiány – veszélyeztetheti az újulat sikerét is. Egyes területeken, különösen homokos, gyenge vízmegtartó képességű talajokon, kánikulai napokon akár 60 fok fölé is mehet a felszíni hőmérséklet. Ezeken a helyeken a fiatal csemeték túlélése szinte lehetetlen megfelelő árnyékolás vagy mikroklíma nélkül.

– Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, a módosítás az erdőállományok egy szűk körét érinti – hívta fel a figyelmet. – Bizonyos esetekben a sarjaztatást és az adott helyszíntől távolabbi származású szaporítóanyag esetleges alkalmazását teszi lehetővé. A sarjaztatás útján végrehajtott erdőfelújítás különösen aggályos lehet olyan természetvédelmi rendeltetésű erdők esetén, ahol jellemzően őshonos, például tölgyfajokból fajokból álló, idős állományok találhatók. Ugyanis a tölgyfajok csak tuskóról sarjadnak, míg az akác tuskó és gyökérsarjakat egyaránt hoz. Ezért a tölgyes erdőkben a tőszám természetes módon alacsonyabb, így sarjaztatással nehezebben lehet megfelelő záródású újulatot biztosítani.

A természetes felújítás eltörlése: csendes, de veszélyes fordulat

Az erdőtörvény egyik legnagyobb horderejű változása, amely azonban kevés nyilvánosságot kapott, a természetes felújítás kötelezettségének eltörlése. Az eddigi szabályozás ugyanis előírta, hogy „Ha a termőhelynek megfelelő őshonos állományalkotó főfafajok mageredetű természetes felújításának feltételei adottak, ezt a felújítási módot kell alkalmazni.” Az új szabály ezt a kötelezettséget megszüntette, így elméletileg bármilyen erdőgazdálkodási szándékkal indokolt beavatkozás (akár tarvágás is) jogosulttá válik – még olyan helyeken is, ahol az erdő természetes módon is meg tudna újulni.

– Azt, hogy a fenti módosítások valójában milyen hatást fognak kiváltani, nehéz becsülni, de fontos hangsúlyozni, hogy a törvénymódosítás csak lehetőség, viszont nem keletkeztet kötelezettséget! – jelentette ki Standovár Tibor. Ezért kijelenthető, hogy

minden felelősen gondolkodó erdész maga viseli annak szakmai felelősségét, hogy miképpen él vagy él vissza ezekkel a lehetőségekkel.

Túl sok a vad – és erről senki sem beszél

Standovár külön felhívta a figyelmet arra is, hogy az erdők megújulásának egyik legkomolyabb, mégis ritkán tárgyalt akadálya az erdei nagyvadállomány túlszaporodása. Számos hazai területen az újulat ma már csak vadkerítés mögött képes fejlődni, ami hosszú távon az erdők önfenntartó képességének elvesztéséhez vezethet. A természetes újulatot megakadályozó vadhatás – amelyet a törvény egyáltalán nem kezel – komoly rendszerproblémára utal, amit a tarvágás lehetősége csak tovább súlyosbíthat.

Klímaváltozásra hivatkozva – de valójában az ellenében?

A törvénymódosítás indoklása szerint a cél a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás lehetőségeinek bővítése. Ezzel szemben Standovár Tibor úgy véli, hogy a törvény e célokkal éppen ellentétes hatást válthat ki. Az alkalmazkodóképesség fokozása például elegyesebb állományok kialakításával, genetikai sokféleség növelésével is elérhető – ehhez azonban nincs szükség tarvágásra. Épp ellenkezőleg: a folyamatos erdőborítást biztosító gazdálkodás hatékonyabban támogatja a hosszú távú rezilienciát és az ökoszisztéma működésének fenntartását.

forrás: AgroInform

A Pro Silva Hungaria célja a folyamatos erdőborítást fenntartó erdőgazdálkodás szakmai támogatása. A mintegy 100 tagból álló társadalmi szervezet a Pro Silva elveknek elkötelezett erdőgazdálkodókból, természetvédőkből és ökológusokból áll. A Pro Silva elveknek megfelelő erdőgazdálkodás a minőségi faanyagtermelés mellett biztosítja az erdei biodiverzitás és az erdei ökoszisztéma funkciók folyamatos fennmaradását. Ez a gazdálkodási mód biztosítja az erdők gazdasági, védelmi és közjóléti rendeltetéseinek harmóniáját. A Pro Silva Hungaria 2025-ös nagyrendezvényének a Mecsekerdő Zrt. biztosított helyszínt, terepi szakmai programokat és előadókat is.

A rendezvényen különösen nagy figyelem irányult a gyakorlati példák és helyi tapasztalatok bemutatására. Dr. Standovár Tibor az „Erdőjóság” vizsgálatokról tartott előadást, Dr. Ódor Péter az úgynevezett élőhely-megtartó erdőgazdálkodás lehetőségeit ismertette, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság erdőkezelési gyakorlatába pedig Laczik Dénes avatta be a résztvevőket. A Mecsekerdő Zrt. szakemberei – köztük Dr. Molnár Dénes, Simon Márton, Partos Kálmán és mások – előadásaikban ismertették a klímaváltozás hatásaira adott gyakorlati válaszokat, a változatos erdőszerkezetek kialakításának lehetőségeit, valamint a digitális döntéstámogatás szerepét az erdőfelújításokban. A Mecsekerdő példája jól mutatja, hogyan lehet a tudományos alapú innovációt – a terepen szerzett tapasztalatokkal ötvözve – sikeresen átültetni a mindennapi erdőgazdálkodási gyakorlatba.

A terepi programok – köztük a folyamatos erdőborítás fenntartását, a fenyőpusztulás utáni helyreállítási gyakorlatokat és a marteloszkóp mintaterület kezelését bemutató állomások – rávilágítottak arra, hogy a természetközeli erdőkezelés nem csupán elméleti törekvés, hanem jól működő, adaptív gyakorlati megoldás is. A Pécs és közvetlen környezetének erdőit kezelő Biokom Nonprofit Kft. terepi gyakorlaton mutatta be a Mecsek-oldal fenyő-pusztulások utáni újra-erdősítését. A bemutatók során egyértelműen érzékelhető volt: az alkalmazkodó erdőgazdálkodás a klímaváltozás korában kulcsszerepet játszik az erdők egészsége, ellenállóképessége és a társadalom számára nyújtott szolgáltatásaik fenntartása terén.

Az idei Pro Silva nagyrendezvény résztvevője volt Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért felelős államtitkára, aki köszöntőjében hangsúlyozta: alapítóként és államtitkárként egyaránt büszke a Pro Silva mozgalom elmúlt évtizedekben elért eredményeire. Mint elmondta, a nem vágásos gazdálkodással kezelt erdők területe 2010 óta megduplázódott, az örökerdők támogatása pedig rendszerszintűvé vált a szakmai szabványok és jogszabályok kidolgozásának köszönhetően. „Előkészítettük és elindítottuk a magyar erdőgazdálkodás szakmai paradigmaváltását: azt a szemléleti és gyakorlati váltást, amelyik szükséges ahhoz, hogy az erdőket fenntartsuk a klímaváltozás során” – fogalmazott az államtitkár.

A Pro Silva Hungaria rendezvénye megerősítette, hogy a hazai erdészeti közösség elkötelezett a fenntarthatóság, az ökológiai stabilitás és a szakmai együttműködés mellett, és készen áll arra, hogy közösen keresse a jövő kihívásaira adható válaszokat.

forrás: Mecsekerdő Zrt.

Időpont: 2025. április 24-25. (csütörtök-péntek)
(április 23. szerda esti, 0. napi érkezési lehetőséggel)

Helyszín: Bükkösd Ökopark és Galagonya Étterem

A terepi programok házigazdái:

Részletes program:

Április 23. szerda este (0. nap) – Baráti találkozó

18:00-    Regisztráció, szállás elfoglalása

19:00     Vacsora, kötetlen beszélgetés

Április 24. csütörtök (1. nap) – Szakmai Konferencia és Terepi program

7:00     reggeli
(a szállóvendégeknek)

Szakmai Konferencia

8:00   Elnöki köszöntő
Keresztes György a Pro Silva Hungaria elnöke

Folyamatos erdőborítás a Mecsekerdő gazdálkodásában
Előadók: Partos Kálmán, Ripszám István, Mecsekerdő Zrt.

„Erdőjóság” vizsgálatok a Svájci Hozzájárulás projekt eszköztárával: módszerek, lehetőségek és korlátok
Előadó: Dr. Standovár Tibor

Az élőhelymegtartó gazdálkodás (retention forestry) lehetőségei különböző üzemmódokban
Előadó: Dr. Ódor Péter

Erdőkezelés a DDNPI gyakorlatában
Előadó: Laczik Dénes, DDNPI

Klímaváltozás hatása erdeink ellenállóképességére
Előadó: Dr. Molnár Dénes, Mecsekerdő Zrt., Pécsváradi Erdészet

Terepi döntéselőkészítést digitális támogatási lehetőségei erdőfelújításokban
Előadó: Simon Márton, Mecsekerdő Zrt.

13:00 ebéd (Galagonya Étterem)

Terepi program

14:30   
Találkozó a Remete-réti parkolóban (Orfű és Pécs között)

Állomás 1#:
Pro Silva Tanösvény
(BIOKOM Kft.)

Állomás 2#:
A Mecsek-oldal a fenyőpusztulás után
(BIOKOM Kft.)

Állomás 3#:
Marteloszkóp mintaterület (Mecsekerdő Zrt.)

19:00:    Vacsora, kötetlen beszélgetés (Galagonya Étterem)

Április 25. péntek (2. nap) – Terepi program

7:00     reggeli
(a szállóvendégeknek)

Terepi program

8:00 Indulás a szállásról

Állomás 1#:
Természetközeli erdőkezelés a Sás-völgyben 
(Mecsekerdő Zrt.)

13:00:    Ebéd
(Erdő Háza, Sás-völgy)

14:00 Hazautazás

A Nagyrendezvény akkreditált továbbképzésnek minősül: Értéke: 20 kreditpont

A jelentkezések beérkezését 2025. március 24. éjfélig várjuk. 
A jelentkezés kizárólag online lehetséges ezen a linken.

Technikai információk a Jelentkezéshez:
A megrendeléskor csak egy kapcsolattartó és a megrendelő/számlabefogadó fél adataira lesz szükség, 
több résztvevő esetén a résztvevők létszámára. A megrendelést követően a rendszer díjbekérőt küld a választott termékekről. A díj kiegyenlítését követően kiküldésre kerül a számla, valamint egy űrlaplink, ahol a résztvevői adatokat fogjuk kérni. A részletes személyes adatokat (név, szakszemélyzeti kód, ételérzékenység, szobabeosztás stb.) a részvételi díj beérkezését követően kérjük.

Baráti üdvözlettel,
Keresztes György elnök, Pro Silva Hungaria

A rendezvényt kredites választható képzésként akkreditáltatjuk a jogosult erdészeti szakszemélyzet és a szaktanácsadók számára. A konferenciát hibrid megszervezésben kívánjuk lebonyolítani (jelenléti és MS Teams online). A konferencián a jelenléti részvétel napi bruttó 20.000,- Ft/fő, mely tartalmaz ebédet, a szünetekben kávét, üdítőt, péksüteményt. Az online részvétel napi bruttó 5.000,- Ft/fő.

Fontosabb határidők:

• 2024. január 12.: A konferenciára jelentkezés határideje jelenléti résztvevőként.
• 2024. január 19.: A konferenciára jelentkezés határideje online résztvevőként.

Jelentkezni résztvevőként ide kattintva → lehet, ahol lehetőség van a részvétel módjának megadására.

A konferencia első napjának délelőttjén plenáris előadások lesznek, majd délután és másnap délelőtt több szekcióban 15 perces normál prezentáció + 5 perc diskusszió és 5 perces piko előadásokat szerveztünk.

Tervezett program

A konferenciával kapcsolatban két elektronikus kiadványt jelentetünk meg. A konferencia előtt egy absztrakt kötetet, amiben az előadások rövid összefoglalója lesz. Ezt követően az előadások szerzői lehetőséget kapnak munkájuk részletes megjelenítésére.

forrás: Soproni Egyetem

Az Alapszabály szerint egy személy legfeljebb háromszor választható meg, tehát a közgyűlés résztvevőinek erről is döntenie kellett. A választás eredménye alapján a következő négyéves ciklusban az alábbi személyek kerültek be a PSH vezetésébe:

Elnök:
Keresztes György

Elnökség:
Csépányi Péter
Dénes Margit
Frank Tamás
Horváth Iván
Kondor István
Laczkó Péter
Lapos Tamás
Ódor Péter
Ripszám István
Standovár Tibor

Az Ellenőrző és Fegyelmi Bizottságok tagjait is megválasztották.
Ellenőrző Bizottság tagjai: Barton Zsolt és Bakó Csaba;
Fegyelmi Bizottság tagjai: Kiss János, Szi-Benedek József és Wisnovszky Károly lesznek

A megválasztott személyeknek jó egészséget kívánunk! Bízunk abban, hogy racionális döntéseket hoznak, így hatékony munkát végeznek a jövőben is; megőrizve a Pro Silva eredményei mellett annak tekintélyét is.

forrás: Pro Silva Hungaria

Az előadóülés időpontja és helyszíne:
2022. november 21. [hétfő] 10.00 óra
MTA Székház, Felolvasóterem
1051 Budapest, Széchenyi tér 9. I. emelet

Program          

Levezető elnök: Bartha Dénes, az MTA doktora, az Erdészeti Tudományos Bizottság elnöke

10.00 – 10.10  Köszöntő

Balázs Ervin, az MTA rendes tagja, osztályelnök

10.10 – 10.30
Az erdészeti kutatás intézményei

Borovics Attila PhD¹, Csóka György kandidátus², Führer Ernő kandidátus³, Mátyás Csaba, az MTA rendes tagja⁴

¹ Soproni Egyetem, Erdészeti Tudományos Intézet, Nemesítési Osztály
² Soproni Egyetem, Erdészeti Tudományos Intézet, Erdővédelmi Osztály
³ Soproni Egyetem, Erdészeti Tudományos Intézet, Ökológiai és Erdőművelési Osztály
⁴ Soproni Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Környezet- és Természetvédelmi Intézet

10.30 – 10.50 
Erdészeti ökológia

Führer Ernő kandidátus¹, Bartha Dénes, az MTA doktora², Berki Imre kandidátus², Bidló András PhD², Borovics Attila PhD³, Gálos Borbála PhD², Gribovszki Zoltán PhD⁴, Heil Bálint PhD², Illés Gábor PhD¹, Jagodics Anikó PhD¹, Konkoly-Gyuró Éva kandidátus², Mátyás Csaba, az MTA rendes tagja², Mészáros Ilona kandidátus⁵, Móricz Norbert PhD¹, Ódor Péter PhD⁶, Standovár Tibor PhD⁷, Vig Péter PhD², Winkler Dániel PhD⁸

¹ Soproni Egyetem, Erdészeti Tudományos Intézet, Ökológiai és Erdőművelési Osztály
² Soproni Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Környezet- és Természetvédelmi Intézet
³ Soproni Egyetem, Erdészeti Tudományos Intézet, Nemesítési Osztály
⁴ Soproni Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Geomatikai és Kultúrmérnöki Intézet
⁵ Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar, Növénytani Tanszék
⁶ Ökológiai Kutatóközpont, Ökológiai és Botanikai Intézet
⁷Eötvös Loránd Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Biológiai Intézet
⁸ Soproni Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Vadgazdálkodási és Vadbiológiai Intézet

10.50 – 11.10
Erdészeti növénytan

Szmorad Ferenc PhD¹, Tímár Gábor PhD², Bartha Dénes, az MTA doktora³, Csiszár Ágnes PhD³

¹ ELTE TTK Biológiai Intézet, Növényrendszertani, Ökológiai és Elméleti Biológiai Tanszék
² Váci Erdőtervezési Iroda
³ Soproni Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Környezet- és Természetvédelmi Intézet

11.10 – 11.30
Erdészeti nemesítés

Mátyás Csaba, az MTA rendes tagja¹, Benke Attila PhD², Bordács Sándor kandidátus³, Borovics Attila PhD², Cseke Klára PhD², Keserű Zsolt PhD⁴, Nagy László PhD², Ujváriné Jármay Éva kandidátus²

¹ Soproni Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Környezet- és Természetvédelmi Intézet
² Soproni Egyetem, Erdészeti Tudományos Intézet, Nemesítési Osztály
³ Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Növénytermesztési-tudományok Intézet
⁴ Soproni Egyetem, Erdészeti Tudományos Intézet, Ültetvényszerű Fatermesztési Osztály

11.30 – 11.50 
Erdőművelés

Frank Norbert PhD¹, Csépányi Péter PhD², Bach István kandidátus³, Bordács Sándor kandidátus⁴, Mátyás Csaba, az MTA rendes tagja⁵, Kollár Tamás PhD⁶

¹Soproni Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Erdő és Természeti Erőforrás-gazdálkodási Intézet
² Pilisi Parkerdő Zrt.
³ SAPORO FOREST Kft.
⁴ Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Növénytermesztés-tudományi Intézet
⁵ Soproni Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Környezet- és Természetvédelmi Intézet
⁶ Soproni Egyetem, Erdészeti Tudományos Intézet Ökológiai és Erdőművelési Osztály

11.50 – 12.10 
Erdővédelem

Csóka György kandidátus¹, Lakatos Ferenc kandidátus², Hirka Anikó PhD¹, Koltay András PhD¹, Vidóczi Henriett PhD³, Tuba Katalin PhD², Tóth Viktória PhD²

¹ Soproni Egyetem, Erdészeti Tudományos Intézet, Erdővédelmi Osztály
² Soproni Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Erdő- és Természeti Erőforrás-gazdálkodási Intézet
³ SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt.

12.10 – 12.30 
Erdészeti hidrológia

Gribovszki Zoltán PhD¹, Kucsara Mihály PhD¹, Kalicz Péter PhD¹

¹ Soproni Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Geomatikai, Erdőfeltárási és Mérnökbiológiai Intézet

12.30 – 12.50
Kérdések, hozzászólások, könyvbemutató

12.50 – 13.00
Zárszó

Zambó Péter
államtitkár (Agrárminisztérium)

A Nemzeti Földügyi Központ a jogosult erdészeti szakszemélyzet részére SZR-2022-00069 számmal akkreditálta a szakmai rendezvényt, amely 2 kreditpont értékű.

forrás: SOE EMK

Az egyetem hallgatói és munkatársai a sorozat keretében hat előadást hallgathattak meg a a klímaváltozás kapcsán felmerülő szakmai, politikai és ökológiai kihívásokról, azok esetleges megoldásairól a tématerületek magyarországi szakértőitől.

A WWF Magyarország kiemelkedően fontosnak tartja a természeti erőforrásokkal foglalkozó szakemberek jövő generációjának képzését, és szerepüket a klímaváltozással szembeni küzdelemben. Bízunk benne, hogy a jövőben is hasonlóan sikeres lesz a szervezetünk és a Soproni Egyetem közötti oktatási és tudományos együttműködés.

A sorozat keretében elhangzott előadások:

• Harmat Ádám:  Hőmérsékleti- és klímacsúcsok: mi a baj az éghajlatunkkal és a klímapolitikánkkal?
• Gálhidy László: A klímaváltozás hatásainak mérséklése erdeinkben – szakpolitikai vállalások és jogszabályi keretek: Erdeink állapota – Adaptáció
• Bódis Pál: A klímaváltozás hatásainak mérséklése erdeinkben – szakpolitikai vállalások és jogszabályi keretek: A mitigáció lehetőségei
• Tímár Gábor: Felkészülés a változásra: az erdőgazdálkodás, erdőfenntartás lehetséges keretei
• Standovár Tibor: A hazai erdők jövője a klímaváltozás tükrében – ökológiai folyamatok modellezése
• Csóka György és Frank Tamás: Erdeink jelene és jövője a változó klímában – az alkalmazkodást segítő erdőművelési, erdőkezelési beavatkozások

Az Európai Unió Klíma Akció Alprogramja finanszírozásával megvalósuló „Klímatudatos Erdőgazdálkodás Közép- és Kelet-Európában” (CLIMAFORCEE) nevű LIFE projekt (LIFE19 CCA/SK/001276) 2020 szeptemberében indult, és hét éven át, 2027 végéig tart. A projektben öt országból (Bulgária, Csehország, Magyarország, Románia és Szlovákia) vesznek részt partnerek: négy WWF iroda (Bulgária, Magyarország, Románia és Szlovákia), a Délnyugat-Bulgáriai Állami Erdőgazdaság, a Cseh Élettudományi Egyetem, a magyarországi Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége és Szlovák Állami Erdőgazdaság.

A projekt keretében a Magyarországon magánerdő-gazdálkodók bevonásával alakítunk ki olyan gyakorlatokat, amelyek ellenállóbbá tehetik az erdőiket, és példaként is bemutathatók a magyarországi erdész szakemberek számára. A projekt nemzetköziségét kihasználva a szakmai tapasztalatcserének széles teret ad, valamint komoly figyelmet szentel a klímabarát erdőgazdálkodással kapcsolatos ismeretterjesztésre és tudásmegosztásra a szakmai és laikus közönség számára egyaránt.

„A Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége célja, hogy a program keretei között eljuttassa a klímát megőrző jó erdőgazdálkodási gyakorlatokat a magyar erdők 45 százalékát kezelő magán erdőgazdálkodókhoz. Ennek érdekében a WWF Magyarország közreműködésével a gazdálkodók számára tájékoztató előadásokat, bemutatókat szervez, és a program eredményeit széles körben megismerteti a gazdálkodókkal” – tette hozzá Duska József, a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének ügyvezető elnöke.

fotók: Facskó Ferenc, forrás: Clima4CeeLife

Az államtitkár kiemelte, a maihoz hasonló rendezvények létfontosságúak a jövő erdőgazdálkodása szempontjából. A tartamosság erdészeti fogalma az elmúlt évtizedekben folyamatosan „fenntarthatósággá” bővült, ezzel együtt egyre inkább szükség van a különböző szakterületek közötti tudásátadásra, eszmecserére és közös megoldáskeresésre.
Zambó Péter beszélt arról is, hogy az erdészeti szakma komoly, nemzetközi szintű tudományos háttérrel rendelkezik, és az erdők jövőjének formálásakor széles együttműködési rendszerre, a szűkebb erdészeti szakmán túli tudományterületekre kell támaszkodni. A megoldáskeresés folyamatába aktívan be kell vonni az ökológia, a meteorológia, az informatika, a távérzékelés, a társadalom- és gazdaságtudományok szakembereit.

Kiemelte, ennek az együttműködésnek az irányába indult el a Soproni Egyetem, amely az Erdészeti Tudományos Intézettel és a Tanulmányi Erdőgazdasággal megerősödve a fenntarthatóság környezeti, gazdasági és társadalmi szegmenseit egyaránt lefedi kutatási és oktatási kapacitásaiban. Támogatjuk az intézményt abban, hogy a fenntarthatósági kérdések hazai kutatásának és oktatásának a motorja legyen.
Az államtitkár megemlékezett azok nevéről, akik munkásságukkal hozzájárultak az ország erdősültségének növeléséhez. Szerencsés helyzetben vagyunk, hiszen kivételesen jó alapra építhetünk – mondta. Ez az alap pedig elődeink magas színvonalú munkája, amely hagyománytisztelő ágazatunkban biztos kiindulási pontot jelent.

Az Agrárminisztérium támogatja az erdőgazdaságok és a kutatóműhelyek közös kezdeményezéseit, az erdőgazdaságok oktatási és kutatási ráfordításait.
Záróbeszédében Zambó Péter államtitkár rámutatott, hogy a maihoz hasonló rendezvények, a más szakterületekkel közösen kidolgozott, és a gyakorlatba átültetett új gazdálkodási megoldások továbbra is lehetővé teszik számunkra, hogy az erdőket, mint gazdag életközösséget megőrizzük, és szolgáltatásait hosszú évszázadokon át élvezhessük.

forrás: AM Sajtóiroda

FATÁJ kiegészítés:
Az MTA ETB szervezésében zajlott konferenciát az online térben élőben lehetett követni, majd az eseményt követően azonnal visszanézni a szervezet Youtube csatornáján.
A magam részéről szeretném felhívni a figyelmet Borovics Attila – Az erdészeti és faipari ágazat szerepének növelése az éghajlatváltozás mérséklésében címmel tartott előadására! (Tóth János)

PROGRAM
Köszöntő – Bartha Dénes, az MTA doktora, az MTA Erdészeti Tudományos Bizottság elnöke

100 éve született Járó Zoltán, az erdészeti termőhelyismerettan kiemelkedő
tudósa
Führer Ernő, a mezőgazdasági tudomány kandidátusa (SOE)

Tudomány, az igazságon túli világban
Mátyás Csaba, az MTA rendes tagja (SOE)

Változó környezet, változatlan erdők?
Bidló András, PhD, Gálos Borbála, PhD, Horváth Adrienn, PhD és Mátyás Csaba, az
MTA rendes tagja (SOE)

Az erdők vízforgalma és vízigénye a vízpótlás szemszögéből
Gribovszki Zoltán, PhD, Kalicz Péter, PhD és Führer Ernő, mezőgazdasági tudomány
kandidátusa (SOE)

Egyes állományjellemzők és abiotikus kalamitások közötti összefüggések
Standovár Tibor, PhD (ELTE)

Erdeink egészsége a változó környezetben
Csóka György, a mezőgazdasági tudomány kandidátusa (SOE) és Lakatos Ferenc,
mezőgazdasági tudomány kandidátusa (SOE)

Az erdészeti és faipari ágazat szerepének növelése az éghajlatváltozás mérséklésében
Borovics Attila, PhD, (SOE ERTI)

Zárszó – Zambó Péter államtitkár (AM)