Steiner Attila elmondta, olyan ingatlanokra vehető igénybe a támogatás, amelyek rendelkeznek vezetékes

Steiner Attila elmondta, olyan ingatlanokra vehető igénybe a támogatás, amelyek rendelkeznek vezetékes gázzal, további feltétel az épület életvitelszerű használata. Az állami program forrásait nyílászárók cseréjére, a melegvizes rendszer korszerűsítésére, épületek hőszigetelésére és gázkazáncserére használhatják az igénylők. A hitel és a támogatás 50-50 százalékos arányától el lehet térni a járás fejlettségi szintjétől, valamint a pályázó jövedelmi helyzetétől függően, de a vissza nem térítendő összeg nem haladhatja meg a 3,5 millió forintot – tette hozzá.

Hangsúlyozta, a program egyik célja, hogy a háztartások a beruházással fogyasztásukat a rezsitámogatott sáv alá csökkentsék, és megjegyezte, hogy az uniós elvárásoknak megfelelően a támogatott felújítással 30 százalékos energiamegtakarítást kell elérni. Ennek igazoláshoz a beruházás előtt és után is energiatanúsítványt kell készíttetni – mondta. A lakossági épületenergetikai korszerűsítés összhangban van a kormány azon céljával is, hogy az alacsonyabb energiafelhasználással csökkenjen az ország energiaimport kitettsége és növekedjen energiaszuverenitása – jegyezte meg.

Az MTI kérdésére Steiner Attila elmondta: költségvetési előfinanszírozással valósul meg a program, a kormány a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközön (RRF) belül további forrásokat tervez fordítani energiahatékonyságot javító beruházásokra, így a későbbiekben ez kiterjedhet a középületek korszerűsítésére is.

Fábián Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkára arról beszélt, hogy várhatóan 20 ezer családi ház energetikai korszerűsítését teszi lehetővé a program, amelynek részleteit rövidesen közzéteszik. A tervek szerint a pályázatok június elején nyílhatnak meg. A kamatmentes hitelt nyolc év alatt kell visszafizetni, a pályázaton nyertes családok 26 és 35 ezer forint közötti törlesztőrészletre számíthatnak – fogalmazott az államtitkár. Az energetikai korszerűsítési program finanszírozása a Magyar Fejlesztési Bankon (MFB) keresztül folyik majd; a teljes, 108 milliárd forint keretösszeg ötöde vehető igénybe gázkazáncserére. A programnak köszönhetően várhatóan 127 milliárd forint értékű építőipari beruházás valósul meg – tette hozzá.

forrás: Energiaügyi Minisztérium

A hamarosan lezáruló fűtési szezonban sikerült fenntartani a rezsivédelmet, a magyar családok és vállalkozások zavartalan energiaellátását. Már most meg kell kezdeni azonban a következő télre való felkészülést, változatlanul cselekedni kell a külső kitettségek csökkentéséért. Az azonnali lépések mellett az önálló energiaügyi minisztérium a több évtizedes távlatban kitűzött klímasemlegességi vállalások teljesítésén is dolgozik.

A szakminisztérium e megfontolások mentén hívta egyeztetésre a meghatározó környezetvédelmi szervezeteket. Lantos Csaba összegzésében leszögezte: Magyarországnak hosszú távon is szüksége van a nukleáris energiára. A tárcavezető örömmel nyugtázta, hogy a megbeszélés résztvevői számos terület jelentőségében egyetértettek. A megszólalók fontos, fejlesztésre érdemes közös nevezőként azonosították be az energiaközösségek ösztönzését, az energiahatékonyság javítását, az időjárásfüggőkön túl más megújuló energiaforrások, a geotermikus energia és a biomassza, biogáz fokozott hasznosítását.

A jelenlegi évtizedre szóló Nemzeti Energia- és Klímaterv elkészítése óta alapjaiban rajzolódott át az energiapiaci és az általános gazdasági környezet is. A dokumentum finomhangolását ezen felül például a naperőművi kapacitások vártnál sokkal gyorsabb bővülése is időszerűvé teszi. A májusban meginduló felülvizsgálatban az Energiaügyi Minisztérium számít az iparági szereplők és a társadalmi szervezetek észrevételeire, közreműködésére.

forrás: Energiaügyi Minisztérium 04-12

A kormány kiemelt célja az illegális hulladékkal szennyezett területek felszámolása a Klíma- és Természetvédelmi Akciótervben foglaltak szerint, hiszen mindannyian tiszta környezetet, tisztább országot szeretnénk.

Steiner Attila a közleményben hangsúlyozta, hogy a TeSzedd! a környezettudatos gondolkodást, a lakossági szelektív hulladékgyűjtés elterjedésének erősítését, és az erre irányuló széles körű társadalmi szemléletformálást is népszerűsíti.

A hulladék elszállításáról és a gyűjtéshez szükséges eszközökről (kesztyűk, zsákok, kötözők) idén is az Innovációs és Technológiai Minisztérium gondoskodik. Az összegyűjtött hulladékot a helyileg illetékes közszolgáltatók fogják elszállítani hasznosítás és ártalmatlanítás céljából.

Az akcióról további információk a szelektalok.hu-n találhatók – olvasható az ITM közleményében.

forrás: MTI

A konzultáció eredményét az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára is üdvözölte. Steiner Attila szerint a visszajelzésekből egyértelműen kiderült, hogy a feltett kérdéseket az emberek fontosnak tartják.

A válaszokat ismertetve az államtitkár közölte, hogy a fenntarthatóságot csaknem 97 százalék jelölte meg fontos kérdésként. A túlnyomó többség a klímacélok teljesítését szintén támogatja, de 81 százalék csak olyan módon, hogy az ne veszélyeztesse az energiabiztonságot.

Az egyik legnagyobb egyetértés a „szennyező fizessen” elvét övezi, hiszen a válaszadók több mint 85 százaléka szerint a legnagyobb környezetkárosítóknak kell állniuk a fenntarthatósági átállás költségeit. Az illegális hulladéklerakást 67 százalék magasabb bírsággal sújtaná, további több mint 22,6 százalék pedig ennél is szigorúbb fellépést szorgalmaz.

Az egyszer használatos palackok új visszaváltási rendszerét a válaszadók majdnem 99 százaléka üdvözölné, többségük a közértekbe is visszavinné a fölöslegessé vált papír, fém, műanyag csomagolást. A napelemek telepítését több mint 95 százalék, a faültetéseket megközelítőleg 98 százalék, az egyszer használatos műanyagok visszaszorítását csaknem 90 százalék fogadja szívesen.    

A klímavédelmi célokat a válaszadók csaknem fele szerint a megújuló energiák segítenék a legjobban, de sokan jelölték meg az erdősítést és a szemléletformálást is. A közösségi közlekedés környezetbarát átalakítása majdnem 95 százalék szerint fontos, bár jelentős részük szerint önmagában nem elég. A válaszadók 87 százalékának egyetértésével egyértelmű igény mutatkozik arra is, hogy a nemzeti parkok őrizzék meg és mutassák be a természeti értékeket – mondta Steiner Attila.

A visszajelzések alapján az államtitkár szükségesnek látja többek között a lakossági napelempályázat és a zöld busz program folytatását, a további faültetéseket, valamint a hulladékhasznosítás kiterjesztését. Ezek érdekében a lakosság nagy része több erőfeszítésre is hajlandó, és ahol lehet, a személyes részvételre is nyitott – tette hozzá.

A konzultáció szakmai együttműködő szervezetének képviselője a személyes tapasztalatok jelentőségét emelte ki. Király Nóra, a Zöld Követ Egyesület elnöke hangsúlyozta, hogy a felméréshez kapcsolódó országjárás során csaknem ezer diákkal találkoztak, észrevételeiket a köznevelési államtitkárral is meg fogják osztani. A visszajelzések várhatóan az iskolai programokban is visszaköszönnek majd. A fiatalok nemzedéke a környezetvédelem szempontjából különösen fontos, ők fogják meghatározni az ország jövőjét a következő évtizedekben – hangsúlyozta Király Nóra.

forrás: ITM sajtó

Az esemény helyszínén tartott sajtótájékoztatón az Agrárminisztérium erdőkért felelős államtitkára elmondta, hogy a két tárca önkéntesei már harmadik alkalommal vesznek részt az erdők minőségének javításában. E tevékenység is szimbolizálja szerinte, hogy az erdősítés, a klímavédelem ügyét együtt kell képviselnie a két tárcának. Utalt arra is, hogy az ITM és az agrártárca munkájának közös eredményeként indult el az újszülöttek erdeje program, amelynek révén 2030-ig minden újszülött gyermek után 10 darab facsemetét ültetnek. Eddig 670 hektáron ültettek fákat e program keretében. Az államtitkár szerint kétmillió hektár erdőre van szüksége Magyarországnak a klímavédelmi rendszere tartópilléreként, egyúttal ugyanannyi energiát kell fordítania a meglévő erdők fenntartására, minőségük javítására, mint az újak telepítésére.

A kormány 2030-ra a 27 százalékos erdősítési arányt kíván elérni – fűzte hozzá Steiner Attila, az ITM körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára. Kiemelte: fontos beszélni a klímavédelemről, hiszen a szemléletformálás, hogy mindenki tegyen legalább egy keveset a klímaváltozás hatásainak csökkentése érdekében, kiemelt feladat. Steiner Attila hangsúlyozta, hogy a klímaváltozás hatásainak ellensúlyozására egyszerre van szükség a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését, az adaptációt, vagyis a folyamathoz történő alkalmazkodást és a szemléletformálást szolgáló intézkedésekre.

Zambó Péter arra biztatott mindenkit, hogy vegyen részt a kormány által októberben indított Zöld konzultációban, ennek keretében mondjon véleményt az erdőtelepítésekről, a hulladékgyűjtés helyzetéről.

forrás: AM Sajtóiroda

Steiner Attila, az Innovációs és Technológiai Minisztérium körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára hangsúlyozta, az illegális hulladéklerakók elleni küzdelem nem lehet sikeres az emberek tevékeny közreműködése nélkül, köszönet illet mindenkit, aki időt szánt arra, hogy maga is tegyen a tiszta Magyarországért.

A változékony időjárás ellenére mintegy 1500 találkozási ponton több mint 90 ezren dolgoztak 1900 önkéntes csoportban 2021. október 18. és 24. között. Az igényelt zsákok mennyisége alapján becsült, összesen akár 3000 tonna hulladékot november közepéig szállítják el a szolgáltatók.

A közösségi összefogást erősítő eseményen több mint félezer oktatási intézmény képviseltette magát, de a résztvevők között szép számmal akadtak munkahelyi közösségek, társadalmi szervezetek is. A legtöbb helyszínen és legnagyobb számban a főváros mellett Pest és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben dolgoztak az önkéntesek. A korábbi évekhez hasonlóan idén is a minisztérium biztosította a szemétszedéshez szükséges eszközöket, és szervezte meg az összegyűjtött hulladékok elszállítását.

Az államtitkár emlékeztetett, hogy a Klíma és természetvédelmi akciótervben foglaltaknak megfelelően folyik az illegális hulladéklerakás felszámolása, a Tisztítsuk meg az országot! programban már több mint 30 ezer tonna szemetet gyűjtöttek össze. A HulladékRadar alkalmazás segítségével bárki könnyedén bejelentheti, ha illegális hulladékot talál, amelynek elszállításáról és a terület megtisztításáról a helyi hatóságok gondoskodnak.

forrás: ITM

Steiner Attila a Környezetvédelmi Miniszterek Tanácsa luxemburgi ülésének szünetében az MTI-nek nyilatkozva fontosnak nevezte, hogy a klímacélok megvalósítása mentén az Európai Unió megfontoltan haladjon. Ha a célok megvalósítása nem átgondolt tervek alapján történik, felszökhetnek az energiaárak, illetve sérülhet az energiaellátás, ami akár napokig tartó áramkimaradást is eredményezhet – figyelmeztetett.

Kiemelte, hogy a károsanyag-kibocsátás terén Magyarország eddig elért eredményeivel jó példákkal tud szolgálni. A 2015-ös párizsi klímamegállapodásban rögzítetteknek megfelelően hozott intézkedések eredményeképpen 1990-hez képest hazánk 32 százalékkal csökkentette károsanyag-kibocsátását. Az uniós átlag 24 százalék – emlékeztetett. Magyarország azt tervezi, hogy 2030-ra a villamosenergia-termelése 90 százaléka szén-dioxid-kibocsátás mentes lesz. Ennek megvalósulásához az atomenergia-felhasználás mellett támogatják a napelemes energiatermelést is – közölte.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy atomenergia nélkül nem teljesíthetők a 2050-es klímasemlegességi célok. Az atomenergiához való hosszú távú hozzáférés biztosításával olcsó és kiszámítható, szén-dioxid-kibocsátás mentes villamosenergia biztosítható Magyarország számára – szögezte le.

Azon uniós célkitűzéssel kapcsolatban, hogy 2030-ra az 1990-es szinthez képest legalább nettó 55 százalékkal csökkenjen az EU károsanyag-kibocsátása, az államtitkár azt mondta: fontos, hogy a zöld átállás ne helyezzen további terheket a lakosságra. El kell kerülni, hogy a lakossági szektorra vonatkozó kvótakereskedelmi rendszer jöjjön létre, az ugyanis drasztikusan megnövelné a lakossági terheket a klímaátmenet kapcsán – mondta.

Beszélt arról is, hogy több uniós tagállam központilag szabályozott lakossági energiaárak bevezetését fontolgatja. A szabályozott energiaárak segítségével a zöld átállás elviselhető költségszinten marad és az energiaellátás biztonsága sem fog sérülni – tette hozzá az államtitkár.

forrás: MTI

Az államtitkár beszámolt arról, hogy a kormány nemrégiben elfogadta a Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégiát, amelyben különböző lehetőségeket vizsgálnak arra vonatkozóan, hogyan lehet a törvényben is rögzített klímasemlegességet 2050-re elérni.

Steiner Attila rámutatott, hogy a zöldátmenet gazdaságilag is megtérülő stratégia, és fontosnak nevezte, hogy mindez társadalmi támogatottsággal valósuljon meg.

A Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia egyebek közt vizsgálja a korai cselekvés, illetve a halasztott cselekvés lehetőségét – mondta, hozzátéve, hogy mindkét esetben a célszámot el lehet érni.

Példaként említette, hogy a korai cselekvés esetében nagyobb beruházást kellene végrehajtani hamarabb bevezetésre kerülő, és emiatt drágább technológiák mentén, viszont tíz év alatt jelentős költségmegtakarítást lehetne vele elérni.

Ismertette, hogy a 2019. évi legutolsó hivatalos adatok alapján Magyarország 32 százalékkal csökkentette az 1990-es referenciaévhez képest a szén-dioxid-kibocsátását.

Megjegyezte, nagy a szórás az Európai Unión belül a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének teljesítésében, élen jár Észtország, Litvánia és Lettország, míg Magyarország az első egyharmadban van a 32 százalékkal.

Az államtitkár eredménynek nevezte, hogy Magyarországon sikerült szétválasztani a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése és a gazdasági növekedés pályáját, a 32 százalékos kibocsátás-mérséklést jelentős gazdasági bővülés mellett érte el az ország.

A zöldátmenet finanszírozásával kapcsolatban Steiner Attila elmondta, Magyarország eddig már három zöldkötvényt bocsátott ki jelentős túljegyzés mellett, a zöld államkötvény programot szeretnék folytatni, és az így befolyt bevételeket zöldprojektekre fordítani. Ezen kívül még egyéb pénzpiaci forrásokat is szeretnének bevonni, továbbá hazai költségvetésből és uniós forrásokból is jelentős összegeket terveznek erre a célra felhasználni.

forrás: ITM

„A Magyar Közlöny 2021. évi 162. kiadásában jelent meg a Kormány 1620/2021. (IX. 3.) Korm. határozata a Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia elfogadásáról
A Kormány
a) a klímasemlegesség elérését szolgáló beavatkozások tervezésének hosszú távú koncepcionális kereteként elfogadja a Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégiát (a továbbiakban: Stratégia) és elrendeli a Stratégia kormányzati honlapon történő közzétételét,
…”

A Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia szeptember 10-től letölthető az ITM oldaláról magyarul és angolul.
A magyar változatot a FATÁJ szerveréről is elérhetővé tettük.

“A Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia alapján Magyarország 2050-re eléri a teljes klímasemlegességet anélkül, hogy a végrehajtása veszélyeztetné a gazdasági növekedést vagy a jólétet. Hazánk kedvező helyzetből indulhat el, hiszen 2000 óta úgy nőtt a bruttó hazai termék, hogy közben csökkent a szén-dioxid-kibocsátás, 2010 óta pedig egységnyi GDP előállítására 24 százalékkal kevesebb üvegházhatású gáz kibocsátása mellett képes a magyar gazdaság” – írta az ITM.

Megjegyzik, a kormány számára kiemelt fontosságú, hogy a klímasemlegesség megvalósítása közben biztosítsa az ellátásbiztonságot és az igazságos átmenetet, és egyúttal támogassa a további gazdasági fejlődést is. Emellett fontos célkitűzése az is, hogy a költségek nagy részét a legnagyobb szennyező vállalatok fizessék és az átmenet miatt ne emelkedjenek a családok rezsiköltségei.

Az energiaszektor üvegházhatású gáz kibocsátásainak csökkentéséhez elengedhetetlen
* a nukleáris kapacitások fenntartása,
* a megújuló energia nagyobb arányú hasznosítása,
* az energiahatékonyság javítása és
* a közlekedés zöldítése.

A Tiszta Fejlődési Stratégiában vizsgált mindkettő, a klímasemlegességet 2050-re elérő forgatókönyv azt mutatja, hogy a gazdaság szénmentesítéséből eredő előnyök meghaladják a beruházási költségeket, tehát megfelelő képzési és átképzési programok révén a magyar gazdaság profitálhat a klímasemlegességi átmenetből – hangsúlyozzák. ”

forrás: eGov

Kapcsolódó FATÁJ cikk: Energia, Tiszta fejlődés, Klíma, Éghajlatváltozás (2020-01-20)

Zambó Péter hangsúlyozta, hogy a klímaváltozás hatásai az erdőket is érintik, hiszen nem tudnak gyorsan alkalmazkodni, emberi segítségre szorulnak. A kormány ezért elkötelezett az erdők megőrzése, a fával borított területek jelentős növelése iránt – jelentette ki, hozzátéve: ezért hozta létre az Agrárminisztérium az Országfásítási Programot, és számos további kezdeményezésük van az ITM-mel közösen.

Kiemelte ezek közül a Klíma- és természetvédelmi akcióterv megvalósítását, azon belül is a születő gyermekek utáni faültetést. A belföldi erdők ennek eredményeként már összesen 165 hektár őshonos fajjal gyarapodtak, az állami erdőgazdaságok minden megyében létrehozták az Újszülöttek erdejét.
Hozzáfűzte: az erdőgazdaságok további 515 hektár erdőt telepítettek olyan helyekre is, ahol a termőhelyi viszonyok nem kizárólag őshonos fajok ültetését tették lehetővé. Elmondása szerint a klímakvóta-bevételekből majdnem 2 milliárd forint jutott csaknem 2 millió facsemete elültetésére és 40 tonna makk elvetésére.

Az államtitkár az erdők bővítése mellett fontosnak nevezte a 2 millió hektárnyi terület megőrzését. Az állami erdőgazdaságok ebben kiemelkedő feladatot látnak el, hiszen a védett erdők legnagyobb részét ők kezelik. A tulajdonosi jogok gyakorlójaként az AM folyamatosan figyel arra, hogy a gazdálkodás eredményét a társaságok visszaforgassák az erdők fenntartására, természetvédelmi feladatok ellátására, ökoturisztikai szolgáltatások biztosítására – közölte.

Zambó Péter kifejtette, hogy az erdők szerepe pótolhatatlan a víz és a tápanyagok körforgásában, a jó levegő előállításában, fenntartásuk nélkül nem teljesülhetnek az ország klímasemlegességi céljai. Kánikulában akár 4 fokkal is csökkentik a környezetük hőmérsékletét, mérsékelik a szélsőséges időjárás romboló hatásait. A járvány megmutatta, hogy az egészség megőrzésében is fontosak, hiszen az elmúlt másfél évben szinte nem is maradt más hely a biztonságos kikapcsolódásra – tette hozzá.

Az ITM körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára szerint a természet egyensúlya és sokszínűsége veszélybe kerülhet, ha az emberiség nem változtat a szokásain. Steiner Attila hangsúlyozta, hogy a kormány nemcsak beszél, hanem cselekszik is, hiszen törvénybe foglalta a klímasemlegesség megvalósítását 2050-re.

A fenntartható növekedés, a természettudatos jövő a Klíma- és természetvédelmi akciótervnek is elsődleges szempontja – tette hozzá. Számítása alapján évente 1 millió fát jelent, hogy minden újszülött után 10 fával gyarapodik az ország, ami az állami erdőgazdaságok fásítási programjával és az önerdősült területek erdővé alakításával már most kiemelkedő eredményt hozott. A cél az, hogy az erdők aránya elérje az ország területének 27 százalékát – mondta az államtitkár.

Steiner Attila az erdőgazdálkodás éghajlatvédelmi jelentőségét azzal igazolta, hogy a belföldi állomány évente 4-5 millió tonna szén-dioxidot köt meg, emellett tiszta levegőt, élhető környezetet, feltöltődési lehetőséget biztosít. A fák a városokban is nélkülözhetetlenek, hiszen felszínhőmérséklet mérések alapján a parkosított területeken akár 10 fokkal is hűvösebb van a napsugárzásnak kitett épületekhez képest – tette hozzá.

A fiatalokért felelős helyettes államtitkár a mindennapi környezettudatosság jelentőségét emelte ki az eseményen. Rácz Zsófia szerint a fiatalok értik a fenntarthatósági szempontok okait, és természetesnek veszik, hogy ezért tenni is tudnak. Cselekvésre nem csak globálisan van lehetőség, bárki lehet felelős környezetvédő, aki szemetet szed, vagy szelektíven gyűjt, és figyel arra, hogy minél kevesebb hulladékot termeljen – tette hozzá.

A Pilisi Parkerdő Zrt. majdnem 65 ezer hektár vagyonkezelője, ebből 58 ezer hektár az erdő – mondta Petrik János vezérigazgató-helyettes. A társaság számára a fenntarthatóság nem csupán divatos jelszó, hiszen hosszú távra biztosítja az erdőgazdálkodás jövőjét, miközben az ökoturisztikai tevékenység is egyre jelentősebb – hangsúlyozta.

forrás: AM Sajtóiroda