A metán és a szén-dioxid egyaránt üvegházhatású gáz, ám míg előbbi jóval kisebb mennyiségben fordul elő a légkörben, rövid távon sokkal erőteljesebb pusztító hatást fejt ki. Cserébe viszonylag gyorsan elillan, míg a szén-dioxid sokáig a légkörben marad, ezzel hosszú távon roncsolja a környezetet.

Metán keletkezik a természetben, főképp a növények víz alatti bomlásakor, valamint az ipari létesítményekben is, például a földgáz javarészt metánból áll. Egyes fák a vizes élőhelyeken a föld alatt keletkező metánt képesek kibocsátani, ugyanakkor a megfigyelések szerint a légkör metántartalmának egy részét fel is dolgozzák, írja a New Scientist.

A lap a Birminghami Egyetem kutatására hivatkozik, amelyben a kutatók megállapítják, hogy talajszinten ugyan sok erdei fa bocsáthat ki kis mennyiségű metánt, ahogy haladunk felfelé a kéreg mentén, egyre inkább az elnyelés lesz jellemző, amiért a kéregben lakó mikrobák a felelősek.

Egy évben a Föld fái kb. 24-50 millió tonna metánt is elnyelhetnek, a hatás viszont nem egyenletes a bolygó különböző területeit tekintve. A leghasznosabb fák a trópusi területeken találhatók ebből a szempontból, ezek akár 12 százalékot semlegesítenek, míg a mérsékelt égöv erdői kb. 7 százalék körül teljesítenek.

A kutatás felhívja a figyelmet arra, hogy az erdők védelme milyen fontos, a szakemberek pedig a jövőben szeretnék feltárni, hogy támogatható-e valamilyen formában a kéregben élő metanotrófok munkáját.

forrás: QUBIT