Európa egyik legmeghatározóbb agroerdészeti rendezvényén Németh Márton, a Silvanus Forestry ügyvezető igazgatója és Harry Greene, a Propagate társalapítója közösen tartott előadást a magyar nemesítésű ’Turbo Obelisk’ akác klóncsoport nemzetközi alkalmazási lehetőségeiről.

Az EURAF konferencia az európai agroerdészeti szakma kiemelt találkozóhelye, ahol gazdálkodók, kutatók, erdészek, vállalkozások és szakpolitikai szereplők mutatják be a fás mezőgazdasági rendszerek legújabb eredményeit. A neuchâteli forró nyári rendezvényen egyértelműen érzékelhető volt, hogy az agroerdészet már nem szűk szakmai terület, hanem gyorsan fejlődő, komoly környezeti és gazdasági lehetőségeket kínáló ágazat.

Harry Greene az amerikai agroerdészet új generációs véleményformálója, aki saját videóival a közösségi média egyik leggyorsabban növekvő agroerdészeti csatornáját építi. A Propagate munkájában az agrárerdészeti tervezés, a technológia és a projektfejlesztés mellett hangsúlyos szerepet kap a gazdálkodói jövedelmezőség és az új, piacképes üzleti modellek kialakítása.

A közös előadás a ’Turbo Obelisk’ agroerdészeti és regeneratív erdészeti alkalmazását, valamint a faanyagtermelés, a szénmegkötés, a talajvédelem és a gazdasági értékteremtés összekapcsolását mutatta be. A FATÁJ olvasói előtt már ismert klóncsoport a Silvanus több évtizedes nemesítési munkájának eredménye, amelyet gyors és egyenletes növekedés, kedvező törzsalak és magas iparifa-kihozatal jellemez.

Az együttműködés igazi különlegességét azonban az akác története adja. Az Észak-Amerika keleti részén őshonos fafaj évszázadokkal ezelőtt került Európába, Magyarországon pedig meghatározó gazdasági fafajjá vált, és jelentős termesztési, szelekciós és nemesítési kultúra alakult ki körülötte.

A Silvanus és a Propagate kizárólagos amerikai licencmegállapodásának köszönhetően az akác most, mintegy harminc év magyar nemesítési munkájának hozzáadott értékével tért vissza őshazájába. Az együttműködés egyszerre kapcsolja össze a magyar erdészeti hagyományt, az amerikai forestry-tech szemléletet és az agroerdészet gyorsan fejlődő nemzetközi piacát.

A neuchâteli közös szereplés így nemcsak egy új szakmai partnerség bemutatása volt, hanem egy különleges történet új fejezete is: az Amerikából Magyarországra került akác magyar nemesítési eredményként tért vissza Észak-Amerikába, hasznosítása pedig már folyamatban van.

(x) Silvanus Forestry Kft.

A Lignum legfrissebb éves jelentése szerint a Svájci Szövetségi Tanács 2025 decemberében hagyta jóvá az új 2050-ig szóló Integrált Erdő- és Faipari Stratégiát. A stratégia célja, hogy Svájc meglévő erdő- és faipari politikáit egy átfogóbb keretbe foglalja.

A Lignum üdvözölte az új stratégiai alapot, különösen azért, mert nagyobb hangsúlyt fektet az erdőgazdálkodásra és a fa szerepére a fenntarthatóságban. A svájci erdő- és faipari szektor számára egyértelmű a központi cél: több svájci fát kell kitermelni és belföldön feldolgozni megfelelő, magasabb hozzáadott értékű faipari termékekké.

A Lignum éves jelentésének legfontosabb pontjai

• A Szövetségi Tanács 2025. decemberében hagyta jóvá az Integrált Erdő- és Faipari Stratégiát 2050-ig.
• A stratégia összefogja Svájc erdő- és faipari politikai irányvonalait.
• Az erdő- és faipari szektor támogatja a svájci faanyag fokozottabb felhasználását.
• A stratégia tartalmazza az ágazat célkitűzését, miszerint a fakitermelést 1 millió m³-rel kell növelni.
• A Lignum szerint továbbra is szükség van állami támogatásra, jobb pénzügyi ösztönzőkre és az erdőhöz való hozzáférés javítását célzó beruházásokra.

Több svájci fa, Svájcban feldolgozva

A Lignum szerint a svájci erdő- és faipar aktívan részt vett a stratégia kidolgozásában, és a végrehajtásában is részt kíván venni. Az ágazat azzal érvel, hogy az erdők és a fa szerepének megerősítéséhez nagyobb mennyiségű svájci fa kitermelésére van szükség, amelyhez az alapanyag hazai feldolgozása intelligens termékekké is társul.

Ez fontos üzenet a fűrésztelepek, a fafeldolgozók és a faépítőipari beszállítók számára. A magasabb hazai kitermelés elősegítheti a helyi nyersanyag-ellátást, csökkentheti a külső beszerzéstől való függőséget, és hozzájárulhat a svájci faipari láncban megteremtett hozzáadott érték növeléséhez.

Az erdőgazdálkodás továbbra is kihívást jelent

Ugyanakkor a Lignum hangsúlyozza, hogy a kitermelés növelése nem fog automatikusan megtörténni. A svájci erdőgazdaságnak továbbra is szüksége lesz a hatóságok támogatására a magasabb fakitermelés elérése felé vezető úton.

A jelentés rámutat arra, hogy új és nem hagyományos megközelítésekre van szükség a kitermelés pénzügyi ösztönzőinek javítása érdekében. Emellett célzott beruházásokat szorgalmaz az erdőhöz való hozzáférés bővítése érdekében, különösen az Alpok előterében és az alpesi régiókban, ahol a további faanyag kitermelése nehezebb lehet.

A faipari piac számára ez a rész különösen fontos. Egy politikai célkitűzés önmagában nem eredményez azonnal nagyobb kínálatot. A gyakorlati kérdés az lesz, hogy az erdőtulajdonosok, a kivitelezők, a fűrésztelepek és a feldolgozók megkapják-e azokat a feltételeket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy több svájci fát juttassanak a piacra.

Elkerülték a költségvetési csökkentéseket a faipari cselekvési tervben

A Lignum azt is megjegyzi, hogy az Entlastungsprogramm 27 keretében tervezett szövetségi megtakarítási intézkedések kihívást jelentettek az ágazat számára. A jelentés szerint az iparág sikeresen ellenezte a faipari cselekvési terv drasztikus csökkentéseit, és egy arányosabb szövetségi megtakarítási politikát támogatott.

Ez azt mutatja, hogy az erdő- és faipari politika Svájcban egy fontos szakaszba lép. Az új 2050-es stratégia szilárdabb keretet biztosít az ágazat számára, de hatása a végrehajtástól, a finanszírozástól és a több faanyag mozgósítását célzó gyakorlati intézkedésektől függ.

Miért fontos ez a faipari ágazat számára

Az 1 millió m³-es kitermelésnövelési célkitűzés nem csupán erdőpolitikai kérdés. Ugyanakkor piaci kérdés is a fűrésztelepek, az építőfa-termelők, a faipari termékek gyártói, valamint a fát alacsony szén-dioxid-kibocsátású építőanyagként népszerűsítő vállalatok számára.

2050-ig szóló integrált erdő- és faipari stratégia

A 2050-ig szóló integrált erdő- és faipari stratégia célja, hogy az erdőt hosszú távon változatos, egészséges és természetközeli állapotban megőrizze, valamint fenntartható módon gazdálkodjon vele annak funkciói és sokrétű szolgáltatásai – például a fa, mint hazai erőforrás hatékony kihasználása – fenntartása érdekében. A stratégia meghatározza Svájc stratégiai irányvonalát az erdő- és faipari szektorban a következő évekre vonatkozóan.

A svájci erdők rendkívül fontosak a társadalom, a környezet és a gazdaság számára. Az Erdészeti Jelentés 2025 azonban rámutat arra, hogy a szélsőséges időjárási jelenségek és a károsító szervezetek csak néhány azok közül a tényezők közül, amelyek súlyosan érinthetik az erdőket, és veszélybe sodorhatják azok funkcióit és szolgáltatásait.

A 2050-es integrált erdő- és faipari stratégiával (IFWS 2050) a Szövetségi Tanács a kantonokkal együttműködve arra törekszik, hogy a svájci erdők egészségesek, sokszínűek és természetközeli állapotban maradjanak. Ezen felül az erdőgazdálkodás és a faipar megkapja a szükséges támogatást ahhoz, hogy az erdők funkciói és szolgáltatásai hosszú távon is biztosíthatók legyenek.

A stratégia céljai és hosszú távú jövőkép

A 2050-es jövőkép keretében a Szövetségi Tanács célja, hogy a svájci erdőt természetközeli, ellenálló és alkalmazkodóképes ökoszisztémaként megőrizze területén és térbeli eloszlásában.

• Az erdőt úgy kezelik, hogy változó éghajlati körülmények között is fenntartható módon és azonos mértékben teljesítse sokrétű funkcióit és szolgáltatásait.
• A fát, mint helyi erőforrást, fenntartható módon, azaz hatékonyan és a kaszkádelv szerint, a lehető legnagyobb hozzáadott értékkel hasznosítják. A fa hasznosítása jelentősen hozzájárul sokszínű erdeink megőrzéséhez, valamint funkcióik és szolgáltatásaik fenntartásához.
• Az erdő- és faipari értéklánc környezet- és társadalombarát, regionálisan megalapozott és gazdaságilag versenyképes.
• Az erdő és a fa kulcsfontosságú szerepet játszik Svájc fenntartható fejlődésében, valamint éghajlat-, energia- és környezetpolitikájában. Az erdő és a fa együttesen éghajlatvédelmi hatást fejt ki, és hozzájárul a svájci szövetségi éghajlatvédelmi törvényben meghatározott nettó nulla cél eléréséhez.

A jövőkép alapján számos célkitűzés került meghatározásra:

A hat védelmi célkitűzés az erdő- és faipari rendszer biztosítását szolgálja – az erdő természetközeli, egészséges és ellenálló ökoszisztémaként való megőrzését annak valamennyi természetes alkotóelemével együtt, valamint a fenntartható svájci erdő- és faipari értéklánc biztosítását.

• A1 Az erdőterület és annak térbeli eloszlása megmarad.
• A2 A természetközeli erdőgazdálkodás gyakorlásával, valamint az ökológiailag értékes élőhelyek ápolásával és összekapcsolásával a biológiai sokféleséget célzottan és hatékonyan megőrzik és javítják.
• A3 Az erdő a változó éghajlati körülmények között is képes regenerálódni és fejlődni.
• A4 A svájci erdőgazdálkodás és faipar hatékony, innovatív és versenyképes.
• A5 Az erdőt megvédik az abiotikus és biotikus veszélyektől.
• A6 Az erdőtalaj és a talajvíz minősége, valamint a fák életerőssége megmarad.

A négy teljesítménycél elérése biztosítja, hogy az erdő által nyújtott szolgáltatások megmaradjanak, és az erdészeti termékek továbbra is rendelkezésre álljanak.

• B1 Az erdő védelmi funkciót tölt be: megóvja az embereket és a jelentős anyagi javakat a természeti eseményektől.
• B2 Az erdő- és faanyag-hasznosítás jelentősen hozzájárul az éghajlat-, energia- és környezetpolitikához, beleértve Svájc 2050-es nettó nulla kibocsátási célját is.
• B3 A svájci fát a piaci igények kielégítése érdekében fenntartható módon termelik ki, hatékonyan dolgozzák fel, és egyre növekvő keresletnek örvend.
• B4 Az erdő helyet biztosít a szabadidő eltöltésére és a kikapcsolódásra, valamint egyéb szabadtéri tevékenységekre; ezek a felhasználási módok összhangban állnak az erdő multifunkcionalitásával.

Az öt átfogó cél több területre vonatkozik, és hozzájárul a megőrzési és teljesítménycélok eléréséhez.

• C1 Az erdőgazdálkodás és a faipar számára elegendő képzettségű munkaerő áll rendelkezésre.
• C2 Erős kutatási, fejlesztési és innovációs környezet áll fenn.
• C3 Különböző szinteken partnerségek jönnek létre, és a szinergiákat kiaknázzák.
• C4 A lakosságot tájékoztatják az erdővel és a fával kapcsolatos összefüggésekről, lehetőségekről és kihívásokról.
• C5 Svájc aktívan részt vesz a nemzetközi vitákban és bekapcsolódik a nemzetközi folyamatokba.

Az erdő- és faipar stratégiai prioritásai

A kiemelt területek a stratégia több átfogó céljához kapcsolódnak. Ide tartozik az erdő- és faipari szektoron belüli koordináció is, a stratégiától és az erdőtervezéstől kezdve az erdőgazdálkodáson belüli erdőnevelési tervezésig.

A 2050-es Integrált Erdő- és Faipari Stratégia hat kiemelt területének meghatározásakor figyelembe vették azokat a kihívásokat, amelyeket a jelenlegi megatrendek jelentenek Svájc erdő- és faiparára nézve. Ugyanakkor az olyan releváns politikai területek, mint az éghajlat, az energia, a fenntarthatóság, a természeti veszélyek és a biztonság, valamint a környezet és az egészség, számos lehetőséget kínálnak az erdőgazdálkodás és a hazai faanyag-készletek számára; ezeket ki kell használni. A cselekvés és az intézkedések középpontjában azok a területek állnak, ahol a legnagyobb a különbség a jelenlegi teljesítmény és a kívánt célok között.

Töltse le a stratégiai dokumentumokat

A 2050-ig szóló integrált erdő- és faipari stratégia a 2025 és 2050 közötti időszakra vonatkozik, és három részből áll: a jövőkép, a célok, a kiemelt területek és a cselekvések bemutatását tartalmazó stratégiai jelentés, az irányítás és értékelés alapjául szolgáló célértékeket tartalmazó mutatójelentés, valamint a nyolcéves időszakra vonatkozó intézkedéseket meghatározó 2025–2032-es cselekvési terv.

• Integrale Wald- und Holzstrategie 2050. StrategieberichtWald und Holz für Gesellschaft, Wirtschaft und Umwelt. Teil I, StrategieberichtPDF2.98 MB12 December 2025

• Integrale Wald- und Holzstrategie 2050. IndikatorenberichtWald und Holz für Gesellschaft, Wirtschaft und Umwelt. Teil II, IndikatorenberichtPDF1.20 MB12 December 2025

• Integrale Wald- und Holzstrategie 2050. MassnahmenplanWald und Holz für Gesellschaft, Wirtschaft und Umwelt. Teil III, Massnahmenplan 2025–2032PDF1.34 MB12 December 2025

A stratégia végrehajtása

Az IFWS 2050 végrehajtásáért a Szövetség és a kantonok közösen felelősek. Az együttműködés a meglévő bizottságok vagy a projekthez kapcsolódó munkacsoportok keretében valósul meg. Az erdőtulajdonosok, az önkormányzatok, az erdőgazdálkodó vállalkozások, a faipar, a kutatóintézetek, a képzési és továbbképzési intézmények, valamint a lakosság szintén kulcsfontosságú szerepet játszanak; elkötelezettségük és részvételük elengedhetetlen a stratégia hatékonysága szempontjából.

Az Integrált Erdő- és Faipari Stratégia 2050 végrehajtása három szakaszban valósul meg, a 2025–2032-es, a 2033–2040-es és a 2041–2050-es évekre vonatkozó cselekvési tervek alapján. Az ütemterv kialakításának célja az erőforrások hatékony felhasználásának biztosítása.

Az IFWS 2050 végrehajtása olyan meglévő eszközökre épül, mint az erdő- és gravitációs természeti veszélyekkel kapcsolatos programmegállapodások, a Faipari Cselekvési Terv, az erdő- és faipari kutatás támogatása Svájcban (WHFF-CH), valamint kiegészítő finanszírozási eszközök, cselekvési tervek és stratégiák, például az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodási program és a svájci biológiai sokféleségre vonatkozó stratégiai cselekvési terv. Ezek szükség esetén kiterjeszthetők.

Az Integrált Erdő- és Faipari Stratégia 2050-ben felvázolt intézkedések a meglévő szövetségi források felhasználásával valósíthatók meg, és figyelembe veszik a 2027-es pénzügyi tehermentesítési csomagot („Entlastungspaket 27”) is.

forrás: Lignum / Federal Office for the Environment FOEN

A jelentés különböző fejezetei és adatai az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának Erdészeti és Erdőipari Bizottsága (COFFI) 82. ülésén benyújtott hivatalos nemzeti jelentéseken alapulnak.

[FATÁJ kérdés: vajon miért nincs köztük Magyarország?]

Minden fejezet mélyreható elemzést tartalmaz a legújabb trendekről és a 2025-re vonatkozó kilátásokról, különös tekintettel a fa- és faipari termékek piacára.

Minden fejezet tartalmaz információkat az erdőgazdálkodást és az erdőipari ágazatokat érintő általános gazdasági trendekről, az egyes országokban hozott politikai intézkedésekről, a legfontosabb piaci hajtóerőkről és azok hatásairól, a legújabb fejleményekről, valamint az erdő- és faipari termékek piacainak rövid távú kilátásairól.

Az elemzett ágazatok között szerepelnek a fa nyersanyagok, a faenergia, a tanúsított erdészeti termékek, a fűrészáru (mind mérsékelt éghajlati övezetből, mind trópusi éghajlati övezetből), a szerkezeti és nem szerkezeti faalapú panelek, a cellulóz, a papír és a karton, valamint a lakásépítés és az építőipar, különös tekintettel a faépítésre.

A kiadvány az alábbi linken található (angol, 175 oldal, pdf).

UNECE

Az EU Bizottság áttekintése

A találkozón intenzíven megvitatták az Európai Unió versenyképességi menetrendjét, amelyet az EU Bizottsága a múlt héten tett közzé. A bürokrácia csökkentésére és a szabályozási terhek mérséklésére vonatkozó bejelentéseket minden résztvevő kifejezetten üdvözölte. „Tagvállalatainknak, amelyek túlnyomórészt családi kis- és középvállalkozások, sürgősen szükségük van könnyítésekre és a gazdaságpolitikai változások jelzésére” – mondta Dr. Stephan Lang, a Német Fűrész- és Faipari Szövetség (DeSH) elnöke. „A bürokrácia csökkentése a legköltséghatékonyabb gazdaságélénkítő program” – teszi hozzá Markus Schmölzer, az osztrák fűrészipar elnöke, hangsúlyozva: „A Brüsszelből érkező nagy bejelentéseket most már gyorsan konkrét lépéseknek kell követniük.” Az osztrák fűrészipari szövetség elnöke szerint a bürokrácia csökkentése a legköltséghatékonyabb gazdaságélénkítő program.

Az EUDR örökös kellemetlenségei

Az erdőirtásról szóló uniós rendelet (EUDR), amelynek alkalmazási hatályát 2024. végén 12 hónappal elhalasztottak, továbbra is nagy bosszúságot és bizonytalanságot okoz az ágazatban. Az EUDR elhalasztása óta a szövetség képviselői szerint nem történt előrelépés a reális végrehajtás felé.

Az EUDR alapvető problémái továbbra is fennállnak: A rendelet megköveteli a piaci szereplőktől, hogy átfogó információkat szolgáltassanak ellátási láncukról, ami tényleges hozzáadott érték nélkül azzal a veszéllyel jár, hogy a túlzott bürokrácia miatt sok vállalatot megbénít – jegyzi meg Lang. „Vállalataink továbbra is jelentős jogi és gazdasági bizonytalanságokkal szembesülnek” – kritizál Schmölzer. „Ez vonatkozik a svájci vállalatokra is, amelyeket szintén érint az EUDR” – teszi hozzá Michael Gautschi, a Svájci Faipari Szövetség igazgatója. Mindhárom szövetség rámutat, hogy az EUDR célja, az erdőirtás megfékezése és a más kontinenseken veszélyeztetett erdők védelme nem érhető el a hazai faipar megterhelésével. A hatályos uniós faanyagrendelet (EUTR) védelmet nyújt az Európába irányuló illegális faanyagimport ellen.

A szövetségek együttesen arra kérik az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja meg újra az EUTR következményeit és hatékonyságát, és jelentősen egyszerűsítse a vállalkozások számára a rendelet végrehajtását.

Információcsere, tudásmegosztás, együttműködés

A Német Fűrész- és Faipari Szövetség (DeSH), az Osztrák Faipari Szövetség és a Svájci Faipari Szövetség rendszeresen együttműködik az erdészeti és faipari ágazat közös érdekeinek európai szintű erősítése érdekében.

A német fűrész- és faipari szövetségről

A Német Fűrész- és Faipari Szövetség (DeSH) képviseli a német fűrész- és faipar érdekeit nemzeti, európai és nemzetközi szinten. A szövetség gazdasági és iparpolitikai kérdésekben támogatja tagjait, köztük több mint 400 vállalatot Németország egész területéről, és támogatja a fa mint nyersanyag felhasználásának gazdasági és politikai keretfeltételeinek folyamatos javítását. A szövetség párbeszédet folytat a média, az üzleti élet, a politika és a kutatás képviselőivel. A német fűrész- és faipar céljainak megvalósítása során a fa mint anyag és bioenergiaforrás környezetbarát és értékteremtő felhasználása mellett áll ki.

Az Osztrák Faipari Szövetségről

Az Osztrák Faipari Szövetség közel 1300 fafeldolgozó vállalat érdekeit képviseli az építőanyag-, bútor-, lemez-, fűrész- és síléciparban, valamint más fafeldolgozó vállalatokét, például raklapgyártókét. A mintegy 27 400 alkalmazottal a faipari vállalatok 9,74 milliárd euró értékű termékeket állítanak elő, és 1,5 milliárd euró külkereskedelmi többletet termelnek. A faipari értékláncon belül a faipar kulcsfontosságú ágazat, és a fa számos más felhasználási módjának kiindulópontja. Az erdészeti és faipari értékláncban több mint 320 000 ember dolgozik, különösen a vidéki régiókban. A faipar az osztrák gazdaság nélkülözhetetlen része.

A Svájci Faipari Szövetségről

A Svájci Faipari Szövetség mintegy 200 kis- és középvállalkozást képvisel, amelyek összesen 2500 alkalmazottat foglalkoztatnak a fűrésziparban és a faalapú anyagok iparában. A teljes svájci erdészeti és faiparban mintegy 90 000 ember dolgozik. A fűrészüzemekben évente mintegy 2 millió köbméter körfát dolgoznak fel 1,2 millió m3 fűrészárúvá. Tavaly a svájci erdőkben összesen 5,2 millió köbméter fát takarítottak be.

szerk/ford. Tóth János, forrás: Holzindustrie.AT

Emellett a teljes gazdasági rendszert erőforrás-hatékony és fenntartható módon kell átalakítani. A Zöld Megállapodásban szereplő, a biogazdaság megerősítésére és a fa felhasználásának bővítésére irányuló megközelítést kedvezően értékelik. A Green Deal azonban jelenlegi formájában gyengíti a megújuló nyersanyagokon alapuló, bevált, éghajlatbarát és regionális értékláncokat – állítják a szövetségek. A Green Deal egyes elemei korlátoznák a fa mint fenntartható és megújuló erőforrás felhasználását azáltal, hogy nagy erdőterületeket még szigorúbb jogi védelem alá helyeznének, és korlátoznák az erdőgazdálkodást.

A Green Deal új kiadása, amelynek középpontjában a fa áll

A német, osztrák és svájci faipari szövetségek egy olyan Green Deal 2.0-t támogatnak, amely erősíti az európai fenntarthatóan kezelt erdőkből származó fa fokozott felhasználását. A szövetségek arra kérik az uniós intézményeket és a tagállamokat, hogy már most optimalizálják a fa felhasználásának keretfeltételeit. Egyértelmű politikai elkötelezettséget sürgetnek a fenntartható erdőgazdálkodás mellett. Minden korábbi Green Deal döntést felül kell vizsgálni és korrigálni kell, ha azok aránytalanul korlátozzák a fa, mint megújuló és fenntartható erőforrás felhasználását. Olyan Green Dealre van szükség, amely garantálja a nyersanyagok megbízható és gazdaságos elérhetőségét.

szerk/ford: Tóth János, forrás: holzindustrie.at

Aki használt már motorfűrészt, annak a Stihl neve biztosan ismerősen cseng. A hamarosan egy évszázados jubileumát ünneplő (1926-ban alapított) vállalat székhelye a Stuttgart közelében lévő Waiblingenben található.

Termékkínálatukban a láncfűrészek mellett fűnyírók, sövénynyírók, motoros kaszák, tisztítógépek, valamint talajfúró-, lombfúvó- és permetezőgépek, vágótárcsás gépek is fellelhetők. A mezőgazdaság, erdészet, építőipar és tájépítés területén dolgozók aligha mellőzhetik ezeket a magas minőségű, kiforrott, csúcskategóriás gépeket.

Friss német sajtóértesülés szerint azonban elképzelhető, hogy az „echte” német márkának tartott Stihl hamarosan elhagyja az anyaországot, amely számára olyan drágává vált, hogy még Svájc is gazdaságosabb alternatívát jelenthetne.

Ez nem lenne olyan éles váltás, mint elsőre tűnik, hiszen Németország mellett már az alpesi országban is végeznek gyártást, illetve ezen kívül az Egyesült Államokban, Brazíliában, Ausztriában, Kínában és a Fülöp-szigeteken.

Nikolas Stihl felügyelőbizottsági elnök szerint Svájc összességében alacsonyabb működési költséggel járna a vállalat számára, még a magasabb munkabérek ellenére is – olvasható az agrarheute szakoldalon. Odahaza viszont jelentős mértékű adók és energiaárak sújtják őket, ezért merült fel a költözés gondolata.

A Stihl már meg is tett egy komoly lépést, mégpedig leállította a tervezett ludwigsburgi gyára előkészítését a megugrott építkezési költségek miatt. Az is elbizonytalanította őket, hogy az IG Metall szakszervezet 32-re csökkentené a heti munkaórákat, a bérek változatlanul hagyása mellett.

Nikolas Stihl nagyjából egy hónapja is arra figyelmeztette a döntéshozókat, hogy Németország immár nem versenyképes helyszín számukra, és már meg is kezdték az új svájci központ keresését. Az elnök szerint a korábban Németországba áramló befektetések most Kelet-Európa, az USA, illetve Ázsia felé özönlenek, aminek intő jelnek kellene lennie.

A gazdasági válság sajnálatosan tovább folytatódik: a német vállalatok több ezer alkalmazottat bocsátanak el és külföldre költöznek. A nagy múltú német gyártó, a Miele például termelésének egy részét Lengyelországba helyezi át.

forrás: AgroFórum

A vállalatok próbaüzemei nemcsak jogi, hanem technikai hiányosságokat is egyértelműen feltártak, és megmutatták, hogy az EUDR gyakorlati megvalósítása jelenleg nem lehetséges.

A szövetség a politikusokhoz fordul, hogy teremtsék meg a szükséges feltételeket a jogszabálynak megfelelő és észszerű időn belül megvalósítható megvalósításhoz.

Február elején a DACH régió fűrész- és faipari szövetségei a 2024-es újévi találkozóra gyűltek össze Zürichben, hogy megvitassák a jelenlegi gazdasági és politikai keretfeltételeket (a három ország nevezett szervezetei kb. 4200 fafeldolgozó vállalkozást tömörítenek). A megbeszélések középpontjában a Brüsszelből érkező növekvő szabályozási teher és annak az iparágra gyakorolt hatása állt. Az erdőirtásmentes termékekről szóló uniós rendelet (EUDR) miatt a vállalatoknak komoly kihívásokkal és jelentős terhekkel kell szembenézniük az egyes országokban, és a teljes értékláncban torzulásoktól tartanak.

„Az erdők és a faanyagok az elmúlt években egyre több kihívással szembesültek európai szinten. Miközben a gazdasági keretfeltételek jelentősen romlottak az elmúlt hónapokban, a további szabályozások és ellenőrzési kötelezettségek jelentős többletterheket és egyes esetekben megvalósíthatatlan követelményeket rónak a vállalatokra” – állítják a szövetség képviselői.

„Ahelyett, hogy célzottan csökkentenék a bürokráciát, és ezzel megteremtenék a hosszú távú gazdasági fellendülés és az éghajlatvédelem irányába történő átalakulás kereteit, a brüsszeli politikusok helyzeti és versenyhátrányokat fogadnak el, amelyek országonként torzulásokhoz vezethetnek.”

Sürgősen szükség van az EUDR kiigazítására

Különösen az erdőirtásról szóló uniós rendelet végrehajtása lóg az ágazat felett, mint Damoklész kardja. Miután az EUDR tesztfázisa égbekiáltó hiányosságokat tárt fel, és megmutatta, hogy a jelenlegi követelményeknek megfelelő végrehajtás nem lehetséges, a szövetségek irányváltást sürgetnek: „Kezdettől fogva figyelmeztettünk a túlszabályozásra és az irreális követelményekre. Az EUDR határidejét és követelményeit most úgy kell kiigazítani, hogy a gyakorlati és jogilag biztonságos végrehajtást a bizonyíthatóan stabil erdőterülettel, fenntartható erdőgazdálkodással és átfogó nemzeti jogszabályokkal rendelkező országok számára enyhítésekkel biztosítsák. Ellenkező esetben fennáll a veszélye, hogy az egész értéklánc a bürokráciában elakad – ami negatív következményekkel jár az éghajlatvédelemre, a fenntartható lakásgazdálkodásra és az egész EU gazdasági fejlődésére nézve”.”  

Információ-csere-hálózat és együttműködés

A Német Fűrész- és Faipari Szövetség (DeSH), az Osztrák Faipari Szövetség és a Svájci Faipari Szövetség rendszeres találkozókkal kívánja szorosabbra fűzni együttműködését és eszmecseréjét, hogy az erdők és a faanyag európai szinten megerősödjenek az egyre szigorodó uniós szabályozással szemben.

szerk/ford: Tóth János, forrás: HolzForum 02-26

Úgy tűnik, egyre inkább tudatosul, hogy az erdőkre nagy nyomás nehezedik, a változó éghajlat és a biológiai sokféleség csökkenése két olyan folyamatos válsághelyzet, amely egyre inkább fenyegeti erdeinket.

De hogyan hajtják végre az erdészeti szakemberek az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodási intézkedéseket az erdőkben a helyszínen, és hogyan különböznek ezek a megközelítések Európa különböző régióiban? Milyen kihívásokkal szembesülnek ezen intézkedések végrehajtása során, és hol látnak még javítanivalót?

Az Integrate Network új tanulmánya, a „Kihívások és tapasztalatok az erdőgazdálkodásnak a változó éghajlathoz való alkalmazkodásában – a szakemberek véleménye” ezeket a kérdéseket vizsgálja az erdészeti szakemberek szemszögéből, egy európai szintű felmérés válaszainak értékelésével.

A gyakorlati szakemberekkel folytatott közvetlen kommunikáció révén a tanulmány betekintést nyerhetett abba, hogy az erdőgazdálkodók hogyan kezelik az éghajlatváltozás hatásait a különböző biogeográfiai régiókban, valamint az ezzel kapcsolatos kihívásokba, amelyekkel szembe kell nézniük.

Kollégáink: Lyla O’Brien, Silvester Boonen és Andreas Schuck készítették a tanulmányt.

Külön köszönet a Svájci Szövetségi Környezetvédelmi Hivatalnak (BAFU), amely lehetővé tette a tanulmány elkészítését.

forrás: Integrate Network

Ausztriát sújtotta a legsúlyosabban, és itt különösen Tirol tartományt 600.000 fm és Karintia tartományt 500.000 fm eddigi viharfával. Ezen kívül Stájerországban mintegy 100.000 fm.

Súlyos károk Szlovéniában és Horvátországban: délen Szlovénia több mint 500.000 m3-nyi viharkárról, Dél-Tirol pedig 50.000 m3 viharkárról számoltak be. Horvátországból 1,2 millió köbméter viharok által károsított faanyagot jelentettek, főként a Száva-völgy tölgyerdeiből.

Németországban viszonylag nyugodt volt az időjárás. Baden-Württemberg azonban mintegy 400.000 m3 viharfa, Bajorország pedig mintegy 100.000 m3 viharfát jelentett.

Néhány zivatar Svájc felett is átvonult, és kidőlő fákról is érkeztek jelentések. Ezeket a jelentéseket azonban még nem támasztják alá faanyagmennyiségekkel.

Összességében az Alpok környékén a viharokban károsult fa (kitört, kidőlt) mennyisége több mint 3,3 millió köbmétert tesz ki.

Ezen kívül jelentős mennyiségű szúkárosított faanyag is van, különösen Ausztria déli részéről, Bajorország északi részéről és a Cseh Köztársaságból. A fapiacot tehát 2023-ban is erősen jellemzi a sérült, károsított faanyag.

szerk/ford: Tóth János, forrás: ForstPraxis.de

A nagy hőterhelés miatt az acélcsarnok egyes részei összeomlottak. A tűz ezután a délelőtt folyamán átterjedt a csarnok mögötti fakupacokra. Mintegy 240 tűzoltó oltotta a lángokat a helyszínen, ahol kb. 10 000-12 000 négyzetméternyi terület égett.

A Swiss Krono falemezeket gyárt. Saját adatai szerint a vállalat világszerte tíz gyártóüzemben 5000 embert foglalkoztat, forgalma pedig meghaladja a 2,0 milliárd svájci frankot.

A menznaui telephely, a családi tulajdonban lévő vállalat első telephelye 480 embert foglalkoztat. Három évvel ezelőtt már volt egy tűz a telephelyen. Akkor a tűz oka egy műszaki hiba volt.

szerk/ford: Tóth János, forrás: Blick.ch; HolzForum