A korábban Stockholmban működő, majd a közelmúltban az IKEA bútorgyártó cég által felvásárolt bútormúzeum gyűjteménye rövidesen a Cobe által tervezett épületben kap helyet.

Különleges platformot hoz létre az IKEA 

Az älmhulti múzeum a bútortervezés történetét és a kortárs dizájnt mutatja majd be, miközben platformként is szolgál a bútortervezők számára.

Egy régi raktárépületet újítanak fel, amelynek során az épület meglévő acélvázát, tetőszerkezetét és betonpadlóját megtartják, eközben három hatalmas ablakot alakítanak ki, hogy a tér nyitottabb legyen.

A Dezeen beszámolója szerint egy fa szerkezetet is beépítenek, egy galériát és kisebb, zárt helyiségeket létrehozva.

„A projektet egy aprólékos átalakításként közelítettük meg, a meglévő szerkezetek felhasználásával” – mondta Dan Stubbergaard, a Cobe alapítója. „A meglévő raktár erős térbeli és anyagjellemzőkkel rendelkezik: robusztus, rugalmasan alakítható és készen áll az új funkcióra.” 

Majd hozzátette: 

Az ipari váz megtartásával, a homlokzat megnyitásával és egy új fa szerkezet beépítésével az épületet zárt raktárból középületté alakítjuk.

A bútormúzeum földszintjén oktató helyiségek, kiállítóterek és műhelyek kapnak helyet. A galérián több mint 800 egyedi designtárgyból álló nyitott gyűjtemény lesz megtekinthető.

A múzeum szívében pedig egy dupla belmagasságú térelválasztó fal szeli át a két szintet, és egy központi teret hoz létre, amely időszaki kiállításoknak ad majd otthont.

Az alkotók szándékai szerint egy olyan helyet alakítanak ki, ahol a bútortervezés története, a kortárs színtér és a jövő generációi találkoznak egy fedél alatt. 

A múzeum a jövő év elején, várhatóan 2027 február elején nyitja meg kapuit.

A változások időszakát éli a bútoráruházlánc

A svéd bútoráruházlánc kapcsán nemrégiben arról is beszámoltunk, hogy a sikeres spanyolországi és portugáliai kísérleti projekteket követően Belgiumban is átalakítják az éttermeiket. A vásárlók így önkiszolgáló digitális terminálokon adhatják le a rendeléseiket, valamint intézhetik a kifizetést. Az IKEA a digitális átállástól magasabb vevőszámot, és rugalmas kiszolgálást vár el.

De nem az éttermek átalakítása az egyetlen változás a vállalatnál. Az 1943-ban alapított IKEA, amely jelenleg a világ legnagyobb bútorkereskedője, az utóbbi években az ázsiai webshopok robbanásszerű forgalomnövekedése miatt egyre nehezebb helyzetbe kerül, ezért irányváltásra kényszerült: ennek része többek közt a termékportfólió bővítése, a házhoz szállítási- és online szolgáltatások fejlesztése, valamint a vidéki vásárlókör bővítése is. 

forrás: ORIGO

A jelentős társadalmi, politikai és gazdasági változások idején, amikor a közös kihívások együttműködést és közös megoldásokat igényelnek, a Forest Europe továbbra is elengedhetetlen platformként szolgál.

A Forest Europe vezető szerepet játszott a fenntartható erdőgazdálkodás meghatározásában, és hosszú története során Európa-szerte népszerűsítette ezt a dinamikus koncepciót. A Forest Europe most egy döntő pillanat előtt áll. A szerződő országok minisztereit meghívják, hogy gyűljenek össze a jövő útjának kialakítására – megerősítve elkötelezettségüket és irányt mutatva az európai erdőpolitika következő fejezetéhez.

A miniszterek személyes részvétele kulcsfontosságú lesz az erdők, az erdészeti ágazat és a Forest Europe folyamat szerepének megerősítésében. A miniszteri konferencia egyedülálló lehetőséget nyújt a nemzeti perspektívák megosztására és a fenntartható erdőgazdálkodás előmozdításával kapcsolatos tapasztalatok bemutatására. Emellett lehetőséget kínál másoktól való tanulásra, új tudományos ismeretek megszerzésére, valamint a regionális és határokon átnyúló együttműködésről szóló párbeszédre is.

A konferencián részt vesz Christophe Hansen, az Európai Bizottság mezőgazdasági és élelmiszerügyi biztosa, valamint miniszterek, miniszterhelyettesek, államtitkárok és magas szintű képviselők több mint 30 országból. A konferencia középpontjában az áll, hogy az európai erdők hogyan járulhatnak hozzá az erdőgazdálkodás versenyképességének növeléséhez, a reziliens és fenntartható társadalmakhoz, a biológiai sokféleség javításához, valamint a geopolitikai zavargások és az éghajlatváltozás idején a felkészültség fokozásához.

A program tartalmazza a FOREST EUROPE 2025–2026 közötti időszakban végzett munkájának eredményeit, valamint tematikus megbeszéléseket olyan kérdésekről, mint az erdők szerepe a reziliens társadalmakban, a jövőbeli szakképzettségi kínálat és a fenntartható erdőgazdálkodás feltételei.

A konferencia egyik legfontosabb eredménye a stockholmi miniszteri nyilatkozat lesz, amely meghatározza a további együttműködés irányát. A nyilatkozat megerősíti a fenntartható erdőgazdálkodás alapelvét, és kiemeli az erdők fontosságát a felkészültség, a stabil értékláncok, a megbízható ismeretek és Európa hosszú távú stabilitása szempontjából.

forrás: ForestEurope

Az egész európai régióban a nemzeti útitervek egyaránt tükrözik a közös kihívásokat és az eltérő piaci struktúrákat. Ausztriában 2024-ben a fűrészáru-termelés körülbelül 6%-kal nőtt, a pellet-termelés pedig elérte az 1,8 millió tonnát, amit az erős export és a fejlett bio-gazdasági politikák támogattak. Finnország továbbra is az egyik globális vezető a cellulóz- és papíriparban, ahol a termelés és az export várhatóan 2026-ig növekedni fog, míg Németország erdészeti szektora szélesebb körű gazdasági nehézségeket tükröz, annak ellenére, hogy hosszú távú kapcsolatai vannak az ipari és építőipari bázisával.

Csehországban a közelmúltbeli politikai változások lehetővé teszik a 22,5 méter magasságú többszintes faépületek építését, ami a városfejlesztés terén jelentős változást jelez. Ezzel párhuzamosan Észtországban a szilárd bioüzemanyagok az elsődleges energiatermelés több mint egyharmadát teszik ki, ami bizonyítja, hogy a fa nélkülözhetetlenné válik az energiabiztonság szempontjából. Észtország emellett úttörő beruházásokat is támogat, amelyek várhatóan átalakítják a faanyag-alkalmazások jövőjét. Hasonló dinamika figyelhető meg máshol is: Szlovéniában az emelkedő energiaárak és a politikai támogatás felgyorsítja a faenergia iránti keresletet, a részletes adatok pedig a megnövekedett tüzelőanyag-fogyasztást és a pelletimportot mutatják.

Ezek és sok más betekintés megtalálható a nemrég megjelent Forest Tracks Country level Market Insights 2025/2026 című kiadványban, amely szerint a fa gyorsan az európai gazdasági stabilitás kritikus támaszává válik, miközben a nemzetek költséghatékony és innovatív bioalapú megoldások felé fordulnak az éghajlatváltozás elleni küzdelem és a piaci ingadozások kezelése érdekében. Ez az egyedülálló jelentés 16 ország átfogó elemzését tartalmazza: Örményország, Ausztria, Ciprus, a Cseh Köztársaság, Észtország, Finnország, Németország, Írország, a Kirgiz Köztársaság, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Szlovénia, Svédország, Ukrajna és az Egyesült Királyság. A másodlagos piaci előrejelzésektől eltérően ez a kiadvány közvetlenül a tagállamok által benyújtott nyers adatokon és jelentéseken alapul. Tartalmazza az ezen országok által szolgáltatott összes adatot, hogy biztosítsa a legmagasabb szintű pontosságot és hiteles nemzeti perspektívát.

Minden fejezet mélyreható elemzést nyújt a legújabb trendekről és a 2026-ra vonatkozó kilátásokról, különös tekintettel a fa- és faipari termékek piacaira. Minden fejezet tartalmaz információkat az erdő- és erdőipari szektorokat érintő általános gazdasági trendekről, az egyes országokban hozott politikai intézkedésekről, a legfontosabb piaci hajtóerőkről és azok hatásairól, a legújabb fejleményekről, valamint az erdő- és faipari termékek piacainak rövid távú kilátásairól.

Az elemzett ágazatok közé tartoznak a fa nyersanyagok, a faenergia, a tanúsított erdészeti termékek, a fűrészelt puhafa és keményfa (mind mérsékelt éghajlati övezetből, mind trópusi éghajlati övezetből származó), a szerkezeti és nem szerkezeti faalapú panelek, a cellulóz, a papír és a karton, valamint a lakásépítés és az építőipar, különös tekintettel a faépítésre.

Általánosságban úgy tűnik, hogy az iparág fókusza egyre inkább eltolódik a puszta kitermelésről a csúcstechnológiai innováció és az éghajlati reziliencia felé. Olyan országokban, mint Írország, ez a váltás abban tükröződik, hogy egyre nagyobb figyelmet fordítanak az erdőkre mint szén-dioxid-elnyelőkre, az erdő szénkészleteinek mérhető változásai pedig támogatják az éghajlati célokat, míg Svédország tovább folytatja a nagyméretű ipari erdőgazdálkodás integrálását a rendkívül hatékony értékláncokba. Az EU erdőirtási rendeletének és a természet-helyreállítási törvénynek az integrálása az ellátási lánc átláthatóságának új korszakát és az erdő szén-dioxid-kreditek bővülését eredményezi. Még akkor is, amikor a biológiai fenyegetések, mint például a kéregbogár-fertőzések, hatással vannak a közép-európai kitermelési mennyiségekre, és az erdőtüzek egyre nagyobb kihívást jelentenek az erdők ellenállóképességére délen, az ágazat a források hatékonyabb felhasználásával és a körforgásos biogazdaság felé történő elmozdulással reagál.

Összességében az adatok arra utalnak, hogy a következő két évet az fogja meghatározni, hogy ez a 16 ország mennyire tudja hatékonyan kihasználni az erdőkön belüli és kívüli faerőforrásait a gazdasági igények és a nemzetközi környezetvédelmi kötelezettségvállalások egyidejű teljesítése érdekében.

Ezen piaci változások és nemzeti politikák teljes elemzése elérhető a következő címen: https://unece.org/info/Forests/pub/413494

Megjegyzés a szerkesztőknek:

Az ENSZ-EGB Erdészeti és Bioökonómiai Osztálya rendszeresen elemzi az erdészeti és faipari piacokat a tagállamoktól származó adatok gyűjtése, piaci áttekintések és a politikával kapcsolatos értékelések révén. A „Forest Tracks: Country-Level Market Insights 2025/2026” című kiadvány ehhez a munkához járul hozzá azzal, hogy részletes, országszintű perspektívákat nyújt a politikákról és a piaci trendekről.

A kiadvány összefoglalja az ENSZ-EGB Erdészeti és Erdőipari Bizottságának nyolcvanharmadik ülésére benyújtott 2025 országos jelentést.

Ezek az eredmények együttesen hozzájárulnak az ENSZ-EGB régióban az erdészeti szektor dinamikájának átfogó megértéséhez.

forrás: UNECE

A Timber Industry News által közzétett és olyan források által megerősített legfrissebb jelentések szerint, mint a Global Wood Markets Info, a Lesprom és a Fastmarkets, a lengyel, orosz, finn, svéd és német gyártók maximális riadóállapotba léptek. Gyors kormányzati beavatkozást követelnek a csődhullám és a tömeges munkahelyvesztés elkerülése érdekében.

Lengyelország: A bútoripar „vörös kód” alatt

A Lengyel Bútorgyártók Kereskedelmi Kamarája (OIGPM) közvetlenül Donald Tusk miniszterelnökhöz fordult a helyzet miatt. Az üzenet egyértelmű: a lengyel export motorja súlyosan „megfáradt” az Európában az egyik legmagasabb villamosenergia-árak és a dráguló logisztika nyomása alatt.

A lengyelek fő követelései:

• A nagykereskedelmi árak csökkentése az üzemanyag és az energia területén.
• Védelmi intézkedések az olcsó importtal szemben, amely destabilizálja a belső piacot.
• Rendszerszintű támogatás a fafeldolgozástól függő régiók deindustrializációjának megakadályozására. „A gyors válasz elengedhetetlen a lengyel gazdaság egyik legfontosabb ágazatának jövőbeli fejlődésének biztosításához” – hangsúlyozzák az OIGPM tisztviselői.

Oroszország: Az erdészeti ágazat „mentőövet” kér a csődtől

Keleten a helyzet drámai fordulatot vesz. Az orosz erdészeti vállalatok hároméves moratóriumot kértek az Ipari Minisztériumtól a csőd eljárásokra vonatkozóan. A halmozott veszteségek meghaladják a 15 milliárd rubelt, miközben az állami támogatások a 2023. évi 7,6 milliárdról mindössze 550 millióra zuhantak az idei évre.

Vladimir Butorin, az ULK csoport tulajdonosa arra figyelmeztet, hogy az ágazat vállalkozásainak fele az év végéig bezárhat. A fűrészáru szállítási költségei 30 dollárról 70 dollárra emelkedtek köbméterenként, ami megsemmisítette a még elérhető ázsiai piacok jövedelmezőségét.

Északi országok: „zöld” szabályozások és kereskedelmi akadályok között

Finnország és Svédország egy „diszkrét” válsággal szembesül, amelyet már lehetetlen figyelmen kívül hagyni. Petteri Orpo és Ulf Kristersson miniszterelnökök Brüsszelben léptek fel, figyelmeztetve az Európai Bizottságot, hogy a szigorú fakitermelési politikák (LULUCF) és az új EUDR-szabályozások (erdőirtás elleni) elviselhetetlen nyomást gyakorolnak a fűrészáru-gyárakra.

Az orosz rönkfa-import 2022. utáni kiesése arra kényszerítette az északi gyárakat, hogy a sokkal drágább hazai erőforrásokra támaszkodjanak. Ráadásul a Perzsa-öbölbeli instabilitás elzárta a tengeri útvonalakat a MENA-piac (Közel-Kelet és Észak-Afrika) felé, amely a skandináv tűlevelűek hagyományos célpontja. A kitermelés kényszerű 15%-os csökkentése több mint 3 milliárd euróba kerülhet a finn gazdaságnak.

Németország: A bizalom összeomlása a tavaszi szezon közepén

A Német Faipari Szövetség (HDH) gazdasági mutatója márciusban -32,5 pontra zuhant. Az üzleti hangulat a mélyponton van, amit a következők befolyásolnak:

1. A túlzott energiaárak.
2. A faanyag-kínálatot korlátozó óvatos kitermelési politikák.
3. A bútorszektorban a fogyasztói kereslet drasztikus csökkenése.

Bár az építési engedélyek számában enyhe fellendülés tapasztalható (kb. 14–18%-os növekedés), a faipar teljesítménye továbbra is jóval elmarad a német feldolgozóipar átlagától.

Mit jelent ez a helyzet Románia számára?

Ennek az európai „dominóhatásnak” a következményei közvetlenül érezhetők hazánkban is. Románia, Európa negyedik legnagyobb fűrészáru-exportőre, e nyomások kereszttüzében áll.

• Kockázatok: Kemény verseny az EU piacain, miközben a nagy gyártók (például a Stora Enso) átszerveződnek, valamint a közösségen kívüli piacok felé irányuló logisztikai akadályok hatása.
• Lehetőségek: A lengyel tölgyhiány vagy a kereskedelmi áramlások átalakítása rést nyithat az agilis román gyártók számára.

A következtetés egyértelmű: az európai faiparnak „levegővételre” van szüksége a szabályozás egyszerűsítése (EUDR, LULUCF) és célzott energetikai támogatás formájában. Koordinált válasz nélkül 2026 a történelembe fájdalmas és visszafordíthatatlan átszervezés éveként kerülhet be.

forrás: ForestMania.ro

Bár a számok nem érik el a 2025. decemberi Johannes vihar (amely 11 millió m³-t döntött ki) nagyságrendjét, a „Dave” különleges problémákat okoz a károk földrajzi eloszlása miatt, ami megdrágítja és bonyolítja a begyűjtési műveleteket.

Az érintett területek és az erdő „gyenge pontjai”

A becslések szerint a legsúlyosabban Västra Götaland megyét érintette a vihar, ahol körülbelül 1 millió m³ fa dőlt ki. A többi kár Jönköpingben (500 000 m³) és kisebb mértékben olyan régiókban jelentkezett, mint Östergötland, Kalmar vagy Halland.

Mattias Sparf, a Skogsstyrelsen regionális koordinátora arra figyelmeztet, hogy a károk szétszórt eloszlása megnehezítette a leltározást: „A károk hatalmas területen terjednek. Helyenként viszonylag sok fa dőlt ki, de az, hogy szétszórtan helyezkednek el, a szokásosnál sokkal nehezebbé teszi az értékelést.”

A műszaki elemzés kimutatta, hogy a szél elsősorban a következő területeket érintette:

-> A kitermelési területek szélei: a korábbi kitermelések után kitett állapotban maradt fák;
-> A nemrég ritkított erdőállományok: ahol a csoport ellenálló szerkezete megváltozott;
-> A fenyő magfák: amelyeket a természetes újulat érdekében magányosan hagytak állni.

A faállomány összetétele: a lucfenyő, a fő áldozat

A Södra, amely az érintett magánerdők nagy részét kezeli, arról számolt be, hogy a tagjai területeiről kitermelt mennyiség 61%-a lucfenyő, ezt követi a fenyő szokatlanul magas aránya (35%), míg a lombhullatók aránya mindössze 4%.

A gazdasági hatást körülbelül 2 milliárd svéd koronára (kb. 180 millió euróra) becsülik. A tét azonban nem csupán az azonnali pénzügyi veszteség, hanem az erdő hosszú távú egészsége is.
Verseny az idővel: Határidő július 1.

A svéd hatóságok figyelmeztetést adtak ki az erdőtulajdonosoknak: a tűlevelű faállományt július 1-jéig el kell szállítani az erdőből vagy semlegesíteni kell. Miért? Mert fennáll a veszélye, hogy a kidőlt fa hatalmas melegágyává válik a fenyőkéregbogárnak (Ips typographus). „A vihar későn érkezett a szezonban, ezért gyorsan kell cselekednünk, hogy korlátozzuk a kártevők elszaporodását” – nyilatkozta Kim Gunnarsson, a Södra beszerzési igazgatója.

A nagy munkamennyiség és a kiterjedt terület miatt a Södra már megkezdte a fakitermelő gépek és a szállítási kapacitások áthelyezését a kritikus területekre, ideiglenesen csökkentve a tervezett fakitermelés ütemét az ország többi részén.

Tanulságok az erdőtulajdonosok számára

A svéd tapasztalatok a Dave viharral kapcsolatban néhány hasznos tanulságot nyújtanak a román erdőgazdálkodók számára is, akik egyre gyakrabban szembesülnek szélsőséges időjárási jelenségekkel:

A biztonság mindenekelőtt: A szél által kidöntött fák kitermelése rendkívül veszélyes. A svédek határozottan javasolják a gépekkel (harvesterekkel) felszerelt szakemberek igénybevételét a motoros láncfűrésszel végzett kézi beavatkozások helyett.

A ritkítások sebezhetősége: A nemrég gondozási munkákkal átesett erdők mechanikai ellenállása alacsony, amíg a gyökerek meg nem erősödnek az új növekedési térben.

Kártevők megfigyelése: Bármely, időben el nem távolított szélfogás „inkubátorrá” válik olyan rovarok számára, amelyek később a szomszédos egészséges fákat is megtámadhatják.

A veszteségek ellenére a svéd ipar pragmatikusan szemléli a helyzetet: a hatások kezelhetők, és a fűrészáru-piac fel fogja szívni a többlet nyersanyagot, feltéve, hogy a szállítási logisztika képes megbirkózni a faanyag nagy területen való szétszóródásával.

forrás: SkogsStyrelsen / ForestMania

A finn mezőgazdasági és erdészeti minisztérium tájékoztatása szerint a legutóbbi, svédországi találkozón többek között az EUDR, a LULUCF-rendelet és a madárvédelmi irányelv témáival kapcsolatos közös álláspontokat vitatták meg. Ezenkívül kidolgoznak egy kritériumkatalógust az erdők fenntartható gazdálkodására vonatkozóan. A „State of Europe’s Forests” jelentésre tekintettel a csoport tagjai megvitatták az EU erdőstratégiájának bevezetését is. Ebben a tekintetben különösen fontos, hogy az erdők gazdálkodása az egyes tagállamok hatáskörébe tartozik.

A csoport minden tagállamának közös jellemzője, hogy területükön nagy arányban vannak erdők, és a faipar az adott országokban fontos iparágnak számít. Összességében az EU teljes erdőterületének körülbelül 61%-a a For Forest Group+ tagállamaiban található.

A „For Forest+” stratégiai partnerség fő célja az erdőgazdálkodással kapcsolatos ügyekben való együttműködés fejlesztése, a bevált gyakorlatokra vonatkozó információk megosztása, valamint az erdőpolitikai kérdésekben közös álláspontok kialakítása, mindezt a fenntartható erdőgazdálkodás elveinek figyelembevételével. A csoportot 2022-ben alapította Finnország, Svédország, Ausztria és Szlovénia; 2024-ben Franciaország, 2025-ben pedig Olaszország és Lettország csatlakozott hozzá.

„Németország csatlakozásával a For Forest+ csoport most már sokkal erősebb. A csoport iránti széles körű érdeklődés jól mutatja, milyen hatékony lehet ez a fajta konstruktív és aktív együttműködés” – mondja Sari Essayah, Finnország mezőgazdasági és erdészeti minisztere.

A miniszterek által megvitatott, az erdőhasználatot érintő aktuális kérdések között szerepelt az EU madárvédelmi irányelvének alkalmazása az erdészeti ágazatban, az EU erdőirtási rendelete, a LULUCF-rendelet végrehajtása, valamint az EU 2030 utáni éghajlat-politikai keretrendszere. A miniszterek tanulmányutat tettek a svéd állami tulajdonú erdőgazdálkodó vállalat, a Sveaskog erdőterületeire, hogy megismerjék a biológiai sokféleséget is erősítő erdőgazdálkodást.

A For Forest Group+ ülésén megvitatták az EU erdőstratégiájának végrehajtását, amelynek során fontos figyelembe venni a tagállamok hatáskörébe tartozó erdőpolitikát és a Forest Europe, az európai erdők védelméről szóló miniszteri konferencia keretében végzett munkát is. A március 27-én, pénteken közzétett, az európai erdők állapotáról és fejlődéséről szóló jelentés a Forest Europe folyamatban meghatározott, a fenntartható erdőgazdálkodásra vonatkozó kritériumokon és mutatókon alapul.

forrás: Finnish Government

A Metszet Perspektíva kisfilmjében bemutatjuk a Sickla területén, Stockholm déli részén épülő „Stockholm Wood City” projektet. A faépítés határait feszegető kísérlet a „15 perces város” elvét veszi alapul, de tovább megy: „5 perces városként” tervezték meg, így csökkentve az ingázásra, közlekedésre fordítandó időt. Az építéshez szükséges fát Svédország területén termelik ki, a kivágott fa pótlását is megoldva. A kivitelezés 2024-ben kezdődött, és úgy tervezik, hogy idén átadják az első épületet.

A filmet készítette Kazi Zsolt.
A film elkészítését a Nemzeti Kulturális Alap támogatta. 

forrás: TervLap

A malmöi egyeztetésen a résztvevők a fenntartható erdőgazdálkodás erősítésével, az európai erdők gazdasági, társadalmi és környezeti szerepével, valamint a Forest Europe együttműködés jövőbeli működésével és finanszírozásával kapcsolatos kérdéseket vitatják meg. A szakértők áttekintik a szervezet aktuális munkaprogramjának megvalósítását is, valamint olyan aktuális témákról cserélnek véleményt, mint a zöld erdészeti munkahelyek fejlesztése vagy az erdészeti szektor geopolitikai kihívásokra való felkészültsége.

A találkozó kommunikációs és vizuális dokumentációjában ezúttal is fontos szerepet kap a Soproni Egyetem csapata. Az egyetem médiastúdiójának munkatársai felelnek az eseményhez kapcsolódó mozgó- és állóképes tartalmak elkészítéséért: videófelvételek, interjúk, fotók és egyéb kommunikációs anyagok készülnek a szakértői találkozón. A felvételek között rövid videónyilatkozatok is szerepelnek, amelyekben a résztvevők megosztják tapasztalataikat a fenntartható erdőgazdálkodás gyakorlati megvalósításáról, valamint arról, hogyan használják országukban vagy szervezetükben a State of Europe’s Forests jelentés eredményeit.

Nem először látják el a kommunikációs tevékenységet a Soproni Egyetem munkatársai a Forest Europe rendezvényein: az intézmény az európai erdészeti szakmai együttműködés aktív partnere. Magyarország egyetlen erdészeti felsőoktatási intézményeként a Soproni Egyetem számos európai szakmai szervezettel (pl: Silva Network, IUFRO, European Forest Institue) működik együtt, és rendszeresen részt vesz a nemzetközi szakmai párbeszédben is.

A malmöi szakértői találkozó fontos lépés az európai erdészeti együttműködésben, hiszen az itt megfogalmazott erdészetpolitikai javaslatok és szakmai álláspontok képezik a későbbi miniszteri szintű döntések alapját. Az esemény lehetőséget teremt arra is, hogy az európai szakemberek közösen keressenek válaszokat az erdőket érintő aktuális kihívásokra, és tovább erősítsék a fenntartható erdőgazdálkodás szerepét Európában.

forrás: Soproni Egyetem

A svéd erdő stratégiai erőforrás a reziliens Svédország számára – támogatja az éghajlat-politikai intézkedéseket, a munkahelyteremtést és a fenntartható növekedést. Az erdészeti ágazat a svéd áruexport teljes értékének körülbelül 10 százalékát adja. A nemzeti erdészeti program, amelynek jövőképét a következő mondat foglalja össze: „Az erdő – a zöld arany – hozzájárul a munkahelyteremtéshez és a fenntartható növekedéshez az egész országban, valamint a növekvő bio-gazdaság fejlődéséhez”, a svéd nemzeti erdőpolitika végrehajtásának sarokköve.

Tudományalapú erdőgazdálkodás

„Svédországnak hosszú és jól megalapozott hagyománya van az erdőkutatás és a szisztematikusan gyűjtött erdészeti adatokon alapuló döntéshozatal terén. Nemzeti erdőállomány-leltárunkat már 1923-ban létrehozták” – mondja Liselott Eriksson, a Vidékügyi és Infrastruktúra Minisztérium főtanácsadója.

Ma Svédország nemzetközi szinten elismert az erős erdészeti kutatási szektoráról, amely fontos szerepet játszik a fenntartható erdőgazdálkodás támogatásában és az innováció ösztönzésében. A Svéd Mezőgazdasági Tudományegyetem (SLU) jelenleg a harmadik legjobb egyetem a világon a mezőgazdaság és az erdészet területén, a QS World University Rankings by Subject 2025 rangsor szerint.

Tulajdonjog és felelősség

Svédország Európa egyik legerdősebb országa, területének közel 70 százaléka erdővel borított. Az erdős területek körülbelül fele mintegy 300 000 magán-erdőtulajdonos tulajdonában van. Negyede magánvállalatok tulajdonában van, míg a fennmaradó negyed az állam, a svéd egyház és más szervezetek tulajdonában van. A svéd erdőpolitika alapja, hogy az erdőtulajdonosok személyes felelősséget vállalnak és érdekeltek abban, hogy erdőiket úgy kezeljék, hogy biztosítsák a kiváló minőségű faanyag-termelést, miközben megőrzik a biológiai sokféleséget. A svéd erdőpolitika alapja, hogy a környezet és a termelés egyformán fontos célok. A minisztérium alá tartozó, függetlenül működő Svéd Erdészeti Ügynökség központi szerepet játszik az érdekelt felek közötti párbeszéd elősegítésében, biztosítva, hogy az erdőpolitika és -gazdálkodás széles körű érdekeket és szakértelmet tükrözzön.

Aktív erdőgazdálkodás boreális tájon

Mivel Svédország hosszú ország – észak-déli irányban körülbelül 1600 kilométer –, erdei több vegetációs zónára terjednek ki, bár az ország nagy részét boreális zóna uralja, ahol a leggyakoribb fafajok a skót fenyő, a norvég lucfenyő és a nyír.

Az erdőket elsősorban tisztásos gazdálkodással kezelik, amelynek keretében évente a termékeny erdőterületek körülbelül 1%-át kitermelik, és a svéd erdészeti törvény előírja az újratelepítést.

„Annak értékeléséhez, hogy az erdőkben végbemenő fejlemények hogyan járulnak hozzá a svéd erdőpolitikai célokhoz, amelyekről évente jelentést tesznek a svéd parlamentnek, több olyan mutatót is használunk, amelyeket a Forest Europe-nak is jelentünk” – magyarázza Liselott Eriksson.

A svédországi erdőbiomassza, mint sok más európai országban, az elmúlt évtizedekben folyamatosan nőtt, 2015 és 2023 között átlagosan évi 121 millió köbméterrel. A kitermelésre alkalmas erdők tekintetében a növekmény továbbra is meghaladja a kitermelés szintjét, és szinte az összes kitermelt faanyag fatermékek, energia és bioalapú anyagok előállítására kerül felhasználásra (nincs hulladék!).

Integrált biodiverzitás-megőrzés

Svédországban a természetvédelem nem különül el az erdőgazdálkodástól, hanem annak szerves részét képezi. Az ország a hivatalosan védett területeket az erdőtulajdonosok önkéntes erőfeszítéseivel ötvözi a biodiverzitás megőrzése érdekében.

2024-ben Svédország erdőterületének 27,1%-a nem tartozott a faanyag-termelésbe. Ez magában foglalja: Hivatalosan védett területek (9,4%), mint például nemzeti parkok, természetvédelmi területek, biotópvédelmi övezetek és Natura 2000 területek. Önkéntes kivonások (5,0%), ahol a földtulajdonosok úgy döntenek, hogy megőrzik az erdőterületeket. Figyelembe veendő övezetek (1,9%), amelyeket a fakitermelés során érintetlenül hagynak a biológiai sokféleség, a kulturális örökség vagy a vízi környezet védelme érdekében. Alacsony termelékenységű erdőterületek (10,8%), amelyeket ökológiai értékük miatt jogilag védnek, annak ellenére, hogy faanyag-hozamuk minimális.

Ez az integrált megközelítés tükrözi Svédország elkötelezettségét a fenntartható erdőgazdálkodás, beleértve a biológiai sokféleség megőrzését iránt.

A vadon élő állatok egyensúlya és a területhez való alkalmazkodás

A vadon élő állatok által okozott rágáskárok a svéd erdők károsodásának fő okai, amelyek becsült éves bevételkiesése 1,3–1,4 milliárd svéd korona. A patás állatok populációjának csökkentése mellett a helyszínhez való jobb alkalmazkodás, például a megfelelő helyeken több fenyő újratelepítésével történő takarmánymennyiség növelése is segít helyreállítani az erdő és a vadon élő állatok közötti egyensúlyt. A helyszínhez való alkalmazkodás – a megfelelő fa megfelelő helyre ültetése – elengedhetetlen a nem megfelelő ültetések elkerüléséhez, az erdők egészségének és termelékenységének javításához, valamint a biológiai sokféleség elősegítéséhez az ökológiai funkciókat megőrző, változatos erdőszerkezetek létrehozásával.

Az erdők szerepe az éghajlatváltozás mérséklésében

A svéd erdőgazdálkodás központi szerepet játszik az éghajlatváltozás mérséklésében, mivel megújuló erdei termékek és bioenergia formájában előnyöket biztosít a fosszilis alternatívák helyett, valamint az erdők, talajok és faipari termékek szén-dioxid-elnyelő képességén keresztül. Az erdei anyagok körforgásos felhasználása tovább erősíti ezeket az előnyöket.

2023-ban a svéd erdők és faipari termékek 36,7 millió tonna CO₂-egyenértéket kötöttek meg. A hosszú távú előnyök biztosítása érdekében Svédország az erdők növekedésébe, egészségébe és a fenntartható körforgásos bio-gazdaságba fektet be. Az erdőalapú anyagok, például a szigetelőanyagok és a farostlemezek szélesebb körű felhasználása támogatja a szén-dioxid-tárolást és a megújuló építkezést. A fából való építkezés csökkenti a fosszilis anyagoktól való függőséget, lehetővé teszi az alacsony szén-dioxid-kibocsátású ipari folyamatokat, és egyúttal hosszú távon szén-dioxidot tárol.

Faépítészet és alacsony szén-dioxid-kibocsátású innováció

Svédország vezető szerepet tölt be a faépítészetben: az egycsaládos házak mintegy 90%-a fából épül, és a fa vázszerkezetű új többcsaládos épületek aránya 2015 és 2021 között megduplázódott, jelenleg az új lakóépületek 14–18%-át teszi ki.

A svéd kormány számára a fenntartható bioeconomia, a fenntartható biomassza rendelkezésre állásának hosszú távú növelése, a körforgásos gazdaság és az éghajlathoz való alkalmazkodás olyan kulcsfontosságú elemei a hatékony éghajlat-politikai fellépésnek, amelyeket nemzeti, uniós és nemzetközi szinten is elő kell mozdítani.

Svédország elkötelezettsége a Forest Europe elnöki tisztében

A Forest Europe 2025–2026 elnöki tisztében Svédország elkötelezett a fenntartható erdőgazdálkodás előmozdítása mellett az egész régióban. A tudás megosztásával, a politikai párbeszéd erősítésével és a tudományon alapuló döntéshozatal előmozdításával a Forest Europe létfontosságú platformot biztosít a közös kihívásokkal szembesülő országok közötti együttműködéshez.

„Rendkívül fontos, hogy együttműködjünk a bevált gyakorlatok megosztása és az erdőgazdálkodás fejlesztése érdekében. Nagy lehetőséget látunk a miniszterek közötti párbeszédben arra vonatkozóan, hogy a Forest Europe mutatói alapján hogyan lehet a jelenlegi kihívásokat releváns politikai döntésekkel kezelni” – zárja Liselott Eriksson.

A kihívás

Svédország legnagyobb erdőtulajdonosai régóta dolgoznak a biológiai sokféleség védelmén. Több ezer területet kizártak az erdőhasználatól az ősi fák, az elhalt faanyag, a lombhullató erdők és a vizes élőhelyek védelme érdekében. Összességében a svéd erdők mintegy 25%-át kizárták hivatalos vagy önkéntes intézkedések révén. A kihívás azonban az volt, hogy nem állt rendelkezésre átfogó és könnyen hozzáférhető ábrázolás ezeknek a területeknek a elhelyezkedéséről. Ez nehezítette a politikusok, a kutatók és a nagyközönség számára, hogy átfogó képet kapjanak a valós helyzetről.

A megoldás

2018-ban a Triona kifejlesztett egy közös térképalkalmazást, amely egy helyen gyűjtötte össze az összes információt. A térkép mind az önkéntes kivonásból származó, mind a hivatalosan védett területeket, például a nemzeti parkokat, természetvédelmi területeket és biotópvédelmi területeket mutatja.

„Ez az egyik legfontosabb megoldásunk. Zavarmentesen kell működnie, és a Triona pontosan azt szállította, amire szükségünk volt. A együttműködés kiváló.” – Linda Eriksson, Svéd Erdészeti Ipar (Swedish Forest Industries)

A térkép rendszeresen frissül új adatokkal, és 2025 folyamán az alkalmazás, valamint a háttérfunkciók és a biztonság is jelentős frissítésen esett át.

Link a térképhez: Térkép a svédországi önkéntes pihentetés alatt álló erdőkről – Svéd Erdészeti Ipar Szövetség

Az eredmény

Az új, továbbfejlesztett térkép bevezetése nagyon jó fogadtatásban részesült. Most már minden, az erdővédelemben érdekelt vagy azzal foglalkozó személy számára világos és hozzáférhető áttekintés áll rendelkezésre. Ma a térkép tartalmazza a Sveaskog, a Holmen Skog, az SCA Skog, a Bergvik Skog Öst, a Kopparfors Skogar, a Svéd Egyház és a Nemzeti Vagyonkezelő Hivatal önkéntes pihentetés alatt álló erdőinek tartalmát, valamint a hivatalosan védett területeket.

forrás: TRIONA