A konferencia végén a szervezők a konferencia tanulságai alapján nyilatkozatot adtak ki, amiben az EU és a magyar kormány számára javaslatokat fogalmaztak meg. A nyilatkozat magyarul innen, angolul innen letölthető. A konferencia három legfontosabb üzenete:

• Javasoljuk az európai erdők 15%-nak fokozott védelmét
• Az elsődleges erdei biomassza energetikai felhasználása a jelenlegi jogszabályok miatt növekszik, ami komolyan veszélyezteti erdeinket
• A farkas védettségi szintjét csökkentő tudománytalan javaslat veszélyes precedenst teremthet, nem tudhatjuk melyik faj vagy akár élőhely lehet a következő célpont

Az előadások témái voltak: az erdeinket érintő uniós szabályozások, Rewilding (visszavadítás) projektek bemutatása, őshonos és öreg erdők védelme, a biomassza megújulásával kapcsolatos kérdések, az EU megújuló energia irányelvének negatív hatásai, az erdők szerepe a biodiverzitás és a klímaváltozás szempontjából, erdei ökoszisztéma szolgáltatások értékelése és meghatározása, erdő monitoring rendszer ajánlások, egy svéd monitoring esettanulmány bemutatása, az EU-s erdő monitoring törvény, a magyar erdők állapota, az észt erdők törvényi védelme, az állampolgárok jogai az erdők védelmében. A konferencia másnapján már lehetett tudni, hogy az Európai Bizottság javasolta, hogy egy évvel halasszák el az erdők irtásának megállítását nagyban segítő, idén decemberben bevezetni kívánt EU Deforestation Regulation nevű szabályozást (erről hír itt), ami olyan termékek EU-s piacra jutását korlátozta volna, amiknek az előállítása erdőirtással jár (pl. kakaó, kávé, szója, pálmaolaj, fa, gumi és szarvasmarha), így a helyszínen erről is szó esett.

A konferencia moderátora Kar Wagner volt, aki jelenleg a Global Rewilding Alliance ügyvezető igazgatója és a Partnership for Policy Integrity (PFPI) civil szervezet tanácsadója EU-s biomassza-égetés témájában. Wagner az elején leszögezte, hogy az európai erdők állapota rossz, és a legfőbb probléma, hogy sok helyen az EU Biogazdasági Stratégiájának köszönhetően fával próbálják kiváltani a fosszilis anyagokat, ez egyre nagyobb veszélyt jelent az erdőkre, ezért szükség van cselekvésre.A magyar erdők helyzetéről a szövetség az alábbi grafikont készítetette, azt mutatja, hogy a Nemzeti Földügyi Központ adatai szerint a magyar erdők természetessége nagyon alacsony:

A továbbiakban az összes előadásról időrendi sorrendben összefoglalást közlünk. 

Marco Onida

Elsőként az Európai Bizottságban harminc éves tapasztalattal rendelkező Marco Onida jelentkezett be online a konferenciára, hogy bevezetőt tartson az erdőket érintő EU-s politikai színtérről, “EU policies impacting our forests” címmel. Onida jelenleg az EU Környezetvédelmi Főigazgatóságának (Directorate-General for the Environment, DG ENV) erdős csoportjának a vezetőjeként az EU Erdő Stratégiájának (EU Forest Strategy) végrehajtásával, ezen belül a legutóbbi, az erdő monitoringról szóló jogalkotási javaslattal (2023. november) foglalkozik. Számos olyan jogszabály van az EU-ban, ami az erdők szabályozását érinti, amelyek négy fő csoportba oszthatók: természetvédelem, klímapolitika, információ hozzáférés és biogazdaság.

Az erdők kérdése azért nehéz, mert nagy eltérések vannak a tagállamok erdőit érintő problémák között, több kérdésben nehéz általánosítani, mégis védeni kell őket. Ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy az erdőkkel kapcsolatos kérdések nem tisztán tagállami hatáskörbe tartoznak, amiről Európai Bírósági ítélet is született. Az összes erdőre igaz, hogy az ellenálló képességének az alapja a biológiai sokféleségben rejlik, erre pedig a klímaváltozáson kívül a biomassza igény növekedése is egyre nagyobb veszélyt jelent. Marco Onida négy fő témát jelölt meg, ami a jövőben meghatározó lesz: összehangolni az erdőkből származó termékek forgalmazását az erdővédelemmel, a biogazdaság (bioeconomy) vitája, az erdőgazdálkodásnak többfunkciósságot kell tükröznie és fontos a tudás alapú monitoring. A szakember szerint a jövő nagy megoldandó vitája az is, hogy az externáliákat (külső gazdasági hatás, pl. légszennyezés az autóiparban) senki nem fizeti ki. Sajnálatát fejezte ki azért, hogy pénzügyi szempontból a környezetvédelem az EU-ban is mindig a legalacsonyabb prioritás. 

Szekció 1 – Öregerdők (Old-Growth forest) Európában

Martin Mikoláš

Martin Mikoláš a prágai Élettudományi Egyetem erdőökológiai tanszékének munkatársa “REMOTE primary forest project” című előadásában (letölthető PDF-ben innen) a REMOTE (Research on Mountain Temperate Primary Forests, azaz kutatás a mérsékelt égövi, hegyvidéki őserdőkről) nevű projektről számolt be (honlap), ami az erdők védelmében a természet dinamikájának alkalmazását és a természetvédelmi erőfeszítések erősítését hangsúlyozza.

Az őserdők (angolul primary forests vagy old-growth forests, de ahogy a konferencián is elhangzott, nincs egységes definíció arra, hogy melyik pontosan mit jelent) az erdőökológusok számára referencia helyek az éghajlatváltozás hatásainak és az erdei biodiverzitás felméréséhez. A növekvő hőmérséklet és a klímakatasztrófák mellett növekednek a természetes zavarások is (például a rovarkárosítások, a szél vagy erdőtüzek károkozása), és az előrejelzések nagyon aggasztóak. A projektben vizsgálták, hogy a közelmúltban történt nagyobb természetes zavarások csak a klímaváltozás miatt történtek-e.

A projekt egy egész Európára kiterjedő adatkészlet, körülbelül 30 000 hengeres metszet mintát (tree core) tartalmaz a domináns európai fafajokból, 10 EU-ország legjobban megőrzött őserdőiből (Európában főleg dél-keleten és délen vannak érintetlen őserdők). Mikoláš szerint az egyik fő probléma a védelem szempontjából, hogy sok őserdő még nincs feltérképezve és beazonosítva.  

A fákból vett minták alapján vizsgálták a zavarások kronológiáját, például hogy az elmúlt évszázadokban hányszor pusztította szélvihar az adott erdőt. A kutatások azt bizonyították, hogy a természetes zavarásokhoz jól adaptálódnak az őserdők, a természetes dinamikához hozzátartoznak, és a biológiai sokféleséget elősegítik. Mikoláš kiemelte, hogy a romániai Fogarasi-havasok a legnagyobb őserdei táj a mérsékelt övi Európában, ám nagy része még mindig nem élvez védelmet, és itt nagyon erős a fakivágási aktivitás.  

A kutató javaslata szerint az értékes erdők védelmének javítása érdekében az EU-nak haladéktalanul be kell vezetnie fakitermelési moratóriumot a potenciálisan öreg erdőket rejtő helyeken, forrást kell biztosítania az öreg erdők felderítésére, és meg kell követelnie a tagállamoktól, hogy nemzeti stratégiába foglalják az öreg erdők védelmét.

Renzo Motta,

a Torinói Egyetem erdőgazdálkodási professzora az erdővédelem úttörőjeként mutatta be magát, “Old-growth forests in accession countries based on Wildcard project” (Öregerdők a csatlakozó országokban Wildcard projekt alapján) című előadása letölthető innen. Beszélt arról, hogy az angol “old-growth forest” (öregerdő) kifejezés csak a 90-es években jelent meg, definíciója szerint olyan erdőt jelent, ahol nagy méretű fák, nagyon idős fák, nagy mennyiségű durva fás törmelék és vízszintes és függőleges diverzifikáció található. Hogy miért is olyan fontosak ezek az erdők, az alábbi ábrával szemléltette:

A kezelt (fakitermelés alatt álló) erdőkből hiányzik az a dinamika, ami az öregerdőkben megvan. Európában 3 millió hektár öregerdő található (az erdők 2-3%-a számít öreg erdőnek), amik elsősorban Fennoskandiában és a Balkánon találhatóak. Szó esett az őserdő (primary forest) és az öregerdő közötti különbségről is: az őserdők a múlt és a jelen emberi hatásának hiányát jelentik, az öregerdők pedig az erdődinamika olyan szakaszát, ami mind az elsődleges (őserdő), mind a másodlagos erdőkben megfigyelhető.A kutató kiemelte, hogy fontos lenne jobban definiálni az őserdők és öregerdők fogalmát, ez szükséges lenne az éghajlatváltozás hatásainak vizsgálatához és a természet-helyreállítási törvényhez is. Fontosnak tartja azt is, hogy az EU-tagjelölt államoknak segítsünk megvédeni az erdőiket, hiszen az EU-ban nincs elég ilyen erdők.

Cél: az éghajlatváltozás, a biodiverzitás csökkenés, erdei ökoszisztémák elvesztésének megállítása.

Kun Zoltán

A Forest Defenders Alliance és a Wild Europe Foundation képviseletében tartott előadást a konferencia főszervezője, Kun Zoltán “Taking a joint strategy for wilderness protection and old-growth forest further in Europe”, “A vadonok védelmét és az öreg erdőket célzó közös stratégia továbbvitele Európában” címmel, letölthető innen PDF-ben. A vadon fogalma ember által békén hagyott területet jelent, ahol a természet uralkodik. Egy területnek nem feltétlenül a jelenlegi állapota a vadon, de ezt az állapotot újra elő lehet idézni az úgy nevezett “rewilding”, visszavadítás által.

Az erdők helyreállítása és a visszavadítás érdekében paradigmaváltásra van szükség abban, hogy az emberek hogyan tekintenek a természetre. A visszavadított területeknek önfenntartónak kell lenniük, hogy semmilyen vagy csak csekély beavatkozásra legyen bennük szükség. A visszavadítás végső célja, hogy működő, őshonos ökoszisztémákat hozzunk létre, ahol minden szinten a fajok teljes skálája megjelenik.

Kun Zoltán javaslata, hogy az EU erdeinek 15%-át fokozott védelem alá kell vonni (azaz semmi beavatkozás), mert csak így őrizhető meg a biológiai sokféleség és a növények és talajok stabil szénkészletei. Erről az uniós polgároknak kellene meggyőzni a politikusokat, hiszen a társadalom számára sokkal fontosabb a széndioxid-megkötés, mint a kivágott fa, aminek majdnem felét jelenleg elégetik az EU-ban. Az előadó által idézett számítás szerint az erdők nem-faanyag értéke nyolcszor több, mint a fakitermelés után keletkező haszon. Az előadásában szót emelt az erdők egyik fontos fajának, a farkasoknak a védettségi státuszának gyengítése (link) ellen, hiszen szerinte itt nem “csak” egy fajról van szó: ha egy fajjal megtehetik ezt, akkor ki tudja, melyik lesz a következő, és ez hosszú távon hová vezet.

Szekció 2: Veszélyek erdeinkre, fókuszban a megújuló energiáról szóló irányelv

Szajkó Gabriella

Szajkó Gabriella a Corvinus Közgazdaságtudományi Egyetem Regionális Energiagazdasági Kutatóközpontjának (REKK) tudományos főmunkatársa “The role of forest biomass in our energy mix”, “Az erdei biomassza szerepe energiamixünkben” címmel tartott előadást, ami innen letölthető.

Az alábbi grafikonokon felvázolt probléma az, hogy míg az EU-ban 2004 óta 18%-kal csökkent az ipari energiafelhasználás, addig az elsődleges, szilárd biomassza (azaz, kivágott fa) felhasználása az ipari szektorban legalább 34%-kal nőtt (ugyanez a háztartásokra nézve 8% csökkenés és 33% növekedés):

Tehát az európai erdők kitermelése fokozódik, és hiába lenne más megoldás az energiaigény fedezésére (megfelelő energiamixek), a tendencia nem ebbe az irányba mutat. Ez azért nagyon veszélyes, mert az erdei biomassza (rönkfa) nem egy korlátlanul rendelkezésre álló megújuló energiaforrás: megkérdőjeleződött már a megújuló volta és a klímasemleges volta is.Szajkó Gabriella szerint a szilárd biomassza iránti fokozódó igény az alábbi EU-s irányelveknek tudható be: a biomassza-égetés szén-dioxid-leválasztással és -megkötéssel (Biomass Energy with Carbon Capture and Storage, BECCS) projektek (REPower, FF55), (erről többet itt olvashat), az EU ipari szén-dioxid-gazdálkodási stratégiája (EU Industrial Carbon Management Strategy), az EU széneltávolítási tanúsítási keretrendszer (EU Carbon Removal Certification Framework, CRCF) és a megújuló energiaforrások irányelv (Renewable Energy Directive, RED).   

A kutató szerint több BECCS-támogató intézkedés is van előkészületben, pedig semmilyen támogatási rendszert nem szabadna indítani addig, amíg a biomassza-kínálati és -keresleti statisztikák közötti szakadék meg nem szűnik.

Harmat Ádám

Harmat Ádám megújuló energiaforrás szakértő, geográfus, a WWF Közép-Kelet Európai Regionális irodájának éghajlatvédelmi programvezetője “Can forest biomass burning be renewable? – the case of the Hungarian biomass power plants”, “Mennyire tekinthető megújulónak az erdészeti biomassza energetikai felhasználása? Fókuszban a magyarországi biomassza erőművek” címen adott elő, az előadása letölthető innen.

Magyarországon négy helyen működnek biomassza-erőművek, amik korábban szénerőművek voltak, de átalakították őket megújulónak mondott biomassza, de elsősorban faanyag alapú erőművé. Az oroszlányi, 100 MW kapacitású üzem idén fog újranyitni. Az egyik fő probléma a biomassza-erőművekkel az erdőirtás ösztönzése után, hogy rengeteg állami támogatást kapnak, 2003-2021 között 323 milliárd forintot, miközben a nap és szélenergia együttvéve 185 milliárdot.

Sokkoló adat volt még, hogy 2000 és 2022 között a teljes fakivágás 26%-kal, míg a tűzifa kivágás 80%-kal nőtt az EU-ban. Másik fő probléma, hogy honnan jön a felhasznált fa: kimutatták, hogy a tüzelésre használt faanyag 60%-a magas természetességű erdőkből származik.

A WWF javaslatai: meg kell szüntetni a fa biomassza égetésére nyújtott támogatásokat, támogatni kell a lakóépületek energetikai korszerűsítését, csökkenteni kell a fakitermelést (ezzel a szén-dioxid megkötés is növekszik), a bioenergia és a LULUCF (Land use, land-use change, and forestry, tájhasználat, tájhasználat-váltás és erdőgazdálkodás) összekapcsolódásának benne kell lennie a végleges Nemzeti Energia- és Klímatervben (National energy and climate plan).

Mary Booth

Mary S. Booth, akit a moderátor a terület top szakértőjeként konferált fel, az amerikai székhelyű Partnership for Policy Integrity civil szervezet igazgatójaként az erdőkkel és éghajlattal kapcsolatos tudományos és érdekképviseleti munkát irányítja, illetve tudományos és politikai támogatást nyújt több száz aktivistának, kutatónak és döntéshozónak világszerte. “Sustainability is a Carbon Con“/ “A fenntarthatóság egy szén-átverés“ címmel arról tartott előadást, hogy hogyan erősítsük meg a megújuló energiáról szóló irányelvet (a slide-ok letölthetőek innen).

A “megújuló” energia legfőbb forrása a fa, aminek erőművekben való égetésekor sokszor azt lehet hallani kifogásként, hogy csak a “zöldhulladékot”, nyesedéket égetik el, nem vágnak ki miatta fákat. Ez nem igaz, ezt Mary Booth külföldi példákkal szemléltette (Drax pellet operations, BBC).

Egyik felvetése, hogy az EU a klímacéljainak elérését elsődlegesen széndioxid-elnyelési technológiákkal szeretné elérni. Ezzel az egyik probléma, hogy a rendelkezések nem biztosítják, hogy az erdei biomasszát azokra a régiókra/országokra korlátozzák, ahol a növekedés meghaladja a kitermelést (vagyis kritériumaik még a fenntarthatóság hamis koncepcióját sem teljesítik), az EU-s RED (megújuló energia irányelv) fenntarthatósági követelményei nem foglalkoznak a CO2-hatásokkal.

A szakember lelkesítő előadásának fő üzenetei, hogy a politikai döntéshozókat fel kell világosítani a biogazdaság tényleges hatásaival kapcsolatban, hogy a fák kivágása, elégetése és a szén földalatti tárolása NEM okoz „negatív” kibocsátást, ezek nem vonják ki a CO2-t a légkörből, és ebből adódóan vegyenek vissza a biogazdaság támogatásából.  

Szekció 3 – Erdő, mint természetalapú megoldás

Stefan Kreft

Stefan Kreft, aki a németországi Naturwald Akademie kutatóintézet munkatársa és a Society for Conservation Biology szakpolitikai bizottságának régi tagja, “Improving the state of forests as a response to the intertwined biodiversity and climate crisis” címmel tartott előadást. Előadásának bevezetőjében kiemelte, hogy a klíma és biodiverzitás védelmi szakpolitikai intézkedéseknek össze kell kapcsolódniuk, hiszen a két válság (klímakatasztrófa és fajok kipusztulása) nem elválasztható egymástól.

Bemutatta az intézete által Németország területére kidolgozott három erdőgazdálkodási modell közötti különbségeket. A három modell az alábbi volt: hagyományos (jelenleg folytatott) erdőgazdálkodás, növekvő fakitermelési intenzitás (ami a biogazdaságból következhet), erdő jövőkép, amelyben csökken a fakitermelés, előtérbe kerülnek az egyéb ökoszisztéma szolgáltatások és növekszik a fokozottan védett erdőterületek aránya). A kutatási eredményei alapján a harmadik modell segítheti elő az erdőkben megkötött szén mennyiségének növekedését, és bár a kitermelt faanyag mennyisége csökken annak minősége jobban eltolódik az ipari rönk irányába.

Előadásának második felében a német modell európai szintű megvalósításának lehetőségéről beszélt. Kiemelte, hogy sajnálatos módon 2000 és 2018 között az elsődleges faanyag energetikai felhasználása 47%-kal növekedett. Ezt meg kell állítani és intézetének kutatási eredményei szerint célszerű lenne az erdőkben megkötött szén mennyiségét növelni. Jelenleg az erdei növekmény 77% kerül kitermelésre. Ha ezt 50%-ra csökkentenék az energetikai felhasználás csökkentése révén, az EU erdeiben megkötött szén mennyiségét a duplájára lehetne növelni.

Cecilia Fraccaroli

“Defining and valuing forest ecosystem services” címmel az erdei ökoszisztéma szolgáltatások meghatározásáról és értékeléséről tartott előadást, az előadás PDF letölthető innen. Cecilia Fraccaroli az Európai Erdészeti Intézet (European Forest Institute) erdészeti közgazdásza, jelenleg a Bonni Egyetemen írja a doktoriját, témája „az ökoszisztéma-szolgáltatások gazdasági ösztönzése az európai erdőkben”. Kutatási területe az erdők ellenálló képességét és biológiai sokféleségét célzó intézkedések környezeti hatékonysága.

Előadásában az erdei ökoszisztéma-szolgáltatások lehetséges rendszereit (PES rendszer, paying for environmental services), trendjeit fejtette ki bővebben. A PES definíciója szerint olyan önkéntes tranzakció a szolgáltatást igénybe vevők és a szolgáltatók között, ami a természeti erőforrás-gazdálkodás közösen megállapított szabályai szerint “telephelyen kívüli” (offsite) szolgáltatásokat generál.

Beszélt arról is, hogy milyen a viszonya az ökoszisztéma-szolgáltatásoknak a visszavadításhoz (rewilding – a jelenlegi szabályozók alapján elvész a KAP támogatás, hosszú távú elköteleződés), vagy hogy hogyan lehet legeltetéssel megelőzni az erdőtüzeket. Következtetései közt szerepelt, hogy az EU-ban jelenleg az ökoszisztéma-szolgáltatások legfőképp az agráriumban lelhetőek fel, vagy még működik néhány vízgyűjtő és szén-dioxid rendszerben.  

Toby Aykroyd

A Wild Europe Foundation elnöke “What role payments for ecosystem services can play to improve the state of our forests” címmel, előadása letölthető innen. Toby Aykroyd, aki az erdők védelmében politikai lobbizással foglalkozik, az erdei ökoszisztéma-szolgáltatások előnyeiről adott elő. Ezek szerinte előnyösek klíma, biodiverzitás és gazdasági szempontból is. A magán finanszírozás kihívásai közé sorolta kizárni a greenwashing lehetőségét, vagy azt hogy az egyes szereplők úgy érezzék, azzal, hogy fizettek, jogosultak többet szennyezni; a különböző, ellenérdekelt szektorok összehangolását (pl. turizmus és természetvédelem) és a korlátozott források összekötését a legjobb projektekkel.  

Az első nap előadásai után: “What needs to change to improve our forests”/ “Mit kell változtatni erdeink védelme érdekében” címmel interaktív pódiumbeszélgetés zajlott Karl Wagner vezetésével. A konferencia résztvevői egyetértettek abban, hogy a fakitermelés mennyiségének csökkentése szükséges, erre az EU-n belüli, körülbelül 40%-os állami erdőtulajdon kiváló lehetőség nyújt.

Második nap

Szekció 4: EU erdészeti monitoring törvény

Ódor Péter

“Introducing the key forest monitoring recommendations of the BOTTOMS-UP project”címmel (“A BOTTOMS-UP projekt legfőbb erdő monitoring ajánlásainak bemutatása”) egy négyéves, nemzetközi, erdei multi-taxon biodiverzitást kutató projektet mutatott be, letölthető innen a PDF. Ódor Péter erdőökológus, tudományos tanácsadó és intézetigazgató a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézetében, az Erdőökológiai Kutatócsoportot vezeti. Fő kutatási területe az erdőgazdálkodás biodiverzitásra gyakorolt hatásainak vizsgálata, e témakörben több kísérlet és megfigyeléses vizsgálat vezetője. Kutatásaival hozzá kíván járulni a fenntartható erdőgazdálkodás fejlesztéséhez, az erdők védelmi funkcióinak biztosításához és a folyamatos erdőborítást fenntartó erdőgazdálkodás megalapozásához.

A bemutatott projekt alapvetően az erdőgazdálkodás biodiverzitásra gyakorolt hatásait vizsgálta, és az egyik következtetés, hogy nagyon fontos növelni az őserdők védettségét. Jogalkotási javaslatokat is tettek, kettőt is:

Jon Anderson

A svéd Protect the Forest munkatársa egy svéd erdő monitoring esettanulmányt mutatott be nagy sikerrel. “FOREST MONITOR – Mapping the remaining old forest” című előadásának képanyaga innen letölthető. Svédorszában egy térképes monitoring rendszer működik (https://www.skogsmonitor.se/en), ahol lehet követni, melyik területeken hogyan vágják a fákat. Ez a rendszer egyedülálló az EU-ban, főleg hogy az összes favágási aktivitás nyomon követhető rajta az 1980-as évektől mostanáig. A kutató esettanulmánya bizonyította, hogy attól még, hogy egy erdő jól néz ki, nem biztos, hogy jelen vannak a fajok.

Svédországban még sok természetes vagy majdnem természetes erdő van, amik védettséget érdemelnek, ez az erdő monitoring térkép ezt a célt szolgálja. Jon Anderson fontosnak tartja a svéd erdővédelemben, hogy az erdők konnektivitása (összeköttetése) megmaradjon, tehát hogy a jelenleg még nem védett, de védettséget érdemlő erdőket védettség alá helyezzenek. Ezt ezen a térképen szemléltette:

Augustyn Mikos

Augustyn Mikos az Association Workshop for All Beings (Lengyelország) erdőpolitikai és bioenergia-szakértője, valamint az Environmental Paper Network International koordinátora. Számos jelentést írt a lengyelországi erdőgazdálkodásról és bioenergiáról, köztük a Forests to Burn – a bioenergia valós ára címűt. Most “The EU Forest Monitoring Law as a key policy instrument to improve our knowledge about forests” címmel tartott előadást, a slide-ok innen letölthetőek.

Kiderült, hogy az erdők állapota nem jó (erdőtüzek, rovarinváziók, aszály, szélviharok pusztítják), ráadásul az erről való tudásunk is korlátozott. A természeti hatásokon kívül a fakitermelés intenzitásának növelése jelent az erdőkre nagy veszélyt. Sokkoló adat, hogy az EU-tagállamok 2022-ban 150 millióval több köbméter fát termeltek ki, mint 1990-ben. Az EU-s szabályozás kettősségét két ábrával szemléltette:

1)a természet védelme:

2)a megújuló energia direktíva, a csomagolás- és hulladék-szabályozás, illetve az új “bauhaus” mozgalom (hogy beton helyett fából építsenek házakat) rengeteg fa kitermelését vetíti előre:

Szekció 5: Erdőpusztulás és a természet-helyreállítási törvény

Kenji Ose, (online)

Kenji Ose az EU kutatóintézetének (EU Joint Research Centre) munkatársa aki az “Opportunities and challenges in monitoring forest degradation” című előadásában a távérzékelésben rejlő lehetőségeket mutatta be, amely kiváló eszköz lehet az erdők állapotának jobb megismeréséhez és a veszélyeztető tényezők előre jelzéséhez. Előadásának elején a lombkorona pusztulás aggasztó mértékű növekedési trendjéről (1,5% feletti átlagos növekedés éves szinten) beszélt, több fafaj elterjedési területének bemutatásával együtt.

A kutató és munkatársainak munkája alapján a távérzékelési módszerek jól alkalmazhatók bizonyos erdei zavarások méréséhez és rögzítéséhez. Ezek közül az előadó kiemelte az alábbiakat: tájhasználati változások, tarvágások és gyérítések, amik talán a legfontosabb emberi veszélyeztető tényezők. A nem közvetlenül emberi zavarások közül az erdőtüzeket, széldöntéseket, szúkárokat és az időjárási eseményeket (aszály, áradás, földcsuszamlások) emelte ki.

Magyarországi példákon keresztül bemutatta, hogy milyen részletes információk nyerhetők ki a távérzékelési módszerekkel. Előadása végén hangsúlyozta, hogy ezek a módszerek rendkívül gyorsan fejlődnek

Sarah Carter

Sarah Carter az Egyesült Államokban alapított World Resources Institute európai irodájának munkatársa, aki a “Global Forest Watch and EU forest monitoring needs” című előadásában a Globális Erdőfigyelő európai alkalmazási lehetőségeit mutatta be, magyar példákat is felhasználva. Előadásának elején hangsúlyozta, hogy a műholdas adatok akkor a leghasznosabbak, ha azokat terepi információkkal kiegészítik és megerősítik. A jelenlegi módszerek kombinációja segíthet minket abban, hogy jobban megismerjük erdeink állapotát, ami az erdők állapotának javításának elengedhetetlen eleme.

Előadásának érdekes megállapítása volt, hogy Európában a lombkorona veszteség legnagyobb arányban az erdőgazdálkodási tevékenységnek köszönhető. A 96%-os arány messze a legnagyobb a többi régióval összehasonlítva. Ez a megállapítás érdekes párhuzamba állítható az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2021-es az EU természeti állapotáról szóló jelentésével, amely az erdők mindössze 14%-os megfelelő természetvédelmi állapotát szintén az erdőgazdálkodáshoz kapcsolta.

Előadásának nagy részében a World Resources Institute adatbázisaiból kinyerhető adatokat mutatta be, Magyarország példáján keresztül. Sajnos ezeket a képeken is jól látszódott, hogy a hazai erdők természetessége eléggé alacsony. A lenti kép például a hazai erdeink korösszetételéről ad érdekes képet.

Gálhidy László

Gálhidy László, erdőökológus, a WWF Magyarország Erdő Programjának vezetője “The status of forest naturalness in Hungary” címmel a magyarországi erdők természetességi állapotát ismertette, az előadása PDF-je innen letölthető.  

A szakember izgalmas adatokat osztott meg az erdők állapotáról, és különösen nem sokkal a svéd erdő monitoringról vagy az érintetlen román erdőkről szóló előadások után kontrasztos volt arról hallani, hogy milyen állapotúak Magyarországon az erdők.

Magyarországon kevés öregerdő (200 évesnél öregebb) található, csak három helyen, a Bükkben, a Vértesben és Budapest körül, de sajnos a valóságban még a védettség sem gátolja meg ezek kitermelését. A szakember szerint ezért hangosabban kellene ezek ellen tiltakozni, illetve jobban használni a lobbizás eszközét.

Szekció 6: A törvény, mint eszköz az erdők védelmében

Liina Steinberg

A Save Estonia’s Forests civil szervezet alapítója Észtországból érkezett a konferenciára, hogy beszámoljon ottani erdővédelmi civil tevékenységéről, amik most már főleg bírósági pereket jelentenek. “Estonia’s forests in whirlwind of court cases” című előadása innen letölthető. Liina és civil szervezete a figyelemfelkeltésre, az észtországi és külföldi környezetvédelmi civil szervezetek közötti együttműködésre és a bírósági ügyekre összpontosít. Mivel a finomabb módszerek nem bizonyultak hatékonynak az élőhelyek megvédésére, a bírósági perek eszközénél maradtak. Pereltek már állami erdőkre kiadott fakivágási engedélyek ellen is, és jelenleg folyik perük azért, hogy költési időszakban ne vághassanak ki fákat (ún. nesting peace), erdészeti adatokért, és egy Natura 2000-es területre helyezett szennyvízcsatorna miatt is.

Észtországot is erősen érinti a fakitermelés általi pusztítás, utakat építenek az erdőkbe, az utak mellett pedig az erdők 80%-át kiirtják. Liina Steinberg tapasztalatai szerint a tudományos élet képviselői félnek felszólalni, illetve segítené az erdők ügyét, ha az ügyvédeket és a bírókat továbbképeznék környezetvédelmi témákból.  

Michal Wiezik, európai parlamenti képviselő (Szlovákia, Renew Europe Group)

Michal Wiezik, aki jelenleg az Európai Parlament Renew pártcsoportjának tagja, és második parlamenti ciklusát kezdte idén, végzettsége szerint ökológus. Beszédének témája az EU elmúlt és következő 5 éves ciklusának erdőket befolyásoló jogalkotási folyamatai voltak (“EU legislative processes linked to forests in past 5 years and in the coming period”).

Tanulságos volt hallgatni, hogy véleménye szerint az egyik legnagyobb probléma a jelenlegi jogalkotásban a tudományos eredmények felhasználásának kis mértéke. Arra kérte a konferencia résztvevőit, mind a tudományos mind a civil szféra képviselőit, hogy minél hatékonyabban juttassák el a döntéshozókhoz az erdők állapotával és erdők faanyagon túli hasznát, szolgáltatásait bemutató kutatási eredményeket. A képviselő úgy vélte, hogy amennyiben a tudományos eredményeket a jogalkotók figyelmen kívül hagyják akkor erre a szavazó polgárok figyelmét fel kell hívni. Arra kérte a civil szervezeteket, hogy kövessék nyomon az Európai Parlamenti szavazásokat és hívják fel a figyelmet arra, hogy az egyes képviselők hogyan szavaznak az erdőket is érintő kérdésekben.

Beszédének végén Michal Wiezik is visszatért az EU Deforestation Law hatályba lépésének elhalasztására és a farkas védelmének csökkentésére. Véleménye szerint mindkét kérdésben a tudományos eredményeket figyelmen kívül hagyó javaslatok kerültek a döntéshozók asztalára. Véleménye szerint a farkasok kérdése nagyon aggasztó, mert veszélyes precedenst teremt arra, hogy a jövőben bármely védett faj (megemlítette a barna medvét és a hiúzt) védettségi szintjét politikai haszonszerzés miatt csökkentsék, míg ezek a fajok az ökoszisztéma ellenálló képessége miatt nagyon fontosak.Végül azt javasolta a résztvevőknek, hogy fontolják meg egy úgynevezett European Citizen Initiative (Európai Állampolgári Kezdeményezés) indítását, amely kifejezetten az erdők állapotának és a fokozott védelmük elősegítése érdekében indulhatna. Az állatvédelem területen sikeres 6 hasonló kezdeményezést hozta fel pozitív példaként.

Marta Jagusztyn

Az utolsó előadó, a lengyel Marta Jagusztyn a Lasy i Obywatele (erdők és polgárok) civil szervezet képviseletében szintén a civil szférát képviselte. “Forest management planning and citizens’ rights” című előadásában (letölthető itt) azt boncolgatta, hogy vajon az állampolgárok joga az erdőkhöz megoldás lehet-e az erődirtások problémájára. Lengyelországban szintén nagy gond az erdőirtás, abból is látszik, hogy hány alulról szerveződő civil szervezet foglalkozik az erdők védelmével:

Az állampolgári szervezkedésre, mobilizálásra Marta szerint azért van szükség, mert “hülyeségekkel etetnek minket”, ezért nyomást szeretnének gyakorolni a rendszerre, saját példáján keresztül pedig mindenkit erre buzdított.

Zárás:
A konferencia zárásaként Michal Wiezik, Sarah Carter és Augustyn Mikos részvételével interaktív pódiumbeszélgetés zajlott.

2025. ápr. 1.

forrás: Civil EU Elnökség

Ezek javarészt az alacsonyabb jövedelmű, de nem legszegényebb, 1990 előtt épült családi háztulajdonosok voltak. Az ún. rezsicsökkentés részleges eltörlése ebben a formában nem a komfortérzet miatti túlfűtésnek vetett gátat, hanem sokkal inkább az energiapazarló épületekben élő, alacsonyabb jövedelmű háztartásoknak jelent komoly plusz kiadásokat, nem ösztönzi igazán az energiahatékonysági beruházásokat, az energiaszegénységet is konzerválja, miközben a lakosság hitelezi a Magyar Villamos Műveket a mostani számlázási gyakorlat alapján. Szociális szempontok figyelembevételével és célzott ösztönzőkkel volna megvalósítható a sikeres átmenet a hazai fűtési szektorban.
Diallo Alfa, Takácsné Tóth Borbála és Szajkó Gabriella elemzése.

2022 nyarán az emelkedő nagykereskedelmi energia árak hatására a magyar kormány részlegesen megszüntette a harmadik rezsicsökkentés (2014) során befagyasztott végfelhasználói gázárakat, és a fogyasztás mértékétől függő árazási rendszert vezetett be. Ennek lényege, hogy a kormány által megszabott küszöbérték (1729 köbméter éves gázfogyasztás) alatt fogyasztó háztartások számára nem változott a gázár, ám a küszöbérték fölött minden elfogyasztott köbméter után körülbelül 8-szoros áremelkedéssel szembesültek a fogyasztók.

A 2022-ben a bevezetett intézkedés potenciális hatásai nehezen voltak felmérhetőek, így a TÁRKI a REKK megbízásából egy épülettípus és régió szerinti országos reprezentatív kérdőíves kutatást végzett az év utolsó negyedévében, melyben a magyar lakossági fűtési szokások mellett többek között ezen intézkedés lehetséges hatásait is vizsgálta.

Már 2022-ben látszott, hogy a lakosságot érzékenyen érintheti potenciális gázáremelés, hiszen a magyar lakosság 91%-a használ gázt, jellemzően fűtésre, főzésre, vagy vízmelegítésre. A gázzal fűtő háztartások aránya 2022-ben a felmérés alapján 61% volt, mely háztartások jelentős része elsődlegesen is gázzal fűt. REKK becslése alapján ezen háztartások nagyjából kétharmada esett a küszöbérték alá, míg egyharmada fölé.

Bár ezen arányok igen magasnak tűnnek, fontos kiemelni, hogy a gázzal fűtő háztartások jelentős része rendelkezik más fűtési móddal, mely jellemzően villamos energia vagy tűzifa. A két másodlagos fűtési mód azonban jelentősen eltér egymástól. Míg a villamos energia és a gáz jellemzően inkább kiegészítő viszonyban vannak, addig az arra képes fogyasztók a tűzifát és gázt azok árának függvényében gyakran helyettesítő energiaforrásként használják. A tűzifa – földgáz váltás nem állandó, az árarányok függvényében oda-vissza váltanak a háztartások, ha technikailag megtehetik.

Az érintettek jól azonosíthatóak, és nem a legszegényebbek

Bár a közhiedelem gyakran azt tartja, hogy a lakossági gázáremelés a legszegényebb háztartásokat érintette leginkább, ez az állítás ilyen formában nem állja meg a helyét. A BME kutatóinak energetika modellezése megmutatta, hogy a küszöbértéknél többet fogyasztó épületek jellemzően olyan családi házak, melyek 1990 előtt épültek.

Ezek a házak jellemzően energetikailag elavultak, így csak nagyon magas beruházási költségek árán csökkenthető „technikai” úton a fogyasztásuk. A kérdőíves felmérés ezen felül megmutatta, hogy a küszöbértéken felül fogyasztók jellemzően az átlagnál alacsonyabb jövedelmű fogyasztók, de nem a legalacsonyabb jövedelmű fogyasztói szegmens részei.

Ennek okán megállapítható, hogy a kormányzati intézkedés elsősorban nem azon háztartásokat érinti, akik magasabb jövedelmük vagy kényelmük, komfortérzetük érdekében túlfűtik ingatlanjaikat, hanem sokkal inkább az energiapazarló épületekben élő, alacsonyabb jövedelmű háztartásokat.

A gázáremelés leginkább spórolásra ösztönözött, és nem a beruházásokat segítette

A 2022-es és 2023-as tél tapasztalati megmutatták, hogy magyar gázfogyasztók a küszöb fölötti extrém gázáremelkedésre inkább rövid távú alkalmazkodással reagáltak, semmint strukturális megoldásokat választottak. Becslések alapján a 2022-es télen a lakossági gázfogyasztás nagyjából harmadával csökkenhetett köszönhetően a meleg télnek, a tűzifára való átállásnak és a fogyasztói gázspórolás eredményeképpen.

Még a 2022-es tél beköszönte előtt felvett kérdőív eredményei is ezt támasztják alá, ugyanis a megkérdezettek 75%-a azt vallotta, hogy a télen spórolni fog az energiával és több, mint 50%-uk alacsonyabb hőmérsékletre tervezete fűteni az ingatlanját. Érdekes módon a spórolási hajlandóság a küszöb alatti fogyasztókat is érintette, mely valószínűleg a témával kapcsolatos átfogó kommunikációs kampány eredménye. Ezzel szemben komolyabb beruházást (energiahatékonyság, fűtésrendszer-csere) a gázzal fűtő lakosság csupán 2-5%-a tervezett.

A 2023-as tapasztalok alapján a spórolást azonban hosszú távon ellen-ösztönözheti az MVM számlázási gyakorlata. Jelenleg egy átlagos magyar fogyasztó meglehetősen elveszett lehet amikor a kézhez kapott számlája köszönőviszonyban sincs a fogyasztásával. A számlázási probléma meghaladja az MVM informatikai képességeit, s bár éves szinten össze fog érni az elszámolás, addig a jelleggörbés elszámolás sajátosságainak köszönhetően, az is fizet olykor piaci árat, aki szépen spórolva bent marad az éves határ alatt. Gyakorlatilag a fogyasztó hitelezi az MVM-et. Az Energiaügyi Minisztérium is érzékeli, hogy ez egy meglehetősen visszás helyzet, mégis legkorábban 2025-re ígérik a helyzet megoldását.

Ha tűzifával fűt valaki, akkor nagy eséllyel energiaszegénységben él

A kérdőív eredményei alapján a legszegényebb háztartások kevésbé voltak érintettek a gázáremelkedés hatásai által, ugyanis ők jóval nagyobb arányban fűtenek fával, mint a közepes vagy jó jövedelmi helyzetűek. Ez nem jelenti azt, hogy ezen háztartások az energetika problémáktól mentesek lennének, hiszen a fával fűtött házak jellemzően nagy alapterületűek és nagyon alacsony szinten szigeteltek. A tűzifa, mint elsődleges fűtési energiahordozó az alacsony iskolai végzettségűek körében tipikus.

A kérdőív megmutatta, hogy míg a gázzal fűtők esetén a válaszadók több mint 90%-a még a magasabb gázárak mellett is azt tervezte, hogy kifűti az ingatlanját, addig a fatüzelésű épületek 20%-át nem tervezték kifűteni. Ez erőteljes indikáció, hogy ezen energiahordozó használata gyakran nagyon erős összefüggésben van az energiaszegénységgel.

Sajnos ezen háztartások gyakran nemcsak fát tüzelnek a kályháikban. Bár nagyon kevesen vallják be expliciten a szemét égetést, mikor a lekérdezés az attitűdre kérdezett rá, jelentős réteg vallotta, hogy nincs baja a szemét égetésével. Ezen adatok alapján mintegy 720 ezerre becsülhető azon háztartások száma, akik nem zárkóznak el a fűtési célú hulladékégetéstől, mely a hatékonytalanság mellett komoly légszennyezési és egészségügyi kockázatot is rejt.

A REKK kutatásából az is kiderült, hogy a tűzifa felhasználása is aggályos környezetvédelmi szempontból. A rossz hatásfokú kazánokban és épületekben hasznosított tűzifa energiatartalmának jelentős része elvész. Ráadásul a tűzifát az ideálisnál sokkal rövidebb szárítási idő után használják fel a háztartások, így további energiaveszteséget és jelentős levegőszennyezést okoznak.

A háztartások nagy része számolt be arról, hogy a tűzifát nem a jegyzett kereskedelmi csatornákon vásárolják, hanem valamilyen saját forrásból szerzik, kapják vagy termelik ki. Így összességében a lakossági tűzifa felhasználás nem tekinthető a földgáz zöld alternatívájának.

Szociális szempontok nélkül az energiapolitika sem fog működni

Látható tehát, hogy a magyar lakosossági fűtési szektor nem tekinthető egységesnek, a különböző szegmensek különböző megoldásokat igényélnek. A legkevesebb jövedelemmel rendelkező tűzifával (és szeméttel) fűtő háztartások esetén elkerülhetetlen az energiarendszerből kimutató, szociális jellegű intervenció, mert energiapolitika eszközökkel az ő helyzetük nehezen javítható.

Olyan célzott programokra van szükség a szektorban, melyek a szociális helyzetet is figyelembe veszik, valamint a beruházásokat is ösztönzik.

Számos gázfelhasználó esetében épület- és fűtéskorszerűsítési fejlesztésekkel jelentősen csökkenthető lenne az energiafogyasztás. Ilyen fejlesztések kedvezményes hitellel és vissza nem térítendő támogatásokkal jól ösztönözhetőek. A kormánynak érdeke lenne, hogy csökkentse a gázfelhasználást, és hallani olyan hangokat, hogy ilyen támogatások esetleg kiírásra kerülnek már ebben a félévben, akár már azt megelőzően is, hogy az EU-s források rendelkezésre állnának.

A 2022-ben bevezetett árazási struktúra láthatóan nem jól célzott, ugyanis leginkább azokat a rétegeket ösztönzi spórolásra, akiknek nem kényelmi szokásaik miatt, hanem ingatlanuk típusa miatt magas a fogyasztásuk, úgy, hogy nem biztosít kellő forrásokat ezen, jellemzően alacsonyabb jövedelmű csoportok beruházásának ösztönzésre. Emellett számos olyan fogyasztói csoport, mely rendelkezik a beruházásokhoz szükséges forrással, vagy könnyedén tudja csökkenteni a fogyasztását, egyáltalán nem ösztönzött erre, mert nem találkozik valódi árjelzésekkel.

Fontos lenne, hogy minél szélesebb fogyasztói réteg szembesüljön egy piaci folyamatokat jobban lekövető árral, kiegészítve az egyes csoportok számára releváns és célzott, szociális és beruházást segítő célzott támogatásokkal.

Szerző: Diallo Alfa. Közreműködtek: Takácsné Tóth Borbála és Szajkó Gabriella

Az illusztrációkat Petrucz Ágnes készítette.

forrás: másfélfok

A rendezvényt kredites választható képzésként akkreditáltatjuk a jogosult erdészeti szakszemélyzet és a szaktanácsadók számára. A konferenciát hibrid megszervezésben kívánjuk lebonyolítani (jelenléti és MS Teams online). A konferencián a jelenléti részvétel napi bruttó 20.000,- Ft/fő, mely tartalmaz ebédet, a szünetekben kávét, üdítőt, péksüteményt. Az online részvétel napi bruttó 5.000,- Ft/fő.

Fontosabb határidők:

• 2024. január 12.: A konferenciára jelentkezés határideje jelenléti résztvevőként.
• 2024. január 19.: A konferenciára jelentkezés határideje online résztvevőként.

Jelentkezni résztvevőként ide kattintva → lehet, ahol lehetőség van a részvétel módjának megadására.

A konferencia első napjának délelőttjén plenáris előadások lesznek, majd délután és másnap délelőtt több szekcióban 15 perces normál prezentáció + 5 perc diskusszió és 5 perces piko előadásokat szerveztünk.

Tervezett program

A konferenciával kapcsolatban két elektronikus kiadványt jelentetünk meg. A konferencia előtt egy absztrakt kötetet, amiben az előadások rövid összefoglalója lesz. Ezt követően az előadások szerzői lehetőséget kapnak munkájuk részletes megjelenítésére.

forrás: Soproni Egyetem