Bár a várakozási idő három nappal nőtt, az 56 napos átlag még mindig elfogadható, nagyjából ennyi idő kell ahhoz, hogy egy szakember új munkát el tudjon vállalni. A szakemberhiány ugyanakkor jelentősen eltér az ország egyes részei között, amit elsősorban a beruházások területi koncentrációja és az egyes térségek munkaerő-kínálata magyaráz” – mondta Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője a cég sajtótájékoztatóján.

A szakemberhiány regionális alakulása Magyarországon 2026 februárjában: (Forrás: Mapei Kft.)

A leghosszabb várakozási idő a Dél-Alföldön tapasztalható, ahol átlagosan 65 napot kell várni egy kivitelezőre. A régióban különösen Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád vármegyében hosszabbak a vállalási idők, amit a térség ipari beruházásai és az élénkülő építési kereslet is magyarázhat.

A Közép-Dunántúlon szintén jelentős a szakemberhiány, itt átlagosan 63 napot kell várni a munkakezdésre. A régióban különösen Fejér és Komárom-Esztergom vármegyében jellemzőek a hosszabb vállalási idők, ami részben az ipari fejlesztésekhez és a főváros közelségéhez köthető.

A Dél-Dunántúlon átlagosan 60 nap telik el a szakember megkeresése és a munkakezdés között. A régióban elsősorban Somogy és Baranya vármegyében hosszabbak a vállalási idők.

A Nyugat-Dunántúlon átlagosan 59 napot kell várni egy kivitelezőre. A régióban különösen Győr-Moson-Sopron és Vas vármegyében jelentős a szakemberhiány, amit az erős gazdasági aktivitás és az osztrák munkaerőpiac elszívó hatása is befolyásolhat.

A Közép-Magyarország régióban átlagosan 58 nap a várakozási idő. Budapesten és Pest vármegyében a folyamatos felújítási és építési projektek tartják magasan a keresletet, ami szintén hozzájárul a hosszabb vállalási idők kialakulásához.
Az ország északi és keleti részein ugyanakkor kevesebbet kell várni a szakemberre. Észak-Alföldön átlagosan 49 napot kell várni a munkakezdésre, különösen Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében gyorsabb a kivitelezők elérhetősége.

Szakmacsoportok szerint szintén jelentős különbségek látszanak a vállalási időkben.

A leghosszabb várakozási idő továbbra is a generálkivitelezőknél jellemző, ahol átlagosan 63 napot kell várni a munkakezdésre.

Hasonlóan hosszú a vállalási idő a burkolóknál (60 nap) és a kőműveseknél (59 nap), valamint az épületszigetelők esetében (57 nap). A középmezőnyben találhatók a bádogosok (54 nap), a festők (47 nap) és az ácsok (46 nap). A legrövidebb vállalási idő az épületgépészeti szakmákban jellemző: az épületgépészeknél átlagosan 44 nap, a víz- és gázszerelőknél 43 nap, míg a villanyszerelőknél mindössze 39 nap a jellemző vállalási idő.

A projektek mérete ugyancsak erősen befolyásolja a kivitelezés kezdetét: nagyberuházásoknál átlagosan 63 napot, közepes beruházásoknál 62 napot kell várni a munkakezdésre, míg kisebb munkáknál 52 nap, apró javításoknál pedig 43 nap az átlagos vállalási idő. 

Északon és a Dunántúlon drágább, az Alföldön olcsóbb a kivitelezés

A munkadíjak ugyanakkor alig változtak az elmúlt évben. A szakipari munkák átlagos díja 2026 februárjában 9596 forint volt négyzetméterenként, ami mindössze 1 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest.

„A regionális adatok azonban jelentős különbségeket mutatnak, több mint 3500 forintos különbség van az ország legdrágább és legolcsóbb vármegyéje között. A különbségek hátterében elsősorban a gazdasági fejlettség, a beruházások koncentrációja és a fizetőképes kereslet eltérései állnak: azokban a régiókban, ahol több építési projekt zajlik és nagyobb a kereslet a kivitelezők iránt, a munkadíjak is jellemzően magasabb szinten alakulnak” – mondta Markovich Béla.

A szakipari munkák átlagos munkadíja vármegyénként 2026 februárjában (Forrás: Mapei Kft.)

A legmagasabb átlagos munkadíj a Közép-Dunántúlon jellemző, ahol 10402 Ft/m² az átlagos kivitelezési díj. Szintén az országos átlag felett alakulnak az árak Budapesten (10072 Ft/m²) és Közép-Magyarországon (9893 Ft/m²).

A dunántúli régiók közül Dél-Dunántúlon 9714 Ft, míg Nyugat-Dunántúlon 9418 Ft az átlagos szakipari munkadíj négyzetméterenként. A legalacsonyabb árak az Alföldön jellemzők. Észak-Alföldön 8532 Ft, míg Dél-Alföldön 8824 Ft az átlagos munkadíj négyzetméterenként.

Megyei bontásban még nagyobb különbségek látszanak. A legmagasabb munkadíj Veszprém vármegyében figyelhető meg, ahol átlagosan 10972 forintba kerül négyzetméterenként a szakipari kivitelezés. Szintén magasak az árak Komárom-Esztergom (10614 Ft), Baranya (10343 Ft) és Budapest (10072 Ft) esetében.

A legalacsonyabb munkadíjak Békés vármegyében jellemzők, ahol átlagosan 7413 forintot kell fizetni négyzetméterenként. Szintén az országos átlag alatt alakulnak az árak Hajdú-Biharban (7947 Ft) és Bács-Kiskunban (8410 Ft). 

A költségek emelkedése rakja magasabbra az árakat

A felmérés szerint a kivitelezők több mint fele, 56 százaléka tervez áremelést, az átlagos tervezett drágulás pedig 10 százalék körül alakul. A Mapei Kft. ügyvezetője szerint azonban a kereslet alakulása és az erősödő piaci verseny korlátozza a tényleges áremelések lehetőségét, ezért

a valós áremelés rendszerint elmarad a tervezettől.

Ez történt az elmúlt évben is: a szakemberek tavaly átlagosan 14 százalékos áremelést terveztek, ezzel szemben a tényleges növekedés mindössze 1 százalék volt.

„A vállalkozások költségei folyamatosan emelkednek, de a piaci verseny és a megrendelők árérzékenysége sok esetben nem teszi lehetővé a teljes költségnövekedés érvényesítését a munkadíjakban” – mondta Markovich Béla.

Az áremelések mögött elsősorban a költségek növekedése áll: a szakemberek 38 százaléka az inflációt és az általános megélhetési drágulást jelölte meg fő okként. Emellett a vállalkozási költségek emelkedése (15%), valamint az építőanyagok drágulása (11%) is jelentős szerepet játszik a munkadíjak emelésében.

Az állami támogatási programok már a kivitelezők felének hoztak megrendeléseket 

„A szakemberek megrendelésállományában kimutatható szerepet játszanak az állami támogatási programok. A kutatás szerint a kivitelezők 58 százaléka az elmúlt hat hónapban kapott olyan megrendelést, amelynél a megrendelő valamilyen állami támogatást vett igénybe” – mondta Markovich Béla.

A támogatott munkák aránya azonban jelentősen eltér az egyes kivitelezőknél.

A szakemberek 25 százalékánál a támogatással megvalósuló munkák aránya legfeljebb 10 százalék, további 14 százalékuknál 11–25 százalék, míg 12 százalékuknál 26–50 százalék között alakul. A magas támogatási arány ritkább: a kivitelezők 5 százalékánál a megrendelések 51–75 százaléka, míg 2 százalékuknál 75 százalék feletti arányban kapcsolódik valamilyen állami programhoz.

A szakemberek várakozásai szerint a következő egy évben a legtöbben a Vidéki Otthonfelújítási Programtól (19%) és az energetikai Otthonfelújítási Programtól (17%) várnak munkát, míg az Otthon Start / CSOK Plusz programtól 12 százalék számít megrendelésekre. A Falusi CSOK esetében 5 százalék vár megrendelést, ugyanakkor a szakemberek 43 százaléka úgy látja, hogy egyik támogatási program sem hoz számára érdemi többletmunkát a következő évben. 

Javultak a szemberek kilátásai, de az iráni háború rontott a kilátásokon

Mindeközben az ágazat hangulatában látványos változás figyelhető meg. A felmérés szerint a szakemberek 34 százaléka úgy érzi, hogy jó irányba haladnak a dolgok, ugyanekkora arány szerint rossz irányba tart az ágazat, míg 32 százalék szerint lényegében nem változott a helyzet. 

A változás trendje egyértelmű: a pozitív várakozások aránya 10 százalékponttal nőtt, miközben a pesszimista vélemények aránya 13 százalékponttal csökkent az előző évhez képest.

A javuló várakozások azt mutatják, hogy a szakemberek hangulata fordulóponthoz érkezett. 

„Az építőipar jelenlegi helyzetét egyszerre jellemzi a javulás és a bizonytalanság. A kutatás adatai alapján a javult a korábbi negatív hangulat, és egyfajta egyensúlyi, holtponti állapotba került, ahol a kilátások mérsékelten javultak. Ugyanakkor az iráni háború és az ebből fakadó alapanyagár-emelkedések, új kockázatokat hoztak a piacra. Ezek rövid távon elsősorban a költségeken és a beruházási döntéseken keresztül hatnak, és bizonytalanságot erősítenek a szereplőkben. Mindez azt jelenti, hogy bár a szektor februárban elérte a stabilizációs pontot, a további irányt, legyen az növekedés vagy visszaesés, nagyban befolyásolja a gazdasági és geopolitikai környezet alakulása” – mondta a sajtótájékoztatón a Mapei Kft. ügyvezetője.

— 
Módszertan
A kutatás célja a szakemberhiány mértékének vizsgálata Magyarországon. A felmérés 1900 fős országos mintán készült 2026 februárjában építőipari szakemberek megkérdezésével. A kutatás 2020 óta készül, 2023-tól pedig minden évben azonos időszakban, azonos módszertannal és kérdésstruktúrával történik az adatfelvétel, ami lehetővé teszi az eredmények idősoros összehasonlítását.

forrás: építkezés.info

A Mapei éves sajtótájékoztatóján Markovich Béla, a Kft. ügyvezetője ismertette a cég idei céljait, illetve a nemrég elkészült a cég éves felmérése, amivel az építőipar állapotának, illetve az árak változásának jártak utána.

Ebből kiderült, hogy messze a Pest megyében élők jártak a legrosszabbul, ugyanis itt átlagosan 9409 forintot kérnek el négyzetméterenként az szakemberek, míg Budapesten 9376 forintot. A harmadik legdrágább lett ezzel Komárom-Esztergom, ahol 7673 forintot kértek el. A legolcsóbb a listán pedig 5448 forintos négyzetméterárral Borsod-Abaúj-Zemplén.

Ezek az árak már így is arcpirítóak, azonban a felmérésből kiderült, hogy újabb áremelésre készül a legtöbb szakember: 66 százaléka mondta azt a megkérdezetteknek, hogy áremelést szeretne még az idén. Ez pedig átlagosan 14 százalékosnak ígérkezik.

Jó hír viszont, hogy egyre rövidül a várakozási idő: a felmérés szerint a tavalyi 138 napról 58 napra rövidült az az idő, ami az ajánlat beérkezése és a munka megkezdése között eltelik. 2023. februárjában ugyanis 58 nap volt a szakemberhiány Magyarországon, azaz egy szakember ennyi nap múlva tudna elkezdeni egy új, számára tipikus nagyságú munkán dolgozni, ha most kapna ajánlatkérést. Ez drasztikus, 42 százalékos esés a múlt évi adatokhoz képest.

A legmagasabb a szakemberhiány Békés vármegyében, a várakozási idő 83 nap, és Győr-Moson-Sopron vármegyében 75 nap. Budapesten 60, Pest vármegyében 64 napot kell várni szakemberre. A legalacsonyabb Komárom-Esztergom és Tolna vármegyékben a szakemberek vállalási ideje, mindössze 38 nap.

Minél nagyobb munkáról van szó, annál hosszabb a várakozási idő. Az apróbb javítások várakozási ideje átlagosan 46 nap, a kisebb kivitelezéseké és felújításoké 56 nap, a közepes beruházásoké 66, a nagyberuházásoké 71 nap.

A legtöbbet idén is generálkivitelezőkre kell várni, átlagosan 75 napot. A kőműves 70, a burkoló 65 napra tud munkát vállalni. A legkevesebb a víz- és gázszerelők vállalási ideje, 27 nap, az épületgépészé 33 nap, a villanyszerelőé 40 nap.

Az 58 nap átlagos várakozási idő, ami egyébként reális lenne, hiszen a gyakorlat az, hogy mind a szakemberek, mind a megrendelők két-három hónapot tudnak könnyen előre tervezni – véli Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője.

A szakember szerint a csökkenő vállalási idő egyértelműen a kereslet csökkenését jelzi. Érezhető a visszaesés a lakossági piacon, a magánépíttetők kivárnak, sokan reménykednek valamilyen beruházási támogatásban, mint az otthonfelújítási program volt.

Építőanyagban nincs hiány

A szakemberek 43 százaléka nem érzékel nehézséget az építőanyag-ellátásban. Kisebb nehézséget 53 százalékuk tapasztal, mindössze 3 százalék érzékel jelentős nehézségeket. A legtöbben közülük a faanyagok, szigetelőanyagok és csempeáruk terén tapasztalnak ellátási problémákat.

Az alapanyaghiány a válaszadók 75 százalékát befolyásolja kisebb-nagyobb mértékben a határidők betartásában.

A kereslet mérséklődése érezhető a szakemberek hangulatán is, kevésbé optimistán tekintenek a jövőbe. A megkérdezett szakember válaszadók 25 százaléka véli úgy, hogy jó irányba mennek a dolgok. Nem változnak a dolgok az építőiparban a válaszadók 26 százaléka szerint, 49 százalék érzi úgy, hogy jelenleg nem a jó irányba mennek a dolgok az építőiparban.

forrás: pénzcentrum